1986. évi V. törvény

a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről

Az 1987. évi állami költségvetés előirányzatai - az éves népgazdasági terv céljaival összhangban - a gazdaságpolitika fő törekvéseinek megvalósítását szolgálják. Hozzá kívánnak járulni az elmúlt időszakban megnyilvánuló kedvezőtlen folyamatok megállításához, a hatékonyság javításának ösztönzésén keresztül az egészségesebb fejlődés, a kül- és belföldi egyensúlyviszonyok kedvező irányú változásának elősegítéséhez, az állami feladatok színvonalas ellátásához.

Az 1987. évi állami költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy a nemzeti jövedelem legalább 2%-kal növekszik.

A nemzeti jövedelem növekményének nagyobbik részét továbbra is arra kell fordítani, hogy javuljon az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete. A belföldi felhasználás nem haladhatja meg az 1986. évi színvonalat.

Az állami, a tanácsi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok, vagyis az államháztartás egészének bevételei és kiadásai közel azonos mértékben növekszenek. A bevételek java részét továbbra is a vállalatok és a szövetkezetek adják. Az államháztartás közvetlen kiadásainak aránya a felhalmozás finanszírozásában az előző évihez képest tovább mérséklődik, míg a fogyasztás finanszírozásában lényegileg nem változik.

Mindezt figyelembe véve az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló, az 1985. évi III. számú törvénnyel módosított 1979. évi II. számú törvény alapján az állami költségvetésről az alábbi törvényt alkotja.

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetését

606 871 000 000 (hatszázhatmilliárd-nyolcszázhetvenegymillió) forint bevétellel,

650 671 000 000 (hatszázötvenmilliárd-hatszázhetvenegymillió) forint kiadással és

43 800 000 000 (negyvenhárommilliárd-nyolcszázmillió) forint hiánnyal

állapítja meg. Az állami költségvetés mérlegét e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezve

2. § A vállalati gazdálkodószervezetek befizetéseinek az összege 497 500 millió forint, az összes bevételnek 82%-a. Ezen belül a forgalmi és a fogyasztási adó összege 119 300 millió forint, a társadalombiztosítási járulék összege 106 300 millió forint, a többi vállalati befizetés összege 271 900 millió forint.

3. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 60 100 millió forint, az összes bevételnek 9,9%-a. Ebből 14 082 millió forint az adó-, 3178 millió forint az illetékfizetés és 42 840 millió forint a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék.

4. § (1) A központi költségvetési szervek működési, ár- és díjbevételeinek az összege 33 821 millió forint, az összes bevételnek 5,6%-a.

(2) A központi költségvetési szervektől származó társadalombiztosítási járulék összege 7400 millió forint, a társadalombiztosítás egyéb bevétele 925 millió forint. Ez együttesen 8325 millió forint, az összes bevételnek 1,3%-a.

5. § Az elkülönített állami pénzalapokból származó elvonás 425 millió forint, az összes bevételnek 0,1 %-a.

6. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az egyéb forrásokból származó különféle bevételeknek az összege 6700 millió forint, az összes bevételnek 1,1%-a.

A kiadások részletezve

7. § A vállalati gazdálkodószervezetek támogatása és adó-visszatérítése 169 700 millió forint, az összes kiadásnak 26,1%-a. Ebből az adó-visszatérítés és a szocialista államközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadás együtt 68 800 millió forint, a gazdálkodószervezetek működését segítő támogatás 38 700 millió forint, a fogyasztói árkiegészítés 62 200 millió forint.

8. § Felhalmozási kiadásokra 39 400 millió forint, az összes kiadásnak 6,1%-a használható fel. Ezen belül központi beruházásokra 25 000 millió forint, a magánerőből való lakásépítés támogatására 5800 millió forint, a vállalati gazdálkodószervezetek beruházási tevékenységének a segítésére, központi készletezésre és a vállalati alapok kiegészítésére együttesen 8600 millió forint fordítható.

9. § A társadalombiztosítási célokra, köztük nyugdíjra, családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyermekgondozási díjra, gyógyászati szolgáltatásra és egyéb ellátásra fordítható összeg 152 685 millió forint, az összes kiadásnak 23,5%-a.

10. § A központi költségvetési szervek feladatainak ellátására 117 874 millió forint, az összes kiadásnak 18,1%-a szolgál. Ebből a védelem és egyéb fegyveres testületek feladataira összesen 43 108 millió forint használható fel; ez az összes kiadásnak 6,6%-a.

11. § A tanácsoknak nyújtott állami támogatás 79 649 millió forint, az összes kiadásnak 12,2%-a. A támogatás 1%-ának megfelelő összeget - 796 millió forintot - zárolt tartalékként kell tervezni. A tartalékolás szabályairól és a zárolt tartalék esetleges feloldásának lehetőségeiről a Minisztertanács év közben dönt. Az Országgyűlés a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok állami támogatását - zárolt tartalékkal együtt - az e törvény 3, számú mellékletében feltüntetett összegek szerint állapítja meg.

12. § Az elkülönített állami pénzalapok támogatása 10 390 millió forint, az összes kiadásnak 1,6%-a.

13. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő fizetési kötelezettségeknek a teljesítésére és egyéb kiadásokra - az év közben felmerülő szükségletek fedezésére hivatott tartalékot is beleértve - együttesen 80 973 millió forint, az összes kiadásnak 12,4%-a szolgál. Ezen belül a szanálási alap céljaira 3000 millió forint fordítható.

A központi költségvetési szervek előirányzatai

14. § Az Országgyűlés az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szerveknek az állami költségvetéssel meglevő kapcsolatait a költségvetési befizetések körében 1023 millió forintban és a költségvetési támogatások körében 88 374 millió forintban állapítja meg a 2. számú melléklet szerint. Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szervek (védelem és egyéb fegyveres testületek nélkül) támogatásának 3%-a, 1424 millió forint zárolt tartalék. Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szerveknél a zárolást differenciált módon kell végrehajtani. A differenciálás módjáról, a zárolt tartalék felhasználhatóságáról a Minisztertanács év közben dönt.

Vegyes és záró rendelkezések

15. § A 2., a 7. és a 9. §-ban meghatározott előirányzatok az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. számú törvény 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatók.

16. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy

a) az 1. § szerinti hiány fedezésére hosszú lejáratú hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól;

b) szükség esetén az a) pontban meghatározott keret erejéig már 1987-ben rövid lejáratú kölcsönt vegyen igénybe.

17. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy az 1986. évben

a) egyes gazdálkodószervezetek pénzügyi helyzetének rendezése keretében, bizonyos adósságaik átvállalásának forrásául 20,5 milliárd forint összegben jegybanki hitelt vegyen fel;

b) az 1987. január 1-jétől létrejövő kereskedelmi bankok, valamint az átszervezett biztosítóintézetek szükséges alaptőkéjének fedezésére legfeljebb 11,5 milliárd forint összegben jegybanki hitelt vegyen fel, s 9 milliárd forint értékű, államadósságot megtestesítő, bemutatóra szóló kötvényt bocsásson ki.

18. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy amennyiben az állami pénzkészlet alakulása szükségessé teszi, az 1986. évi költségvetési feladatok finanszírozásának biztosítására - az 1986. évi zárszámadás jóváhagyásáig - még az 1986. évben az éves állami költségvetésről szóló 1985. évi VIII. számú törvényben jóváhagyott kereten felül legfeljebb 10 milliárd forint rövid lejáratú hitelt vegyen fel.

19. § A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről és a tanácsok 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatairól szóló 1985. évi VIII. számú törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyi tanácsok és a megyei tanácsok a gazdálkodószervezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulásból, valamint a béradóból a lakosság számával arányosan részesülnek. A földadó telephely szerint illeti meg a helyi tanácsokat. Az ebből való részesedést a megyei tanács eltérően szabályozhatja akkor, ha a helyi tanácsok szabályozott bevételei meghaladják az indokolt kiadásaikat. A többi szabályozott és egyéb bevétel - illetékességüknek megfelelően - a helyi tanácsok vagy a megyei tanácsok bevételei."

20. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

(2) A 19. §-ban írt rendelkezést 1987. január 1-jétől kell alkalmazni.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

A törvény mellékletei

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE

(millió forintban)

1. számú melléklet a törvény 1. §-ához

AZ ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEJEZETET ALKOTÓ KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK KAPCSOLATA AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL

(ezer forintban)

2. számú melléklet a törvény 14. §-ához

1 Központilag kezelt feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

ÁLLAMI TÁMOGATÁS A FŐVÁROSI TANÁCS ÉS A MEGYEI TANÁCSOK KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

(ezer forintban)

3. számú melléklet a törvény 11. §-ához

1 Központilag kezelt feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál