21/1989. (V. 23.) PM rendelet

a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségek könyvvezetésének szabályairól

1. §

A 20/1989. (III. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem.

A pénztárkönyv

2. §

(1) A pénztárkönyvben a munkaközösségnek minden pénzbevételét és pénzkiadását cl kell számolnia.

(2) A bevételeket legalább a/alábbiak szerint kell részletezni:

a) Működési bevételek.

b) Letétből származó bevételek.

c) Átfutó bevételek.

d) Gazdasági alapot növelő bevételek.

(3) A kiadásokat legalább az alábbiak szerint kell részletezni:

a) Működés költségei.

b) Személyi jövedelemadó(előleg) köteles kifizetések.

c) Letétek visszafizetése.

d) Átfutó kiadások.

e) Gazdasági alapot csökkentő kifizetések.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti bevételi és kiadási jogcímek részletes adattartalmát a Melléklet tartalmazza.

A naplófőkönyv

3. §

(1) A naplófőkönyvben elkülönítetten kell kimutatni a munkaközösség bankszámlájának és pénztárának a pénzforgalmát. E pénzforgalmi rovatok bevétel, kiadás és egyenleg oszlopokat tartalmaznak.

(2) A pénzforgalmi rovatokon elszámolt tételeket egyidejűleg és azonos összegben - az adóelszámolások, valamint a munkaközösség belső elszámolásai céljából - megfelelő részletező rovatokon is könyvelni kell.

(3) A pénzforgalmat a részletező rovatokon az alábbi csoportosításban kell elszámolni:

a) vállalkozási nyereségadó köteles bevétel (továbbiakban: VA köteles bevétel)

b) Nem VA köteles bevételek

c) Fizetendő általános forgalmi adó

d) VA köteles bevételek költségei (kiadásai)

e) Nem VA köteles bevételek költségei (kiadásai)

f) Közvetett költségek (kiadások)

g) Levonható általános forgalmi adó

h) Követelések (aktív pénzügyi elszámolások)

i) Tartozások (passzív pénzügyi elszámolások)

j) Letétek

k) Gazdasági alap

(4) A (3) bekezdés szerinti, a pénzforgalmat részletező rovatok részletes adattartalmát a Melléklet tartalmazza.

4. §

(1) A pénztárkönyvbe vagy a naplófőkönyvbe az adatokat legalább havonta kell bejegyezni és a könyveket legalább negyedévenként le kell zárni. A könyvek zárásával kapcsolatos teendőket a Melléklet tartalmazza.

(2) Újonnan alakult munkaközösség pénztárkönyvét, illetve naplófőkönyvét a működés megkezdését követő 30 napon belül, a már működő munkaközösség az új pénztárkönyvet, illetve naplófőkönyvet használatbavétel előtt köteles az adóhatósághoz hitelesítésre benyújtani.

(3) A pénztárkönyv, illetve a naplófőkönyv szabályszerű vezetéséről a munkaközösség vezetője köteles gondoskodni.

Analitikus nyilvántartások

5. §

A munkaközösségnek a pénzforgalom pénztárkönyvi, illetve naplófőkönyvi elszámolása mellett, az elszámolt tételek szükséges részletezéséről vagy összesítéséről, az eredmény és vagyoni elszámolásokat befolyásoló, nem pénzforgalommal kapcsolatos tételekről analitikus nyilvántartást kell vezetnie. Az analitikus nyilvántartások tartalmi követelményeit a Melléklet tartalmazza.

Bizonylatolás

6. §

(1) A pénztárkönyvbe, valamint a naplófőkönyvbe pénzforgalmi tételeket kizárólag bizonylatok alapján szabad bejegyezni. A könyvelés alapjául szolgáló bizonylat számára és keltére a pénztárkönyvben vagy a naplófőkönyvben minden pénzforgalmi tétellel kapcsolatban hivatkozni kell.

(2) A bizonylatok kiállítására, alaki, tartalmi kellékeire, kezelésükre és megőrzésükre vonatkozóan a számvitel bizonylati rendjéről szóló 53/1988. (XII. 24.) PM rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

Leltározás

7. §

(1) December 31-én vagy a munkaközösség megszűnése esetén a tevékenység megszűnése napján a munkaközösség készleteit leltározni kell.

(2) A leltárban elkülönítetten kell szerepeltetni

a) az állóeszközöket nettó értéken (beszerzési ár - elszámolt értékcsökkenés),

b) az új fogyóeszközöket beszerzési áron, az egyedileg 2000 Ft-ot meghaladó beszerzési árú használt fogyóeszközöket 50%-os beszerzési áron,

c) az egyéb készleteket az utolsó beszerzési áron.

8. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit már az 1989. évi elszámolásokra alkalmazni kell.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminisztériumi államtitkár

Melléklet a 21/1989. (V. 23.) PM rendelethez

1. A pénztárkönyv bevételi rovatait a következő adattartalommal kell vezetni:

a) Működési bevételként kell elszámolni a R. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti bevételeket. A működési bevételeket a munkaközösség igényeinek megfelelően a pénztárkönyvben tovább részletezheti (pl. munkadíj, költségátalány stb.).

b) A letétből származó bevétel rovatba a befizetett célletétek összegét kell elszámolni.

c) Az átfutó bevételek között azokat a pénzbevételeket kell elszámolni, melyek nem a munkaközösséget illetik, illetve a nem végleges pénzkifizetésekre történt visszafizetéseket. Így itt kell kimutatni a levont személyi jövedelemadót (előleget) nyugdíjjárulékot stb., illetve az adott előlegek visszafizetését stb.

d) A gazdasági alapot növelő bevételek között kell elszámolni a R. 7. § (1) bekezdése szerinti tételeket.

2. A pénztárkönyv kiadási rovatait a következő adattartalommal kell vezetni:

a) A működés költségeiként kell elszámolni - a b) pont szerinti költségek kivételével - a R. 3. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott költségeket, a melléklet 21b pontban részletezett költségek kivételével. A működési költségeket a munkaközösség igényeinek megfelelően a pénztárkönyvben tovább részletezheti.

b) A működési költségektől elkülönítve kell a pénztárkönyvben kimutatni a személyi jövedelemadó-köteles kifizetéseket (munkabérek, megbízási díjak, tagok személyes közreműködésének ellenértéke) és ezek közterheit.

c) A letétek visszafizetése rovatban a visszafizetett célletétek összegét kell elszámolni.

d) Az átfutó kiadások között kell elszámolni a nem a munkaközösséget illető bevételeknek a jogosult részére történő kifizetését (levont személyi jövedelemadó-előleg, nyugdíjjárulék átutalása), illetve a nem végleges pénzkifizetéseket (pl. vásárlási előleg kifizetése).

e) A gazdasági alapot csökkentő kifizetések között a R. 7. § (2) bekezdése szerinti kifizetéseket kell elszámolni.

3. A naplófőkönyv pénzforgalmat részletező rovatait a következő adattartalommal kell vezetni:

a) VA köteles bevételek

Ezen a rovaton kell elszámolnia a R. 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételeket. A bevételeket a felszámított általános forgalmi adó nélküli összegben kell e rovatban könyvelni.

b) Nem VA köteles bevételek

Ezen a rovaton kell elszámolni a R. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott bevételeket.

E bevételeket az alábbiak szerint lehet részletezni:

- Munkadíj

- Költségátalány

- Egyéb bevétel

c) Fizetendő általános forgalmi adó

E rovaton kell elszámolni a VA köteles bevételek kapcsán felszámított általános forgalmi adó összegét.

d) VA köteles bevételek költségei

E rovaton a R. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott költségeket kell elszámolni, továbbá a R. 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott költségeknek a gazdasági-vállalkozási tevékenységre felosztott hányadát.

A VA köteles bevételek közvetlen költségeit a levonható általános forgalmi adóval csökkentett számlaértéken kell e rovatban könyvelni.

A költségeket az alábbi részletezésben kell kimutatni: Munkabér (munkadíj) és közterhei Egyéb költség

A munkabér (munkadíj) és közterhei rovaton kell elszámolni a tagok személyes közreműködésének ellenértékét (munkadíj) és ennek közterheit.

e) Nem VA köteles bevételek költségei

E rovaton kell elszámolni a R. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségeket, továbbá a 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott költségeket vagy azoknak a vállalkozáson kívüli tevékenységekre felosztott hányadát.

A költségeket az alábbi részletezésben kell kimutatni: Munkabér (munkadíj) és közterhei Egyéb költség A munkabér (munkadíj) és közterhei rovaton kell elszámolni a tagok személyes közreműködésének ellenértékét (munkadíj) és ennek közterheit.

f) Közvetett költségek

Amennyiben a munkaközösség a R. 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott költségeket nem teljes egészében a jogi képviseleti tevékenység ellátása érdekében felmerült közvetlen költségek között kívánja elszámolni, ezeket a közvetett költségeket elsődlegesen e rovatba kell könyvelni. Kivételt képez a R. Mellékletének 2. a) pontja szerinti, állóeszközök VA szerinti értékcsökkenése, ami - mivel nem pénzforgalmi tétel - a naplófőkönyvben nem számolható el. Az állóeszközök értékcsökkenésének a gazdasági-vállalkozási tevékenységre elszámolható hányadát, az adóalap megállapításánál korrekciós tételként kell figyelembe venni. A R. 3. § (3) bekezdés szerint a gazdasági-vállalkozási és a jogi képviseleti tevékenységre felosztott közvetett költségét negatív előjellel (piros színnel) kell e rovatba könyvelni és rovat halmozott forgalmának megállapításánál összegezni. A felosztás után a rovat forgalmának végösszege 0 kell legyen.

A költségeket az alábbi részletezésben kell kimutatni: Munkabér (munkadíj) és közterhei Egyéb költség

A munkabér (munkadíj) és közterhei rovaton kell elszámolni a tagok személyes közreműködése ellenértékét (munkadíj) és közterheit.

g) Levonható általános forgalmi adó.

A rovatban a VA köteles bevételek közvetlen költségei között elszámolt számlákban feltüntetett, levonható általános forgalmi adó összegét kell elszámolni.

h) Követelések (aktív pénzügyi elszámolások)

E rovat növekedés és csökkenés oszlopokat tartalmaz. E rovaton azon követelés jellegű pénzügyi elszámolási tételeket kell elszámolni, melyek bevételnek, illetve költségnek nem minősülnek és a R. 7. § értelmében nem a gazdasági alap növeléseként vagy csökkenéseként kell azokat elszámolni.

E rovaton lehet elszámolni pl. a bankszámla és a pénztár közti átvezetéseket, a befizetett vállalkozási nyereségadó-előleget.

i) Tartozások (passzív pénzügyi elszámolások)

E rovatok csökkenés és növekedés oszlopokat tartalmaznak. Ezeken a rovatokon kell elszámolni azokat a pénzügyi elszámolási tételeket, melyek költségnek, illetve bevételnek nem minősülnek és a R. 7. § értelmében nem a gazdasági alap csökkenéseként, illetve növeléseként kell azokat elszámolni. A tartozásokat az alábbi részletezésben kell kimutatni:

- Személyi jövedelemadó-előleg

- Nyugdíjjárulék

- Egyéb tartozások

Letétek

A rovat csökkenés és növekedés oszlopokat tartalmaz. A növekedés oszlopban a befizetett, a csökkenés oszlopban a visszafizetett célletétek összegét kell könyvelni.

k) Gazdasági alap

A rovat csökkenés és növekedés oszlopokat tartalmaz.

A rovat növekedés oszlopába kell könyvelni a R. 7. § (1) bekezdésében, csökkenés oszlopába pedig a R. 7. § (2) bekezdésében meghatározott tételeket.

E rovatra kell átvezetni a R. 6. § (1) bekezdése szerint képzett gazdasági alapba helyezendő összeget, mely a naplófőkönyvi bevételek összegének és a naplófőkönyvi költségek összegének a különbözete.

4. A pénztárkönyv zárását úgy kell végrehajtani, hogy meg kell állapítani az egyes pénztárkönyvi rovatok év elejétől halmozott forgalmi végösszegét. Ezt követően a bevétel és kiadás rovatok különbözeteként meg kell állapítani a munkaközösség záró pénzkészletét. A pénztárkönyv szerinti záró és a tényleges pénzkészletnek egymással meg kell egyeznie. Az év végi záró pénzkészletet a következő évben nyitó tételként kell a bevétel rovatokba elővezetni.

5. A naplófőkönyv zárásakor meg kell állapítani az egyes naplófőkönyvi rovatok év elejétől halmozott forgalmi végösszegét, majd el kell végezni a naplófőkönyv számszerű helyességének ellenőrzését.

A IV. negyedévi zárást követően meg kell állapítani a tárgyévet terhelő vállalkozási nyereségadó és általános forgalmi adó összegét és azt mint nem VA köteles bevételek költségét kell a naplófőkönyvben lekönyvelni. Az éves adók összegéből a még be nem fizetett adót tartozásként, az esetleges túlfizetés összegéi követelésként kell a naplófőkönyvben kimutatni. Ezt követően a bevétel és költség rovatok különbözetét át kell vezetni a gazdasági alap rovatra. Az átvezetést követően a naplófőkönyv bevétel és kiadás rovatainak végösszege meg kell, hogy egyezzen egymással, s mivel ily módon kiegyenlítik egymást zárótétel (a következő évben pedig nyitó tétel) e rovatokon nem szerepelhet.

Ezt követően kell naplófőkönyv záró tételeit megszerkeszteni. A záró tételeket kizárólag a pénzforgalmi (bankszámla, pénztár) valamint a kétoszlopos részletező rovatokra vonatkozóan kell megállapítani. A záró tételeket úgy kell megszerkeszteni, hogy ki kell számítani az egyes rovatok két forgalmi oszlopa végösszegének a különbségét és azt a kisebb végösszeget mutató oszlopba kell beírni.

6. A naplófőkönyvet az év elején úgy kell megnyitni, hogy az előző évi záró tételeket az egyes rovatoknak a záró tétellel ellentétes oszlopába kell beírni. A pénzforgalmi rovatoknál a nyitó tételt a megfelelő forgalmi oszlopon kívül a rovat "egyenleg" oszlopába is be kell jegyezni.

7. Az analitikus nyilvántartások

a) A vevők tartozásainak nyilvántartása

A vevők tartozásairól nyilvántartást azoknak a munkaközösségeknek kell vezetniük amelyek nem kizárólag készpénz ellenében értékesítenek. A nyilvántartásba minden, nem készpénzzel kiegyenlített, a munkaközösség mint szervezet gazdálkodásával kapcsolatban kibocsátott számla adatait szerepeltetni kell. A nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- a számla száma és kelte

- a vevő neve

- a számla végösszege

- a számlában felszámított általános forgalmi adó (ÁFA) összege

- a kiegyenlítés kelte és összege.

b) A szállítók követeléseinek nyilvántartása

A szállítók követeléseiről nyilvántartási azoknak a munkaközösségeknek kell vezetniük, amelyek beszerzéseiket, az általuk igénybevett szolgáltatásokat nem kizárólag készpénzfizetéssel egyenlítik ki. A nyilvántartásban minden, nem készpénzzel kiegyenlített kapott számla adatait szerepeltetni kell. A nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- a számla száma és kelte

- a szállító neve

- a számla végösszege

- a számlában előzetesen felszámított levonható ÁFA összege

- a kiegyenlítés kelte és összege.

c) A személyi jövedelemadó köteles kifizetések és a vagyoni hozzájárulás nyilvántartása

A nyilvántartást személyenkénti részletezésben kell vezetni. A nyilvántartásnak elkülönítetten kell kimutatni az összevonandó, az össze nem vonandó (forrásadóval adózandó) jövedelmeket, valamint tagok esetében a vagyoni hozzájárulást és annak visszafizetését.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a személy nevét, a vállalkozással kapcsolatos jogállását (főfoglalkozású tág, alkalmazott, nyugdíjas alkalmazott stb.)

A kifizetett, összevonás alá eső jövedelmekkel kapcsolatban alkalmazottak esetében

- a kifizetés kelte

- a munkabér vagy díj bruttó összege

- a bruttó összegből levont személyi jövede-lemadó(előleg)

- a bruttó összegből levont nyugdíjjárulék

- egyéb levonások

- kifizetett összeg

A kifizetett összevonás alá eső jövedelmekkel kapcsolatban tagok esetében

- a kifizetés kelte,

- a kifizetett (a vállalkozásból származó) személyi jövedelem bruttó összege,

- a bruttó személyi jövedelem összegéből levont személyi jövedelemadó,

- egyéb levonás,

- kifizetett összeg.

A kifizetett összevonás alá nem eső jövedelmekről a nyilvántartásnak tartalmaznia kell

- a kifizetés keltét,

- a kifizetett jövedelem bruttó összegét,

- a levont személyi jövedelemadó összegét,

- egyéb levonásokat,

- a kifizetett összeget.

A vagyoni betét nyilvántartásának tartalmaznia kell

- a befizetés keltét és a vagyoni belét összegét,

- a visszafizetés keltét és a visszafizetett összeget.

d) Az állóeszközök egyedi nyilvántartása

Azok a munkaközösségek, amelyek olyan állóeszközzel rendelkeznek, amelynek beszerzési értékét vagy amortizációját költségként elszámolták, illetve elszámolják, arról az állóeszközről egyedi nyilvántartást kötelesek vezetni.

Az egyedi (állóeszközönkénti) nyilvántartásnak a jellemző, illetőleg az azonosításhoz szükséges adatok feltüntetése mellett tartalmaznia kell az állóeszköz

- bruttó - levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó nélküli - értékét,

- az elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, annak felosztását a gazdasági-vállalkozási és a jogi képviseleti tevékenységre,

- az állóeszköz nettó értékét.

e) Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokról vezetett nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia

- a nyomtatvány neve és számjele,

- a beszerzés kelte,

- a tömb(ök) sorszáma (tói-ig),

- használatba vétel kelte,

- a felhasználás kelte,

- a kiselejtezés kelte.

f) Az értékpapírok, befektetések nyilvántartása

A munkaközösség tulajdonát képező értékpapírokról, befektetésekről a vonatkozó naplófőkönyvi adatokhoz kapcsolódóan, azzal egyezően, egyedenkénti analitikus nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

- a szerzés, befektetés keltét, értékét,

- az eladás, kivonás keltét, bevételét.

Nyilván kell tartani továbbá a más vállalkozásba vagyoni hozzájárulásként bevitt vagyontárgyakat a társasági szerződés és a vállalkozás nyilvántartása szerinti értékben.

g) Útnyilvántartás

A gépjármű használatról - amennyiben annak költségeit gépkocsinként havi 500 km-t-meghaladóan kívánják elszámolni - útnyilvántartást kell vezetni.

Minden gépjármű részére külön útnyilvántartást kell nyitni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell:

- az utazás időpontját,

- honnan hová történt az utazás,

- a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,

- a közforgalmi útvonalon számított legrövidebb úton megtett kilométerek számát.