88/1988. (XII. 20.) MT rendelet

a személyzeti szakképzés rendjéről

Az állami személyzeti munkáról szóló 1001/1987. (I. 15.) MT határozat alapján a Minisztertanács - a Magyar Gazdasági Kamara, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek meghallgatásával - a személyzeti szakképzés rendjét a következőkben határozza meg:

1. §

(1) A munkáltató a személyzeti vezetői és ügyintézői munkakörben (továbbiakban: személyzeti munkakör) személyzeti szakképesítést írhat elő.

(2) A munkáltató a személyzeti munkakör ellátását közép- vagy felsőfokú személyzeti szakképesítéshez kötheti.

2. §

A személyzeti szakképesítés alól mentesítést - kérelemre - a munkáltató szervezet vezetője a dolgozó életkorára, vagy személyzeti szakmai gyakorlatára tekintettel, a vonatkozó egyéb képesítési előírásokkal összhangban adhat.

3. §

(1) Felsőfokú személyzeti szakképesítést egyetemi, főiskolai, középfokú szakképesítést pedig legalább középiskolai végzettség (gimnáziumi, szakközépiskolai érettségiképesítő bizonyítvány) birtokában lehet szerezni.

(2) A munkáltató szerv javaslatára a személyzeti szakvizsgát szervező szerv kivételesen engedélyezheti, hogy középiskolai végzettséggel és középfokú (személyzeti, munkaügyi, szociálpolitikai) szakképesítéssel, továbbá legalább 6 éves személyzeti szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozó is tehessen felsőfokú személyzeti szakvizsgát.

4. §

(1) Minisztérium, országos hatáskörű szerv, a Magyar Gazdasági Kamara, a szövetkezeti országos érdekképviseleti szerv és a megyei (fővárosi) tanács, illetve az általuk kijelölt szerv - a Belügyminisztérium előzetes egyetértésével - közép-, illetőleg felsőfokú személyzeti szakvizsgát, valamint arra előkészítő tanfolyamot, továbbá a szakvizsgára egyéni tanulás útján felkészülő dolgozók részére konzultációt szervezhet.

(2) A Szakszervezetek Országos Tanácsa a választott szakszervezeti tisztségviselők és apparátusi tagok részére szervezhet közép-, illetőleg felsőfokú személyzeti szakvizsgát, valamint arra előkészítő tanfolyamot.

5. §

(1) A képzés középfokú tanfolyamon legfeljebb 150 óra, felsőfokú tanfolyamon legfeljebb 250 óra.

(2) A tanfolyamokat munkaidőalap-kímélő módon önköltséges alapon kell megszervezni. A tanfolyam költségeit a hallgató fizeti, melyhez a munkáltató hozzájárulhat.

(3) A középfokú tanfolyamok szakvizsgával, a felsőfokú szakképesítést nyújtó tanfolyamok szakvizsgával és szakdolgozat védéssel záródnak.

(4) Szakvizsgát háromtagú bizottság előtt kell tenni. A szakvizsga bizottság összetételét, a vizsgák általános tantárgyait, a vizsgák rendjét és a minősítés módját e rendélet mellékletét képező vizsgaszabályzat határozza meg.

6. §

A sikeres középfokú szakvizsga eredményéről bizonyítványt, a felsőfokú szakvizsga eredményéről oklevelet kell kiállítani. A bizonyítvány középfokú, az oklevél felsőfokú személyzeti szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére - az előírt állami iskolai végzettséggel - képesít.

7. §

A személyzeti munkakörben dolgozók rendszeres továbbképzése érdekében - a szakismeretek felújítása, speciális, illetve időszerű ismeretek elsajátítása céljából - a szakvizsga szervezésére jogosult szervek céltanfolyamokat, szakmai konzultációkat szervezhetnek.

8. §

(1) Ez a rendelet 1989. január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete által szervezett munkaügyi és személyzeti szakközgazdász képzést felsőfokú személyzeti szakképesítésnek kell elismerni, az Országos Vezetőképző Központ szervezésében 1985. szeptember hónaptól indított valamennyi "személyzeti vezetők iskolája" tanfolyamot, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által az 1985/86-os tanévben szervezett személyzeti tanfolyamot lezáró vizsgákat tanúsító okiratokat a munkáltató iskolai végzettségtől függően felsőfokú, illetve középfokú személyzeti szakképesítésnek ismerhet el.

(3) A Minisztertanács felhatalmazza a belügyminisztert, hogy e rendeletének vizsgaszabályzatra vonatkozó mellékletében foglaltakat rendszeres időközönként, első ízben 1991-ben vizsgálja felül és - a tapasztalatok figyelembevételével - saját hatáskörében a szükséges korszerűsítéseket végezze el.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 88/1988. (XII. 20.) MT rendelethez

A személyzeti szakvizsgák vizsgaszabályzata

I.

Általános rendelkezések

1. A vizsgaszabályzat rendelkezéseit a személyzeti szakképzés rendjéről szóló 88/1988. (XII. 20.) MT rendelet alapján szervezett közép- és felsőfokú szakvizsgák esetében kell alkalmazni.

2. A személyzeti szakvizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó megszerezte-e azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, készségeket, amelyek a személyzeti munkakör betöltéséhez szükségesek, s amelyeket a képzési tematika meghatároz.

3. Szakvizsgát

a) tanfolyami képzésben való részvétel, vagy

b) egyéni felkészülés alapján lehet tenni.

4. A szakvizsgák helyét és idejét a szervező állapítja meg, amelyről a vizsgaidőszak előtt legalább négy héttel írásban értesíti a Belügyminisztériumot.

5. A vizsgabizottság elnökét - a belügyminiszterrel egyetértésben - és tagjait a képzést szervező szerv vezetője jelöli ki.

II.

A szakvizsgák tantárgyai és értékelése

6. A szakvizsgák általános (kötelező) tantárgyai:

a) Középfokon:

- káderpolitika és személyzeti ismeretek, vezetési és szervezési alapismeretek szóbeli

- közgazdasági, munkajogi és munkaügyi ismeretek írásbeli és szóbeli

- társadalombiztosítási és szociálpolitikai ismeretek szóbeli

- számítástechnikai alapismeretek a személyzeti nyilvántartásban és adatfeldolgozásban írásbeli és szóbeli

- szociológiai, pszichológiai és pedagógiai alapismeretek szóbeli

- munkahelyi közművelődési és oktatási feladatok tervezése és szervezése szóbeli

b) Felsőfokon:

- káderpolitika és személyzeti ismeretek, személyzeti elemzési és tervezési módszerek írásbeli és szóbeli

- vezetési és szervezési ismeretek szóbeli

- munkaerőgazdálkodás, foglalkoztatás-, jövedelem- és szociálpolitika szóbeli

- munkajog, társadalombiztosítás írásbeli és szóbeli

- munkaügyi-, személyzeti információs rendszer, elemzés-tervezés (beleértve a számítástechnikai alapismereteket) írásbeli és szóbeli

- szociológiai, pszichológiai és pedagógiai ismeretek szóbeli

- munkahelyi közművelődési, oktatási, képzési és továbbképzési feladatok tervezése és szervezése írásbeli és szóbeli

7. Az a résztvevő, aki az általános (kötelező) tantárgyak közül közép-, illetve felsőfokú iskolai képzés vagy közép-, illetve felsőfokú tanfolyami szakképzés keretében az adott tárgyból záróvizsgát, illetve szakvizsgát tett, az újbóli közép-, illetve felsőfokú vizsga letétele alól mentesül. Érdemjegyét a korábbinak megfelelően kell megállapítani.

8. A vizsgák értékelésére az oktatási rendszerünkben alkalmazott érdemjegyek valamelyikét kell alkalmazni.

9. Az írásbeli és egyben szóbeli vizsgaköteles tantárgyaknál egy osztályzat adható (számtani középátlag), de szóbeli vizsgára csak az bocsátható, akinek írásbeli dolgozata legalább elégséges (2).

10. Az, aki írásbeli dolgozatára, illetve a csak szóbeli vizsgára elégtelen osztályzatot kapott vagy a kijelölt vizsgaidőszak alatt vizsgára nem jelentkezett, csak utóvizsgán vehet részt, legfeljebb két alkalommal, külön utóvizsgadíj befizetése mellett.

11. Sikeres utóvizsgát tett résztvevő általános tanulmányi eredményét a későbbiekben az utóvizsgán szerzett új érdemjegy figyelembevételével kell megállapítani.

12. Pótlóvizsga engedélyezését kérheti a szakvizsga szervezőjétől az, aki rajta kívül álló okok miatt a kijelölt időszakban vizsgázni nem tudott. A pótlóvizsga nem utóvizsga jellegű.

III.

Szakdolgozat

13. A felsőfokú személyzeti szakvizsga feltétele szakdolgozat készítése. A szakdolgozat témáját - a munkáltatóval előzetesen egyeztetve - a szakvizsgát szervező hagyja jóvá, melyhez ajánlás jelleggel témajegyzéket adhat ki.

14. Az elkészült szakdolgozatot a szakvizsgát szervező részére kell megküldeni, a vizsga előtt legalább három héttel. A szakvizsgát szervező szerv szakdolgozat elbírálására opponenst kér fel.

15. A szakdolgozatot a vizsgabizottság - az elnök javaslata alapján, a bíráló(k) véleményének figyelembevételével - a II. fejezet 8. pontja szerint értékeli. A szakdolgozat témaköréből a vizsgázó részére külön kérdéseket lehet feltenni.

IV.

A vizsgáztatás rendje

16. Az írásbeli vizsgák feladatait a Belügyminisztérium készíti (készítteti) el és küldi meg a szakvizsgát szervezők részére. Az írásbeli vizsgák felügyletét a szervező biztosítja.

17. Az írásbeli dolgozatokat a tantárgy előadója osztályozza. A vizsgabizottság a dolgozatokat átvizsgálja, vita esetén a vizsgabizottság szótöbbséggel dönt.

18. A szóbeli vizsgatételeket a Belügyminisztérium készíti (készítteti) el és küldi meg a szakvizsgát szervezők részére.

19. A szóbeli tételek két központi kérdést tartalmaznak. A képzést szervező a központilag megadott vizsgatételeket egy-egy ágazati (helyi) kérdéssel kiegészítheti.

20. A vizsgázó oklevelének (bizonyítványának) minősítése középfokú szakvizsga esetén a tantárgyanként adott végső érdemjegyek számtani középarányosából, felsőfokon pedig a szakdolgozat és a tantárgyanként adott végső érdemjegyek számtani középarányosából adódik. Az oklevél (bizonyítvány) minősítése:

kiválóan megfelelt, ha az átlag 4,51-5

jól megfelelt, 3,51-4,50

megfelelt, 2,00-3,50

V.

A vizsgák iratai

21. A vizsgákról jegyzőkönyvet, a vizsgázókról törzslapot kell készíteni, amelyeket a szakvizsgát szervező szervnek kell megőriznie.

22. Az oklevél, a bizonyítvány és a törzslap mintáját az 1., 2., 3. függelékek tartalmazzák.

23. A személyzeti szakképesítő oklevelet (bizonyítványt) a szakvizsgát szervező állítja ki, s a vizsgabizottság elnöke és tagjai írják alá.

VI.

Vegyes rendelkezések

24. Á szakvizsga általános tantárgyainak tananyagát a Belügyminisztérium jelöli ki, illetve készíti (készítteti) el, a tanfolyamhoz kerettematikát ad ki.

25. Az ágazati (helyi) sajátosságokat tartalmazó kiegészítő tananyagot az illetékes minisztérium jelöli ki, illetőleg a képzést szervező szerv készíti (készítteti) el.

1. számú függelék a 88/1988. (XII. 20.) MT rendelet mellékletéhez

2 számú függelék a 88/1988. (XII. 20.) MT rendelet mellékletéhez

3. számú függelék a 88/1988. (XII. 20.) MT rendelet mellékletéhez