1990. évi XXXIX. törvény

a közkegyelem gyakorlásáról[1]

Az Országgyűlés a megalakulása alkalmából, megemlékezve Nagy Imre és mártírtársai haláláról, közkegyelmet gyakorol a következők szerint:

Végrehajtási kegyelem

1. § (1)[2] Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása alól mentesül a szándékos bűncselekmény miatt elítélt, kivéve ha visszaeső (1978. évi IV. törvény 137. § 12., 13., 14. pont).

(2) A három évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása alól mentesül

a) a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt elítélt, továbbá

b) a teherben levő nő,

c) az az anya, aki a hatodik életévét be nem töltött gyermekével együtt él,

d) az az anya, illetőleg apa, aki a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül neveli,

e) az ötvenötödik életévét betöltött nő és a hatvanadik életévét betöltött férfi.

f) aki életveszélyes vagy gyógyíthatatlan súlyos betegségben szenved.

(3) A (2) bekezdés b)-f) pontjában felsorolt elítéltek az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nélkül mentesülnek a végrehajtás alól.

2. § (1) Ha az 1. § hatálya alá nem eső elítélt szabadságvesztése a három évet nem haladja meg, a büntetésének tartama az egyharmadával csökken.

(2) Ha az elítélt határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, a büntetésének tartama az egynegyedével csökken.

3. § A szigorított javító-nevelő munkára, a javító-nevelő munkára és a pénzbüntetésre elítélt a büntetés végrehajtása alól mentesül, abban az esetben is, ha a büntetését utólag szabadságvesztésre változtatták át.

4. § A felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés próbaideje, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg elrendelt pártfogó felügyelet megszűnik.

5. § Az 1-4. §-ban meghatározott kegyelem az 1990. június 1-je előtt elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott büntetésekre vonatkozik.

Eljárási kegyelem

6. § (1) Nem indítható, illetve nem folytatható büntető eljárás az 1990. június 1-je előtt elkövetett

a) kétség miatt,

b)[3] olyan bűntett miatt, amelyre a törvény három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, kivéve a hivatali visszaélést (1978. évi IV. törvény 225. §), a vesztegetést (1978. évi IV. törvény 250. § (1) bek, 251. § (2) bek., 252. § (1) bek, 253. § (2) bek., 255. §) és a hűtlen kezelést (1978. évi IV. törvény 319. § (3) bek. a) pont),

c)[4] a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetének I., II. és IV. címében meghatározott olyan bűntett miatt, amelyre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli.

(2) Az (1) bekezdés alapján megszüntetett büntető eljárást folytatni kell, ha azt a terhelt az eljárást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc napon belül kéri.

Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

7. §[5] Az 1990. június 1-je előtt kiszabott büntetéseket illetően a törvény erejénél fogva beálló mentesítésnek a 1978. évi IV. törvény 102. §-a (1) bekezdésének d)-f) pontjában, illetőleg 121. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, továbbá a bírósági mentesítéshez szükséges várakozási időnek a 1978. évi IV. törvény 103. §-a (1) és (3) bekezdésében meghatározott tartama a felére csökken.

Kizáró körülmények

8. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében és a 2-7. §-ban meghatározott kegyelem nem terjed ki arra,

a)[6] aki többszörös visszeső (1978. évi IV. törvény 137. § 14. pont),

b) akit

1.[7] kémkedés bűntette (1978. évi IV. törvény 147. §),

2.[8] államtitok vagy katonai titok kiszolgáltatásának bűntette (1978. évi IV. törvény 148. §),

3.[9] emberölés bűntette (1978. évi IV. törvény 166. § (1)-(3) bekezdés).

4.[10] maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, illetőleg különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntette (1978. évi IV. törvény 170. § (4)-(5) bekezdés),

5.[11] erőszakos közösülés bűntette (1978. évi IV. törvény 197. §),

6.[12] szemérem elleni erőszak bűntette (1978. évi IV. törvény 198. §),

7.[13] természet elleni erőszakos fajtalanság bűntette (1978. évi IV. törvény 200. §),

8.[14] fogolyzendülés bűntette (1978. évi IV. törvény 246. §),

9.[15] terrorcselekmény bűntette (1978. évi IV. törvény 261. § (1)-(3) bekezdés),

10.[16] légijármű hatalomba kerítésének bűntette (1978. évi IV. törvény 262. §),

11.[17] üzletszerűen, bűnszövetségben vagy jelentős mennyiségű kábítószerrel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (1978. évi IV. törvény 282. § (3) bekezdés),

12.[18] pénzhamisítás bűntette (1978. évi IV. törvény 304. § (1)-(3) bekezdés),

13.[19] dolog elleni erőszakkal vagy zsebtolvajlás útján elkövetett lopás vétsége vagy bűntette (1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés második fordulatának d) és i) pontja, valamint a (2) bekezdés első fordulatának és a (4)-(6) bekezdésnek dolog elleni erőszakkal vagy zsebtolvajlás útján megvalósított esetei),

14.[20] rablás bűntette (1978. évi IV. törvény 321. §),

15.[21] kifosztás bűntette (1978. évi IV. törvény 322. §),

16.[22] halált okozó vagy egyéb különösen súlyos következménnyel járó zendülés bűntette (1978. évi IV. törvény 352. § (3) bekezdés b) pont),

17.[23] szándékos emberölést is megvalósító elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak bűntette (1978. évi IV. törvény 355. § (5) bekezdés a) pont) miatt ítéltek el, illetőleg e bűncselekmény miatt kell ellene büntető eljárást indítani vagy folytatni;

c) akivel szemben a bíróság halmazati büntetést szabott ki, illetőleg bűnhalmazatban levő több bűncselekmény miatt indul vagy folyik büntető eljárás, ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények bármelyike a b) pontban felsorolt bűncselekmény;

d) akivel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki, ha az összbüntetésbe foglalt büntetések bármelyikét a b) pontban felsorolt bűncselekmény miatt szabták ki.

(2) Nem terjed ki a kegyelem arra az 1. § (2) bekezdésének c)-d) pontjában meghatározott személyre, aki a szándékos bűncselekményt a gyermekének a sérelmére követte el.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizáró körülmény alá eső elítélt határozott ideig tartó szabadságvesztésének tartama az egynyolcadával csökken.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja a 7. § alkalmazását nem zárja ki.

Záró rendelkezések

9. § A kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az e törvény hatálybalépését követő három éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek.

10. § Az 1-4. §-ban szabályozott végrehajtási kegyelem alkalmazhatóságáról a büntetésvégrehajtási bíró határoz, ha a bíróság e törvény hatályba lépésekor már gondoskodott a büntetés végrehajtásáról.

11. § Az 1990. június 1-je előtt elkövetett szabálysértés miatt

a) kiszabott pénzbírság végrehajtása alól az elkövető mentesül abban az esetben is, ha a pénzbírságot utólag elzárásra változtatták át,

b) nem indítható, illetőleg nem folytatható eljárás.

12. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy e törvény végrehajtásának a részletes szabályait - a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyészel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke