1988. évi VIII. törvény
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról
1. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény (a továbbiakban: törvény) 4. §-a az alábbi (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
"(2) Nem minősül jövedelemnek:
a) a hitelként vagy kölcsönként kapott, illetve visszatérített összeg,
b) az adókülönbözet visszatérítéseként kapott összeg,
c) a vállalkozásba (8. §, 8/A. §) befektetett vagyoni érték a vállalkozásból történő kivonásakor.
(3) A hitelként vagy kölcsönként kapott összeg visszafizetése költségként nem számolható el."
2. § A törvény 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"5. § (1) Munkaviszonyból vagy munkavégzési kötelezettséggel járó, szövetkezeti tagsági viszonyból, bedolgozói jogviszonyból (továbbiakban együtt: munkaviszony) származó bevételnek a (2) bekezdés figyelembevételével számított része tekintendő jövedelemnek.
(2) Az adóalap kiszámításakor az összjövedelmet (14. §) a naptári év során minden munkaviszonyban töltött hónap után 1000 forinttal csökkenteni kell. Az összjövedelem egyidejűleg csak egy munkaviszony alapján csökkenthető.
(3) Nem illeti meg a csökkentés lehetősége a magánszemélyt
a) az után a hónap után, amelyben - a gyermek, illetve a munkaképtelen egyedülálló szülő gondozása, ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság kivételével - 10 munkanapnál többet fizetés nélküli szabadságon töltött;
b) akkor, ha munkabeosztására tekintettel - az éves munkarendben foglalkoztatottak kivételével - az adott hónapban munkavégzési kötelezettsége nem volt.
(4) A (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a magánszemély munkavégzési kötelezettségének jogszabályban meghatározott jogosultság vagy kötelezettség alapján nem tesz eleget, valamint, ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja éves munkavégzési kötelezettségének eleget tett.
(5) A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjait, valamint az egyházi személyeket e törvény alkalmazása során munkaviszonyban állóknak kell tekinteni."
3. § A törvény 6. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A munkaviszonyon, illetve vállalkozáson (8. §, 8/A. §) kívül végzett egyes szellemi tevékenységeknél az eredeti jogosult jövedelmeként a bevételnek a következőkben meghatározott hányadát kell számításba venni:
a) a végleges szabadalmi oltalommal rendelkező találmány átruházásából, megterheléséből, illetve hasznosításából, valamint az államilag minősített állat- és növényfajta után járó fajtajutalék (a továbbiakban: találmány) kifizetéséből származó
- 500 000 forint bevételig a bevétel 35%-át,
- 500 000 forint feletti bevétel 50%-át;
b) a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) meghatározott egyes más tudományos és művészeti tevékenységekből származó
- 200 000 forint bevételig a bevétel 35%-át,
- a 200 000 forint feletti bevétel 60%-át."
4. § A törvény 7. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági kistermeléssel elért bevétel - ha az nem haladja meg a 2 000 000 forintot - 500 000 forintot meghaladó részének növénytermesztés esetén 30%-a, állattenyésztés és állati termékek értékesítése esetén 10%-a tekintendő jövedelemnek. A végrehajtási rendelet állapítja meg, hogy e törvény alkalmazásában mi minősül mezőgazdasági kistermelésnek."
5. § A törvény 8. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek; ezzel egyidejűleg az e § előtti cím "Társas vállalkozásból származó jövedelem"-re változik.
"8. § (1) Vállalkozási nyereségadó kötelezettséggel járó vállalkozásból (a továbbiakban: társas vállalkozás) a tag (részvényes, vállalkozó) részére e jogviszonyra tekintettel juttatott vagyoni érték egésze jövedelem.
(2) A társas vállalkozás tagjának a vállalkozás adózott eredményéből megszerzett jövedelme után az adót az értékpapírból származó jövedelmekre (11. §) vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni."
6. § A törvény a 8. § után a következő 8/A. §-sal és a § előtt az "Egyéni vállalkozásból származó jövedelem" címmel egészül ki:
"8/A. § (1) Az egyéni vállalkozásból származó bevételnek a tevékenység folytatása érdekében felmerült és igazolt költségekkel, valamint az (5) bekezdésben meghatározott kedvezményekkel csökkentett része tekintendő jövedelemnek.
(2) Ha az egyéni vállalkozó vállalkozásában saját találmányát hasznosítja, a vállalkozásból származó (1) bekezdés szerinti jövedelmének 50%-át kell jövedelemnek tekinteni, feltéve, hogy a vállalkozásban más üzleti tevékenységet nem folytat.
(3) Ha az egyéni vállalkozó saját találmányának megvalósítása mellett más üzleti tevékenységet is folytat, akkor a (2) bekezdés szerinti kedvezmény a vállalkozásból kivont jövedelmének olyan hányadára alkalmazható, amilyen arányt a saját találmányból származó bevétele a vállalkozás összes bevételében képvisel.
(4) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó - ha nem tartozik a vállalkozási nyereségadó hatálya alá -
a) a kisiparos, a magánkereskedő, a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;
b) a gazdálkodó szervezet részlegét jogszabályban meghatározott átalányelszámolásos rendszerben üzemeltető magánszemély, az e tevékenységéből származó - egyébként az 5. § alá nem tartozó - jövedelme tekintetében;
c) az a mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély [ideértve a 7. § (2) bekezdésében felsorolt személyeket együttesen is], akinek ebből a tevékenységből évi 2 000 000 forintot meghaladó árbevétele származik;
d) az a magánszemély is, aki az adóhatóságnál tevékenységének megjelölésével, vállalkozóként bejelentkezett, feltéve, ha az abból származó bevétele egyébként a 6. § vagy a 13. § alá esik.
(5) Az egyéni vállalkozót szakmunkástanuló képzése, továbbá legalább 50%-ban csökkentett munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén - személyenként, minden megkezdett hónap után - 1000 forint összjövedelmet csökkentő kedvezmény illeti meg. Ez a kedvezmény illeti meg az egyéni vállalkozót akkor is, ha főfoglalkozásban alkalmaz olyan munkavállalót, akit ezt közvetlenül megelőzően legalább 6 hónapon át közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztattak.
(6) Az egyéni vállalkozó a végrehajtási rendeletben meghatározott üzleti nyilvántartásokat köteles vezetni."
7. § A törvény 9. §-ának (3) bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki:
"Jogi személy által magánszemély részére történő ingatlan értékesítés esetén - ha a szerződést nem kellett illeték kiszabása végett bemutatni - a szerződésben szereplő teljes vételárat kell szerzés idején képviselt forgalmi értéknek tekinteni. Ha az értékesített ingatlan szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor jövedelemnek az eladáskor az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték 25%-át kell tekinteni."
8. § A törvény 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A takarékbetétből, a takaréklevélből (a továbbiakban együtt: takarékbetét), a kötvényből, a kincstárjegyből, letéti jegyből, a szövetkezeti részjegyből, a szövetkezeti célrészjegyből, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti termelés fejlesztési hozzájárulásból és vagyoni hozzájárulásból, a vagyonjegyből, a részvényből és a külön jogszabályban meghatározott egyéb értékpapírból (a továbbiakban együtt: értékpapír) származó bevétel (például kamat, osztalék, járadék, árfolyamnyereség) egésze jövedelemnek tekintendő. A lejárat előtt megszűnt tízéves vagy annál hosszabb tartamú életbiztosításból származó bevétel esetén a jövedelmet a végrehajtási rendelet állapítja meg."
9. § A törvény 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"12. § (1) A jogi személy, a gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas nyaraló (továbbiakban együtt: kifizető) által kifizetett, egy szerződésből származó, egyébként a 6. vagy 13. §-ban említeti bevétel egésze jövedelem, ha a bevétel a 2000 forintot nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmei nem kell bevallani és az összjövedelem (14. §) számításakor figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Ha a magánszemély a kifizetővel írásban közli, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bevételét egyéb jövedelmével össze kívánja vonni, akkor az ilyen kifizetésekre az általános szabályok az irányadók."
10. § A törvény 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A végrehajtási rendeletben meghatározott költségek - számlák vagy útnyilvántartás alapján - évi 24 000 forintig számolhatók el. Egyébként a magánszemély a költségeit - az adóhatóság részére történő előzetes bejelentés esetén - az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolhatja el.
(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a magánszemély a tevékenységére tekintettel kap egyébként nem adómentes költségtérítést.
(4) Az ügyvédi, jogtanácsosi, jogi oktatói munkaközösség tagjának a vállalkozási nyereségadó alá nem eső tevékenységéből származó bevételének a jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítéssel csökkentett része a jövedelem."
11. § A törvény 15. §-ának egyes pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és e § a következő 29-35. ponttal egészül ki:
"(Mentes az adó alól)
1. a társadalombiztosítás keretében nyújtott anyasági segély, temetési segély, családi pótlék, jövedelempótlék, házastársi pótlék, árvaellátás, végkielégítés, szociális támogatás, lakbér-hozzájárulás, árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, továbbá a külföldről kapott nyugdíj;
2. a gyermekgondozási segély, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a szociális és nevelési segély, a sorkatona hozzátartozóinak járó családi segély, a nemzeti gondozottak gondozási díja, a hadigondozási pénzellátások, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális és átmeneti járadéka;
3. az egészségügyi és szociális intézmény keretében társadalmi munkában végzett szociális gondozásért kapott havi 2000 forintot meg nem haladó összeg;"
"8. a sorkatonák, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező katonai tanintézeti hallgatók illetménye, egyéb pénzbeli juttatása és a leszerelő sorkatonák egyszeri pénzjuttatása;"
"11. a közlekedési költség megtérítésére fizetett összeg, a gépkocsi költségátalány esetén - ha jogszabály ennél magasabb összeget vagy nagyobb távolságot nem állapít meg - a kifizető által a havi 500 km-t meg nem haladó távolságra fizetett összeg, az üzemanyag megtakarításra tekintettel kapott összeg, a tanfolyami hozzájárulás, az oktatási költségek dolgozónak történő megtérítése, a tudományos konferenciák, kongresszusok részvételi díjának munkáltatói megtérítése;"
"18. a lakásbérleti jogról való lemondásért kapott térítés (ide értve a bérlakásból a bírói ítélet alapján távozó bérlőtárs részére, a családjogi törvény rendelkezése szerint megítélt, a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből, továbbá a lakástulajdonnak, bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházásból származó jövedelem;"
"20. a lakástulajdon vagy lakótelek átruházásáért, illetve lakásbérleti jogviszony folytatásáért kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem;"
"23. a tíz évnél nem régebben megszerzett ingatlan értékesítéséből származó jövedelemnek az a része, amelyet a magánszemély - a végrehajtási rendeletben meghatározott időszakon belül - saját maga, házastársa, volt házastársa, szülője vagy gyermeke részére lakás vásárlására, építésére, bővítésére vagy lakásbérleti jog megszerzésére fordított;
24. ingó vagyontárgyak - kivéve az értékpapírokat - nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnek az évi 100 000 forintot meg nem haladó része;
25. az örökség, a magánszemélytől, illetve a nyugdíjba vonuláskor kapott ajándék, valamint az illetékjogszabályok hatálya alá tartozó más vagyoni érték megszerzése;"
"29. az alapítványból magánszemély részére kifizetett, a végrehajtási rendeletben meghatározott ösztöndíj, továbbá a Minisztertanács által külön meghatározott alapítványból és közérdekű célú kötelezettségvállalásból kifizetett összeg;
30. a társadalmi és érdekképviseleti szenektől, valamint az egyesületektől kapott - a végrehajtási rendeletben meghatározott -, továbbá vetélkedők és versenyek díjaként kapott tárgyjutalom értékéből darabonként 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a nemzetközi sportversenyeken nyert érmek értéke;
31. jogszabályban meghatározott mértékű, továbbá a pályakezdők részére a végrehajtási rendeletben meghatározott feltételhez kötött letelepedési támogatás, valamint a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei számára adott lakásépítési támogatás;
32. a jogi személy által szervezett olyan társadalmi munka ellenértéke, illetve jótékony célú rendezvény olyan bevétele, amelyet munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtenek, de azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja;
33. a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló értékpapírból továbbá a valutaárfolyam-nyereségből származó jövedelem;
34. az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék, akkor is, ha annak összegét utóbb módosítják;
35. a haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítéséből a haszonélvező által megszerzett jövedelem feltéve, hogy az értékesítéstől számított egy éven belül a korábbi tulajdonos új ingatlanán a korábbi haszonélvező ismét haszonélvezetet szerez."
12. § A törvény 17. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"17. § (1) Az adó megállapításakor az összjövedelemből levonható:
a) az alapítvány céljára fordított összeg (Ptk. 74/A-74/E §),
b) a közérdekű kötelezettség vállalásra (Ptk. 593-596. §) fordított összeg,
c) a befizetett (levont) szakszervezeti tagdíj összege,
d) a súlyosan fogyatékosok jövedelméből havi 1000 forint, ha a fogyatékos állapot az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
(2) A magánszemély összjövedelméből gyermekenként, illetve a c) pont esetén fogyatékos gyermekenként havi 1000 forint levonható, ha saját háztartásában legalább
a) három gyermeket, vagy
b) egyedülállóként kettő gyermeket, vagy
c) súlyosan fogyatékos gyermeket nevel.
(3) A (2) bekezdés szerinti kedvezményt a gyermeket nevelő magánszemélyek közös nyilatkozatában megjelölt egy magánszemély veheti igénybe, feltéve, ha a jogosultság az adott hónapban legalább 1 napig fennállt.
(4) Az összjövedelmet csökkentő kiadások igénybevételének részletes szabályait és feltételeit a végrehajtási rendelet állapítja meg."
13. § (1) A törvény 19. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"19. § (1) Nem kell az adót megfizetni:
a) a nyugdíjnak, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékának, tagsági pótlékának, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegye özvegyi járadékának, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadéknak egész összege után, valamint
b) a nyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, és az adott évben szerzett egyéb jövedelmek együttes összegének évi 96 000 forintot meg nem haladó része után.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható azokra a magánszemélyekre, akiknek a nyugdíja a 15. § szerint adómentes."
14. § A törvény 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.
[A 18. § (1) bekezdés szerint fizetendő adóból a következő összegek levonhatók:]
"c) a naptári évben kifizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás, közműfejlesztési társulási, illetve vízgazdálkodási társulati érdekeltségi hozzájárulás, a távközlési alaphálózat fejlesztése érdekében közvetlenül erre a célra fizetett hozzájárulás 30%-a."
15. § (1) A törvény 21. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A magánszemély - a 11. §-ban,a 12. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 15-16. §-okban meghatározott jövedelmek kivételével - az adóigazgatási jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles az összjövedelmét és az adóját megállapítani, bevallani és befizetni (önadózás).
(2) Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkaviszonyból, gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban vagy szakcsoportban fennálló tagsági viszonyból származó - adómentességet nem élvező - jövedelme van és erről a munkáltató, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a polgári jogi társaság, a szakcsoport (a továbbiakban együtt: munkáltató) részére nyilatkozatot ad, az adóalapot és az adót - a 17. és a 20. §-ban foglaltakat is figyelembe véve - a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be, illetve túlfizetés esetén az adókülönbözetet visszatéríti."
(2) A törvény 21. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a magánszemély meghal vagy engedély nélkül külföldre távozik (ide értve azt az esetet is, ha a hazatérést megtagadja), összjövedelmét és adóját - az elévülési időszakon belül - az adóhatóság állapítja meg."
16. § A törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. § (1) A jövedelem után a végrehajtási rendeletben meghatározott módon és mértékben adóelőleget kell fizetni.
(2) A kifizető az általa kifizetett összegből adóelőleget köteles levonni. Nem kell adóelőleget levonni a törvény 7., 9. és 11. §-ában meghatározott jövedelmek, valamint a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő honvédek, határőrök és tisztesek illetményének kifizetése esetén. Nem kell adóelőleget levonni a társas és az egyéni vállalkozás részére kifizetett összegből sem."
17. § (1) A törvény 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A késedelmesen teljesített adóelőleg, illetve adófizetés, valamint az adókülönbözet késedelmes visszatérítése esetén minden megkezdett naptári hónap után havi 2% késedelmi pótlékot kell fizetni. A helytelen adóbevallás miatt jelentkező adótöbblet esetén az adóbevallás helyesbítéséig késedelmi pótlék nem jár."
(2) A törvény 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke az önellenőrzési pótlék, a késedelmi pótlék és a bírság fizetésére kötelezettet különös méltánylást érdemlő esetben -a szándékosság kivételével - mentesítheti a pótlékok és a bírság megfizetése alól."
(3) A törvény 28. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha az adót a munkáltató állapította meg, az adóhatóság határozatában előírt adóhiány után a bírságot a munkáltatónak a rá vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnie. Ha az adózó adóbevallását a munkáltató hibás adatszolgáltatása miatt tévesen tette meg, az adóhatóság által megállapított adóhiány után a bírságot a munkáltatónak kell megfizetnie."
18. § A törvény 34. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"34. § A törvény hatályba lépésével kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről törvényerejű rendelet rendelkezik. Ennek során a 8/A. §-ban meghatározott egyéni vállalkozók vállalkozásba bevitt vagyona tekintetében a törvény rendelkezéseitől eltérő szabályok is megállapíthatók'"
19. § (1) A törvény 36. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy rendeletben meghatározza:
a) a törvényben használt egyes fogalmak értelmezését;
b) a törvény 6. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 8/A. §-ában, 9. §-ának (6) bekezdésében, 15. §-ában, 20. § (1) bekezdésében, valamint 22. §-ában megjelölt körben a részletes szabályokat;
c) az állandó külföldi lakóhellyel rendelkező személyek, illetve egyes külföldről és tartós külszolgálatból származó jövedelmek adózási szabályait;
d) a társasház vagy társasüdülő által a tulajdonosok nevében megkötött szerződésekből, továbbá a totó-lottó árusításból származó jövedelmek után az adózás módját;
e) a takarékbetétekből származó 1988-1990. évi jövedelmek utáni adó megfizetésének módját."
(2) A törvény 36. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"(4) Felhatalmazást kap a szociális és egészségügyi miniszter, hogy meghatározza a súlyos fogyatékosság minősítésének és igazolásának rendjét.
(5) A törvény 15. §-ának 10. pontjában meghatározott költségtérítést, költségátalányt, 12. pontjában meghatározott természetbeni juttatást, 31. pontjában említett letelepedési támogatást miniszteri rendelet csak a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapíthat meg."
20. § (1) E törvény 1989. január 1. napján lép hatályba, azonban a 2. §-ából a törvény 5. §-ának (5) bekezdésére vonatkozó részt, 7. §-át, 11. §-ából a törvény 15. §-ának 1., 2., 11., 18., 20., 23., 29., 32., 33. és 34. pontjára vonatkozó részt, 12. §-ából a törvény 17. §-ának (1) bekezdés c) pontjára és (2) bekezdés c) pontjára vonatkozó részt, 14. §-át és 17. §-ából a törvény 28. §-ának (4) bekezdésére vonatkozó részt 1988. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A korlátolt felelősségű társaság tagjaként 1988-ban megszerzett részesedésre a takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelemre (11. §) vonatkozó szabályt kell alkalmazni.
Dr. Straub F. Brúnó s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára