1988. évi 24. törvényerejű rendelet
a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához kapcsolódó, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által New York-ban 1966. december 16-án elfogadott Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről.
(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiraiának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál 1988. szeptember 7-én megtörtént. A Jegyzőkönyv a Magyar Népköztársaság vonatkozásában 1988. december 7-én lép hatályba.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához kapcsolódó, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által New York-ban, 1966. december 16-án elfogadott Fakultatív Jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A Fakultatív Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
"FAKULTATÍV JEGYZŐKÖNYV A POLGÁRI ÉS POLITIKAI JOGOK NEMZETKÖZI EGYEZSÉGOKMÁNYAIHOZ
A jelen Jegyzőkönyv részes államai
tekintetbe vették, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: "Egyezségokmány") céljainak elérése és rendelkezéseinek végrehajtása érdekében helyes volna az Egyezségokmány IV. része szerint létrehozóit Emberi Jogi Bizottságot (a továbbiakban: "Bizottság") a jelen Jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően felhatalmazni olyan személyektől származó bejelentések átvételére és megvizsgálására, akik azt állítják, hogy az Egyezségokmányban foglalt valamely jogukat megsértették, ezért
megállapodtak az alábbiakban:
1. cikk
Az Egyezségokmányban részes bármelyik állam, amely a jelen Jegyzőkönyvnek is részesévé válik, elismeri a Bizottság arra vonatkozó illetékességét, hogy az átvegyen és megvizsgáljon a részes állam joghatósága alatt álló személyektől származó bejelentéseket, akik azt állítják, hogy az Egyezségokmányban foglalt valamely jogukat a részes állam megsértette. A Bizottság nem vesz át olyan államra vonatkozó bejelentést, amely részese az Egyezségokmánynak, de nem részese a Jegyzőkönyvnek.
2. cikk
Az 1. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett, azok a személyek, akik azt állítják, hogy az Egyezségokmányban felsorolt valamelyik jogukat megsértették és minden rendelkezésre álló belső jogorvoslatot kimerítettek, írásos bejelentést tehetnek a Bizottságnak, hogy az azt megvizsgálja.
3. cikk
A Bizottság elfogadhatatlannak tekint minden olyan, a jelen Jegyzőkönyv szerinti bejelentést, amely névtelen, vagy az eljuttatást biztosító joggal való visszaélésnek tekinthető, vagy nincs összhangban az Egyezségokmány rendelkezéseivel.
4. cikk
1. A 3. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett, a Bizottság a jelen Jegyzőkönyv szerint hozzá eljuttatott valamennyi bejelentést, amely az Egyezségokmány valamelyik rendelkezésének a jelen Jegyzőkönyvben részes állam általi megsértését állítja, az érdekelt részes állam tudomására hozza.
2. A bejelentést átvevő állam hat hónapon belül írásbeli magyarázatot vagy nyilatkozatot juttat el a Bizottsághoz az ügy tisztázásáról és - ha erre sor került - az általa alkalmazott jogorvoslatról.
5. cikk
1. A Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján átvett bejelentéseket a személy, illetve az érdekelt részes állam által rendelkezésére bocsátott valamennyi írásbeli tájékoztatás figyelembevételével vizsgálja meg.
2. A Bizottság személytől származó semmilyen bejelentést nem vizsgál meg, kivéve, ha megállapítja, hogy:
a) ugyanabban az ügyben nem folyik vizsgálat egy másik nemzetközi vizsgáló vagy egyeztető eljárás keretében;
b) a személy minden rendelkezésére álló belső jogorvoslatot kimerített. Ez a szabály nem alkalmazandó, ha a jogorvoslati eljárások az ésszerű időn túl elhúzódnának.
3. A Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján előterjesztett bejelentéseket zárt ülésen tárgyalja.
4. A Bizottság véleményét megküldi az érdekelt részes államnak és a személynek.
6. cikk
A Bizottság az Egyezségokmány 45. cikke alapján készítendő éves jelentésébe foglalja a jelen Jegyzőkönyv alapján folytatott tevékenységének összegzését.
7. cikk
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1960. december 14-én elfogadott 1514 (XV) számú határozata, "A gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről szóló nyilatkozat" céljainak megvalósításától függően, a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései semmilyen módon sem korlátozzák e népeknek az EgyesüIt Nemzetek Alapokmánya, vagy az Egyesült Nemzetek, illetve szakosított intézményei keretében létrejött más nemzetközi egyezmények és okmányok által biztosított peticiós jogát.
8. cikk
1. A jelen Jegyzőkönyvet bármely állam aláírhatja, amely az Egyezségokmányt aláírta.
2. A jelen Jegyzőkönyvet bármely állam megerősítheti, amely az Egyezségokmányt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott. A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. A jelen Jegyzőkönyvhöz bármely állam csatlakozhat, amely az Egyezségokmányt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott.
4. A jelen Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál való letétbehelyezésével történik.
5. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára azokat az államokat, amelyek a jelen Jegyzőkönyvet aláírták, vagy ahhoz csatlakoztak, értesíti az egyes megerősítő vagy csatlakozási okiratok letétbehelyezéséről.
9. cikk
1. Az Egyezségokmány hatálybalépésétől függően, a jelen Jegyzőkönyv a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történt letétbehelyezését követő három hónap elteltével lép hatályba.
2. Annak az államnak a tekintetében, amely a jelen Jegyzőkönyvet a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbehelyezése után erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, a jelen Jegyzőkönyv megerősítő vagy csatlakozási okirata letétbehelyezésétől számított három hónap elteltével lép hatályba.
10. cikk
A jelen Jegyzőkönyv rendelkezései a szövetségi államok minden részére bármiféle korlátozás vagy kivétel nélkül kiterjednek.
11. cikk
1. A jelen Jegyzőkönyvben részes bármely állam módosítást javasolhat, s annak szövegét megküldheti az Egyesült Nemzetek Főtitkárának. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára minden módosítási javaslatot eljuttat a jelen Jegyzőkönyvben részes államokhoz azzal a kéréssel, hogy közöljék vele, kívánják-e a részes államok értekezletének összehívását a javaslat megtárgyalása és szavazásra bocsátása céljából. Amennyiben a részes államok legalább egyharmada az értekezlet összehívása mellett nyilatkozik, az Egyesült Nemzetek Főtitkára az Egyesült Nemzetek égisze alatt összehívja az értekezletet. Az értekezleten jelenlevő és szavazó részes államok többsége által elfogadott módosítást jóváhagyás céljából az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elé kell terjeszteni.
2. A módosítás akkor lép hatályba, ha azt a Közgyűlés jóváhagyta és a jelen Jegyzőkönyvben részes államok kétharmados többsége a vonatkozó alkotmányos eljárásnak megfelelően elfogadta.
3. A hatálybalépett módosítás az azt elfogadó részes államokat kötelezi, a többi részes államot továbbra is a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései, valamint az általuk korábban elfogadott módosítások kötelezik.
12. cikk
1. A jelen Jegyzőkönyvet bármely részes állam bármikor felmondhatja az Egyesült Nemzetek Főtitkárának küldött írásbeli értesítés útján. A felmondás a Főtitkárnak küldött értesítés átvételét követő három hónap múltán lép hatályba.
2. A felmondás hatálybalépése előtt a 2. cikk szerint eljuttatott bármilyen bejelentés esetén a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseit folyamatosan alkalmazni kell a felmondás tényétől függetlenül.
13. cikk
Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a jelen Jegyzőkönyv 8. cikke 5. bekezdésében előírt értesítésektől függetlenül, az Egyezségokmány 48. cikke 1. bekezdésében meghatározott államokat tájékoztatja:
a) a 8. cikk alapján történt aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;
b) a jelen Jegyzőkönyv 9. cikk szerinti hatálybalépésének, valamint a 11. cikk alapján végrehajtott módosítások hatálybalépésének időpontjáról;
c) a 12. cikk alapján történt felmondásokról.
14. cikk
1. A jelen Jegyzőkönyvet, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek levéltárában kell elhelyezni.
2. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a jelen Jegyzőkönyv hiteles másolatát megküldi az Egyezségokmány 48. cikkében említett államoknak."
3. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1988. évi december hó 7. napjától kell alkalmazni.
(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
Dr. Straub F. Brúnó s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Módosítva az 1990. évi XL. törvény 51. § (2) bekezdése alapján. Hatályos 1990.06.25.