1989. évi LV. törvény
a büntető eljárási törvény módosításáról[1]
1. § A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 146. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vádiratnak tartalmaznia kell:)
"f) az érvényesített polgári jogi igényeket, továbbá azokat az egyéb indítványokat, amelyekről a bíróságnak határoznia kell,"
2. § A Be. 173. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"173. § A bíróság megállapíthatja, hogy a bűncselekmény a vádtól eltérően hogyan minősülhet. Az eljárás folytatása során ezt a megállapítást is figyelembe veszi."
3. § A Be. 209. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vád megváltoztatása, illetőleg kiterjesztése esetén a bíróság a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja; erre nézve az ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatja. Ugyanígy jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a tárgyalás adatai alapján a bűncselekmény a vádnál súlyosabban minősülhet."
4. § A Be. 210. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"Kényszergyógykezelés elrendelésének indítványozása
210. § Ha az ügyész a tárgyaláson indítványozza a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelését, a 209. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni."
5. § A Be. 241. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"241. § (1) Az első fokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetőleg a vádlott büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely bűnösségének megállapítására, cselekményének súlyosabb minősítésére vagy büntetésének súlyosítására irányul."
6. § A Be. 349. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint nyolc nap telt el, vagy a bűncselekményre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, illetőleg ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően pótnyomozás szükséges. Az iratok visszaküldése miatt fellebbezésnek nincs helye."
7. § A Be. 384. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, szigorított javító-nevelő munkáért, illetőleg kényszergyógykezelésért a terheltnek kártalanítás jár, ha perújítás, illetve törvényességi óvás folytán felmentették, enyhébb büntetésre ítélték, vagy a büntető eljárást vádelejtés alapján megszüntették, avagy megállapították, hogy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték el."
8. § A Be. 400. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"400. § (1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a büntető eljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyminiszter, a büntetés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyminiszter tehet a köztársasági elnökhöz.
(2) A büntetés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetőleg előterjesztés esetén az igazságügyminiszer elrendelheti a büntetés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását."
9. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A Be. 47. §-ának e) pontja, 90. §-a (3) bekezdésének b) pontja és 349/A. §-ának c) pontja a hatályát veszti.
Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
a Köztársaság ideiglenes elnöke
Jakab Róbertné s. k.,
az Országgyűlés alelnöke
Lábjegyzetek:
[1] Az Országgyűlés a törvényt az 1989. december 18-ai ülésén fogadta el.