1989. évi XXVI. törvény

a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról[1]

1. § A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta."

2. § A Be. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Másodfokon jár el

a) a megyei bíróság az elsőfokon a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) a Legfelsőbb Bíróság az első fokon a megyei bíróság és a katonai bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint a 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben."

3. § A Be. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a terhelt különböző bíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására a 29-30. § szerint illetékes. Egyéb esetekben az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés), nem értve ide, ha a bíróság a nyomozás során kényszerintézkedésről hozott határozatot."

4. § A Be. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fogva lévő terhelt a védőjével szóban és írásban ellenőrzés nélkül érintkezhet."

5. § A Be. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e törvény rendelkezéseivel ellentétesen lefolytatott bizonyítás eredménye bizonyítékként nem vehető figyelembe."

6. § A Be. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A terheltet a bíróság - a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára - elmegyógyintézetbe utalhatja, ha a szakvélemény szerint az elmeállapotának hosszabb megfigyelése szükséges. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság az elmegyógyintézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja."

7. § (1) A Be. 87. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést és a terhelt válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe."

(2) A Be. 87. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (2) és (4)-(5) bekezdésének számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

"(3) Ha a terhelt a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez. az eljárás folytatását nem akadályozza, de a védekezésének erről a módjáról lemond."

8. § (1) A Be. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az őrizet legfeljebb őt napig tarthat; az ügyész, hetvenkét órán belül indítványozhatja az előzetes letartóztatást. A terheltet szabadon kell bocsátani,

a) hetvenkét óra elteltével, ha az. ügyész nem indítványozta az előzetes letartóztatást;

b) öt nap elteltével, ha az előzetes letartóztatást nem rendelték el."

(2) A Be. 91. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

"(3) Az. őrizetnek a (2) bekezdésben meghatározott tartamába minden megkezdett nap beszámít, az. utolsó napját naptári nap szerint kell megállapítani.

(4) Az őrizetbevételről a hatóság késedelem nélkül értesíti a terhelt állal megjelölt hozzátartozói; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető."

9. § A Be. 93. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § (1) Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a bíróság végzéssel határoz.

(2) Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság, a nyomozás befejezése után a vádirat benyújtásáig az. ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság késedelem nélkül értesíti a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető."

10. § A Be. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"94. § A nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság, a nyomozás befejezése után a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat benyújtását követően a bíróság, az. előzetesen letartóztatott meghallgatása után haladéktalanul, a felügyelet nélkül maradó

a) kiskorú gyermekét gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas más személynek vagy intézménynek átadja, és erről a gyámhatóságot, a terhelt által gondozott más személyről a tanács szakigazgatási szervét értesíti;

b) vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről gondoskodik."

11. § A Be. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. § (1) A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a helyi bíróság egy alkalommal, legfeljebb kél hónappal meghosszabbíthatja. Három hónap eltelte után az előzetes letartóztatást a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, két alkalommal, legfeljebb az. előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a Legfelsőbb Bíróság hosszabbíthatja meg.

(2) A vádirat benyújtása után, az első fokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az első fokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az ezután elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb az első fokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

(3) Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama

a) hat hónapot meghalad, és az első fokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az első fokú bíróság,

b) egy évet meghalad, a Legfelsőbb Bíróság

az. előzetes letartóztatás indokoltságát felülvizsgálja.

(4) Ha az előzetes letartóztatás, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetése iránti ismételt kérelem nem tartalmaz, új körülményt, a bíróság a határozat hozatalát mellőzheti."

12. § A Be. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az előzetes letartóztatást nyomban meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt, vagy tartama meghosszabbítás nélkül lejárt. Az előzetes letartóztatás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig az ügyész is jogosult."

13. § A Be. 98. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az. ideiglenes kényszergyógykezelés elrendeléséről a bíróság határoz. A vádirat benyújtása előtt elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az első fokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az ezután elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az eljárás jogerős befejezéséig tart. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől hat hónap eltelt, és a vádiratot még nem nyújtották be, a fenntartásának szükségességét a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, megvizsgálja. Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére a vádirat benyújtásáig az ügyész is jogosult."

14. § A Be. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatóság a 92. § (1) bekezdésében meghatározott esetben - ha ezt elegendőnek tartja - indokolt esetben az előzetes letartóztatás elrendelése helyett a terheltnek megtilthatja, hogy lakóhelyét engedély nélkül elhagyja. A lakhelyelhagyási tilalomról a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság határoz."

15. § A Be. 130. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nyomozásnak - a halaszthatatlan nyomozási cselekmények kivételével - a nyomozó hatóság vagy az ügyész határozata alapján van helye. A határozatnak csak rendelkező része és keltezése van."

16. § A Be. 131. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nyomozást az elrendelésétől számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét a helyi ügyészség vezetője két hónappal, a megyei főügyész további két hónappal meghosszabbíthatja; hat hónapon túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására. Ha az ügyész nyomoz, a nyomozás határidejét az ügyészség vezetője két hónappal, a felettes ügyész további két hónappal hosszabbíthatja meg.

(4) A nyomozó hatóság a nyomozás helyszínéről eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza; rendbírsággal sújthatja azt, aki az. eljárás rendjét zavarja."

17. § A Be. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 87. § (2) bekezdésében szabályozott figyelmeztetést és a gyanúsított válaszát a gyanúsítottal külön alá kell íratni."

18. § A Be. 134. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A védő a gyanúsított és a tanú kihallgatásánál jelen lehet, a kihallgatotthoz kérdéseket intézhet. E jog gyakorlása a gyanúsított, illetőleg a tanú kihallgatását nem késleltetheti."

19. § A Be. 172. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a tárgyalás előkészítése során határoz, illetőleg határozhat az előzetes letartóztatásról, az ideiglenes kényszergyógykezelésről és a lakhelyelhagyási tilalomról."

20. § A Be. 189. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Azt, aki a tárgyalást zavarja, a tanács elnöke rendre utasítja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén pedig a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A bíróság a rendzavarót rendbírsággal sújthatja, a kiutasított vagy kivezetett vádlottat legfeljebb huszonnégy órára őrizetbe veheti. Az ügyészt és a védőt a tanács elnöke a tárgyalás rendjének megtartására csupán figyelmeztetheti."

21. § A Be. 276. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság a jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha]

"d) az alapügyben a hatóság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte;"

22. § A Be. 278. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A perújítási indítvány, illetőleg kérelem megküldése előtt az ügyész, ezt követően a bíróság nyomozást rendelhet el; a bíróság e célból az ügyészt keresi meg. A nyomozásra a VI. fejezet rendelkezései - a perújítási eljárás jellegének megfelelően - értelemszerűen irányadók, az előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés és lakhelyelhagyási tilalom azonban nem rendelhető el."

23. § A Be. 285. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"285. § A törvényességi óvásnak nincs halasztó hatálya; elbírálásáig azonban a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetőleg a legfőbb ügyész a törvényességi óvással megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész a szükséges kényszerintézkedéseket elrendelheti; az. előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére a Legfelsőbb Bíróság elnöke jogosult. Előzetes letartóztatás és ideiglenes kényszergyógykezelés nem rendelhető cl azzal szemben, akit felmentettek vagy akivel szemben az. eljárást a tárgyaláson megszüntették."

24. § A Be. 294. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tárgyalásról a nyilvánosságot a 11. §-ban meghatározott eseteken kívül is ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú érdekében szükséges. A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát akkor is nyilvánosan hirdetheti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta."

25. § A Be. 331. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"331. § (1) Katonai büntető eljárásnak van helye a katona (Btk. 122. § (1) bek.) által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény (Btk. XX. fejezet) esetén.

(2) A katonai büntető eljárás hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik miatt katonai büntető eljárásnak van helye, és az eljárás elkülönítése nem indokolt.

(3) Több terhelt esetében akkor van helye katonai büntető eljárásnak, ha a terheltek valamelyike katonai büntető eljárás hatálya alá tartozik, és az. eljárás elkülönítése - tekintettel a tényállás szoros összefüggésére - nem indokolt; ez a rendelkezés a bűnpártolóra is kiterjed."

26. § A Be. 332. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nyomozásra illetékes parancsnokokat, valamint a katonai nyomozó hatóságok hatáskörét a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter a legfőbb ügyésszel egyetértésben állapítja meg."

27. § A Be. 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Határozat a kényszerintézkedésekről

341. § A vádirat benyújtásáig az. előzetes letartóztatás elrendeléséről és meghosszabbításáról, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendeléséről és fenntartásáról a katonai bíróság egyesbíróként eljárva határoz, a katonai bíróság határozata elleni fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság bírálja el."

28. § A Be. 342/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"342/A. § (1) Az. illetékes parancsnok a Btk. 125. §-a alapján a nyomozás megtagadása, illetve megszüntetése mellett a katonával szemben fegyelmi eljárás során fegyelmi fenyítést alkalmazhat. A parancsnok a nyomozás megtagadásáról, illetve megszüntetéséről szóló határozatot a katonai ügyésszel és az. érdekeltekkel közli. Katonai vétség esetén a katonai ügyészt a 18. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogok nem illetik meg.

(2) Az eljárásra a 342. § (2)-(4) bekezdése az. irányadó, ha a Btk. 125. §-án alapuló fegyelmi fenyítés lehetősége a katonai ügyész, illetőleg a katonai bíróság előtti eljárásban merül fel.

(3) Az (1)-(2) bekezdést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a katona által elkövetett cselekmény szabálysértés, de bűncselekmény miatt indult büntető eljárás."

29. § A Be. 349. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság az. iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint nyolc nap telt cl, vagy a bűncselekményre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, továbbá, ha megállapítja, hogy a vádlott szigorított őrizete rendelhető el, vagy a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően pótnyomozás szükséges. Az iratok visszaküldése miatt fellebbezésnek nincs helye."

30. § A Be. a következő 379/A. és 379/B. §-sal egészül ki:

"A kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárás a vádirat benyújtása előtt

379/A. § (1) Az előzetes letartóztatás, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése iránt az ügyész tesz indítványt a gyanúsított fogvatartásának helye szerint illetékes helyi bíróságnak; a gyanúsítottat a nyomozó hatóság közreműködésével vagy egyéb módon a bíróság elé állítja, erről a védőt értesíti. A megyei bíróság elnöke ezekre az eljárásokra - a megyei főügyész, javaslatára - más helyi bíróság illetékességét is megállapíthatja.

(2) A bíróság meghallgatást tart, amelyen az ügyész, az indítványt megalapozó bizonyítékokat írásban előterjeszti vagy szóban előadja; a gyanúsított és a védő felszólalhat. A meghallgatás a védő távollétében is megtartható.

(3) A meghallgatás a gyanúsított távollétében tartható meg, ha az ügyész az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelését indítványozza, de a gyanúsított az állapota miatt a meghallgatáson nem jelenhet meg, vagy jogainak gyakorlására képtelen.

(4) Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, illetőleg az. ideiglenes kényszergyógykezelés fenntartása iránt az. ügyész a kényszerintézkedés határidejének lejárta előtt öt nappal tesz. indítványt a bíróságnak, míg a gyanúsítottnak, illetőleg a védőnek az előzetes letartóztatás, illetve az. ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetése iránti kérelmét a nyomozó hatóság az ügyész útján küldi meg a bíróságnak. A bíróság meghallgatást tart, ha olyan új körülmény merül fel, amely azt indokolttá teszi, egyébként meghallgatáson kívül határoz.

(5) Ha az. előzetes letartóztatást, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést az. ügyész megszünteti, erről a bíróságot értesíti.

379/B. § (1) A bíróságnak a kényszerintézkedésre vonatkozó határozata elleni fellebbezésre a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályokat (X. fejezet III. cím) a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság határozata ellen az. ügyész, a gyanúsított és a védő jogosult fellebbezésre. Ha a védő a meghallgatáson nem vett részt, a fellebbezést a meghallgatástól számított három napon belül jelentheti be. A meghallgatáson kívül hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított három napon belül lehet fellebbezni.

(3) Az előzetes letartóztatást, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelést elrendelő határozatot akkor is végre kell hajlani, ha a védő a meghallgatáson nem vett részt.

(4) Ha a bíróság az előzetes letartóztatást, illetőleg az. ideiglenes kényszergyógykezelést meghallgatáson kívül szünteti meg, a határozat addig nem hajtható végre, amíg az ügyész fellebbezésének határideje nem járt le. Az ügyésznek az előzetes letartóztatás, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetése miatt bejelentett fellebbezése halasztó hatályú.

(5) A meghallgatást követően, illetőleg - a meghallgatáson kívül hozott határozat esetén - ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az iratokat haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül közvetlenül meg kell küldeni a fellebbezés elbírálására jogosult bíróságnak.

(6) A fellebbezést, ha azt

a) a helyi bíróság határozata ellen jelentették be, a megyei bíróság egyesbíróként eljárva,

b) a megyei bíróság egyesbíróként hozott határozata ellen jelentették be, a megyei bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa

öt napon belül bírálja el."

31. § (1) A Be. 380. §-a címének és (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása a Legfelsőbb Bíróság által"

"(1) Ha a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás meghosszabbítására a Legfelsőbb Bíróságnak van hatásköre [95. § (1) bek.], a meghosszabbítás iránt a legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bíróságnak indítványt tesz."

(2) A Be. 380. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az előzetes letartóztatásnak a vádirat benyújtása után történt elrendelésétől vagy fenntartásától egy év eltelt [95. § (3) bek.], az a bíróság, amely előtt az. eljárás folyik, az iratokat az előzetes letartóztatás felülvizsgálata végett a Legfelsőbb Bírósághoz felterjeszti. Ha a Legfelsőbb Bíróság az. előzetes letartóztatás kérdésében - e felülvizsgálaton kívül - már döntött, a határidőt a Legfelsőbb Bíróság e határozatának napjától kell számítani."

32. § A Be. 385. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kártalanítási igényt a terhelt hat hónapon belül terjeszthet elő a bíróságnál. Ha a kártalanítás a nyomozás során elrendelt előzetes letartóztatásért, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelésért jár, és a nyomozást megszüntették, a kártalanítási igényt, annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely az. előzetes letartóztatást, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést elrendelte."

33. § A Be. 404. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy)

"m) a büntető eljárás során keletkezett iratokból másolat adását a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel együttesen" (szabályozza.)

34. § (1) E törvény - 25., 26. és 28. § kivételével - 1990. január 1-jén lép hatályba, a rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg a Be. 20. §-ának (4) bekezdése, 26. §-ának (2) bekezdése, 97. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 134. §-ának (2) bekezdése, 145/A., 153. és 337. §-a, valamint 404. §-a (1) bekezdésének a) pontja a hatályát veszti.

(2) E törvény 25., 26. és 28. §-a 1990. március 1-jén lép hatályba.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Karvlits Ferenc s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Tomán Károlyné s. k.,

az Országgyűlés jegyzője