51/1987. (X. 14.) MT rendelet
a vagyonjegyről
1. §
(1) Az állami vállalat, az egyes jogi személyek vállalata, valamint a kizárólag belföldi jogi személyek (társulásaik) által létesített leányvállalat és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás (a továbbiakban együtt: kibocsátó) a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeinek bővítése, a vállalati dolgozók hosszú távú vagyoni érdekeltségének megteremtése érdekében vagyonjegyet bocsáthat ki.
(2) A vagyonjegy névre szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy az abban megjelölt ellenérték után a vagyonjegy tulajdonosának - nyereségtől függően - évente osztalékot fizet.
(3) A vagyonjegyhez ugyanabban a kibocsátásban - a 4. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - azonos jogok fűződnek.
2. §
(1) A vagyonjegy kibocsátásáról az állami vállalat általános vezetését ellátó szerv, leányvállalat és egyes jogi személyek vállalata esetében az igazgató, gazdasági társulás esetében pedig az igazgatótanács vagy az igazgatóság dönt.
(2) Az összes kibocsátott vagyonjegy névértéke többszöri kibocsátás esetén sem haladhatja meg a kibocsátónak a kibocsátás időpontjában meglévő vagyonalapja értékének 50%-át.
(3) A kibocsátás részletes feltételeit az (1) bekezdésben meghatározott szerv által jóváhagyott szabályzat állapítja meg.
(4) A szabályzatnak tartalmaznia kell különösen:
a) a kibocsátás teljes összegét, a vagyonjegyek névértékét és darabszámát,
b) a kifizetendő összes osztalék kiszámításának módját,
c) az osztalék kifizetésének időpontját,
d) a vagyonjegy vásárlására jogosultak körének esetleges korlátozását, továbbá a vagyonjegy átruházásának kizárását, korlátozását, illetőleg feltételeit,
e) az ellenérték nélkül adható vagyonjegyeknek a vásárolható vagyonjegyekhez viszonyított arányát.
(5) A szabályzatot - a vagyonjegy-tervezet szövegével, valamint a kibocsátó pénzügyi helyzetére, különösen vagyonalapjának értékére vonatkozó tájékoztatással együtt - a vásárlásra jogosultak számára közzé kell tenni.
3. §
(1) A vagyonjegyet a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók vásárolhatják meg; a vásárlás önkéntes.
(2) A vásárolt vagyonjegy átvételekor annak teljes névértékét be kell fizetni.
4. §
(1) A kibocsátó a vele munkaviszonyban álló dolgozónak ellenérték nélkül is adhat vagyonjegyet. Az ellenérték nélkül adott vagyonjegyek összege azonban a megvásárolt vagyonjegyek összegének legfeljebb 30 százaléka lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjegy
a) másra át nem ruházható;
b) tulajdonosának a vagyonjegyből származó jogai a kibocsátóval fennálló munkaviszonya megszűnésének napján megszűnnek; nyugdíjazás esetére a szabályzat ettől eltérően rendelkezhet.
5. §
(1) A vásárolt vagyonjegyekre fizethető osztalékot a mérleg szerinti adózatlan eredmény terhére kell elszámolni.
(2) Az ellenérték nélkül adott vagyonjegy után járó osztalék forrása csak az erre a vagyonrészre jutó adózott eredmény lehet.
(3) A vásárolt vagyonjegyekre kifizethető összes osztalék nem haladhatja meg az ilyen vagyonjegyek kibocsátásából származó, névértéken számított vagyonrészre jutó, mérleg szerinti nyereség összegét.
(4) Az ellenérték nélkül adott vagyonjegyekre kifizethető összes osztalék nem haladhatja meg az ilyen vagyonjegyek kibocsátásából származó, névértéken számított vagyonrészre jutó adózott nyereség összegét.
6. §
A kibocsátó köteles gazdálkodásának főbb adatairól a kötvénykibocsátókra vonatkozó külön előírások szerint* a vagyonjegy tulajdonosokat évente tájékoztatni.
7. §
A vagyonjegyekről és tulajdonosaikról a kibocsátó nyilvántartást vezet. A vagyonjegyből származó jogait a tulajdonos csak akkor érvényesítheti, ha a nyilvántartásba bejegyezték.
8. §
(1) A vagyonjegy tulajdonosa a vagyonjegyet a kibocsátóval munkaviszonyban álló más dolgozóra átruházhatja; az átruházással a vagyonjegyből eredő valamennyi jog átszáll a vagyonjegy új tulajdonosára.
(2) A vagyonjegy átruházása a vagyonjegyre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik.
(3) A vagyonjegy átruházásához az átruházó részéről fűzött bármilyen feltétel, illetve a részleges vagyonjegy-átruházás semmis.
9. §
(1) A kibocsátó - a tulajdonos kérésére - köteles a vagyonjegyet névértékén visszavásárolni, ha a vagyonjegy átruházását
a) kizárta,
b) korlátozta, illetve feltételekhez kötötte, és a tulajdonos munkaviszonya megszűnt.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a vagyonjegy tulajdonosának elhalálozása esetén is, ha a visszavásárlást az örökös kéri.
10. §
(1) A kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonjegy tulajdonosait a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból a vásárolt vagyonjegy névértékének megfelelő összeg illeti meg. Ha a fennmaradó vagyon a névértékek összegét nem éri el, a tulajdonosok csak aránylagos kielégítésre tarthatnak igényt.
(2) A vagyonjegy tulajdonosai az (1) bekezdésben megjelölt igényeiket - a felszámolási eljárást követően - a kibocsátó alapító (létesítő) szervével (szerveivel) szemben érvényesíthetik.
11. §
A vagyonjegyekért kapott ellenérték a kibocsátó vagyonalapjának része.
12. §
(1) A vagyonjegyen fel kell tüntetni:
a) a kibocsátó és képviselőjének megnevezését,
b) a vagyonjegy névértékét és sorszámát,
c) a kibocsátás időpontját,
d) az összes osztalékból a vagyonjegyre jutó hányadot, valamint az osztalék kifizetésének időpontját,
e) az átruházás esetleges kizárását, korlátozását, illetve feltételeit,
f) a tulajdonos nevét,
g) a vagyonjegy kiállításának helyét és időpontját,
h) a kibocsátó képviselőjének aláírását.
(2) Az ellenérték nélkül adott vagyonjegyen fel kell tüntetni a 4. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(3) A vagyonjegyeket nyomdai úton - az értékpapírokra vonatkozó előírások szerint - kell előállítani.
(4) Az az okirat, amelyből az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kellékek és feltételek bármelyike hiányzik, nem vagyonjegy.
13. §
A vagyonjegy elvesztése vagy megsemmisülése esetére az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.
14. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Csehák Judit s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese