1987. évi 4. törvényerejű rendelet

a külföldiek ingatlanhasználati jogáról

1. § (1) A jogi személy (a továbbiakban: használatba adó) a tulajdonában vagy a kezelésében levő lakást vagy üdülőt (a továbbiakban együtt: ingatlant) külföldön állandó lakhellyel és magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező magánszemélynek (a továbbiakban: használó) szerződéssel használatba adhatja.

(2) A jogi személy ilyen tevékenységet csak a pénzügyminiszter engedélyével végezhet,

2. § (1) A használati jog megszerzéséhez az erre irányuló írásbeli szerződés és a használati jognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(2) E törvényerejű rendelet szerint egy személy legfeljebb egy lakásra és egy üdülőre szerezhet használati jogot.

(3) Nem szerezhet használati jogot, akinek ugyanabban a helységben beköltözhető ingatlan van a tulajdonában vagy - e törvényerejű rendelet szerint - használatában.

3. § Az ingatlan közös használatba is adható; az ilyen közös használatra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. A szerződésben rendelkezni kell a használati jogról arra az esetre, ha valamelyik használó használati joga megszűnik.

4. § (1) A használati jog legfeljebb harminc évre adható; e jog csak e törvényerejű rendeletben meghatározott esetekben szűnik meg.

(2) A használati jog a használatba adó személyében bekövetkezett változásra tekintet nélkül fennmarad.

5. § Az ingatlan ellenérték fejében adható használatba. A használati díjat - ha a felek a szerződésben eltérően nem rendelkeznek - a használati jognak szerződésben meghatározott időtartamára előre és legkésőbb az ingatlan használatba adásakor kell megfizetni.

6. § (1) Ha az épületben több lakás vagy üdülőegység van, az egyes lakások, illetőleg üdülők és az épület meghatározott más részei a használók kizárólagos, az ingatlan egyéb részei pedig a használók közös használatában vannak. Ebben az esetben a használatba adó a társasházra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával köteles alapító okiratot készíteni.

(2) A közös használatban álló épületrészek és az épülethez tartozó telek birtoklására és használatára - a használati jogra vonatkozó szerződés keretei között - a használók mindegyike jogosult; e jogát a használó a többiek jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül köteles gyakorolni.

7. § (1) A használó köteles az ingatlant rendeltetésének megfelelően használni.

(2) A használatba adó a rendeltetésszerű használatot - a használó szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrizheti, a használó az ellenőrzést tűrni köteles.

(3) A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a használó kizárólagos használatába kerülő lakás, illetőleg üdülőegység ós egyéb épületrészek meghatározását;

b) a közös használatba kerülő épületrészek felsorolását, az azokból és a telekből az egyes használókat megillető eszmei hányadot;

c) a közös használatban álló épületrészek karbantartásával kapcsolatos kötelezettségeket és az egyéb közös kiadások viselésének szabályait;

d) a használat időtartamát és a birtokba adás időpontját;

e) a használati díj mértékét, fizetésének módját és feltételeit;

f) a használati jog megszűnésének feltételeit;

g) a használati jog megszűnése esetén az elszámolás feltételeit és módját.

8. § (1) A használó viseli - az ingatlan felújításának és helyreállításának kivételével - az ingatlan fenntartásával járó terheket. A használót ezek a kötelezettségek a kizárólagos használatában levő épületrészek esetén teljes egészében, a közös használatban levő épületrészek tekintetében pedig használati hányadának arányában terhelik.

(2) A használó csak a használatba adó előzetes hozzájárulásával, továbbá - jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélyével jogosult a használatában álló ingatlan átalakítására vagy korszerűsítésére.

9. § (1) A használó - a használatba adó előzetes értesítése mellett - a használati jogának gyakorlását közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] ellenszolgáltatás nélkül átengedheti, illetve az ingatlant más személy részére idegenforgalmi tevékenységre jogosult szervezet közvetítésével fizetővendéglátás keretében használatba (bérbe) adhatja.

(2) Az ingatlan használata során a harmadik személyek által okozott kárért a használó felel.

10. § (1) A használati jog megszűnik:

a) a szerződésben meghatározott idő elteltével vagy feltétel bekövetkezésével;

b) a felek közös megegyezésével;

c) a használati jog átruházásával;

d) a használó halálával;

e) az ingatlan megsemmisülése esetén, ha a használatba adó azt nem állítja helyre.

(2) Bármelyik fél kérheti a bíróságtól a használati jog megszüntetését, ha a másik fél a szerződésben vállalt kötelezettségét ismételten és súlyosan megsérti, és a figyelmeztetése eredménytelen maradt. A használatba adó a használati jog megszüntetését kérheti akkor is, ha a használó az ingatlant jogszabályba ütköző módon használja.

(3) A használó a használati jogot csak külföldön állandó lakóhellyel és magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező magánszemélyre ruházhatja át. A használatba adó változatlan feltételekkel köteles az új használóval a szerződést megkötni.

(4) A használó halála esetén a használati jogviszony folytatására változatlan feltételek mellett jogosult,

a) a házastársa, amennyiben örökös,

b) a külföldön állandó lakóhellyel rendelkező más örökös, ha magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

11. § (1) Ha a használati jog - átruházásának esetét kivéve - a szerződésben meghatározott idő eltelte előtt szűnik meg, a használóval, illetőleg az örökösével el kell számolni.

(2) Ha a használati jog a szerződésben meghatározott idő eltelte miatt szűnik meg, ugyanarra az ingatlanra vonatkozó új szerződés megkötésénél az azonos szerződési feltételeket vállalók közül a külföldön állandó lakóhellyel rendelkező korábbi használót előnyben kell részesíteni.

12. § (1) A használati jog megszűnése esetén a volt használó a tulajdonában álló dolgokat az ingatlan állagának sérelme nélkül, az eredeti állapot helyreállításával elviheti.

(2) A használati jog megszűnése esetén a használó részére a használatba adó hozzájárulásával végzett, az ingatlan értékét növelő munkák ellenértékét - a hozzájárulás megadásakor meghatározott mértékben és feltételekkel - meg kell téríteni.

13. § (1) A használati jog fennállását nem érinti, ha a használó letelepül vagy hazatér.

(2) Ha a használó letelepedését vagy hazatérését követően a használati jog a szerződésben meghatározott idő eltelte miatt szűnik meg, ugyanannak az ingatlannak a használatára vonatkozóan - az azonos szerződési feltételeket vállalók közül - kérésére a korábbi használóval kell megkötni a szerződést. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a korábbi használó a külön jogszabályok szerint az ingatlan tulajdonát nem szerezhetné meg.

(3) A korábbi használó letelepedését vagy hazatérését követően az ingatlant megvásárolhatja, kivéve ha az épületben több lakás vagy üdülőegység van.

14. § E törvényerejű rendelet alapján kötött jogügyletekre a tervszerű devizagazdálkodásról szóló jogszabályokat, valamint az e jogszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

15. § Ez a törvényerejű rendelet 1987. július 1-jén lép hatályba.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára