1987. évi 16. törvényerejű rendelet

a vállalkozói adóról

I. Fejezet

A VÁLLALKOZÓI ADÓ

Az adókötelezettség

1. § (1) A vállalkozó, a kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet (a továbbiakban együtt: adóalany) gazdasági tevékenységéből származó nyereségét adókötelezettség terheli.

(2) Az adókötelezettség a jogszabályban előírt bejelentési, könyvvezetési, nyilvántartási, bevallási, adómegállapítási, adóelőleg-fizetési, adófizetési, bizonylatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettséget foglalja magában.

(3) Az adóalany adókötelezettsége az adóköteles tevékenység megkezdésének napján kezdődik.

2. § E törvényerejű rendelet alkalmazásában vállalkozó:

a) a kisiparos, a magánkereskedő, a gazdálkodó szervezet jogszabályban meghatározott részlegét átalány-elszámolásos vagy szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;

b) az a mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély (család), akinek ebből a tevékenységéből évi kétmillió forintot meghaladó árbevétele származik, vagy éves átlagban egynél több alkalmazottat foglalkoztat, továbbá a virág- és dísznövénytermesztő, a kísérleti állattartással és a dísz-állattartással foglalkozó magánszemély, az árbevételétől függetlenül;

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségei és társaságai, valamint a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező, közös név alatt működő társaságai, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mezőgazdasági szakcsoport a közösen végzett tevékenysége tekintetében, továbbá az iskolai szövetkezeti csoport.

Az adó alapja

3. § (1) Az adót az egy naptári évben (a továbbiakban: adóév) elért adóköteles nyereségnek az adómentes nyereséggel (4. §) csökkentett része (adóalap) után kell megfizetni.

(2) Az adóköteles nyereség:

a) a vállalkozónál az adóévben elért - e törvényerejű rendelet végrehajtási rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) meghatározott - bevétel és a kifizetett, bizonylattal igazolt termelési és kezelési költségek különbözete;

b) a kisszövetkezetnél és az iskolai szövetkezetnél a számviteli rendelkezések alapján megállapított és a végrehajtási rendelet szerint módosított, mérleg szerinti eredmény és a tagok részére bérköltségként történt kifizetés együttes összege.

(3) Ha a vállalkozó termelési és kezelési költségként elszámolható, bizonylattal igazolt kiadásai az adóévben elért bevételét meghaladják, azokat a következő év(ek) bevételével szemben is elszámolhatja. Ebben az esetben a költségek elszámolását legfeljebb három évre lehet elhalasztani.

(4) A vállalkozó az adóköteles tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett és utóbb a vállalkozásba befektetett eszközökre fordított kiadásait a kezdés évében költségként elszámolhatja.

(5) Ha a vállalkozó adóköteles tevékenysége megszűnik, az adóköteles nyereséget a végrehajtási rendeletben meghatározott módon kell megállapítani.

Adómentesség

4. § Mentes az adó alól:

a) az adóalany - a kisszövetkezet, az ügyvédi munkaközösség, a jogtanácsosi munkaközösség és a jogi oktatói munkaközösség kivételével -adóköteles nyereségének 100 000 forintot meg nem haladó része;

b) a gazdálkodó szervezet jogszabályban meghatározott részlegét átalányelszámolásos vagy szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, az iskolai szövetkezet, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoport és a mezőgazdasági termelés - függetlenül attól, hogy milyen vállalkozó végzi - adóköteles nyereségének 200 000 forintot meg nem haladó része;

c) az ügyvédi munkaközösség, a jogtanácsosi munkaközösség és a jogi oktatói munkaközösség nyereségének az a része, amely az ügyvédijogtanácsosi díjszabásról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységéből származik, valamint a művészeti alkotóközösségnek a tagok alkotásai értékesítéséből származó bevétele;

d) az adóköteles nyereségnek az alapítvány céljára (Ptk. 74/A-74/E. §) és a közérdekű célú kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §) juttatott része;

e) az általános és a középiskolákban működő iskolai szövetkezeti csoport nyeresége.

Az adó mértéke

5. § Az adó mértéke az adóalap 25%-a.

Adókedvezmények

6. § (1) Lakosság részére végzett fogyasztási és egyéb szolgáltatás, kutatási, műszaki fejlesztési tevékenység, kistelepülésen és tanyán végzett kiskereskedelmi tevékenység, továbbá szakmunkástanulók és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, valamint a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása, és egyes befektetések esetén az adóalany a végrehajtási rendeletben meghatározott adókedvezményben részesülhet.

(2) Az adókedvezmény legfeljebb a fizetendő adó mértékéig vehető figyelembe. Az adókedvezmény a következő évre nem vihető át.

Az adó megállapításának módja

7. § Az adóalany az adót az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles megállapítani, bevallani és befizetni (önadózás).

Adóelőleg-fizetési kötelezettség

8. § Az adóalany az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott módon és mértékben adóelőleget köteles fizetni.

II. Fejezet

AZ ADÓKÖTELES NYERESÉG FELHASZNÁLÁSA

A vállalkozó adóköteles nyereségének felhasználása

9. § (1) Az adóköteles nyereségből

a) a vállalkozói adóra,

b) a vállalkozási célú tartalékra,

c) a vállalkozási célú beruházásra, befektetésre,

d) a vállalkozás tagjainak és alkalmazottainak külön jogszabály szerint adható, lakáscélú kölcsön nyújtására, továbbá

e) a végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb célra

fordított összeg levonása után fennmaradó rész személyi jövedelemnek minősül.

(2) A vállalkozási célú tartalék csak pénzintézetnél vezetett bankszámlán tartható.

(3) A vállalkozó az adózott nyereség felhasználásáról köteles elszámolni.

A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet vagyonalapja

10. § (1) A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet vagyonalapot képez. A vagyonalap képzésének és felhasználásának részletes szabályait a végrehajtási rendelet határozza meg.

(2) Az adózott nyereségnek a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint megállapított maradványa (tiszta eredmény) a kisszövetkezet és iskolai szövetkezet vagyonalapját módosítja.

(3) A pénzügyminiszter jogszabályban egyéb alapok képzését is elrendelheti.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Felhatalmazást kap arra, hogy ennek keretében rendeletben határozza meg:

a) az e törvényerejű rendeletben használt egyes fogalmak értelmezését:

b) az e törvényerejű rendelet 3. §-ában (2) és (5) bekezdésében, 6. §-ának (1) bekezdésében, 9. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ában, valamint 12. §-ának (1) bekezdésében meghatározott körben a részletes szabályokat.

(3) Az a magánszemély, aki a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény 13. §-ának (2) bekezdése alapján az adóhatóságnak előzetesen bejelentette azt a szándékát, hogy a személyi jövedelemadó alapjának kiszámítása érdekében költségelszámolását a vállalkozói adóra vonatkozó jogszabályok szerint kívánja teljesíteni, költségeit a végrehajtási rendeletnek a vállalkozókra vonatkozó szabályai szerint tartja nyilván és számolja el.

12. § A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet az 1987. évi eredményelszámolást követően meglévő rendelkezési alapját a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint a vagyonalapjába köteles átvezetni, jóléti és kulturális alapjának az 1987. december 31-i záróállományával pedig az 1988. évi mérleg szerinti eredményét köteles növelni.

Németh Károly s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára