1989. évi 1. törvényerejű rendelet

az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-án kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál, New Yorkban, 1983. június hó 16-án megtörtént. Az Egyezmény 44. Cikkében, illetőleg a Jegyzőkönyv IX. Cikkében megkívánt feltételek teljesülése következtében az Egyezmény, valamint a Jegyzőkönyv 1988. augusztus 1-jén hatályba lépett.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a New Yorkban, 1974. június 14-én kelt, Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló Egyezményt, valamint a Bécsben, 1980. április 11-én kelt, Az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény, valamint Jegyzőkönyv eredeti angol, illetve hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

CONVENTION ON THE LIMITATION PERIOD IN THE INTERNATIONAL SALE IN GOODS

ANNEX II.

INTERNATIONAL SALE OF GOODS: LIMITATION PERIOD

A. Convention on the Limitation Period in the International Sale of Goods (New York, 1974)

Preamble

The States Parties to the present Convention.

Considering that international trade is an important factor in the promotion of friendly relations amongst States,

Believing that the adoption of uniform rules governing the limitation period in the international sale of goods would facilitate the development of world trade,

Have agreed as follows:

PART I.

SUBSTANTIVE PROVISIONS

Sphere of application

Article 1

1. This Convention shall determine when claims of a buyer and a seller against each other arising from a contract of international sale of goods or relating to its breach, termination or invalidity can no longer be exercised by reason of the expiration of a period of time. Such period of time is hereinafter referred to ass "the limitation period".

2. This Convention shall not affect a particular time-limit within which one party is required, as a condition for the acquisition or exercise of his claim, to give notice to the other party of perform any act other than the institution of legal proceedings.

3. In this Convention:

a) "Buyer", "seller" and "party" mean persons who buy or sell, or agree to buy or sell, goods, and the successors to and assigns of their rights or obligations under the contract of sale;

b) "Creditor" means a party who asserts a claim, whether or not such a claim is for a sum of money;

c) "Debtor" means a party against whom a creditor asserts a claim;

d) "Breach of contract" means the failure of a party to perform the contract or any performance not in conformity with the contract;

e) "Legal proceedings" includes judicial, arbitral and administrative proceedings;

f) "Person" includes corporation, company, partnership, association, or entity, whether private or public, which can sue or be sued;

g) "Writing" includes telegram and telex;

h) "Year" means a year according to the Gregorian calendar.

Article 2

For the purposes of this Convention:

a) A contract of sale goods shall be considered international if, at the time of the conclusion of the contract, the buyer and the seller have their places of business in different States;

b) The fact that the parties have their places of business in different States shall be disregarded whenever this fact does not appear either from the contract or from any dealings between, or from information disclosed by, the parties at any time before or at the conclusion of the contract;

c) Where a party to a contract of sale of goods has places of business in more than one State, the place of business shall be that which has the closest relationship to the contract and its performance, having regard to the circumstances known to or contemplated by the parties at the time of the conclusion of the contract;

d) Where a party does not have a place of business, reference shall be made to his habitual residence;

e) Neither the nationality of the parties nor the civil or commercial character of the parties or of the contract shall be taken into consideration.

Article 3

1. This Convention shall apply only if, at the time of the conclusion of the contract, the places of business of the parties to a contract of international sale of goods are in Contracting States.

2. Unless this Convention provides otherwise, it shall apply irrespective of the law which would otherwise be applicable by virtue of the rules of private international law.

3. This Convention shall not apply when the parties have expressely excluded its application.

Article 4

This Convention shall not apply to sales;

a) Of goods bought for personal, family or household use;

b) By auction;

c) On execution or otherwise by authority of law;

d) Of stocks, shares, investment securities, negotiable instruments or money;

e) Of ships, vessels or aircraft;

f) Of electricity.

Article 5

This Convention shall not apply to claims based upon:

a) Death of, or personal injury to, any person;

b) Nuclear damage caused by the goods sold;

c) A lien, mortgage or other security interest in property;

d) A judgement or award made in legal proceedings;

e) A document on which direct enforcement or execution can be obtained in accordance with the law of the place where such enforcement or execution is sought;

f) A bill of exchange, cheque or promissory note.

Article 6

1. This Convention shall not apply to contracts in which the preponderant part of the obligations of the seller consists in the supply of labour or other services.

2. Contracts for the supply of goods to be manufactured or produced shall be considered to be sales, unless the party who orders the goods undertakes to supply a substantial part of the materials necessary for such manufacture or production.

Article 7

In the interpretation and application of he provisions of this Convention, regard shall be had to its international character and to the need to promote uniformity.

The Duration and commencement of the limitation period

Article 8

The limitation period shall be four years.

Article 9

1. Subject to the provisions of articles 10, 11 and 12 the limitation period shall commence on the date on which the claim accrues.

2. The commencement of the limitation period shall not be postponed by:

a) A requirement that the party be given a notice as described in paragraph 2 of article 1, or

b) A provision in an arbitration agreement that no right shall arise until an arbitration award has been made.

Article 10

1. A claim arising from a breach of contract shall accrue on the date on which such breach occurs.

2. A claim arising from a defect or other lack of conformity shall accrue on the date on which the goods are actually handed over to, or their tender is refused by, the buyer.

3. A claim based on fraud committed before or at the time of the conclusion of the contract or during its performance shall accrue on the date on which the fraud was or reasonably could have been discovered.

Article 11

If the seller has given an express undertaking relating to the goods which is stated to have effect for a certain period of time, whether expressed in terms of a specific period of time or otherwise, the limitation period in respect of any claim arising from the undertaking shall commence on the date on which the buyer notifies the seller of the fact on which the claim is based, but not later than on the date of the expiration of the period of the undertaking.

Article 12

1. If, in circumstances provided for by the law applicable to the contract, one party is entitled to declare the contract terminated before the time for performance is due, and exercises this right, the limitation period is respect of a claim based on any such circumstances shall commence on the date on which the declaration is made to the other party. If the contract is not declared to be terminated before performance becomes due, the limitation period shall commence on the date on which performance is due.

2. The limitation period in respect of a claim arising out of a breach by one party of a contract for the delivery of or payment for goods by instalments shall, in relation to each separate instalment, commence on the date on which the particular breach occurs. If, under he law applicable to the contract, one party is entitled to declare the contract terminated by reason of such breach, and exercises this right, the limitation period in respect of all relevant instalments shall commence on the date on which the declaration is made to the other party.

Cessation and extensions of the limitation period

Article 13

The limitation period shall cease to run when the creditor performs any act which, under the law of the court where the proceedings are instituted, is recognized as commencing judicial proceedings against the debtor or as asserting his claim in such proceedings already instituted against the debtor, for the purpose of obtaining satisfaction or recognition of his claim.

Article 14

1. Where the parties have agreed to submit to arbitration, the limitation period shall cease to run when either party commences arbitral proceedings in the manner provided for in the arbitration agreement or by the law applicable to such proceedings.

2. In the absence of any such provision, arbitral proceedings shall be deemed to commence on the date on which a request that the claim in dispute be referred to arbitration is delivered at the habitual residence or place of business of the other party or, if he has no such residence or place of business, then at his last known residence or place of business.

Article 15

In any legal proceedings other than those mentioned in articles 13 and 14, including legal proceedings commenced upon the occurrence of:

a) The death or incapicity of the debtor,

b) The bankruptcy or any state of insolvency affecting the whole of the property of the debtor, or

c) The dissolution or liquidation of a corporation, company, partnership, association or entity when it is the debtor,

the limitation period shall cease to run when the creditor asserts his claim in such proceedings for the purpose of obtaining satisfaction or recognition of the claim, subject to the law governing the proceedings.

Article 16

For the purposes of articles 13, 14 and 15, any act performed by way counterclaim shall be deemed to have been performed on the same date as the act performed in relation to the claim against which the counterclaim is raised, provided that both the claim and the counterclaim relate to the same contract or to several contracts concluded in the course of the same transaction.

Article 17

1. Where a claim has been asserted in legal proceedings within the limitation period in accordance with articles 13, 14, 15 or 16, but such legal proceedings have ended without a decision binding on the merits of the claim, the limitation period shall be deemed to have continued to run.

2. If, at the time such legal proceedings ended, the limitation period has expired or has less than one year to run, the creditor shall be entitled to a period of one year from the date on which the legal proceedings ended.

Article 18

1. Where legal proceedings have been commenced against one debtor, the limitation period prescribed in this Convention shall cease to run against any other party jointly and severally liable with the debtor, provided that the creditor informs such party in writing within that period that the proceedings have been commenced.

2. Where legal proceedings have been commenced by a subpurchaser against the buyer, the limitation period prescribed in this Convention shall cease to run in relation to the buyer's claim over against the seller, if the buyer informs the seller in writing within that period that the proceedings have been commenced.

3. Where the legal proceedings referred to in paragraphs 1 and 2 of this article have ended, the limitation period in respect of the claims of the creditor or the buyer against the party jointly and severally liable or against the seller shall be deemed not to have ceased running by virtue of paragraphs 1 and 2 of this article, but the creditor or the buyer shall be entitled to an additional year from the date on which the legal proceedings ended, if at that time the limitation period had expired or had less than one year to run.

Article 19

Where the creditor performs, in the State in which the debtor has his place of business and before the expiration of the limitation period, any act, other than the acts described in articles 13, 14, 15 and 16, which under the law of that State has the effect of recommencing a limitation period, a new limitation period of four years shall commence on the date prescribed by that law.

Article 20

1. Where the debtor, before the expiration of the limitation period, acknowledges in writing his obligation to the creditor, a new limitation period of four years shall commence to run from the date of such acknowledgement.

2. Payment of interest or partial performance of an obligation by the debtor shall have the same effect as an acknowledgement under paragraph (1) of this article if it can reasonably be inferred from such payment or performance that the debtor acknowledges that obligation.

Article 21

Where, as a result of a circumstance which is beyond the control of the creditor and which he could neither avoid nor overcome, the creditor has been prevented from causing the limitation period to cease to run, the limitation period shall be extended so as not to expire before the expiration of one year from the date on which the relevant circumstance ceased to exist.

Modification of the limitation period by the parties

Article 22

1. The limitation period cannot be modified or affected by any declaration or agreement between the parties, except in the cases provided for in paragraph (2) of this article.

2. The debtor may at any time during the running of the limitation period extend the period by a declaration in writing to the creditor. This declaration may be renewed.

3. The provisions of this article shall not affect the validity of a clause in the contract of sale which stipulates that arbitral proceedings shall be commenced within a shorther period of limitation than that prescribed by this Convention, provided that such clause is valid under the law applicable to the contract of sale.

General limit of the limitation period

Article 23

Notwithstanding the provisions of this Convention, a limitation period shall in any event expire not later than 10 years from the date on which it commenced to run under articles 9, 10, 11 and 12 of this Convention.

Consequences of the expiration of the limitation period

Article 24

Expiration of the limitation period shall be taken into consideration in any legal proceedings only if invoked by a party to such proceedings.

Article 25

1. Subject to the provisions of paragraph (2) of this article and of article 24, no claim shall be recognized or enforced in any legal proceedings commenced after the expiration of the limitation period.

2. Notwithstanding the expiration of the limitation period, one party may rely on his claim as a defence or for the purpose of set-off against a claim asserted by the other party, provided that in the latter case this may only be done:

a) If both claims relate to the same contract or to several contracts concluded in the course of the same transaction; or

b) If the claims could have been set-off at any time before the expiration of the limitation period.

Article 26

Where the debtor performs his obligation after the expiration of the limitation period, he shall not on that ground be entitled in any way to claim restitution even if he did not know at the time when he performed his obligation that the limitation period had expired.

Article 27

The expiration of the limitation period with respect to a principal debt shall have the same effect with respect to an obligation to pay interest on that debt.

Calculation of the period

Article 28

1. The limitation period shall be claculated in such a way that it shall expire at the end of the day which corresponds to the date on which the period commenced to run. If there is no such corresponding date, the period shall expire at the end of the last day of the last month of the limitation period.

2. The limitation period shall be calculated by reference to the date of the place where the legal proceedings are instituted.

Article 29

Where the last day of the limitation period falls on an official holiday or other dies non juridicus precluding the appropriate legal action in the jurisdiction where the creditor institutes legal proceedings or asserts a claim as envisaged in articles 13, 14 or 15 the limitation period shall be extended so as not to expire until the end of the first day following that official holiday or dies non juridicus on which such proceedings could be instituted or on which such a claim could be asserted in that jurisdiction.

International Effect

Article 30

The acts and circumstances referred to in articles 13 through 19 which have taken place in one Contracting State shall have effect for the purposes of this Convention in another Contracting State, provided that the creditor has taken all reasonable steps to ensure that the debtor is informed of the relevant act or circumstances as soon as possible.

PART II.

IMPLEMENTATION

Article 31

1. If a Contracting State has two or more territorial units in which, according to its constitution, different systems of law are applicable in relation to the matters dealt with in this Convention, it may, at the time of signature, ratification or accession, declare that this Convention shall extend to all its territorial units or only to one or more of them, and may amend its declaration by submitting another declaration at any time.

2. These declarations shall be notified to the Secretary-General of the United Nations and shall state expressly the territorial units to which the Convention applies.

3. If a Contracting State described in paragraph (1) of this article makes no declaration at the time of signature, ratification or accession, the Convention shall have effect within all territorial units of that State.

Article 32

Where in this Convention reference is made to the law of a State in which different systems of law apply, such reference shall be construed to mean the law of the particular legal system concerned.

Article 33

Each Contracting State shall apply the provisions of this Convention to contracts concluded on or after the date of the entry into force of this Convention.

PART III.

DECLARATIONS AND RESERVATIONS

Article 34

Two or more Contracting States may at any time declare that contracts of sale between a seller having a place of business in one of these States and a buyer having a place of business in another of these states shall not be governed by this Convention, because they apply to the matters governed by this Convention the same or closely related legal rules.

Article 35

A Contracting State may declare, at the time of the deposit of its instrument of ratification or accession, that it will not apply the provisions of this Convention to actions for annulment of the contract.

Article 36

Any State may declare, at the time of deposit of its instrument of ratification or accession, that is shall not be compelled to apply the provisions of article 24 of this Convention.

Article 37

This Convention shall not prevail over conventions already entered into or which may be entered into, and which contain provisions concerning the matters covered by this Convention, provided that the seller and buyer have their places of business in States parties to such a convention.

Article 38

1. A Contracting State which is a party to an existing convention relating to the international sale of goods may declare, at the time of the deposit of its instrument of ratification or accession, that it will apply this Convention exclusively to contracts of international sale of goods as defined in such existing convention.

2. Such declaration shall cease to be effective on the first day of the month following the expiration of 12 months after a new convention on the international sale of goods, concluded under the auspices of the United Nations, shall have entered into force.

Article 39

No reservation other than those made in accordance with articles 34, 35, 36 and 38 shall be permitted.

Article 40

1. Declarations made under this Convention shall be addressed to the Secretary-General of the United Nations and shall take effect simultaneously with the entry of this Convention into force in respect of the State concerned, except declarations made thereafter. The latter declarations shall take effect on the first day of the month following the expiration of six months after the date of their receipt by the Secretary-General of the United Nations.

2. Any State which has made a declaration under this Convention may withdraw it at any time by a notification addressed to the Secretary-General of the United Nations. Such withdrawal shall take effect on the first day of the month following the expiration of six months after the date of the receipt of the notification by the Secretary-General of the United Nations. In the case of a declaration made under article 34 of this Convention, such withdrawal shall also render inoperative, as from the date on which the withdrawal takes effect, any reciprocal declaration made by another State under that article.

PART IV.

FINAL CLAUSES

Article 41

This Convention shall be open until 31 December 1975 for signature by all States at the Headquarters of the United Nations.

Article 42

This Convention is subject to ratification. The instruments of ratification shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

Article 43

This Convention shall remain open for accession by any State. The instuments of accession shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

Article 44

1. This Convention shall enter into force on the first day the month following the expiration of six months after the date of the deposit of the tenth instrument of ratification or accession.

2. For each State ratifying or acceding to this Convention after the deposit of the tenth instrument of ratification or accession, this Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of six months after the date of the deposit of its instrument of ratification or accession.

Article 45

1. Any Conctracting State may denounce this Convention by notifying the Secretary-General of the United Nations to that effect.

2. The denunciation shall take effect on the first day of the month following the expiration of 12 months after receipt of the notification by the Secretary-General of the United Nations.

Article 46

The original of this Convention, of which the Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

B. Commentary on the Convention on the Limitation Period in the International Sale of Goods, done at New York, 14 June 1974

This commentary has been prepared pursuant to a request by the United Nations Conference on Prescription (Limitation) in the International Sale of Goods (New York, 20 May-14 June 1974) at which the Convention on the Limitation Period in the International Sale of Goods was adopted. It has been written under the responsibility of the United Nations Office of Legal Affairs by Professor Kazuaki Sono of Hokkaido University, Japan, who served as Secretary of the Drafting Committee of the Conference.

PROTOCOL AMENDING THE CONVENTION ON THE LIMITATION PERIOD IN THE INTERNATIONAL SALE OF GOODS

(A Jegyzőkönyv angol nyelvű szövege)

Believing that the adoption of uniform rules governing the limitation period in the international sale of goods would facilitate the development of world trade,

Considering that amending the Convention on the Limitation Period in the International Sale of Goods, concluded at New York on 14 June 1974 (the 1974 Limitation Convention), to conform to the United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods, concluded at Vienna on 11 April 1980 (the 1980 Sales Convention), would promote the adoption of the uniform rules governing the limitation period contained in the 1974 Limitation Convention,

Have agreed to amend the 1974 Limitation Convention as follows:

Article I

(1) Paragraph 1 of article 3 is replaced by the following provisions:

"1. This Convention shall apply only

a) if, at the time of the conclusion of the contract, the places of business of the parties to a contract of international sale of goods are in Contracting States; or

b) if the rules of private international law make the law of a Contracting State applicable to the contract of sale."

(2) Paragraph 2 of article 3 is deleted.

(3) Paragraph 3 of article 3 is renumbered as paragraph 2.

Article II

(1) Subparagraph a) of article 4 is deleted and replaced by the following provision:

"a) of goods bought for personal, family or household use, unless the seller, at any time before or at the conclusion of the contract, neither knew nor ought to have known that the goods were bought for any such use;"

(2) Subparagraph e) of article 4 is deleted and is replaced by the following provision:

"e) of ships, vessels, hovercraft or aircraft;"

Article III

A new paragraph 4 is added to article 31 reading as follows:

"(4) If, by virtue of a declaration under this article, this Convention extends to one or more but not all of the territorial units of a Contracting State, and if the place of business of a party to a contract is located in that State, this place of business shall, for the purposes of this Convention, be considered not to be in a Contracting State unless it is in a territorial unit to which the Convention extends."

Article IV

The provisions of article 34 are deleted and are replaced by the following provisions:

"1. Two or more Contracting States which have the same or closely related legal rules on matters governed by this Convention may at any time declare that the Convention shall not apply to contracts of international sale of goods where the parties have their places of business in those States. Such declarations may be made jointly or by reciprocal unilateral declarations.

2. A Contracting State which has the same or closely related legal rules on matters governed by this Convention as one or more non-Contracting States may at any time declare that the Convention shall not apply to contracts of international sale of goods where the parties have their places of business in those States.

3. If a State which is the object of a declaration under paragraph (2) of this article subsequently becomes a Contracting State, the declaration made shall, as from the date on which this Convention enters into force in respect of the new Contracting State, have the effect of a declaration made under paragraph (1), provided that the new Contracting State joins in such declaration or makes a reciprocal unilateral declaration."

Article V

The provisions of article 37 are deleted and are replaced by the following provisions:

"This Convention shall not prevail over any international agreement which has already been or may be entered into and which contains provisions concerning the matters governed by this Convention, provided that the seller and buyer have their places of business in States parties to such agreement."

Article VI

At the end of paragraph 1 of article 40, the following provision is added:

"Reciprocal unilateral declarations under article 34 shall take effect on the first day of the month following the expiration of six months after the receipt of the latest declaration by the Secretary-General of the United Nations."

Final provisions

Article VII

The Secretary-General of the United Nations is hereby designated as the depositary for this Protocol.

Article VIII

(1) This Protocol shall be open for accession by all States.

(2) Accession to this Protocol by any State which is not a Contracting Party to the 1974 Limitation Convention shall have the effect of accession to that Convention as amended by this Protocol, subject to the provisions of article XI.

(3) Instruments of accession shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

Article IX

(1) This Protocol shall enter into force on the first day of the sixth month following the deposit of the second instrument of accession, provided that on that date:

a) the 1974 Limitation Convention is itself in force; and

b) the 1980 Sales Convention is also in force.

If these Conventions are not both in force on that date, this Protocol shall enter into force on the first day on which both Conventions are in force.

(2) For each State acceding to this Protocol after the second instrument of accession has been deposited, this Protocol shall enter into force on the first day of the sixth month following the deposit of its instrument of accession, if by that date the Protocol is itself in force. If by that date the Protocol itself is not yet in force, the Protocol shall enter into force that State on the date the Protocol itself enters into force.

Article X

If a State ratifies or accedes to the 1974 Limitation Convention after the entry into force of this Protocol, the ratification or accession shall also constitute an accession to this Protocol if the State notifies the depositary accordingly.

Article XI

Any State which becomes a Contracting Party to the 1974 Limitation Convention, as amended by this Protocol, by virtue of articles VIII, IX or X of this Protocol shall, unless it notifies the depositary to the contrary, be considered to be also Contracting Party to the Convention not yet a Contracting Party to this Protocol.

Article XII

Any Slate may declare at the lime of the deposit of its instrument of accession or its notification under article X that it will not be bound by article I of the Protocol. A declaration made under this article shall be in writing and be formally notified to the depositary.

Article XIII

(1) A Contracting State may denounce this Protocol by notifying the depositary to that effect.

(2) The denunciation shall take effect on the first day of the month following the expiration of twelve months after receipt of the notification by the depositary.

(3) Any Contracting State in respect of which this Protocol ceases to have effect by the application of paragraphs (1) and (2) of this article shall remain a Contracting Party to the 1974 Limitation Convention, unamended, unless it denounces the unamended Convention in accordance with article 45 of that Convention.

Article XIV

(1) The depositary shall transmit certified true copies of this Protocol to all States.

(2) When this Protocol enters into force in accordance with article IX, the depositary shall prepare a test of the 1974 Limitation Convention, as amended by this Protocol, and shall transmit certified true copies to all Stales Parties to that Convention, as amended by this Protocol.

DONE at Vienna, this day of 11 april 1980, in a single original, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic.

(Az angol nyelvű eredeti szöveg hivatalos magyar fordítása)

Egyezmény az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről

AZ EGYEZMÉNYBEN RÉSZES ÁLLAMOK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a nemzetközi kereskedelem az államok közötti barátságos kapcsolatok előmozdításának jelentős tényezője,

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy olyan egységes szabályok elfogadása, amelyek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiben érvényesülő elévülési időt szabályozzák, elősegítenék a világkereskedelem fejlődését,

MEGÁLLAPODTAK a következőkben:

I. RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Alkalmazási kör

1. Cikk

(1) Ez az Egyezmény határozza meg, hogy a vevő és az eladó áruk nemzetközi adásvételi szerződéséből vagy annak megszegéséből, megszüntetéséből vagy érvénytelenségéből eredő egymással szembeni követelései az idő múlása következtében mely időtartam eltelte után nem érvényesíthetők. Az ilyen időtartam neve a következőkben: "elévülési idő".

(2) Az Egyezmény nem befolyásol olyan különleges határidőt, amelyen belül az egyik fél követelése megszerzésének vagy érvényesítésének feltételeként értesíteni köteles a másik felet vagy köteles valamely magatartást kifejteni, ide nem értve a jogi eljárás megindítását.

(3) Az Egyezményben

a) a "vevő", az "eladó" és a "fél" azok a személyek, akik árut vesznek vagy eladnak vagy ebben megállapodnak, illetőleg azok, akik az adásvételi szerződés alapján ezek jogutódjai, valamint engedményesei;

b) a "hitelező" az a fél, aki követelést érvényesít, tekintet nélkül arra, hogy az pénzbeli követelés-e vagy sem:

c) az "adós" az a fél, akivel szemben a hitelező követelést érvényesít;

d) a "szerződésszegés" valamely szerződés nem, vagy nem szerződésszerű teljesítését jelenti;

e) a "jogi eljárás" magában foglalja a bírósági, választottbírósági és államigazgatási eljárásokat;

f) a "személy" köz- vagy magánjogi vállalat, társaság, társulás, egyesülés vagy más jogi személy, amely perbeli jogképességgel rendelkezik;

g) az "írásbeliség" magában foglalja a táviratot és a telexet;

h) az "év" a Gergely-naptár szerinti évet jelenti.

2. Cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából:

a) Az adásvételi szerződés akkor tekintendő nemzetközinek, ha a szerződés megkötésének időpontjában a vevő és az eladó telephelye különböző államokban van;

b) Azt a tényt, hogy a felek telephelye különböző államokban van, figyelmen kívül kell hagyni, ha ez a tény bármely, a szerződéskötést megelőző időpontban vagy a szerződéskötéskor sem a szerződésből, sem a felek közötti bármely üzleti kapcsolatból vagy általuk tett közlésből nem tűnik ki;

c) Ha az áruk adásvételi szerződésében résztvevő valamely félnek egynél több államban van telephelye, az tekintendő telephelynek, amelyik a legszorosabb kapcsolatban van a szerződéssel és annak teljesítésével, figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyeket a felek a szerződés megkötésekor vagy azt megelőző bármely időpontban ismertek vagy számításba vetlek;

d) Ha valamely félnek nincs telephelye, szokásos tartózkodási helyét kell figyelembe venni;

e) Sem a felek állampolgársága, sem a felek vagy a szerződés polgári jogi vagy kereskedelmi jogi jellege nem vehető figyelembe.

3. Cikk

(1) Az Egyezmény csak akkor kerül alkalmazásra, ha az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó szerződés megkötésének időpontjában a felek telephelye Szerződő Állam területén van.

(2) Feltéve, hogy maga az Egyezmény másként nem rendelkezik, ezt az Egyezményt kell alkalmazni, tekintet nélkül arra a jogra, amely a nemzetközi magánjog szabályai szerint egyébként alkalmazandó lenne.

(3) Az Egyezmény nem alkalmazható, ha a felek kifejezetten kizárták annak alkalmazását.

4. Cikk

Az Egyezmény nem vonatkozik olyan adásvételre,

a) amelynek tárgya személyes, családi vagy háztartási használatra vásárolt áru;

b) amely árverés keretében történt;

c) amely végrehajtáson vagy egyéb hatósági intézkedésen alapul;

d) amelynek tárgya kötvény, részvény, beruházási biztosíték, forgatható értékpapír vagy pénz;

e) amelynek tárgya hajó, légpárnás hajó vagy légiközlekedési eszköz;

f) amelynek tárgya villamosenergia.

5. Cikk

Az Egyezmény nem vonatkozik azon követelésekre, amelyek

a) bármely személy halálán vagy személyi sérülésén,

b) az eladott áru által okozott nukleáris károsodáson,

c) kézizálogjogon, jelzálogjogon vagy egyéb dologi jogi biztosítékon,

d) jogi eljárás során hozott bírói vagy választottbírósági ítéleten,

e) olyan okiraton, amely a végrehajtás helye szerinti jogszabályokkal összhangban jogerős vagy amely alapján közvetlen végrehajtás érhető el,

f) saját, illetve idegen váltón vagy csekken

alapulnak.

6. Cikk

(1) Az Egyezmény nem vonatkozik olyan szerződésekre, amelyekben az eladó kötelezettségeinek túlnyomó része munkavégzésből vagy más tevékenységből áll.

(2) Az áruk jövőbeni gyártására vagy előállítására vonatkozó szerződések adásvételi szerződésnek minősülnek, kivéve, ha az áru megrendelője vállalja, hogy az áru gyártásához vagy előállításához szükséges anyagok lényeges részét ő szolgáltatja.

7. Cikk

Az Egyezmény értelmezése és alkalmazása során figyelembe kell venni annak nemzetközi jellegét és annak szükségességét, hogy elősegítsék az Egyezmény egységes alkalmazását.

AZ ELÉVÜLÉSI IDŐ TARTAMA ÉS KEZDETE

8. Cikk

Az elévülési idő négy év.

9. Cikk

(1) A 10., a 11. és a 12. Cikkekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

(2) Az elévülési idő kezdete nem tolódik ki

a) azon körülmény miatt, hogy a felet az 1. Cikk (2) bekezdésének megfelelően értesíteni kell, vagy

b) egy választottbírósági megállapodás olyan rendelkezése folytán, mely szerint a választottbírósági határozat meghozataláig érvényesíthető követelés nem jön létre.

10. Cikk

(1) A szerződésszegésből eredő követelés a szerződés megszegésekor válik esedékessé.

(2) Valamely hibából vagy más nem szerződésszerű teljesítésből eredő követelés akkor válik esedékessé, amikor az árukat ténylegesen átadják a vevőnek vagy amikor a felajánlott átadást a vevő visszautasítja.

(3) A szerződés megkötése előtt vagy annak megkötésekor, illetve teljesítése során elkövetett csaláson alapuló követelés abban az időpontban válik esedékessé, amikor a csalást felismerték vagy azt ésszerűen fel lehetett volna ismerni.

11. Cikk

Ha az eladó az árura vonatkozóan olyan kifejezett kötelezettséget vállalt, amelynek hatálya egy meghatározott időtartamra szól - tekintet nélkül arra, hogy ezt az időtartamot kifejezetten meghatározták vagy sem -, minden, ebből a kötelezettségvállalásból keletkező igény elévülési ideje azon a napon kezdődik, amelyen a vevő értesíti az eladót arról a tényről, amelyre igényét alapítja, de legkésőbb azon a napon, amelyen a kötelezettségvállalás időtartama lejár.

12. Cikk

(1) Ha a szerződésre irányadó jog szerint meghatározott körülmények esetén az egyik fél jogosult a szerződéstől a teljesítési határidő lejárta előtt elállni vagy azt felmondani, és a fél él ezzel a jogával, bármely, ilyen körülményre alapozott igénye tekintetében az elévülési idő abban az időpontban kezdődik, amikor a vonatkozó nyilatkozatot a másik félnek megteszi. Ha azt megelőzően, hogy a teljesítés esedékessé válik, a szerződéstől nem álltak el vagy azt nem mondták fel, az elévülési idő a teljesítés esedékességének időpontjában megkezdődik.

(2) Az áruk részletekben történő szállítására vagy az árukért részletekben történő fizetésre vonatkozó szerződés megszegése esetén az elévülés minden egyes részlet vonatkozásában abban az időpontban kezdődik, amikor az adott részletre vonatkozó szerződésszegés bekövetkezett. Ha a szerződésre irányadó jog szerint az egyik fél jogosult az ilyen szerződésszegés miatt a szerződéstől elállni, illetőleg azt felmondani, és a fél él ezzel a jogával, az elévülési idő valamennyi részlet tekintetében abban az időpontban kezdődik, amikor a vonatkozó nyilatkozatot a másik félnek megtették.

Az elévülési idő megszűnése és meghosszabbítása

13. Cikk

Az elévülés megszakad, amikor a hitelező azzal a céllal, hogy igényét kielégítsék vagy, hogy követelését elismerjék, bármely olyan cselekményt végez, amely az eljáró bíróság székhelye szerinti jog értelmében az adós elleni peres eljárás megindításának minősül vagy az adós ellen már megindított peres eljárásban követelése teljesítését vagy elismerését célozza.

14. Cikk

(1) Ha a felek abban állapodtak meg, hogy választottbírósághoz fordulnak, az elévülés megszakad, amikor bármelyik fél akár a választottbírósági kikötésben meghatározott módon, akár az ilyen eljárásra irányadó jognak megfelelően választottbírósági eljárást kezdeményez.

(2) Ilyen rendelkezés hiányában a választottbírósági eljárást abban az időpontban kell megindítottnak tekinteni, amikor a jogvita választottbíróság előtt történő rendezése iránti kérelmet a másik fél szokásos tartózkodási helyén vagy telephelyén, ha pedig annak nincs ilyen tartózkodási helye vagy telephelye, akkor utolsó ismert tartózkodási helyén vagy telephelyén kézbesítették.

15. Cikk

A 13. és 14. Cikkben nem említett jogi eljárásban az elévülési idő megszakad, amikor a hitelező azzal a céllal, hogy kielégítéshez jusson vagy, hogy a követelését elismerjék, az eljárásra irányadó jog szabályai szerint követelését érvényesíti, ideértve azokat a jogi eljárásokat, amelyeket

a) az adós halála vagy cselekvőképtelenné válása,

b) csőd vagy a fizetésképtelenség egyéb olyan esete, amely az adós teljes vagyonát érinti, vagy

c) az adós vállalat, kereskedelmi társaság, társulás vagy egyesülés feloszlatása vagy felszámolása bekövetkezése folytán indították meg.

16. Cikk

Feltéve, hogy mind a követelés, mind a viszontkövetelés ugyanarra a szerződésre vagy ugyanazon ügylet keretében megkötött több szerződésre vonatkozik, a 13., a 14. és a 15. Cikk alkalmazásában minden olyan kereset, amellyel viszontkövetelést érvényesítenek, úgy tekintendő, hogy azt ugyanabban az időpontban nyújtották be, mint azt a keresetet, amellyel szemben a viszontkövetelést támasztják.

17. Cikk

(1) Ha a 13., a 14., a 15. vagy a 16. Cikk rendelkezéseivel összhangban az elévülési időn belül indított peres eljárással érvényesítik a követelést, de az eljárás érdemi határozat meghozatala nélkül fejeződik be, az elévülési időt úgy kell tekinteni, hogy az nem szakadt meg.

(2) Ha az ilyen peres eljárás befejezésekor az elévülési idő lejárt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a hitelező az eljárás befejezésétől számított egy éves határidő alatt még érvényesítheti követelését.

18. Cikk

(1) Ha az egyik adós ellen peres eljárás indult, az Egyezményben meghatározott elévülési idő megszakad (ezzel) az adóssal egyetemlegesen kötelezett valamennyi adóssal szemben, feltéve, hogy a hitelező az elévülési időn belül a többi adóst írásban értesíti az eljárás megindításáról.

(2) Ha a vevő - mint viszonteladó - ellen az ő vevője indít peres eljárást, az Egyezményben meghatározott elévülési idő megszakad a vevőt az eladóval szemben megillető követelés tekintetében is, feltéve, hogy a vevő az elévülési határidőn belül írásban értesíti az eladót az eljárás megindításáról.

(3) Ha e Cikk (1) és (2) bekezdésében említett eljárás befejeződött a hitelezőnek vagy a vevőnek az egyetemlegesen felelős fél vagy az eladó elleni igényei vonatkozásában az elévülési idő úgy tekintendő, hogy az nem szakadt meg a jelen Cikk (1) és (2) bekezdése értelmében, hanem, ha ebben az időpontban az elévülési idő már lejárt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a hitelező, illetőleg a vevő az eljárás befejezésétől számított egy éves határidő alatt még érvényesítheti követelését.

19. Cikk

Ha a hitelező abban az államban, amelyben az adós telephelye van, az elévülési idő lejárta előtt - a 13., a 14., a 15. és a 16. Cikkben meghatározott cselekményeket nem számítva - olyan jogcselekményt végez, ami az említett állam joga szerint az elévülési idő újrakezdését eredményezi, az e jog által előírt időpontban újabb négy éves elévülési idő kezdődik.

20. Cikk

(1) Ha az adós az elévülési idő lejárta előtt a hitelezővel szemben tartozását írásban elismeri, az elismerés időpontjától számítva új, négy éves elévülési idő kezdődik.

(2) A kamatfizetésnek vagy a tartozás részbeni teljesítésének ugyanaz a hatálya, mint az e Cikk (1) bekezdésében meghatározott tartozáselismerésnek, ha az ilyen fizetés vagy teljesítés tényéből ésszerűen arra lehet következtetni, hogy az adós ezzel tartozását elismerte.

21. Cikk

Ha a hitelező, rajta kívül álló (olyan) körülmény következtében, amelyet sem elkerülni, sem elhárítani nem volt képes, nincs abban a helyzetben, hogy az elévülési időt megszakítsa, az elévülési idő úgy hosszabbodik meg, hogy az ne járjon le az említett körülmény megszűnésének időpontjától számított egy éven belül.

Az elévülési idő módosítása a felek részéről

22. Cikk

(1) E Cikk (2) bekezdésében meghatározott esetektől eltekintve az elévülési időt a felek semmilyen nyilatkozattal vagy egyezséggel nem módosíthatják és azt egyébként sem befolyásolhatják.

(2) Az adós az elévülési idő alatt a hitelezőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor meghosszabbíthatja az elévülési időt. A nyilatkozat megismételhető.

(3) E Cikk rendelkezései nem érintik az adásvételi szerződésbe foglalt annak a kikötésnek az érvényességét, amely szerint a választottbírósági eljárást az Egyezményben meghatározott határidőnél rövidebb időn belül kell megindítani, feltéve, hogy az adásvételi szerződésre irányadó jog szerint ez a kikötés érvényes.

Az elévülés végső határideje

23. Cikk

Tekintet nélkül az Egyezmény (egyéb) rendelkezéseire, az elévülési idő minden esetben lejár legkésőbb azt az időpontot követő tíz év eltelte után, amikor az az Egyezmény 9., 10., 11. vagy 12. Cikke értelmében megkezdődött.

Az elévülési idő lejártának következményei

24. Cikk

Az elévülési idő lejárta bármilyen peres eljárásban csak akkor vehető figyelembe, ha az eljárásban részt vevő fél arra hivatkozik.

25. Cikk

(1) E Cikk (2) bekezdésében és a 24. Cikk rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével az elévülési idő lejárta után indított peres eljárás során érvényesített igény nem ismerhető el és nem hajtható végre.

(2) Az egyik fél - tekintet nélkül az elévülési idő lejártára - védekezésként vagy beszámítás formájában hivatkozhat saját követelésére a másik fél által érvényesített követeléssel szemben. Beszámítást azonban csak akkor lehet érvényesíteni, ha

a) mindkét követelés ugyanarra a szerződésre vagy ugyanazon ügylet keretében megkötött több szerződésre vonatkozik; vagy

b) a követeléseket az elévülési idő lejártát megelőző időpontban is már be lehetett volna számítani.

26. Cikk

Ha az adós az elévülési idő lejárta után teljesít, nem jogosult semmiféle visszatérítési igényre, még akkor sem, ha kötelezettsége teljesítésének időpontjában nem tudta, hogy az elévülési idő már eltelt.

27. Cikk

A főkövetelésre vonatkozó elévülési idő lejártával az azzal kapcsolatos kamatkövetelés is elévül.

A határidő számítása

28. Cikk

(1) Az elévülési időt úgy kell számítani, hogy az azzal a nappal jár le, amely azonos azzal a naptári nappal, amelyen az elévülés megkezdődött. Ha nincs ilyen azonos naptári nap, akkor az elévülés az elévülési idő utolsó hónapjának utolsó napjával következik be.

(2) Az elévülési idő számítása során annak a helynek az időszámítását kell figyelembe venni, ahol az eljárást kezdeményezték.

29. Cikk

Ha az elévülési idő utolsó napja - azon a helyen, ahol a hitelező jogi eljárást kezdeményez vagy követelését a 13., a 14. vagy a 15. Cikkben meghatározott módon érvényesíti - a megfelelő peres eljárást kizáró hivatalos ünnepnapra vagy egyéb törvénykezési szünnapra esik, az elévülési idő akként hosszabbodik meg, hogy az ne járjon le a hivatalos ünnepet vagy törvénykezési szünnapot követő azon első nap eltelte előtt, amelyen még az ilyen eljárás megindítható vagy ilyen igény az adott fórum előtt érvényesíthető.

Nemzetközi hatály

30. Cikk

A 13-19. Cikkekben felsorolt cselekmények és körülmények, amelyek az egyik Szerződő Államban jöttek létre, az Egyezmény alkalmazása szempontjából a másik Szerződő Államban is hatályosak, ha a hitelező minden ésszerű intézkedést megtett annak biztosítására, hogy az adós, mihelyt lehetséges, értesüljön e cselekményekről vagy körülményekről.

II. RÉSZ

Megvalósítás

31. Cikk

(1) Ha valamely Szerződő államnak két vagy több olyan területi egysége van, amelyekben az Egyezmény által szabályozott kérdések vonatkozásában az állam alkotmányának megfelelő különböző jogrendszerek érvényesülnek, az aláírással, megerősítéssel vagy csatlakozással egyidőben az állam nyilatkozatot tehet arra nézve, hogy az Egyezmény valamennyi területi egységére vagy azok közül csupán egyre vagy többre terjed ki és ezt a nyilatkozatát egy másik nyilatkozat benyújtásával bármikor módosíthatja.

(2) A nyilatkozatokat be kell jelenteni az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál, kifejezetten megjelölve azokat a területi egységeket, amelyekre az Egyezmény kiterjed.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt Szerződő Állam az aláírás, megerősítés vagy csatlakozás időpontjában nem tesz nyilatkozatot, az Egyezmény ennek az államnak valamennyi területi egységére kiterjed.

32. Cikk

Ha az Egyezményben utalás történik egy olyan állam jogára, amelyben különböző jogrendszerek vannak, az ilyen utalást úgy kell tekinteni, hogy (az) az ügyben érintett külön jogrendszerre vonatkozik.

33. Cikk

Az Egyezmény rendelkezéseit a Szerződő Államok azokra a szerződésekre alkalmazzák, amelyeket az Egyezmény hatálybalépésének napján vagy azt követően kötöttek meg.

III. RÉSZ

Nyilatkozatok és fenntartások

34. Cikk

Két vagy több Szerződő Állam bármikor tehet olyan nyilatkozatot, hogy az Egyezmény nem alkalmazható azokra az adásvételi szerződésekre, amelyek ezen államok egyikében telephellyel rendelkező eladó és ezen államok közül egy másikban telephellyel rendelkező vevő között jöttek létre, mivel azokra ezen államok az Egyezmény által szabályozott körben azonos vagy egymáshoz hasonló jogszabályokat alkalmaznak.

35. Cikk

A megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbehelyezésével egyidejűleg bármely Szerződő Állam bejelentheti, hogy a szerződés érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárásokra nem fogja alkalmazni az Egyezmény rendelkezéseit.

36. Cikk

A megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbehelyezésével egyidejűleg bármely Szerződő Állam bejlentheti, hogy nem vállal kötelezettséget az Egyezmény 24. Cikke rendelkezéseinek alkalmazására.

37. Cikk

Ez az Egyezmény nem magasabb szintű bármely, már megkötött vagy a jövőben megkötendő, az ebben az Egyezményben szabályozott kérdésekben rendelkezéseket tartalmazó egyezményeknél, feltéve, hogy az eladó és a vevő telephelye olyan államokban van, amelyek tagjai az adott egyezménynek.

38. Cikk

(1) Az a Szerződő Állam, amelyik tagja valamely, áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó hatályos egyezménynek, a megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor nyilatkozatot tehet, hogy az Egyezményt kizárólag az adott hatályos egyezményben meghatározott nemzetközi adásvételi szerződésekre alkalmazza.

(2) Ez a bejelentés hatályát veszti attól az időponttól számított 12 hónap elteltét követő hónap első napján, amikor az Egyesült Nemzetek keretében megkötött, az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó új egyezmény hatályba lép.

39. Cikk

Fenntartásokat kizárólag a 34., a 35., a 36. és a 38. Cikkben lehetővé tett körben lehet tenni.

40. Cikk

(1) Az Egyezmény alapján tett nyilatkozatokat az Egyesült Nemzetek főtitkárához kell benyújtani és azok - a később tett nyilatkozatokat kivéve - az Egyezménynek az adott állam vonatkozásában való hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba. A később tett nyilatkozatok az Egyesült Nemzetek Főtitkára által történt kézhezvételtől számított hat hónap eltelte utáni hónap első napján lépnek hatályba.

(2) Az az állam, amely az Egyezményen alapuló nyilatkozatot tett, az Egyesült Nemzetek Főtitkárához címzett írásbeli bejelentéssel bármikor visszavonhatja azt. A visszavonás az Egyesült Nemzetek Főtitkára által történt kézhezvételt követő hat hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. Az Egyezmény 34. Cikke alapján tett nyilatkozat esetében a visszavonás - attól az időponttól kezdve, amikor a visszavonás hatályba lép - szintén hatálytalanná tesz bármely, más állam által a vonatkozó Cikk alapján tett, viszonosságon alapuló nyilatkozatot.

IV. RÉSZ

Záró rendelkezések

41. Cikk

Az Egyezmény 1975. december 31-ig bármely állam számára aláírás céljából nyitva áll az Egyesült Nemzetek székhelyén.

42. Cikk

Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratot az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

43. Cikk

Az Egyezmény csatlakozás céljából bármely állam számára nyitva áll. A csatlakozási okiratot az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.

44. Cikk

(1) Az Egyezmény a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő hat hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

(2) Ha egy állam az Egyezményt a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követően erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény ennek az államnak a vonatkozásában a megerősítést vagy a csatlakozást tanúsító okirat letétbehelyezését követő hat hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

45. Cikk

(1) Bármely Szerződő Állam az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett ilyen célú értesítéssel felmondhatja az Egyezményt.

(2) A felmondás az értesítésnek az Egyesült Nemzetek Főtitkára által történt átvételét követő 12 hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

46. Cikk

Az Egyezmény eredeti példányát, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

(Az angol nyelvű eredeti szöveg hivatalos magyar fordítása)

JEGYZŐKÖNYV AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRE VONATKOZÓ ELÉVÜLÉSI IDŐRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

A JEGYZŐKÖNYVBEN RÉSZES ÁLLAMOK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a nemzetközi kereskedelem az Államok közötti barátságos kapcsolatok ápolásának jelentős tényezője,

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy olyan egységes szabályok elfogadása, amelyek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időt szabályozzák, elősegítené a világkereskedelem fejlődését,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a New Yorkban 1974. június 14-én megkötött, Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény (1974. évi Elévülési Egyezmény) módosítása, azzal a szándékkal, hogy összhangban legyen a Bécsben 1980. április 11-én megkötött, Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZ Egyezménnyel (1980. évi Adásvételi Egyezmény), elősegítené az 1974. évi Elévülési Egyezményben foglalt, az elévülési időre alkalmazandó egységes szabályok elfogadását,

MEGÁLLAPODTAK abban, hogy az 1974. évi Elévülési Egyezményt a következők szerint módosítják:

I. Cikk

(1) A 3. Cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az Egyezmény csak akkor kerül alkalmazásra,

a) ha a szerződés megkötésének időpontjában az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó szerződést kötő felek telephelye Szerződő Állam területén van; vagy

b) ha az adásvételi szerződésre valamely Szerződő Állam jogát a nemzetközi magánjog szabályai alapján kell alkalmazni."

(2) A 3. Cikk (2) bekezdése hatályát veszti.

(3) A 3. Cikk (3) bekezdésének számozása (2) bekezdésre változik.

II. Cikk

(1) A 4. Cikk a) alpontja hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) amelynek tárgya személyes, családi vagy háztartási használatra vásárolt áru, kivéve, ha az eladó akár a szerződéskötést megelőző bármely időpontban, akár a szerződés megkötésekor nem tudott és nem is kellett tudnia arról, hogy az árut ilyen célra vásárolták;"

(2) A 4. Cikk e) alpontja hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) amelynek tárgya folyami és tengeri hajó, légpárnás hajó vagy légiközlekedési eszköz;"

III. Cikk

A 31. Cikk a következő új, (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az e Cikk alapján tett nyilatkozat értelmében az Egyezmény egy Szerződő Állam egy vagy több, de nem valamennyi területi egységére terjed ki és valamelyik fél telephelye ebben az államban van, ez az Egyezmény alkalmazása szempontjából úgy tekintendő, mint amely nem Szerződő Államban fekszik, kivéve, ha az adott állam olyan területi egységében van, amelyre az Egyezmény kiterjed."

IV. Cikk

A 34. Cikk rendelkezései hatályukat vesztik, helyükbe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Két vagy több, az Egyezmény által szabályozott körben azonos vagy egymáshoz hasonló jogszabályokat alkalmazó Szerződő Állam bármikor tehet olyan nyilatkozatot, hogy az Egyezmény nem alkalmazandó azokra a nemzetközi adásvételi szerződésekre, amelyek olyan felek között jönnek létre, akiknek telephelye ezekben az államokban van. Az ilyen nyilatkozatot közösen vagy viszonosságon alapuló egyoldalú nyilatkozatban lehet megtenni.

(2) Az Egyezmény által szabályozott körben egy vagy több nem szerződő állam jogszabályaival azonos vagy közelálló jogszabályokat alkalmazó Szerződő Állam bármely időpontban tehet olyan nyilatkozatot, hogy az Egyezmény nem alkalmazandó azokra a nemzetközi adásvételi szerződésekre, amelyek olyan felek között jönnek létre, akiknek telephelye az érintett államokban van.

(3) Ha egy olyan állam válik Szerződő Állammá, amelyre az e Cikk (2) bekezdése alapján tett nyilatkozat vonatkozik, úgy e nyilatkozat - az Egyezménynek az új Szerződő Államra vonatkozó hatálybalépése időpontjától kezdődően - az (1) bekezdés szerint tett nyilatkozat hatályával bír, feltéve, hogy az új Szerződő Állam csatlakozik ehhez a nyilatkozathoz vagy egy viszonosságon alapuló egyoldalú nyilatkozatot tesz."

V. Cikk

A 37. Cikk rendelkezései hatályukat vesztik és helyükbe a következő rendelkezések lépnek:

"Ez az Egyezmény nem magasabb szintű bármely, már megkötött vagy a jövőben megkötendő, az ebben az Egyezményben szabályozott kérdésekben rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi megállapodásnál, feltéve, hogy az eladó és a vevő telephelye olyan államokban van, amelyek tagjai az adott megállapodásnak."

VI. Cikk

A 40. Cikk (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"A 34. Cikknek megfelelő, viszonosságon alapuló egyoldalú nyilatkozatok a legutolsó nyilatkozatnak az Egyesült Nemzetek Főtitkára által történt átvételét követő 6 hónap eltelte utáni hónap első napján lépnek hatályba."

Záró rendelkezések

VII. Cikk

A Jegyzőkönyv letéteményesének az Egyesült Nemzetek Főtitkára kerül kijelölésre.

VIII. Cikk

(1) A Jegyzőkönyv csatlakozás céljából valamennyi állam számára nyitva áll.

(2) A XI. Cikk rendelkezései kivételével bármely, az 1974. évi Elévülési Egyezményben nem részes államnak a Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozása egyúttal a Jegyzőkönyv által módosított Egyezményhez való csatlakozást is jelenti.

(3) A csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

IX. Cikk

(1) Ez a Jegyzőkönyv a második csatlakozási okirat letétbe helyezését követő hatodik hónap első napján lép hatályba, feltéve, hogy abban az időpontban:

a) az 1974. évi Elévülési Egyezmény és

b) az 1980. évi Adásvételi Egyezmény egyaránt már hatályban van.

Ha ebben az időpontban nincs mindkét nevezett Egyezmény hatályban, a Jegyzőkönyv azon az első napon lép hatályba, amely napon már mindkét Egyezmény hatályos.

(2) Valamennyi olyan állam vonatkozásában, amely a Jegyzőkönyvhöz a második csatlakozási okirat letétbehelyezését követően csatlakozik, a Jegyzőkönyv a csatlakozási okiratának letétbehelyezését követő hatodik hónap első napján lép hatályba, ha ebben az időpontban maga a Jegyzőkönyv is már hatályban van. Ha ebben az időpontban maga a Jegyzőkönyv még nincs hatályban, az ilyen állam vonatkozásában a Jegyzőkönyv abban az időpontban lép hatályba, amikor maga a Jegyzőkönyv is hatályba lép.

X. Cikk

Ha valamely állam az 1974. évi Elévülési Egyezményt e Jegyzőkönyv hatályba lépése után erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, a megerősítés vagy csatlakozás egyúttal az e Jegyzőkönyvhöz való csatlakozást is jelenti, amennyiben ez az állam erről értesíti a letéteményest.

XI. Cikk

Bármely állam, amely az e Jegyzőkönyv által módosított 1974. évi Elévülési Egyezmény Szerződő Felévé válik, a Jegyzőkönyv VIII., IX., és X. Cikke értelmében - kivéve, ha ennek ellenkezőjét közli a letéteményessel - úgy tekintendő, hogy a nem módosított Egyezménynek is Szerződő Felévé válik bármely olyan Szerződő Fél vonatkozásában, amely még nem Szerződő Fele ennek a Jegyzőkönyvnek.

XII. Cikk

Csatlakozási okiratának letétbehelyezésével, vagy a X. Cikk alapján megtett értesítésével egyidejűleg bármely állam bejelentheti, hogy a Jegyzőkönyv I. Cikke rá nézve nem kötelező. Az e Cikk alapján történő bejelentést írásban kell megtenni és arról hivatalosan értesíteni kell a letéteményest.

XIII. Cikk

(1) A letéteményeshez intézett ilyen célú bejelentéssel bármelyik Szerződő Fél felmondhatja ezt a Jegyzőkönyvet.

(2) A felmondás a bejelentésnek a letéteményes által történt átvételét követő tizenkét hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

(3) Bármely Szerződő Fél, amelyre nézve a jelen Cikk (1) és (2) bekezdéseinek alkalmazása eredményeként a Jegyzőkönyv hatályát veszti, továbbra is Szerződő Fél marad a módosítás nélküli 1974. évi Elévülési Egyezmény tekintetében, kivéve, ha - az Egyezmény 45. Cikkével összhangban - a módosítás nélküli Egyezményt is felmondja.

XIV. Cikk

(1) A letéteményes valamennyi Állam részére megküldi e Jegyzőkönyv hitelesített másolati példányait.

(2) Amikor e Jegyzőkönyv a IX. Cikk értelmében hatályba lép, a letéteményes elkészíti az 1974. évi Elévülési Egyezménynek az ezen Jegyzőkönyv által módosított szövegét és annak hitelesített másolati példányait megküldi mindazoknak az államoknak, amelyek részesei az e Jegyzőkönyv által módosított Egyezménynek.

Készült Bécsben, 1980. április 11-én, egy eredeti példányban, amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.

3. § Az 1. §-ban említett, az 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövegét közzé kell tenni.

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1988. augusztus hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] Felhatalmazást kap a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, hogy az Egyezményben, illetőleg a Jegyzőkönyvben részes államok jegyzékét, azok nyilatkozatait, valamint a mindezekben bekövetkező változásokat tájékoztatók formájában tegye közzé.

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára