4/1986. (II. 21.) MT rendelet
a közületi szervek gépjárműveiről
1. §
(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] az állami költségvetési szervek, az egyesületek, valamint - a 4-13. §-okban foglaltakat kivéve - a társadalmi szervezetek (a továbbiakban együtt: közületi szerv) gépjárműveire.
(2) A fegyveres erők és a fegyveres testületek gépjárműveinek üzemben tartását a felügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője - a közlekedési miniszterrel egyetértésben - külön szabályozza.
2. §
A közületi szerv gépjárműve rendeltetése szerint
a) közhasználatú gépjármű,
b) szolgáltató gépjármű,
c) üzemi gépjármű.
3. §
Közhasználatú gépjármű a kizárólag díj ellenében végzett személyszállításra vagy fuvarozásra használt gépjármű.
4. §
(1) Szolgáltató gépjármű a kizárólag termelési, szolgáltatási feladatok ellátásához használt gépkocsi.
(2) A szolgáltató gépjármű lehet limousin vagy combi kivitelű (a továbbiakban: szolgáltató személygépkocsi), illetőleg más kivitelű (a továbbiakban: egyéb szolgáltató gépkocsi).
5. §
(1) A szolgáltató személygépkocsi csak a következő jogcímen használható:
a) baleseti helyszínelés,
b) egészségügyi (közegészségügyi) és állategészségügyi készenlét,
c) gépjárművezető-képzés,
d) közúti ellenőrzés,
e) riporteri készenlét.
(2) A szolgáltató személygépkocsik üzemben tartásához és azok számának emeléséhez
a) költségvetési szervnél, trösztnél, államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, valamint pénzintézetnél az illetékes minisztérium engedélye,
b) szövetkezeti vállalatnál, társadalmi szervezet és egyesület vállalatánál, továbbá leányvállalatnál a létesítő szerv előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) A (2) bekezdésben nem említett közületi szerveknél szolgáltató személygépkocsik üzemben tartásáról és azok számának emeléséről a szerv vezetője dönt.
(4) Az illetékes minisztérium, a létesítő szerv, illetőleg a szerv vezetője jelöli meg azt a jogcímet is, amelyre szolgáltató személygépkocsi üzemben tartható.
6. §
(1) Az egyéb szolgáltató gépkocsik használati jogcíme lehet
a) árvízvédelmi készenlét,
b) elektromos-, gáz-, olaj-, távközlési-, út-, csatorna- és vízvezetékhálózati ellenőrzés,
c) dolgozók szállítása,
d) szerviz és hibaelhárítás,
e) postai levélgyűjtés,
f) anyagbeszerzés vagy más hasonló feladat.
(2) Az egyéb szolgáltató gépkocsik üzemben tartásáról és azok számának emeléséről a közületi szerv vezetője dönt és meghatározza azt a jogcímet is, amelyre a gépkocsi üzemben tartható.
(3) Az egyéb szolgáltató gépkocsik típusát a közlekedési miniszter állapítja meg. Ilyen gépkocsinak minősíthető az, amely
a) nem limousin és nem combi kivitelű,
b) legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű,
c) legfeljebb 9 személy szállítására, illetőleg kisebb mennyiségű áru továbbítására alkalmas.
7. §
(1) A szolgáltató gépjármű üzembe helyezéséhez üzembentartási engedély szükséges, amelyet a közületi szerv vezetőjének a kérelmére a Közlekedési Főfelügyelet ad ki. Ebben fel kell tüntetni az illetékes minisztérium, illetőleg a szerv vezetője által meghatározott használati jogcímet is.
(2) A szolgáltató gépjárművet magáncélra vagy az üzembentartási engedélyben meghatározott jogcímtől eltérő célra nem szabad használni.
(3) A szolgáltató gépjárművet megkülönböztető rendszámmal kell ellátni.
8. §
(1) Üzemi személygépkocsi a közületi szerv tevékenységével összefüggő utazások és egyéb feladatok ellátására szolgáló személygépkocsi.
(2) A közületi szerv a mellékletben meghatározott számú üzemi személygépkocsi üzemben tartására jogosult. Jogosult ezen kívül további üzemi személygépkocsi üzemben tartására is, ha arra -1982. április 30. előtt - normával nem szabályozható igényeinek a kielégítése céljából, vagy átcsoportosítás folytán üzembentartási engedélyt kapott. Jogszabály meghatározott értékszámot (értékpontot) vagy kategóriát el nem érő gazdálkodó szervezetek tekintetében az üzemi személygépkocsira való jogosultságot kizárhatja.
(3) A közületi szerv az üzemi személygépkocsi állományát nem növelheti azon a címen, hogy az nem éri el a (2) bekezdés szerinti mennyiséget. Gazdálkodó szervezeteknél azonban emelhető az üzemi személygépkocsik száma, illetőleg csökkenteni kell azt, ha a kategóriába sorolásuk alapjául szolgáló értékszámaik tartósan - legalább két éven keresztül - megváltoznak.
(4) Az üzembentartás jogát az illetékes minisztérium a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek között, a tröszt a tröszti vállalatok között, a létesítő vállalat a vállalat és a leányvállalat között átcsoportosíthatja.
(5) Az üzemi személygépkocsi üzemben tartásához üzembentartási engedély szükséges, amelyet a Közlekedési Főfelügyelet ad ki.
9. §
(1) Az üzemi személygépkocsit személytől és szervezeti egységtől függetlenül (taxirendszerben) kell üzemeltetni.
(2) Az üzemi személygépkocsi használatának engedélyezése alkalmával mérlegelni kell, hogy a feladat ellátható-e más közlekedési eszközzel vagy megoldható-e takarékosabb formában.
10. §
(1) Közületi szerv üzemi és szolgáltató személygépkocsiként konvertibilis viszonylatból származó, illetőleg szocialista gyártmányú nagyértékű személygépkocsit (a továbbiakban: reprezentatív személygépkocsi) nem tarthat üzemben.
(2) Reprezentatív személygépkocsi a közlekedési miniszter által kijelölt vállalattól bérelhető.
11 §
(1) A külföldiek kereskedelmi képviseletét ellátó ügynöki vállalat - a külkereskedelmi miniszter által megállapított feltételekkel - külföldi tulajdonban lévő személygépkocsit is üzemben tarthat, ha azt a vele szerződő külföldi szervezet vagy személy a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében bocsátja rendelkezésére. A személygépkocsi 1600 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben említett személygépkocsit
a) gépkocsivezetői munkakörben foglalkoztatott dolgozó nem vezetheti,
b) kizárólag üzletszerzői vagy ehhez kapcsolódó szerviztevékenységre szabad igénybe venni,
c) megkülönböztető rendszámmal kell ellátni.
12. §
(1) Az üzemi autóbusz a közületi szerv dolgozóinak
a) munkába járásával, továbbá az üzemi feladatok ellátásával összefüggő szállítására, valamint
b) szociális, sport és kultúrális célú utazására szolgál.
(2) A közületi szerv az üzemi autóbusz szabad kapacitásával más részére is végezhet személyszállítást.
(3) A 21 főnél nagyobb befogadóképességű üzemi autóbusz üzemben tartásához üzembentartási engedély szükséges, amelyet a közületi szerv székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatokat ellátó szakigazgatási szerve ad ki. A 35 főnél nagyobb befogadóképességű üzemi autóbusz üzembentartási engedélyében kiköthető, hogy az üzemi autóbusszal közforgalmú feladatok ellátásában is részt kell venni. Ha a közületi szerv az engedélyben kikötött kötelezettségének nem tesz eleget, az üzembentartási engedély visszavonható.
13. §
(1) Az üzemi tehergépkocsi, a nyergesvontató és a mezőgazdasági vontató (a továbbiakban együtt: tehergépkocsi) a közületi szerv szállítási szükségleteinek kielégítésére szolgál.
(2) A közületi szerv a tehergépkocsi szabad kapacitásával fuvarozást is végezhet.
14. §
(1) Az üzemi személygépkocsit a közületi szerv dolgozója vagy tagja (a továbbiakban: dolgozója) a közületi szerv vezetőjének engedélyével betegség, haláleset vagy különös méltánylást érdemlő magánügy miatt - költségtérítéssel vagy a nélkül - magáncélból is igénybe veheti.
(2) Az üzemi személygépkocsi lakás és munkahely közötti használata csak kivételesen, és csak meghatározott időre engedélyezhető.
(3) A közületi szerv vezetője engedélyezheti, hogy dolgozója lakásépítéséhez és költözködéséhez üzemi tehergépkocsit - költségtérítés ellenében vagy a nélkül - magáncélból igénybe vegye. Az engedélyezés feltételeit és a költségtérítés mértékét a kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban (a továbbiakban: munkaviszonyra vonatkozó szabály) kell meghatározni.
(4) A közületi szerv vezetője részére az üzemi személygépkocsi, tehergépkocsi magáncélú igénybevételét a munkáltatói jogkör gyakorlója - szövetkezetek tekintetében a szövetkezet belső szabályzatában megjelölt szerv vagy személy - engedélyezi.
15. §
Közületi szerv csak hatósági engedéllyel végezhet darabárufuvarozást, továbbá trolibusszal vagy autóbusszal menetrend szerint, díj ellenében személyszállítást.
16. §
(1) A közületi szerv gépjárműve országhatáron kívül csak hivatalos célból és az erre vonatkozó engedéllyel (kilépési engedély) használható.
(2) Az engedélyezés feltételeit a közlekedési miniszter állapítja meg.
17. §
(1) A közületi szerv gépjárművét
a) gépjárművezetői munkakört betöltő dolgozója, vagy
b) a közületi szerv vezetőjének engedélyével más dolgozója, illetőleg más közületi szerv dolgozója vezetheti.
(2) Munkaviszonyra vonatkozó szabály nem gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott dolgozót is kötelezhet gépjárművezetésre.
(3) A közületi gépjárművet lakásnál tárolni nem szabad. A közületi szerv vezetője azonban -takarékossági okból - az ilyen tárolásra a gépjárművezetőnek, vagy a gépkocsi vezetésével megbízott más dolgozónak kivételesen engedélyt adhat.
(4) A közületi szerv vezetője részére a gépjármű vezetését és lakásnál tárolását a munkáltatói jogkör gyakorlója - szövetkezetek tekintetében a szövetkezet belső szabályzatában megjelölt szerv vagy személy - engedélyezi.
18. §
(1) A közületi gépjármű a közúti forgalomban csak menetokmánnyal - a szolgáltató gépjármű, az üzemi személygépkocsi és a 21 főnél nagyobb befogadóképességű üzemi autóbusz ezen kívül üzembentartási engedéllyel - vehet részt.
(2) A közületi szerv a gépjárműveiről, azok teljesítményeiről nyilvántartást vezet és adatszolgáltatást teljesít.
19. §
Közületi szerv - a gépjárművek kereskedelmi értékesítésére jogosult gazdálkodó szervezetet kivéve - gépjárművet magánszemélytől nem vásárolhat és magánszemély részére nem adhat el. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.
20. §
A közületi gépjárművek üzemben tartásáért, jogszerű és gazdaságos használatáért, az üzem- és forgalombiztonsági, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő műszaki állapotáért, továbbá a bizonylati fegyelem megtartásáért és ezek ellenőrzéséért a közületi szerv vezetője, illetőleg a gépjármű ügyek intézésével megbízott dolgozója a felelős.
21. §
(1) A közületi gépjárművek üzembentartását a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatokat ellátó szakigazgatási szerve vagy az általa megbízott más szerv ellenőrzi. A közlekedési miniszter ilyen ellenőrzési feladatokkal a Közlekedési Főfelügyeletet is megbízhatja.
(2) Az ellenőrzést végző szerv az észlelt szabálytalanságra a közületi szerv vezetőjének a figyelmét felhívja, egyidejűleg - a cselekmény vagy a mulasztás súlyához képest - büntető vagy szabálysértési feljelentést tesz, fegyelmi, kártérítési eljárást kezdeményez. A közületi szervnek a tett intézkedésekről az ellenőrzést végző szervet tájékoztatnia kell.
(3) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatokat ellátó szakigazgatási szerve azt, aki a közületi gépjárművet szabálytalanul magáncélra veszi igénybe, kilométerenként
a) 100 kilométerig személygépkocsinál 10 Ft, más gépjárműnél 20 Ft,
b) 100 kilométert meghaladó, de 500 kilométert el nem érő igénybevétel esetén személygépkocsinál 20 Ft. más gépjárműnél 40 Ft,
c) 500 kilométert meghaladó igénybevétel esetén személygépkocsinál 30 Ft, más gépjárműnél kilométerenként 60 Ft
összegű bírság megfizetésére kötelezi.
(4) A bírság kiszabására irányuló eljárás a cselekmény elkövetésétől számított két év után már nem indítható meg.
22. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a közületi szervek gépjárműveiről szóló 59/1982. (XI. 16.) MT és az azt módosító 17/1983. (VI. 1.) MT, 52/1983. (XII. 30.) MT 67/1984. (XII. 30.) MT, valamint a 23/1985. (IV. 20.) MT rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési miniszter gondoskodik.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet a 4/1986. (II. 21.) MT rendelethez
A közületi szervek üzemi személygépkocsi normái
