1989. évi 9. törvényerejű rendelet

a sportági szakszövetségekről

Általános rendelkezések

1. § (1) A Magyar Népköztársaságban az c törvényerejű rendeletben, valamint a nemzetközi sportszövetségek alapszabályaiban a nemzeti szövetségek számára meghatározott feladatok ellátására országos, továbbá - ha az országos sportági szakszövetség alapszabálya lehetővé teszi - területi (megyei, fővárosi) és helyi (városi, fővárosi kerületi) sportági szakszövetségek (a továbbiakban együtt: szakszövetségek) működnek.

(2) A szakszövetség szervezi, irányítja és ellenőrzi a sportágában folyó tevékenységet, közreműködik az e törvényerejű rendeletben meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

(3) A szakszövetség - e törvényerejű rendelet keretei között - önkormányzati elv alapján, alapszabálya szerint működik, és nyilvántartott tagsággal rendelkezik.

2. § (1) A szakszövetség megalakításához az alapszabályának megállapítása, ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint - az országos sportági szakszövetség esetén - nyilvántartásba vétele szükséges.

(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az országos sportági szakszövetség képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét.

(3) Az országos sportági szakszövetségnek a Fővárosi Bíróságnál kérnie kell nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha a szakszövetség alapszabálya jogszabályba nem ütközik, létrehozását olyan sportágban határozták el, amelynek a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségében (AGFIS) tagszervezete van, és a sportágban országos szakszövetség még nem működik, továbbá alapítói az e törvényerejű rendeletben előírt fellételeknek eleget tettek.

(4) A bíróság a nyilvántartásba vételről nem peres eljárásban soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatot megküldi a ügyészségnek.

3. § A szakszövetség jogi személy.

4. § (1) Az országos sportági szakszövetségnek - az. alapszabályában meghatározottak szerint - közvetlenül vagy a területi és helyi szakszövetség útján tagja lehet minden, a sportágban vagy azzal összefüggésben tevékenységet folytató, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá - ha alapszabálya lehetővé teszi - magánszemély is.

(2) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha azt olyan jogi személy kéri, amely a sportágban tevékenységet fejt ki és a szakszövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja.

A szakszövetség feladata és hatásköre

5. § (1) Az országos sportági szakszövetség a sportágában

a) meghatározza a fejlesztési célkitűzéseket és gondoskodik megvalósításukról;

h) megállapítja a verseny-, játék- és fegyelmi szabályokat;

c) meghatározza a hazai és nemzetközi versenynaptárt, és annak alapján engedélyezi tagjai számára a hazai és nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt;

d) meghirdeti és megrendezi a Nemzeti Bajnokságot és a Magyar Népköztársasági Kupa versenysorozatot, továbbá az egyéb versenyeket és sportrendezvényeket;

e) működteti a válogatott kereteket, és általuk képviseli a Magyar Népköztársaságot a nemzetközi sporteseményeken;

f) megállapítja - alapszabályában vagy más szabályzatában - a sportolók külföldi munkavállalásával összefüggésben azokat a sportszakmai feltéleleket, amelyek figyelembevételével megadja a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési (átigazolási) engedélyt;

g) gondoskodik a játékvezetők, versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről, valamint közreműködik más sportszakemberek továbbképzésében;

h) a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók igazolásáról, átigazolásáról és minősítéséről, ellenőrzi a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását, továbbá sportfegyelmi jogkört gyakorol;

i) ellátja a nemzetközi sportszövetségek állal, valamint az alapszabálya szerint meghatározott egyéb feladatokat.

(2) A területi és helyi szakszövetségek feladatait - az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával - az országos sportági szakszövetség alapszabályában kell meghatározni.

A szakszövetség szervezete és működése

6. § (1) A szakszövetség alapszabályában rendelkezni kell a nevéről, céljáról, székhelyéről és szervezetéről. Az alapszabálynak biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

(2) Az országos sportági szakszövetség jogosult nevében a "magyar", a területi és helyi szakszövetség a megfelelő közigazgatási területre utaló megjelölés használatára.

7. §. A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

8. § A szakszövetség tagja

a) részt vehet a szakszövetség tevékenységében és rendezvényein;

b) közvetlenül vagy képviselője útján választhat és választható a szakszövetség szerveibe;

c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

9. § (1) A szakszövetség legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége.

(2) A szakszövetség közgyűlését szükség szerint, de legalább két évenként kell összehívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyelelet gyakorló szerv elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az. alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.

(3) A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szerveit négyéves időtartamra, és az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.

10. § (1) A szakszövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az évi költségvetés megállapítása;

c) az. ügyintéző és képviseleti szerv megválasztása;

d) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;

e) a szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása;

f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A szakszövetség évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megvitatását az alapszabály - a közgyűlés helyett - a szakszövetség más szervére bízhatja.

11. § A szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a szakszövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

12. § (1) A szakszövetség vagyona a tagok állal fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból, valamint az állami támogatásból és a szakszövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységéből képződik.

(2) A szakszövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet a célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében folytathat.

13. § A szakszövetség gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 16/1989. (II. 26.) MT rendeletei kell alkalmazni.

14. § (1) A szakszövetség megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása vagy közgyűlésének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a felszámolók látják el.

(2) Ha a szakszövetség feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnéséi állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt sportcélokra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

15. § A szakszövetség feloszlással, más szakszövetséggel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával szűnik meg.

A szakszövetség tevékenységének irányítása

16. § (1) Az országos sportági szakszövetség tekintetében az Állami Ifjúsági és Sporthivatal az alábbi jogköröket gyakorolja:

a) összehangolja a szakszövetségek tevékenységét az állami sportfejlesztési koncepció megvalósítása, a nemzetközi sportkapcsolatok, a sporttudományos kutatómunka, a sportszakemberek képzése és továbbképzése, a sportolók, a sportszakemberek foglalkoztatása, ösztönzése és minősítése, az utánpótlás-nevelés hatékonyságának biztosítása, valamint az egységes sportfegyelmi felelősség kialakítása érdekében;

b) megállapítja a szakszövetség állami támogatásának elveit és mértékét, a támogatás módját, célját és ellenőrzi annak felhasználását;

c) előzetesen hozzájárul a világ- és kontinentális bajnokságok magyarországi megrendezéséhez;

d) figyelemmel kíséri a szakszövetség működését és szükség esetén kezdeményezi a szakszövetség törvénysértő gyakorlatának megszüntetéséi;

e) hivatalból vagy kérelemre felülvizsgálja a szakszövetségnek az 5. § (1) bekezdés b) és h) pontjában foglalt hatáskörében hozott jogerős határozatát, és a jogsértő határozatot, intézkedést megsemmisítheti és új meghozatalát rendelheti el.

(2)[1] Az (1) bekezdés szerinti jogköröket - az abban foglaltak megfelelő alkalmazásával - a területi és helyi szakszövetségek tekintetében a székhelyük szerint illetékes megyei (fővárosi) Sportigazgatóság gyakorolja.

17. § (1) A lakásszövetség működése felelt az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint törvényességi felügyeletei gyakorol.

(2) Ha a szakszövetség működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

18. § (1) A bíróság az ügyész, illetőleg az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, valamint megyei (fővárosi) sportigazgatóság keresete alapján[2]

a) a 16. § e) pontjában foglaltak kivételével megsemmisítheti a szakszövetség törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el:

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a szakszövetség közgyűlését;

c) ha a szakszövetség működésének törvényessége másképp nem biztosítható, tevékenységéi felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki:

d) feloszlatja a szakszövetséget, ha annak működése bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást valósíi meg, valamint ha az mások jogainak és szabadságának sereimével jár;

c) megállapítja a szakszövetség megszűnését, ha legalább egy éve nem működik.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárások a szakszövetség székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1989. május 25. napján lép hatályba.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésekor működő országos sportági szakszövetségeket az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke tájékoztatóban sorolja lel.

(3) A tájékoztatóban felsorolt szakszövetségnek - megbízatása lejáriáig, de legkésőbb 1990. október 31-éig e szabályozásnak megfelelően át kell alakulnia, alapszabályának és az azt elfogadó közgyűlési jegyzőkönyvének benyújtásával kérnie kell a nyilvántartásba vételét. A szakszövetség az e törvényerejű rendelet szerinti tevékenységét az alapszabályát elfogadó közgyűlés idöponjától kezdi meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a szakszövetséget megszűntnek kell tekinteni.

20. § A társadalmi szervezeteknek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben meghatározott jogait e törvényerejű rendelet nem érinti, az 5. §-ban foglalt hatásköröket azonban kizárólag a szakszövetségek gyakorolhatják.

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára