1990. évi XX. törvény

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény módosításáról[1]

1. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény (a továbbiakban: törvény) 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül bevételnek:)

"e) az 1988. december 31. napjáig felhalmozott - és a korábbi jogszabályok alapján oszthatatlan - szövetkezeti vagyon terhére, 1988. december31. napján a szövetkezettel tagsági viszonyban álló magánszemély részére ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott üzletrész, vagyonrész, részjegy, illetőleg ingyenes vagyonjegy (a továbbiakban: együtt: ingyenes szövetkezeti értékpapír) formájában megszerzett vagyoni érték, kivéve, ha a magánszemély azt elidegeníti."

2. § A törvény 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 10. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében említett jövedelem adóját, ha arra a magánszemély halasztást (44. §) vett igénybe, akkor kell megfizetni, amikor az ingyenes értékpapírt, a térítés ellenében juttatott dolgozói részvényt elidegeníti, vagy az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem tudja igazolni, hogy az a birtokában van, illetőleg a joggal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a munkavégzési kötelezettséggel nem járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló magánszemélynek e jogviszonyára tekintettel közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott üzletrész (vagyonrész, vagyoni érték), vagyonjegy és részjegy (a továbbiakban együtt: egyéb ingyenes értékpapír) esetében is, kivéve az ingyenes szövetkezeti értékpapír [3. § e) pont] formájában megszerzett vagyoni értéket."

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke