4/1988. (VI. 15.) IM rendelet

a Büntetésvégrehajtási Szabályzatról szóló 8/1979. (VI. 30.) IM rendelet módosításáról

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Büntetésvégrehajtási Szabályzatról szóló, módosított 8/1979. (VI. 30.) IM rendeletet (a továbbiakban: R.) - a legfőbb ügyésszel, a belügyminiszterrel, a szociális-és egészségügyi miniszterrel, a művelődési miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következők szerint módosítom:

1. §

(1) Az R. 3. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A rend megtartását őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, szükség esetén kényszerrel is biztosítani kell."

(2) Az R. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:

"(2) A fogva tartott őrzését, felügyeletét vagy ellenőrzését a büntetés vagy az intézkedés nemének, a szabadságvesztés fokozatának, és a fokozaton belül létrehozott csoportok jellegének megfelelően - a fogva tartott személyiségét, veszélyességét és a büntetés végrehajtási intézet biztonsági helyzetét figyelembe véve - kell szervezni."

2. §

Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Az elítéltek őrzését, felügyeletét és ellenőrzését a szabadságvesztés fokozatának (a továbbiakban: fokozat) és az ezen belül kialakított elítélt csoportok jellegének megfelelően kell megszervezni."

3. §

(1) Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Börtönben az elítéltek elhelyezési körletét az intézet egyéb területétől, az egyes körletrészeket egymástól el kell különíteni; a zárkák a)taját a reggeli létszámellenőrzéstől az esti létszámellenőrzésig - kivéve azt az időt, amikor az elítéltek nem tartózkodnak a zárkában - nyitva kell tartani. Biztonsági okból ideiglenesen az intézet parancsnoka elrendelheti a zárkák ajtajának lezárását. Az elítélt az intézetnek a parancsnok által kijelölt területén szabadon mozoghat."

(2) Az R. 10. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A zárkaajtókat a reggeli létszám ellenőrzéstől az esti létszámellenőrzésig - kivéve azt az időt, amikor az elítéltek nem tartózkodnak a zárkában - nyitva kell tartani."

4. §

(1) Az R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az étkezési idő főétkezésnél harminc perc, egyéb étkezésnél legalább húsz perc."

(2) Az R. 12. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A fegyelmi fenyítésként fegyelmező részlegbe utalt és a munkavégzéstől eltiltott elítélt esetében ez az idő napi hat órára, legfeljebb havi 80 órára emelhető."

5. §

Az R. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § A büntetésvégrehajtásnak az elítéltek felügyeletét vagy ellenőrzését ellátó polgári alkalmazottja könnygázszóró palackkal és gumibottal is ellátható, és ezeket, valamint a testi kényszert jogos védelem esetén alkalmazhatja."

6. §

Az R. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az elítélt panasza (kérelme) nem a büntetés végrehajtási szerv működésével függ össze, azt haladéktalanul továbbítani kell annak a szervnek, amelynek az elítélt azt címezte."

7. §

Az R. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az intézet parancsnoka és helyettese valamennyi, a nevelési szolgálatvezető a Tvr. 41. §-a (2) bekezdésének a)-g) pontjában, a nevelő az a)-e) pontjában felsorolt jutalmak adására jogosult."

8. §

Az R. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az intézet parancsnoka és helyettese valamennyi, a nevelési szolgálatvezető a Tvr. 42. §-a (1) bekezdésének a)-d) és f) pontjában, a nevelő az a)-e) pontjában felsorolt fenyítések kiszabására jogosult."

9. §

Az R. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A csomagküldeménytől eltiltás, a személyes szükségletre fordítható összeg csökkentése, a munkadíjcsökkentés, a magánelzárás, illetve a fegyelmező részlegbe utalás terhes, gyermekágyas, illetőleg szoptató nővel szemben nem alkalmazható."

10. §

Az R. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a fegyelmező részlegben elkövetett újabb fegyelemsértés esetén magánelzárást szabnak ki, a fegyelmező részlegben töltendő idő a magánelzárás idejével meghosszabbodik; a meghosszabbítás időtartama azonban nem haladhatja meg a hatvan napot."

11. §

Az R. 60. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A megváltozott munkaképességű elítéltet csak a munkaképességének megfelelő munkával lehet foglalkoztatni."

12. §

Az R. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § (1) A megváltozott munkaképességű elítélt munkaideje - orvosi javaslatra - a Tvr. 45. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően állapítható meg.

(2) Az egészségre ártalmas munkát végző elítélt munkaidejének meghatározásánál figyelembe kell venni az egészségre ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók napi munkaidejéről szóló jogszabályt."

13. §

(1) Az R. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az évi pihenőidőt legkésőbb a munkában eltöltött évet követő három hónapon belül lehet kiadni. Betegség vagy más akadály esetén az évi pihenőidőt legkésőbb az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül lehet kiadni. Ha az évi pihenőidő az elítélt szabadulásáig nem adható ki, azt pénzben meg kell váltani."

(2) Az R. 71. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az elítélt részére az évi pihenőidő első ízben egy évi, azt követően minden további egy évi folyamatos, fegyelmezett munkavégzés után adható ki."

(3) Az R. 71. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a folyamatos munkavégzés az elítéltnek fel nem róható okból legfeljebb három hónap időre megszakad, a megszakítás időtartamát az évi pihenőidő szempontjából figyelembe kell venni. A folyamatos munkavégzés időtartamába be kell számítani a megszakításig munkában eltöltött időt."

14. §

Az R. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"74. § Az elítélt részére elszámolt keresetet a következők szerint kell kezelni:

a) a kereset teljes összegéből le kell vonni a külön jogszabályban meghatározott adót, az elítélt tartási költségét, valamint a fenyítésként alkalmazott bércsökkentés összegét. Ezután le kell vonni azt az összeget, amelyet az elítélt a személyes szükségleteire fordíthat;

b) az a) pontban szabályozott levonások után fennmaradó összegből az elítélt szabadulása idejére tartalékolni kell a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka által meghatározott összeget. Ez az összeg nem haladhatja meg az elítélt munkába állása esetén az első munkabérének kifizetéséig a megélhetéséhez szükséges mértéket;

c) az a) és a b) pont szerinti levonások után fennmaradó összegre az általános szabályok szerint vezethető végrehajtás;

d) az a), b) és c) pont szerint csökkentett keresetet letétként kell kezelni, amellyel az elítélt szabadon rendelkezik, a következő kivételekkel:

1. a büntetésvégrehajtási intézet az elítélt tartásra jogosult gyermeke gondozójának az adott hónapban letétbe kerülő összeg ötven százalékát küldheti el [Tvr. 33. § (2) bek.],

2. ha a pártfogó felügyelet elrendelése várható, az utolsó hat hónapban letétbe kerülő összeget a szabadulás idejére tartalékolni kell [Tvr. 97. § (2) bek. e) pont]."

15. §

Az R. 81. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítéltek részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről szóló jogszabály rendelkezései szerint kell biztosítani."

16. §

Az R. 82. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az elítéltet - a munkaköre jellegétől függően - a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabály rendelkezései szerint kell orvosi vizsgálatra küldeni."

17. §

Az R. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nő foglalkoztatása során meg kell tartani a nők egészségének és testi épségének védelméről szóló jogszabály rendelkezéseit."

18. §

Az R. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egészségre ártalmas munkakörben és a szabadban foglalkoztatott elítéltet külön jogszabály szerint védőital, a terhes és szoptatós anyát élelmezési pótlék az általános szabályok szerint illeti meg."

19. §

Az R. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A dolgozó elítéltnek munkaruhát, az egészségre ártalmas munkát végző, valamint az élelmezési munkakörben dolgozó elítéltek részére az egyéni védőfelszerelésekről szóló jogszabály szerint védőruhát és védőfelszerelést kell biztosítani."

20. §

Az R. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a keresménnyel, illetve letétben levő pénzzel nem rendelkező szabaduló létfenntartása nem biztosított, részére - rászorultság esetén egyéni mérlegelés alapján - készpénzsegély adható; ha nincs megfelelő ruházata vagy lábbelije, azt segélyként kell a részére adni."

21. §

Az R. 111. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kivizsgálás legfeljebb harminc napig tart."

22. §

Az R. 112. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a Központi Kórház a megfelelő egészségügyi ellátást nem tudja biztosítani, az elítéltet más, nem büntetésvégrehajtási egészségügyi intézetben kell elhelyezni, és biztosítani kell a szükséges mértékű őrzését vagy ellenőrzését."

23. §

Az R. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A rokkant vagy a nyugdíjkorhatárt betöltött elítéltet befogadása után a Központi Kórházba kell szállítani a munkára alkalmasság megállapítása céljából, ha az intézet orvosa arról nem tud véleményt nyilvánítani. A Központi Kórház, illetőleg az intézet orvosa véleményének hatálya csak a szabadságvesztés idejére és a büntetésvégrehajtás szerveire terjed ki."

"(3) Az elítélt munkakörének kijelölésénél és időszakos felülvizsgálatánál az intézet orvosa a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabály alapján jár el.

(4) A foglalkozási megbetegedés körülményeit a külön jogszabályban meghatározottak szerint az egészségügyi szolgálat vizsgálja ki."

24. §

Az R. 125. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szigorúbb fokozat kijelölésére akkor lehet előterjesztést tenni, ha a büntetés végrehajtásának megkezdése óta legalább hat hónap már eltelt, és az elítéltre a büntetésvégrehajtás rendjének ismételt és súlyos megzavarása miatt fegyelmi fenyítést szabtak ki."

25. §

Az R. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fiatalkorú foglalkoztatása során meg kell tartani a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről szóló jogszabály rendelkezéseit."

26. §

Az R. 141. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:-

"Ha az előzetesen letartóztatottal szemben szabadságvesztés végrehajtására érkezik bírósági értesítés - a pénzbüntetés, illetve a pénzmellékbüntetést helyettesítő szabadságvesztés kivételével - a szabadságvesztést kell foganatba venni."

27. §

Az R. 145. §-a (2) bekezdésének második gondolatjellel megjelölt része helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyész, ezt követően a bíróság rendelkezik az előzetesen letartóztatott)

"- nyomozó hatóság részére kiadásáról,"

28. §

Az R. 150. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az előzetesen letartóztatottat nem büntetésvégrehajtási egészségügyi intézetben helyezik el [112. § (5) bek.], biztosítani kell a megfelelő őrzését vagy - kivételesen - ellenőrzését."

29. §

Ez a rendelet 1988. július 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg az R-t módosító 9/1983. (X. 13.) IM rendelet 1. és 4. §-a a hatályát veszti.

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyminiszter