7/1988. (III. 25.) PM rendelet
a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök után igénybe vehető támogatásról
A gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. (X. 13.) MT rendelet 3. §ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed
a) a Gyógyáruértékesítő Vállalatra,
b) a Gyógyszertári Központokra,
c) a gyógyszergyártó vállalatokra,
d) a gyógyászati segédeszközök tekintetében azokra a vállalatokra és szövetkezetekre, valamint intézményekre, amelyek termékeiket vény ellenében közvetve, vagy közvetlenül az állampolgár részére szolgáltatják ki (továbbiakban együtt: vállalatok).
A támogatás tárgya
2. §
(1) A rendelet hatálya alá tartozó vállalatok társadalombiztosítási támogatás (továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosultak az általuk forgalomba hozott - állampolgári jogon kedvezményesen biztosított - gyógyszerek (Ipari Termékek Jegyzéke 53. termékfőcsoport), gyógyszerkészítéshez szükséges térítési díjas alapanyagok és az Állami Egészségügyi Szolgálat vényre, továbbá a Nyugdíjas Egészségügyi Dolgozók Szociális Otthona által kiállított megrendelő lapra felírt gyógyászati segédeszkőzök után, ideértve azok javítását is.
(2) A támogatást az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság folyósítja. A támogatás és a támogatási előleg folyósításával kapcsolatos teendőket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el.
(3) A gyógyászati segédeszköz javításához új vény nem szükséges, az elszámolás alapjául a számla szolgál.
(4) Magánorvosi tevékenység keretében felírt, illetve külföldi vényre kiszolgáltatott gyógyászati segédeszköz után támogatás nem igényelhető.
A támogatás alanyai
3. §
(1) Ha a gyógyszerek forgalmazása a gyógyszer-nagykereskedelmen keresztül történik, akkor a támogatást a Gyógyáruértékesítő Vállalat veheti igénybe.
(2) A támogatást a Gyógyszertári Központok vehetik igénybe, ha beszerzéseiket a gyógyszernagykereskedelem kiiktatásával végzik.
(3) A támogatást a gyártó (vállalat, intézet) veheti igénybe, ha közvetlenül a felhasználónak (kórház, rendelőintézet) szállít.
(4) A gyógyászati, segédeszközök után járó támogatást a terméket kiszolgáltató vállalat veheti igénybe. A rendelet 1. § d) pontjában megjelölt vállalatok - elszámolási szerződés keretében -megvásárolhatják és térítési díjon értékesíthetik más termelők (vállalatok, szövetkezetek, egészségügyi intézmények, költségvetési szervek, kisiparosok, gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok stb.) által készített gyógyászati segédeszközöket, megbízhatnak más termelőket a térítési díjas gyógyászati segédeszközök kiadására, vagy javítására. A vények megőrzéséért az a vállalat felelős, amelyik a támogatást igénybe vette.
(5) Különböző társadalmi és egyéb szervezetek által megrendelt külföldre irányuló gyógyszer és tápszer segélyszállítmányok esetén az értékesítési ár a termelőd ár és a nagykereskedelmi árrés összege.
(6) A gyógyszerkiskereskedelmet megillető árréspótló támogatást a Gyógyszertári Központok vehetik igénybe (9. §).
A támogatás mértéke
4. §
A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalomba hozhatók
a) - fogyasztói áron,
b) - forintban megállapított térítési díjon,
c) - a fogyasztói ár százalékában meghatározott térítési díjon,
d) - térítésmentesen.
5. §
(1) Fogyasztói áron forgalomba hozott gyógyszereknél, szerobakteriológiai készítményeknél és gyógytápszereknél a támogatás a nagykereskedelmi árréssel növelt termelői ár- és a kiskereskedelmi árréssel csökkentett fogyasztói ár közötti különbözet.
(2) Forintban megállapított térítési díjon forgalomba hozott, belföldön előállított gyógyszereknél a támogatás a nagykereskedelmi árréssel és az általános forgalmi adóval növelt termelői ár és a térítési díj közötti különbözet.
(3) A térítési díjon kiszolgáltatott gyógyászati segédeszközöknél a támogatás a fogyasztói ár és a térítési díj közötti különbözet.
(4) Import beszerzéseknél a termelői ár helyébe a vámmal, illetékekkel, külkereskedelmi árréssel és egyéb az importtal kapcsolatos közvetlen belföldi költséggel növelt határparitásos bekerülési ár lép. Az egyéb belföldi költségbe beletartozik az importált alapanyag, félkésztermék és kiszereletlen gyógyszerrel összefüggő ráfordítás is.
(5) A támogatást az adott időszakra vonatkozóan összevontan kell igénybe venni, figyelembe véve, hogy az (1), (2) és (3) bekezdésekben szereplő árkülönbözet előjele pozitív és negatív is lehet.
6. §
(1) A fogyasztói ár százalékában meghatározott térítési díjon forgalomba hozott gyógyszereknél és gyógyászati segédeszközöknél a támogatás vetítési alapja a térítési díj.
(2) A támogatás mértéke:
7. §
(1) A térítésmentes termékek után igénybe vehető támogatás a gyógyászati segédeszköz belföldi árával, illetve javítási díjával egyezik.
(2) Belföldi ár alatt az árhatóság által meghatározott, vagy engedélyezett árat kell érteni.
A támogatás esedékessége
8. §
(1) A gyógyszer-nagykereskedelem a támogatást az áru beszerzése alkalmával igényli. A gyógyszer-kiskereskedelem (gyógyszertári központok) a támogatást akkor igényelheti a beszerzés alkalmával, ha közvetlenül az előállítótól (gyógyszergyárak) szerez be. Gyógyászati segédeszközöknél a támogatás a termék kiszolgáltatásakor, illetve a javítás teljesítésekor igényelhető. A gyártó a támogatást az áru értékesítésekor veheti igénybe.
(2) A beszerzés (a számviteli előírások szerinti készletre-vétel) alkalmával igénybe vett támogatást készletérték csökkenésként kell elszámolni. A térítési díj elszámolóárként kezelhető.
(3) Az 1988. január 1-jei készletérték-változást a hatályos jogszabály előírásai szerint kell pénzügyileg rendezni.
Támogatás a gyógyszer-kiskereskedelemben
9. §
(1) A gyógyszer-kiskereskedelem azelőzőekben meghatározott támogatásokon felül a kiskereskedelmi árrés fedezetére további - árréspótló -támogatást vehet igénybe. A támogatás vetítési alapja a térítési díjas árbevétel.
A támogatás mértéke:
(2) A támogatás az áru értékesítése alkalmával igényelhető.
(3) A gyógyszertárak árbevételéből nem különül el a vetítési alapként szolgáló térítési díjas árbevétel. Ezért az árbevételt technikailag meg kell bontani. A forgalom megbontását a gyógyszertárakba történő raktári kiszállítások, illetve a kórházi, egészségügyi intézmények részére történő szállítások alapján kell elvégezni. A tényleges szállítások értékösszegét más tényezőkkel (leltárhiány, selejt, visszáru) korrigálni nem kell.
(4) A térítésmentes gyógyszerek és térítési díjas gyógyászati segédeszközök után igénybe vett támogatást térítési díjas árbevételként kell figyelembe venni, az árbevétel a támogatás vetítési alapjába beszámít.
(5) Nem humán célú térítési díjas gyógyszer és alapanyag értékesítésnél az árhatóság által előírt felárakat "Társadalombiztosítási támogatás visszautalása" jogcímen kell elszámolni.
(6) A támogatás beszámít az árbevételbe, költségvetési intézménynél az ár- és díjbevételbe.
Eljárási szabályok
10. §
(1) A támogatás igénylésének, kezelésének, ellenőrzésének rendjét az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a Pénzügyminisztériummal egyetértésben szabályozza. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal átmenetileg az adóigazgatási eljárásról szóló szabályokat alkalmazza, de indokolt esetben jogosult a gyakorított (5-15 naponkénti) támogatás, illetve az egyszeri támogatáselőleg folyósítására is.
(2) A támogatás igénybevételével összefüggő, visszatartásra kötelezett vények megőrzési ideje három év, kivéve a három évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök bizonylatait, amelyek megőrzési ideje a kihordási idővel egyezik meg.
Hatálybalépés
11. §
(1) Ez a rendelet 1988. április 1-jén lép hatályba, a rendeletben szereplő előírásait a hatálybalépés után végzett termékszállítások, értékesítések és szolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt igénybe vett támogatásokat 1988. május 31-ig kell e jogszabály előírásai szerint rendezni.
Dr. Villányi Miklós s. k.,
pénzügyminiszter