1989. évi XXXV. törvény

a köztársasági elnök választásáról[1]

Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 37. §-ának (2) bekezdése alapján a köztársasági elnök első alkalommal történő választására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. § (1) Köztársasági elnököt - a (2) bekezdésben foglalt feltétellel - a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek jelölhetnek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: pártok). Két vagy több párt közösen is jelölhet.

(2) A jelöléshez legalább ötvenezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlás szükséges. Az ajánlóív mintáját e törvény melléklete tartalmazza.

(3) A jelölést az ajánló aláírásokkal együtt az Országos Választási Bizottságnál kell benyújtani.

(4) A jelöléshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy

a) választójoga van,

b) a jelölést elfogadja,

c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a köztársasági elnöki megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.

(5) Az Országos Választási Bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölést nyilvántartásba vesz.

2. § (1) Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási fordulóban megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint a kétharmada szavazott.

(2) Második választási fordulót kell tartani, ha az első választási fordulóban a választópolgároknak több mint a kétharmada nem szavazott, vagy több mint a kétharmada szavazott ugyan, de egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét. A második választási fordulóban az a jelölt indulhat, aki az első választási fordulóban az érvényes szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte. Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint a fele szavazott.

(3) Ha a második választási fordulóban sem választottak köztársasági elnököt, az Országgyűlés új választást tűz ki.

3. § A szavazólap - ábécé sorrendben - tartalmazza a jelöltek nevét és az őket jelölő pártok megnevezését, illetőleg a független jelölés tényét.

4. § A jelöltekre - az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága titkárának igazolásával - szavazhat az a választópolgár is, aki állandó lakóhelyétől a választás napján távol van.

5. § (1) A területi választási bizottság

a) dönt a választás előkészítésével kapcsolatos, valamint a szavazatszedő bizottság határozata elleni kifogásról,

b) közreműködik a szavazás eredményének összesítésében.

(2) A választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg és átadja a köztársasági elnök megbízólevelét.

6. § (1) A köztársasági elnök választására az e törvény 1-5. §-ában foglalt eltérésekkel az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A köztársasági elnök választására az Országgyűlés az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő határidőket, határnapokat állapíthat meg.

(3) A köztársasági elnök választását az Országgyűlés tűzi ki.

7. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke

Melléklet

Ajánlóív az 1. § (2) bekezdéséhez