118/1989. (XI. 22.) MT rendelet

a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a közgyűjteményekben (általános levéltárakban és állami szaklevéltárakban, múzeumokban és muzeális közgyűjteményekben, közkönyvtárakban, valamint a Magyar Filmintézetben) őrzött források (a továbbiakban: közgyűjteményi anyag) kutatására.

2. §

(1) A keletkezését követően már nyilvánosságra hozott (nyilvánosan közölt) közgyűjteményi anyag - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - korlátozás nélkül kutatható.

(2) A közgyűjtemény vezetőjének engedélyével kutatható az a közgyűjteményi anyag, melynek nyilvános közlését a bíróság a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 15. §-ának (3) bekezdése alapján megtiltotta.

3. §

(1) A kutatók az e rendeletben foglaltak szerint kutathatják azokat a nyilvánosságra nem hozóit levéltári, múzeumi, könyvtári, valamint a Magyar Filmintézetben őrzött közgyűjteményi anyagokat (a továbbiakban együtt: irat), amelyek a kutatás naptári évét megelőző 30 évnél korábban keletkeztek.

(2)[1] A kutatás naptári évét megelőző 30 éven belül keletkezett iratok csak akkor kutathatók, ha a kutatáshoz az a szerv, amelynek működése során az irat keletkezett, illetőleg jogutódja - nem magyar állampolgár kutató esetében ezen kívül a Külügyminisztérium is - a közgyűjtemény megkeresésére, a kutató személyére szólóan, előzetesen írásban hozzájárult. Az 1948-1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szerveinek iratai tekintetében az előzetes hozzájárulást a művelődési és közoktatási miniszter adja meg.

(3)[2] Az 1989-ben jogutód nélkül megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal iratai tekintetében a (2) bekezdés szerinti előzetes írásbeli hozzájárulást az irat tartalma szerint érintett miniszterrel egyetértésben a művelődési és közoktatási miniszter adja meg.

4. §

(1) A kutatás naptári évét megelőző 30 évnél korábban keletkezett iratok közül kutatási korlátozás alá esnek, és csak az illetékes szerv írásos, a kutató személyére szóló előzetes hozzájárulásával kutathatók:

a) bármely szerv államtitkot, szolgálati titkot és üzemi titkot tartalmazó iratai;

b) a keletkezésük évét követő 90 év elteltéig;

- az állampolgársági és névváltoztatási ügyek iratai,

- az állami születési és házassági anyakönyvek és az állami anyakönyvi ügyekre vonatkozó iratok,

- az örökbefogadási ügyek iratai,

- a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) iratai;

c) a keletkezésük évét követő 70 év elteltéig a büntető, polgári, munkajogi peres és peren kívüli ügyek iratai, kivéve a büntető ítéleteket;

d) a keletkezésük évét követő 50 év elteltéig

- a külállamokkal, ezek szerveivel, valamint a területükön működő magyar egyesületekkel, társaságokkal kapcsolatos azon iratok, amelyek felhasználása külpolitikai érdekeket sértene,

- a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága és a felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási szervek iratai,

- az 1939. január 1. után államosított, külföldi érdekeltségű vállalatok és 100 holdon felüli birtokok iratai,

- valamennyi szerv személyzeti iratai.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott - a hozzájárulás megadására illetékes - szervek a következők:

a) az (1) bek. a) pontjában meghatározott iratok esetében az iratokat a közgyűjteménybe adó szerv, illetőleg jogutódja;

b) a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó (tartozott) belügyi szervek iratai esetében Budapesten a Belügyminisztérium; vidéken a megyei rendőrfőkapitányságok; a tanácsi és a jogelőd önkormányzati szervek iratai esetében a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervei; anyakönyvek és anyakönyvi iratok tekintetében a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának anyakönyvi felügyeletet ellátó szakigazgatási szervei;

c) a Külügyminisztérium és az irányítása alá tartozó (tartozott) külügyi szervek iratai esetében a Külügyminisztérium;

d) a Honvédelmi Minisztérium és az irányítása alá tartozó (tartozott) honvédelmi szervek iratai esetében a Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnöke;

e) az Igazságügyi Minisztérium iratai esetében az Igazságügyi Minisztérium; az egyéb igazságügyi szervek iratai esetében az adott igazságügyi szerv; a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága és a felügyelete alá tartozó bün-telésvégrehajlási szervek iratai esetében a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága;

f) a Pénzügyminisztérium és az irányítása alá tartozó (tartozott) szervek iratai esetében a Pénzügyminisztérium;

g)[3] a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a jogelődjei, valamint az MDP és a volt MSZMP szerveinek iratai esetében a Művelődési és Közoktatási Minisztérium;

h) a b)-g) pontokban nem említett szervek iratai esetében az a szerv, amelynek működése során az iratok keletkeztek, illetőlege szerv jogutódja.

(3) Nem magyar állampolgár kutató esetében a kutatáshoz a (2) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott szerveken kívül a Külügyminisztérium hozzájárulása is szükséges.

5. §

A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervektől - az iratok tárgykörének és jellegének megjelölésével - a közgyűjtemény írásban szerzi be a hozzájárulást.

6. §

A kutatási korlátozás alatt álló iratokról a kutató számára másolat (xerox-, mikrofilm, fotómásolat) csak akkor készíthető, ha ehhez az illetékes szerv - a közgyűjteménynek az érintett irat tárgyát megjelölő javaslata alapján -írásban előzetesen hozzájárult.

7. §

A közgyűjtemény a közgyűjteményi anyag kutatása során az e rendeletben meghatározott korlátozásokon túlmenően is köteles biztosítani a Polgári Törvénykönyv és egyéb jogszabályok azon rendelkezéseinek érvényesülését, amelyek a személyhez fűződő jogok és a jogos magánérdekek védelmét szolgálják.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának Kiadásáról szóló 130/1971. (M. K. 10.) MM utasítás 109. §-ának (2) bekezdése, 113. §-a, 119. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint 3. sz. függeléke, továbbá a könyvtári állomány zárt anyaga körének meghatározásáról szóló 135/1981. (M. K. 19.) MM utasítás hatályát veszti.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke