1/1987. (I. 27.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról Bukarestben, 1986. évi június hó 25. napján kötött egyezmény kihirdetéséről
(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1986. évi november hó 20. napján megtörtént. Az Egyezmény ugyanezen a napon hatályba lépett.)
1 §
A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról Bukarestben, 1986. június hó 25. napján kötött Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. §
Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
"EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya - a továbbiakban: Felek -
tekintettel arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról Budapesten, 1969. évi november hó 3. napján kötött vízügyi Egyezmény 1986. évi június hó 16. napján hatályát veszti,
attól a közös érdektől vezetve, hogy a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos, mind a két országot érintő kérdések megoldásában az együttműködésüket - mindkét Fél érdekeinek kölcsönös tekintetbe vételével - továbbfejlesszék és kibővítsék,
elhatározták ennek az Egyezménynek a megkötését, és ezért kinevezték Meghatalmazottaikat,
a Magyar Népköztársaság Kormánya:
KOVÁCS Antalt,
a Román Szocialista Köztársaság Kormánya:
Ion BADEA-t
akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásuk kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Az Egyezmény hatálya
1. Az Egyezmény hatálya kiterjed:
a) a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között határt alkotó vízfolyásoknak, völgyeknek, terepmélyedéseknek és csatornáknak az Egyezmény 1. számú mellékletében feltüntetett szakaszaira;
b) a két állam közötti határ által átmetszett vízfolyásoknak, völgyeknek, terepmélyedéseknek, csatornáknak és belvízlevezető csatornarendszereknek az Egyezmény 1. számú mellékletében feltüntetett szakaszaira;
c) a vízfolyásoknak, völgyeknek, terepmélyedéseknek, csatornáknak és belvízlevezető csatornarendszereknek az Egyezmény 1. számú mellékletében feltüntetett szakaszain megépített, illetőleg megépítendő vízilétesítményekre és az ott végrehajtott vagy végrehajtandó vízimunkákra, valamint az ezekkel kapcsolatosan az említett szakaszokon tett vagy teendő intézkedésekre.
2. Az Egyezmény tárgyát képező intézkedések és feladatok a következők:
a) az árvízvédekezés;
b) a belvízvédekezés;
c) a szivattyútelepek üzemeltetése;
d) a zsilipek kezelése;
e) a vizek minőségének védelme a szennyeződés ellen;
f) a vízhasználatokra vonatkozó szabályozások;
g) a vízimunkák tanulmányainak és műszaki terveinek elkészítése, valamint a munkák végrehajtása;
h) a hidrológiai és meteorológiai adatok és egyéb tájékoztatások kicserélése;
i) alappontok;
j) az elvégzett munkák és a teljesített szolgáltatások költségeinek felosztása és elszámolása;
k) a vízügyi szervek határátlépése;
l) az Egyezmény előírásainak alkalmazására vonatkozó szabályzatok;
m) a Magyar-Román Vízügyi Műszaki Vegyesbizottság (továbbiakban: Vegyesbizottság) létesítése és hatásköre.
2. Cikk
Általános rendelkezés
Egyik Fél sem végez a saját területén - előzetes megállapodás nélkül - olyan munkát, és nem tesz olyan intézkedést, amely az állandó vízfolyások határszelvényében a jelen Egyezmény előírásai szerint megállapított vízhozamokat lényeges mértékben csökkentve vagy növelve, az időszakos vízfolyások (csatornák) határszelvényében azok vízhozamát vagy vízszintjét növelve, a másik Fél területén károkat okozna.
3. Cikk
Az árvízvédekezés
1. Mindegyik Fél biztosítja a határt alkotó és a határ által átmetszett vízfolyásokon az Árvízvédekezési Szabályzat előírásainak megfelelően a vizek szabad lefolyását, és a saját területükön egyoldalúan nem végeznek olyan munkát és nem tesznek olyan intézkedést, amely a másik Fél területén áradásokat, elmocsarasodásokat, szikesedéseket vagy egyéb káros hatásokat okozna.
2. Mindegyik Fél a saját területén végrehajtja azokat a mederfenntartási munkákat, amelyek a mederelfajulások, illetőleg a feliszapolódások megakadályozása érdekében szükségesek. A Felek gondoskodnak továbbá a nagyvízi és a kisvízi medreknek a káros növényzettől való megtisztításáról, hogy a vizek lefolyását és a jéglevonulást elősegítsék.
3. A Vegyesbizottság megvizsgálja és javaslatot dolgoz ki arra, hogy a jobb árvízvédekezés céljából milyen munkák és intézkedések szükségesek a vízfolyások szabályozására.
4. A vízfolyások és a csatornák mentén létesített árvízvédelmi töltéseket, valamint a hozzájuk tartozó berendezéseket a Felek illetékes szervei - az Árvízvédekezési Szabályzat előírásainak megfelelően - jó állapotban és állandó felügyelet alatt tartják.
5. Az árvízvédekezés érdekében a töltéseket el kell látni a védekezéshez szükséges anyagokkal, szerszámokkal és eszközökkel, valamint távbeszélő berendezésekkel, továbbá őrtelepekről kell gondoskodni az őrszemélyzet részére.
6. Árvízveszély idején a Felek illetékes szervei egybehangoltan működnek, és az Árvízvédekezési Szabályzat előírásainak megfelelően foganatosítják a védekezés érdekében szükséges intézkedéseket. Saját területén mindegyik Fél maga védekezik, állandóan kapcsolatot tartva a másik Féllel. A Felek illetékes szervei a védekezési intézkedések érdekében szükséges helyszíni szemlék foganatosítása végett bármelyik Fél kérésére és területén találkozhatnak, ahányszor ez szükséges.
A határátlépés a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság vízügyi-műszaki szerveinek határátlépésére és egymás közötti érintkezésére vonatkozó Szabályzatban megállapított módon történik.
Gátszakadás következtében esetleg kitörő árvizek lokalizálására mindegyik Fél megeheti a saját területének védelmére szükséges intézkedéseket, lehetőség szerint biztosítva az együttműködést a másik Féllel.
7. Bármelyik Fél kérésére a másik Fél - a lehetőségeitől függően - segítséget nyújt az árvízveszély elhárításához vagy a lerombolt művek helyreállításához. Ebből a célból az egyik Fél területéről a másik Fél területére, ideiglenesen, a határ bármely pontján építő- és üzemanyagok, munkaeszközök és műszerek szállíthatók át. A szállításokat leltár alapján bonyolítják le, és azok vám és adó fizetése alól mentesek. A munkák befejezése után a munkaeszközöket, a műszereket, valamint a megmaradt építő- és üzemanyagokat visszaszállítják. A munkálatoknál felhasznált építő- és üzemanyagot a be- és kiviteli előírásoknak megfelelően kezelik, annak az országnak az érvényben levő vámhatározmányai szerint, amelybe a szállítás történt.
Az előző bekezdésben feltüntetett esetben a munkások és a felügyelő személyzet határátlépése a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság vízügyi-műszaki szerveinek határátlépésére és egymás közötti érintkezésére vonatkozó Szabályzat előírásainak megfelelően történik.
4. Cikk
A belvízvédekezés
1. A Felek minden intézkedést megtesznek a belvizeknek - a Belvízvédekezési Szabályzatban megállapított vízhozamig és vízszintig, valamint módon - belvízlevezető csatornákon és csatornarendszereken történő szabad lefolyásának a biztosítására.
Azokról a román, illetőleg magyar területi térségekről, amelyekben a belvizeket felfogó és a befogadóba levezető rendszerek kiépültek, a belvizek levezetése - e rendszerek maximális kapacitásának megfelelő vízhozamig - a kiépített rendszerekben, továbbá a határ által átmetszett meglevő belvízlevezető csatornákon történik.
2. Azok a román, illetőleg magyar területi belvizek, amelyek olyan térségekben keletkeznek, ahonnan azokat a kiépített belvízgyűjtő- és levezető rendszerek nem képesek elvezetni, továbbá azok a rendkívüli belvizek, amelyek ezeknek a rendszereknek a maximális levezető kapacitását meghaladják - a jelen Cikk 3. pontjában foglaltaknak és a Belvízvédekezési Szabályzat előírásainak megfelelően - a határon át, belvízlevezető csatornákon, valamint a területen, a völgyeken és terepmélyedésekben folyhatnak le.
3. Az egyik Fél területéről a határon át belvízlevezető csatornákon, valamint a völgyeken és terepmélyedésekben együttesen lefolyó vízmennyiség nem haladhatja meg a másik Fél területén kiépített belvízlevezető rendszerek teljes kapacitását. Az ezt meghaladó belvízmennyiségeket - a saját területen történő ideiglenes tározással - vissza kell tartani.
Azokban a térségekben, amelyekben a belvizek levezetésére a megfelelő természeti vagy műszaki adottságok nincsenek meg, mindegyik Fél a maga területén ideiglenes művekkel növeli a belvízlevezető rendszerek kapacitását. E művek létesítésének költségeit a Felek érdekeltségük arányában viselik.
4. A belvizeknek a jelen Cikk 1-3. pontjában előírt levezetése, valamint annak érdekében, hogy azok lehetőleg ne okozzanak kárt a másik Fél területén, mindegyik Fél megteszi a szükséges intézkedéseket a saját területén a Belvízvédekezési Szabályzatban megállapított mértéket meghaladó belvízhozamok tározására, valamint egyéb módon a befogadóba történő elvezetésére.
5. Belvízveszély idején, különösen a valamelyik Fél területének vízvisszatartási lehetőségeit meghaladó kivételesen nagy belvizek idején, a Felek illetékes szervei a védekezési intézkedések és a vizek levezetésének megkönnyítése érdekében szükséges helyszíni szemlék foganatosítása végett bármelyik Fél kérésére és területén találkozhatnak, ahányszor az szükséges. A határátlépés a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság vízügyi-műszaki szerveinek határátlépésére és egymás közötti érintkezésére vonatkozó Szabályzatban megállapított módon történik.
6. Egyik Fél sem végez egyoldalúan saját területén olyan munkát és nem foganatosít olyan intézkedést, amely a csatornákra közösen megállapított vízhozamokat és vízszinteket a határszelvényben mesterségesen megnövelve a másik Félnek áradásokkal, elmocsarasodásokkal vagy szikesedésekkel károkat okozna.
7. A Felek gondoskodnak a saját területükön a belvízlevezető csatornák és műtárgyak jókarban-tartásáról.
8. A Vegyesbizottság megvizsgálja és javaslatot dolgoz ki arra, hogy a belvizek megfelelő levezetésének biztosítása céljából milyen munkák és intézkedések szükségesek a belvízlevezető csatornarendszerek megjavítására és fejlesztésére, a völgyek és terepmélyedések csatornázására.
9. A belvízlevezető csatornák az öntözések, halastavak és ipari üzemek vízellátására és vizeinek elvezetésére is felhasználhatók, feltéve, hogy ez a belvizeknek a határon át történő levezetését nem akadályozza. A szennyvizeknek ezeken a csatornákon történő levezetése esetében alkalmazni kell a jelen Egyezmény 7. Cikkének rendelkezéseit. A Vegyesbizottság a belvízlevezető csatornáknak a jelen pontban említett célokra történő felhasználása feltételeit esetenként állapítja meg, de azok eredeti rendeltetését nem változtathatja meg.
10. A belvizek elleni védekezés céljából a Felek illetékes szervei egybehangoltan működnek és a Belvízvédekezési Szabályzat előírásainak megfelelően foganatosítják a védekezés érdekében szükséges intézkedéseket. Saját területén mindegyik Fél maga védekezik, állandóan kapcsolatot tartva a másik Féllel.
11. A jelen Egyezmény 3. Cikke 7. pontjának előírásait belvízvédekezés esetén is alkalmazni kell.
5. Cikk
A szivattyútelepek üzemeltetése
1. A mindkét Fél érdekét szolgáló belvízi szivattyútelepeket a Belvízvédekezési Szabályzat előírásainak megfelelően kell üzemeltetni. Azokat állandóan jókarban és üzemképes állapotban kell tartani, és el kell látni üzemanyaggal, valamint az egyéb szükséges anyagokkal.
2. A Belvízvédekezési Szabályzatban feltüntetett belvízi szivattyútelepek megszüntetése, vagy a teljesítőképességüket befolyásoló bármilyen átalakításuk csak a Vegyesbizottság határozata alapján történhet.
6. Cikk
A zsilipek kezelése
1. A töltésekben, valamint a csatornákon levő zsilipeket a belvízlefolyás szabályozása érdekében a Belvízvédekezési Szabályzat előírásainak megfelelően kell kezelni.
2. A duzzasztók zsilipeit mindegyik Félnek úgy kell kezelnie, hogy a másik Fél területén ne keletkezzék áradás, elmocsarasodás vagy szikesedés.
7. Cikk
A vizek minőségének védelme a szennyeződés ellen
1. A Felek a határt alkotó és a határ által átmetszett vízfolyásokat megvédik a szennyeződéstől. Ebből a célból a Felek az új létesítményeknél biztosítják a saját szabványaiknak megfelelő szennyvíztisztító berendezések megépítését.
2. A Felek a határt alkotó és a határ által átmetszett vízfolyásokon rendszeresen vizsgálják a víz minőségét, időszakonként közösen értékelik a vízminőség alakulását a mintavételekre, vizsgálatokra és a vízminőségi értékelésre vonatkozó szabályzat szerint.
3. A Felek a lehető legrövidebb időn belül kölcsönösen értesítik egymást a határt alkotó és a határ által átmetszett vízfolyásokon váratlanul levonuló, veszélyes és már meg nem akadályozható szennyeződésekről - a rendkívüli szennyeződésekre vonatkozó szabályzat szerint -, és együttműködnek annak következményei elhárításában, illetőleg lehető csökkentésében.
4. A Felek arra törekednek, hogy műszaki-gazdasági lehetőségeik szerint fokozatosan javítsák a határt alkotó és a határ által átmetszett vízfolyások minőségét.
8. Cikk
A vízhasználatokra vonatkozó szabályozások
1. A román Fél a határt alkotó és a határ által átmetszett vízfolyások természetes vízhozamaiból biztosítja a magyar Fél részére a medrek egészségügyi feltételeinek fenntartásához szükséges vízhozamokat a 2. számú mellékletben foglaltak szerint, továbbá meghatározott vízhozamokat ad át a magyar területi vízhasználatok részére.
2. A Felek a határt alkotó és a határ által átmetszett vízfolyásokon - az erre vonatkozó szabályzat szerint - rendszeres hidrológiai megfigyeléseket és vízhozamméréseket végeznek, közösen meghatározzák azok vízhozamait és vízkészletét, és ennek alapján meghatározott időszakra vonatkozóan vízgazdálkodási mérlegeket állítanak össze.
A Felek a jelen Cikk 1. pontja alapján biztosítandó természetes vízhozamok mértékében és átbocsátásának feltételeiben a vízgazdálkodási mérlegek alapján, a vízgazdálkodás távlati fejlesztési terveinek a jelen Egyezmény 9. Cikkének 2. pontja szerint történő egyeztetése keretében állapodnak meg.
3. Egyik Fél sem foganatosít előzetes megegyezés nélkül olyan intézkedéseket, amelyek a határszelvényekben lényegesen megváltoztatnák a jelen Cikk 2. pontjának második bekezdésében foglaltak szerint megállapított vízhozam mértékét és átbocsátásának feltételeit.
4. A magyar Fél - a Vegyesbizottságban létrejött megállapodásoknak megfelelően - továbbra is biztosítja a Román Szocialista Köztársaság területén levő vízhasználatok vizeinek az elvezetését.
9. Cikk
A vízimunkák tanulmányainak és műszaki terveinek elkészítése, valamint a munkák végrehajtása
1. Az Egyezményből folyó feladatok megoldása céljából mindegyik Fél végrehajtja azokat a közös megegyezéssel megállapított munkákat, és foganatosítja azokat a közös megegyezéssel megállapított intézkedéseket, amelyek mind a két Fél, vagy a Felek egyikének érdekét szolgálják.
2. A Felek egyeztetik az Egyezmény hatálya alá tartozó vízfolyások vízgyűjtő területére vonatkozó vízgazdálkodási távlati fejlesztési terveiket. Ha e tervek egyeztetése során olyan létesítmények és munkák megvalósításának lehetősége merül fel, amelyek mindkét Fél érdekét szolgálnák, vagy az egyik Fél területén kerülnek végrehajtásra és a másik fél érdekét szolgálnák, ezekre a létesítményekre és munkákra vonatkozóan a Felek esetenként külön megállapodást kötnek.
3. Az olyan vízimunkáknak és vízilétesítményeknek a tervezése és kivitelezése, amelyek mindkét Fél területére kiterjednek, egyeztetett program szerint történik. Ezeknek a munkáknak a terveit véleményezés végett a Vegyesbizottságnak kell bemutatni. Saját területén mindegyik Fél maga hajtja végre a munkákat, kivéve ha a Vegyesbizottság másként határoz.
4. Azoknak a vízimunkáknak és vízilétesítményeknek a műszaki terveit, amelyek a Felek egyikének területére "terjednek ki, de amelyek mindkét Fél érdekét szolgálják, továbbá azoknak a vízimunkáknak és vízilétesítményeknek a műszaki terveit, amelyek az azokat megvalósító Fél megítélése szerint a másik Fél területén lényeges káros hatásokat okozhatnak a határszelvényre gyakorolt kihatásaik szempontjából, megvalósításuk elölt a Vegyesbizottságnak véleményeznie kell.
10. Cikk
A hidrológiai és meteorológiai adatok és egyéb tájékoztatások kicserélése
1. Mindegyik Fél kölcsönösen és rendszeresen távírón, rádión vagy telexen közli a vízfolyások vízállásait, a jégviszonyokra és a csapadék magasságára vonatkozó adatokat, a radar-adatokat és információkat, valamint a veszélyes meteorológiai jelenségekre vonatkozó figyelmeztetéseket.
Ezeknek a közléseknek a költségeit a közlő Fél viseli.
Azokat a vízfolyásokat, vízállás- és csapadékmérő állomásokat, amelyekről az adatokat szolgáltatják, ezek kategóriáját, programját, a közlés formáját és módját stb. a szakértők az Egyezmény érvénybelépésétől számított egy éven belül a Vegyesbizottság által jóváhagyott szabályzatban határozzák meg.
2. A hidrológiai előrejelzések kidolgozása céljából - a jelen Cikk 1. pontjában felsorolt adatokon kívül - a Vegyesbizottság megállapodhat olyan hidrológiai és meteorológiai adatok közlésében is, amelyek az Egyezmény hatálya alá tartozó vízfolyás-szakaszokon kívül levő vízállás- és csapadékmérő állomásokról származnak.
3. Árvíz- és belvízvédekezés idején az Árvízvédekezési és a Belvízvédekezési Szabályzatokban előírt adatokat kell közölni.
4. A Felek átadják egymásnak a rendelkezésükre álló és az Egyezmény alkalmazási területére vonatkozó dokumentációs anyagokat, közleményeket és minden egyéb olyan műszaki anyagot, amelyek átadására vonatkozóan a Vegyesbizottságban megegyeznek.
11. Cikk
Alappontok
A Felek a saját területükön fenntartják, szükség szerint kiegészítik és felújítják a vízi munkák elvégzéséhez, a vízilétesítmények megvalósításához és fenntartásához szükséges magassági és vízszintes alappontokat. A Felek ezeket kölcsönösen használhatják, illetőleg ezek adatait egymásnak rendelkezésre bocsátják.
12. Cikk
Az elvégzett munkák és a teljesített szolgáltatások költségeinek felosztása és elszámolása
1. Az Egyezmény hatályba lépése előtt megépített - mindkét Fél érdekét szolgáló - vízilétesítmények (árvízvédelmi töltések, partvédő művek, csatornák és az ezekhez tartozó berendezések) fenntartási és üzemeltetési költségeit az a Fél viseli, amelyiknek területén ezek a létesítmények vannak.
2. A mindkét Fél érdekét szolgáló, de az Egyezmény hatályba lépése után megépítendő vízilétesítmények és végrehajtandó vízimunkák tervezésének, kivitelezésének, fenntartásának és üzemeltetésének költségeit a Felek az esetenkénti külön megállapodás szerinti arányban viselik.
3. A Felek egyikének területén végrehajtásra kerülő, de kizárólag a másik Fél érdekét szolgáló vízimunkák és vízilétesítmények költségeit egyedül az érdekelt fél viseli.
4. A jelen Egyezmény alkalmazásából adódó pénzügyi kérdések rendezése a Munkák és Szolgáltatások Költségeinek Elszámolásáról szóló Szabályzat előírásai szerint történik.
5. Az Egyezmény alkalmazásából adódó olyan pénzügyi kérdések tekintetében, amelyekre vonatkozóan az előző bekezdésekben és a jelen Cikk 4. pontjában említett Szabályzatban nincs rendelkezés, a Felek külön megállapodást kötnek.
13. Cikk
A vízügyi szervek határátlépése
A két Fél vízügyi szerveinek és a munkás-csoportoknak az Egyezmény előírásai végrehajtásával kapcsolatos határátlépése a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság vízügyi-műszaki szerveinek határátlépésére és egymásközti érintkezésére vonatkozó Szabályzatban megállapított módon történik.
14. Cikk
Az Egyezmény előírásainak alkalmazására vonatkozó szabályzatok
Az Egyezmény előírásainak gyakorlati végrehajtása a Felek vízügyi szervei közötti együttműködés részleteit megállapító szabályzatok szerint történik.
Az Egyezmény érvénybelépésének időpontjában érvényes és továbbra is alkalmazandó szabályzatokat az Egyezmény 3. számú melléklete sorolja fel.
A Felek megállapodása alapján szükség szerint új szabályzatokat kell készíteni, illetőleg a meglevőket korszerűsíteni.
15. Cikk
A Magyar-Román Vízügyi Műszaki Vegyesbizottság létesítése és hatásköre
1. Az Egyezmény alkalmazására, valamint a két államnak a határt alkotó vagy a határ által átmetszett vizekre vonatkozó vízügyi kérdésekben való együttműködése biztosítására Magyar-Román Vízügyi Műszaki Vegyesbizottság alakul.
2. A Vegyesbizottság mindegyik Fél egy-egy meghatalmazott képviselőjéből áll, amelyek mindegyikének egy helyettese van. A meghatalmazottak és helyetteseik a munkájukban szakértőket vonhatnak be.
3. A Vegyesbizottság a Magyar-Román Gazdasági Együttműködési Vegyes Kormánybizottság keretében működik.
A Vegyesbizottság a határozatait egyhangúlag hozza, amelyek a két állam Kormányainak jóváhagyása után lépnek hatályba. Amennyiben a Vegyesbizottság a hatáskörébe tartozó egyes kérdésekben megegyezni nem tud, azokat döntésre a Magyar-Román Gazdasági Együttműködési Vegyes Kormánybizottsághoz kell előterjeszteni.
4. A Vegyesbizottság hatásköre:
a) megvizsgálja a Felek által a saját területükön végrehajtani tervezett vízimunkák programját, amelyek az Egyezmény 1. Cikkében említett vízfolyásoknak, völgyeknek, terepmélyedéseknek, csatornáknak és belvízlevezető rendszereknek az Egyezmény hatálya alá tartozó szakaszain vannak; továbbá összeállítja azoknak a munkáknak a kimutatását, amelyeknek tervét az Egyezmény rendelkezései alapján Feleknek véleményezés végett be kell mutatniuk a Vegyesbizottság részére;
b) véleményezi az a) pontban említett, kimutatásba foglalt vízimunkák tanulmányait és terveit, szükség esetén megállapítja e munkák egyeztetett kivitelezési ütemtervét;
c) kidolgozza az Egyezmény hatálya alá tartozó vízimunkákkal és intézkedésekkel kapcsolatos olyan tanulmányoknak, kutatásoknak és méréseknek a munkaprogramját, amelyeket egybehangoltan kell végrehajtani;
d) megállapítja azokat a munkákat, amelyekben mind a két Fél érdekelt;
e) kidolgozza az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása végett szükséges szabályzatokat;
f) ellenőrzi az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását, továbbá a helyszínen megvizsgálja az Egyezmény alkalmazásából folyó munkák és intézkedések teljesítését;
g) felülvizsgálja a Felek által teljesített szolgáltatásokat, és jóváhagyja azok költségeinek elszámolását;
h) kidolgozza az Egyezmény módosítására, valamint a külön megállapodást igénylő kérdések rendezésére vonatkozó javaslatokat;
i) jóváhagyja a Vegyesbizottság által megállapított feladatok elvégzésével megbízott szakértők munkájáról felvett jegyzőkönyveket;
j) megoldja az Egyezmény alkalmazásából folyó egyéb feladatokat.
16. Cikk
Záró rendelkezések
1. Ez az Egyezmény a Felek saját jogszabályai szerint, az illetékes szervek jóváhagyására szorul. Az Egyezmény a jóváhagyás megtörténtéről szóló diplomáciai jegyzékváltás napján lép hatályba.
2. Az Egyezmény hatályba lépésével a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról Budapesten, 1969. évi november hó 3. napján megkötött vízügyi Egyezmény hatályát veszti.
3. Az Egyezmény öt évig marad hatályban. Az Egyezmény hatálya mindig három-három évre meghosszabbodik, ha azt valamelyik Fél a lejáratot hat hónappal megelőzően írásban közölt értesítéssel nem mondja fel.
Az Egyezményhez 1., 2., és 3. számú melléklet tartozik, melyek az Egyezménynek szerves részei.
Készült Bukarestben, az 1986. évi június hó 25. napján, két eredeti példányban, magyar és román nyelven; mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles,
A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében
Kovács Antal s. k.,
A Román Szocialista
Köztársaság Kormánya nevében
Ion Badea s. k.,
1. számú melléklet az 1986. évi Magyar-Román Vízügyi Egyezményhez
A vízfolyásoknak, völgyeknek, terepmélyedéseknek, csatornáknak és belvízlevezető rendszereknek azon szakaszai, amelyek az Egyezmény hatálya alá tartoznak
I. A Magyar Népköztársaság területén
A) Vízfolyások
1. Túr 10+300-28+162= 17,862 km (jelölve a jobbparti töltésen)
2. Szamos 17+300-46+995=29,695 km (jelölve a balparti töltésen)
3. Kraszna 17+000-40+482=23,482 km (jelölve a jobbparti töltésen)
4. Berettyó 40+000-73+246=33,246 km (jelölve a jobbparti töltésen)
5. Sebes-Körös 18+000-57+970=39,970 km (jelölve a balparti töltésen)
6. Fekete-Körös 0+000-20+580= 20,580 km (jelölve a balparti töltésen)
7. Kettős-Körös 100+500-122+751=22,251 km - (jelölve a jobbparti töltésen)
8. Fehér-Körös 123+ 047-132+508= 9,461 km (jelölve a jobbparti töltésen)
9. Kettős-Körös 97+800-118+800=21,000 km (jelölve a balparti töltésen)
10. Maros 0+000-47+266=47,266 km (jelölve a jobbparti töltésen)
B) Szükségtározók
1. Mályvádi szükségtározó
C) Völgyek, terepmélyedések, csatornák és belvízlevezető rendszerek
1. Túr-Sáréger rendszer
- Sáréger csatorna, hossza 8,950 km
2. Tisza-Szamos jobbparti rendszer
- Rozsály-Zajtai csatorna, hossza 9,725 km
- Galambos csatorna, hossza 9,750 km
- Géczi-Sürü csatorna, hossza 2,810 km
- Csigér csatorna, hossza 2,700 km
- Pete-Nagygéczi csatorna, hossza 3,570 km
- Garand csatorna, hossza 5,000 km
3. Szamos-Kraszna rendszer
- Csengeritói csatorna, hossza 5,900 km
- Csengeri-lapos csatorna, hossza 0,213 km
- Keleti csatorna, hossza 34.560 km
- Lápi csatorna, hossza 11,400 km
- Bodósziget-Halmosi csatorna, hossza 1.100 km
4. Kraszna balparti rendszer
- Csanálosi csatorna, hossza 4,372 km
- Károlyi csatorna, hossza 13,898 km
- Szénási csatorna, hossza 18,580 km
5. Ér rendszer
- Penészlaki I. csatorna, hossza 22,100 km
- Penészlaki II. csatorna, hossza 3,850 km
- Penészlaki III. csatorna, hossza 7,700 km
- Penészlaki IV. csatorna, hossza 0,850 km
- Penészlaki V. csatorna, hossza 1,400 km
- Penészlaki VI. csatorna, hossza 0,720 km
- Penészlaki VII. csatorna, hossza 7,500 km
6. Berettyó-Kalló rendszer
- 7. mellékfolyás, hossza 28,550 km
7. Berettyó-Sebes-Körös rendszer
- Kis-Körös csatorna, hossza 20,796 km
- Kutas csatorna, hossza 64.050 km
- Barátér csatorna, hossza 9,000 km
- Csente-Szakáli csatorna hossza 31,210 km
- Kődombszigeti csatorna, hossza 14,910 km
8. Sebes-Körös, Fekete-Körös rendszer
- Nagytóti-Toprongyos csatorna, hossza 16,172 km
- Hosszúfok Határér-Kölcsér csatorna, hossza 36,480 km
- Korhány csatorna, hossza 14.366 km
- Inánd csatorna, hossza 1,700 km
- Vimer csatorna, hossza 7.690 km
- Gyepes csatorna, hossza 19,894 km
- Kopolya csatorna, hossza 8,861 km
- Gyepes-Kopolya alsó Gyepes-Ősirét csatorna, hossza 10,306 km
- Kötegyáni, Gyepes csatorna, hossza 13,710 km
- Kökényér csatorna, hossza 3,579 km
- Pósaér csatorna, hossza 3,043 km
- Kopolya-Malomfoki összekötő csatorna, hossza 0,166 km
- Bárkás csatorna, hossza 3,430 km
9. Maros jobbpart Pécska rendszer
- Kutaséri csatorna, hossza 32,033 km
- Cigánykaéri csatorna, hossza 17,700 km
- Dorobánti összekötő csatorna, hossza 1,620 km
- Királyhegyes-szárazéri csatorna, hossza 100,500 km
10. Maros jobbpart Krakkér rendszer
- Krakkéri csatorna, hossza 3,202 km
11. Maros balpart-Aranka rendszer
- Porgányéri-Kocsóhát csatorna, hossza 12,753 km
12. A többi, a határ által átmetszett völgyek, terepmélyedések és csatornák egész hosszúságukon
II. Román Szocialista Köztársaság területén
A) Vízfolyások
1. Túr 0+000-19+373 km (jelölve a balparti töltésen)
2. Somes 0+000-25+638 km (jelölve a jobbparti töltésen)
3. Crasna 0+000-19+131 km (jelölve a jobbparti töltésen)
4. Barcau 0+000-13+178 km (jelölve a jobbparti töltésen)
6. Crisul Repede 0+000-23+589 km (jelölve a jobbparti töltésen)
6. Crisul Negru 0+000-38+880 km (jelölve a jobbparti töltésen)
7. Crisul Alb 0+000-49+000 km (jelölve a jobbparti töltésen)
8. Mures 0+000-34+500 km (jelölve a jobbparti töltésen)
B) Szükségtározók
1. Tamasda-i szükségtározó
C) Völgyek, terepmélyedések, csatornák és belvízlevezető rendszerek
1. Ier csatorna a határtól, hossza 23,000 km
2. Colector csatorna teljes hosszában, csak jobbpart
3. Túr-Sareger rendszer
- Bercu csatorna, hossza 9.802 km
4. Tisza-Somes jobbparti rendszer
- Peles csatorna, hossza 0,375 km
- Galambos csatorna, hossza 0,600 km
- Atea I. csatorna, hossza 2,430 km
- Atea II. csatorna, hossza 0.892 km
- Petea csatorna, hossza 0,282 km
- Garand csatorna, hossza 1,100 km
5. Somes-Crasna rendszer
- Oar I. csatorna, hossza 0,030 km
- Oar II. csatorna, hossza 0,030 km
- Boghis csatorna, hossza 1,452 km
- Lapi csatorna, hossza 4,680 km
6. Crasna balparti rendszer
- Urziceni csatorna, hossza 13.929 km
- Horea csatorna, hossza 14,482 km
- Sénasi csatorna, hossza 0,400 km
7. Ier rendszer
- Simian I. csatorna, hossza 26.639 km
- Simian II. csatorna, hossza 9,878 km
- Simian III. csatorna, hossza 3,000 km
- Valea lui Mihai I. csatorna, hossza 0,658 km
- Valea lui Mihai II. csatorna, hossza 21,585 km
- Galospetreu I. csatorna, hossza 0,700 km
- Galospetreu II. csatorna, hossza 24,200 km
6. Barcau-Kallo rendszer - Mujdai csatorna, hossza 2,400 km
9. Barcau-Cris Repede rendszer
- Crisul Mic csatorna, hossza 13,903 km
- Barater csatorna, hossza 4,995 km
- Cutas csatorna, hossza 3,531 km
- Sacal csatorna, hossza 6,183 km
10. Cris Repede-Cris Negru rendszer
- Ateas csatorna, hossza 0,150 km
- Inánd csatorna, hossza 1,050 km
- Corhana csatorna, hossza 0,600 km
- Culiser csatorna, hossza 9.100 km
- Ghepes csatorna, hossza 1,824 km
- Copoia csatorna, hossza 2.560 km
- Vimer csatorna, hossza 0,190 km
- Salonta Vest csatorna, hossza 0,712 km
- Chichiner csatorna hossza 0,074 km
- Posa csatorna, hossza 0,077 km
11. Mures jobbpart Pecica rendszer
- Cutas csatorna, hossza 0,050 km
- Tiganca csatorna, hossza 0,045 km
- Dorobanti összekötő csatorna, hossza 0,113 km
- Ier csatorna, hossza 30,000 km
- Crac csatorna, hossza 8,900 km
12. Maros balpart-Aranca rendszer
- Cociohat csatorna, hossza 22,568 km
13. A többi, a határ által átmetszett völgyek, terepmélyedések és csatornák egész hosszúságukon.
2. számú melléklet az 1986. évi Magyar-Román Vízügyi Egyezményhez
Egészségügyi vízhozamok
a) Az egészségügyi vízhozamok mértéke.
A román fél a magyar fél részére a határszelvényben a következő egészségügyi vízhozamokat biztosítja:
b) Feltételek, amelyek mellett a román fél biztosítja az egészségügyi vízhozamokat a határszelvényben.
1. Az elfogadott egészségügyi vízhozam-értéket mindaddig biztosítja a román fél, amíg az 1945-1969. időszakban észleltnél kedvezőtlenebb hidrometeorológiai helyzetekkel járó aszályos időszakok nem alakulnak ki. Ilyen időszakokban a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével - lehetőleg két héttel az egészségügyi vízhozamnak a megállapított érték alá csökkenése előtt - bármelyik fél kérésére albizottsági találkozót kell szervezni, amelyen értékelik a hidrometeorológiai viszonyokat és azok figyelembevételével javaslatot tesznek a meghatalmazottaknak, hogy a különböző időszakokban mennyi egészségügyi vízhozam maradjon a mederben.
2. A folyónként elfogadott egészségügyi vízhozamok biztosítottnak tekintendők a határszelvényben abban az esetben is, ha a megállapított egészségügyi vízhozamnál kisebb vízhozam megjelenésétől számított 10 (tíz) napon belül az összesen lefolyt vízmennyiség legalább egyenlő a megállapított vízhozamnak megfelelő vízmennyiséggel.
3. A Túr és a Kraszna folyókon elfogadott egészségügyi vízhozamok biztosítottnak tekintendők abban az esetben is, ha e folyók egyikén a vízhozam az elfogadott egészségügyi vízhozam alá csökken, de a Túr, Szamos és Kraszna folyókon a vízhozamok összege a határszelvényekben egyenlő az e folyókra elfogadott egészségügyi vízhozamok összegével (4,55 m3/sec) és a vízhozamok nem csökkennek a Túron 0,1 m3/sec, a Krasznán pedig 0,03 m3/sec alá.
4. A Fekete-Körösre és a Fehér-Körösre elfogadott egészségügyi vízhozamok biztosítottnak tekintendők abban az esetben is, ha e folyók egyikén a vízhozam az elfogadott érték alá csökken, de a két folyó vízhozamának összege a határszelvényekben egyenlő az e folyókon elfogadott egészségügyi vízhozam összegével (0,55 m3/ sec).
5. Az egészségügyi vízhozam mérése.
Az egészségügyi vízhozamot vízfolyásonként mindegyik Fél a saját területén, a határ közelében méri.
Az elfogadott egészségügyi vízhozamnál kisebb vízhozam észlelése esetén a felek illetékes helyi vízügyi szervei kölcsönösen értesítik egymást. Az adatok eltérése esetén bármelyik fél kérésére 24 órán belül közös ellenőrzést hajtanak végre.
3. számú melléklet az 1986. évi Magyar-Román Vízügyi Egyezményhez
Az Egyezmény érvénybelépésének időpontjában hatályos és továbbra is alkalmazandó Szabályzatok
1. A Magyar-Román Vízügyi Műszaki Vegyesbizottság bukaresti, 1970. október 27-november 4. között megtartott ülésszakáról készült Jegyzőkönyv 1. számú mellékletét alkotó Működési Szabályzat.
2. A Vegyesbizottság budapesti. 1971. november 24-29 között megtartott II. ülésszakáról készült Jegyzőkönyv 3. számú mellékletét alkotó Szabályzat a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság vízügyi-műszaki szerveinek határátlépésére és egymásközti érintkezésére.
3. A Vegyesbizottság budapesti, 1973. november 26-december 1 között megtartott IV. ülésszakáról készült Jegyzőkönyv 3. számú mellékletét alkotó Szabályzat a rendkívüli árvíz- és belvízveszély esetén a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság vízügyi szervei közötti információcserére és a kölcsönös vizuális megfigyelő repülések végrehajtására vonatkozóan.
4. A Vegyesbizottság bukaresti. 1977. február 21-25 között megtartott VII. ülésszakáról készült Jegyzőkönyv 3. számú mellékletét alkotó szabályzat a váratlan, veszélyes és el nem kerülhető szennyeződések esetén követendő eljárásra vonatkozóan.
5. A Vegyesbizottság bukaresti, 1980. december 15-19 között megtartott XI. ülésszakáról készült Jegyzőkönyv 3. számú mellékletét alkotó Árvízvédekezési Szabályzat.
6. A Vegyesbizottság bukaresti, 1980. december 15-19 között megtartott XI. ülésszakáról készült Jegyzőkönyv 4. számú mellékletét alkotó Belvízvédekezési Szabályzat.
7. A Vegyesbizottság budapesti, 1981. december 14-18 között megtartott XII. ülésszakáról készült Jegyzőkönyv 3. számú mellékletét alkotó Szabályzat a munkák és szolgáltatások költségeinek elszámolásáról.
8. A Vegyesbizottság budapesti, 1986. január 28-31 között megtartott XVI. ülésszakáról készült Jegyzőkönyv 3. számú mellékletét alkotó Szabályzat a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság vízügyi szervei által a magyar-román határt alkotó és a határ által átmetszett vízfolyásokon végzendő mintavételekre, vizsgálatokra és vízminőségi értékekre vonatkozóan."
3. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1986. évi november hó 20. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról az Országos Vízügyi Hivatal elnöke gondoskodik.
Dr. Maróthy László s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese