Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

2012. évi CCXXIII. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

1. § (1) Ha e törvényben vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) foglaltak alapján a korábbi büntető törvény szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény már nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, a büntető ügyben eljáró

a) bíróság a folyamatban lévő eljárás megszüntetésével egyidejűleg

aa) a szabálysértési eljárást megszünteti, ha a szabálysértés elévült,

ab) a szabálysértést elbírálja, vagy

ac) az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy - ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki - a szabálysértési hatósághoz teszi át;

b) ügyész vagy nyomozó hatóság a folyamatban lévő nyomozás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy - ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki - a szabálysértési hatósághoz teszi át.

(2) Az ügy áttétele esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság felhasználhatja mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a büntetőeljárás során szerzett be.

2. § (1) A részben felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha

a) a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően állapítják meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

b) az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

c) az elkövetőt a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

d) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait a Btk. hatálybalépését követően súlyosan megszegi.

(2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. Ezt a rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.

3. § Ha az összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy a Btk. hatálybalépését követően emelkedett jogerőre, a Btk. 93-96. §-át kell alkalmazni.

4. § (1) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont a) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető a korábbi bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követte el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény szerinti ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeket is.

(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja alkalmazásában visszaesőnek minősül az is, akivel szemben korábban - az 1978. évi IV. törvény 90. §-a alapján - szándékos bűncselekmény miatt a szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont c) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető legalább egy bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követett el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény 137. § 17. pontja szerinti bűncselekményeket is.

5. § A 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 3. és 4. §-a szerinti magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben az eljárást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint kell lefolytatni.

6. § A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:

a) az állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. Fejezet);

b) az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. Fejezet);

c) az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [1978. évi IV. törvény 166. § (3) és (4) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [1978. évi IV. törvény 170. § (6) és (7) bekezdés harmadik fordulata];

d) az emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §);

e) az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet II. Cím);

f) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 211. §);

g) visszaélés minősített adattal (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet III. Cím);

h) a hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet IV. Cím);

i) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 232. §);

j) a fogolyzendülés (1978. évi IV. törvény 246. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 249/B. §);

k) a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények(1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. és VIII. Cím);

l) a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §);

m) a bennfentes kereskedelem (1978. évi IV. törvény 299/A. §), a tőkebefektetési csalás (1978. évi IV. törvény 299/B. §), a piramisjáték szervezése (1978. évi IV. törvény 299/C. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §);

n) a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont és az így minősülő (6) bekezdés, 310/A. §], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. § (6) bekezdés a) pont és (7) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [1978. évi IV. törvény 317. § (6) bekezdés a) pont és (7) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó csalás [1978. évi IV. törvény 318. § (6) bekezdés a) pont és (7) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés c) és d) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (4) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás [1978. évi IV. törvény 324. § (5) és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [1978. évi IV. törvény 326. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/A. § (3) bekezdés] és az iparjogvédelmi jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés];

o) az 1978. évi IV. törvény szerint a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények.

7. § (1) A Be. 17. § (5) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §) bűncselekmények esetén is.

(2) A Be. 17. § (6) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) - kivéve a számvitel rendjének megsértését (1978. évi IV. törvény 289. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet III. Cím) - miatt is.

8. § A Be. 29. §-a alkalmazásában kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is: a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [Be. 551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [Be. 553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 232. §); a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pont, 175/A. § (2) bekezdés c) pont, 229. §, 321. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés c) és d) pont, (5) bekezdés b) pont]; a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye; a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában elkövetett vesztegetés [1978. évi IV. törvény 253. § (1) és (2) bekezdés], a vezető beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés [1978. évi IV. törvény 250. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés második tétele], a vesztegetésnek az 1978. évi IV. törvény 255. §-a szerinti alakzata, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény 255/B. §) és a befolyással üzérkedés [1978. évi IV. törvény 256. § (1) és (2) bekezdés]; a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény; az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VI. Cím) közül a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233-236. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238-241. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), a hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés b) pont], az ügyvédi visszaélés (1978. évi IV. törvény 247. §), a zugírászat (1978. évi IV. törvény 248. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 249/B. §); a külföldi hivatalos személy (1978. évi IV. törvény 137. § 3. pont) ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím).

9. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdése alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is: nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [1978. évi IV. törvény 263/B. § (1) bekezdés c) pont], engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (1978. évi IV. törvény 311/B. §), áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), bitorlás (1978. évi IV. törvény 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (1978. évi IV. törvény 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/D. §), számvitel rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 289. §), csődbűncselekmény (1978. évi IV. törvény 290. §), visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással (1978. évi IV. törvény 309. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 310/A. §), az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (1978. évi IV. törvény 326. §), és az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §) és bélyeghamisítás (1978. évi IV. törvény 307. §).

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a 2013. július 1-je után indult nyomozásokban kell eljárni.

(3) A Be. 36. § (4) bekezdése alkalmazásában külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón vagy polgári légi járművön az 1978. évi IV. törvény 3. § (2) bekezdésében, illetve 4. §-ában meghatározott esetben a bárki által elkövetett bűncselekmény miatt is a hajó, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására.

10. § A Be. 64/A. § alkalmazásában a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni az 1978. évi IV. törvény szerinti kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet I. Cím) vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XIV. Fejezet) miatt is.

11. § A Be. 68. § (1) bekezdés, 70. § (8) bekezdés, 128. § (3) bekezdés, 137. § (4) bekezdés, 138. § (5) bekezdés, 162. § (6) bekezdés, 470. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során katona az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott személy is.

12. § A Be. 170. § (6) bekezdése az 1978. évi IV. törvény 274. § szerinti közokirat-hamisítás esetén is alkalmazandó.

13. § (1) A Be. 174. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja akkor is, ha magából a feljelentésből az 1978. évi IV. törvény 22. §-ában meghatározott büntethetőséget kizáró ok állapítható meg.

(2) A Be. 174. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a feljelentés elutasítására a nyomozó hatóság akkor is jogosult, ha a büntethetőséget az 1978. évi IV. törvény 22. § a) pontjában meghatározott gyermekkor zárja ki.

14. § A Be. 179. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint jár el a nyomozó hatóság abban az esetben is, ha a nyomozás adatai alapján az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból lehet helye az eljárás megszüntetésének.

15. § A Be. 190. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság akkor is jogosult, ha a büntethetőséget az 1978. évi IV. törvény 22. § a) pontjában meghatározott gyermekkor zárja ki.

16. § A Be. 191. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el az ügyész akkor is, ha a gyanúsítottat az 1978. évi IV. törvény 71. §-a alapján részesítették megrovásban.

17. § (1) A Be. 201. § (1) bekezdésének alkalmazásában titkos adatszerzésnek van helye az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények esetén is:

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés, a visszaélés új pszichoaktív anyaggal bűncselekménye,

d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,

f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete.

(2) Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi, az 1978. évi IV. törvény szerinti bűncselekmények esetében van helye:

a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,

c) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a befolyással üzérkedés,

d) a Be. 29. § e) pontjában meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, kivéve a hatóság félrevezetését,

e) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények,

f) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)-e) pontban felsorolt bűncselekmények.

18. § A Be. 218. § (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha a vádemelés az 1978. évi IV. törvény szerinti kábítószerrel visszaélés (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §) miatt történik.

19. § (1) A Be. 221/A. § (1) bekezdése szerinti közvetítői eljárás az 1978. évi IV. törvény szerinti személy elleni (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás is.

(2) A Be. 221/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján jár el az ügyész akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 36. §-a alapján lehet helye az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének.

20. § A Be. 222. § (2) bekezdése alapján jár el az ügyész akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt lehet helye az eljárás megszüntetésének.

21. § A Be. 244/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a tanács elnöke zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el annak a tanúnak is, akinek sérelmére az 1978. évi IV. törvény szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet I. Cím), vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIV. Fejezet) körébe tartozó vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el.

22. § (1) A bíróság az eljárást a Be. 266. § (2) bekezdése alapján akkor is felfüggeszti, ha az 1978. évi IV. törvény 236. § (1) bekezdése, illetve 240. §-a szerinti, az eljárás megindításához szükséges feljelentés hiányzik.

(2) A bíróság a Be. 266. § (6) bekezdése alapján jár el akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt lehet helye az eljárás megszüntetésének, és az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése alapján nem halasztotta el.

(3) A Be. 266. § (8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvény szerinti tartás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 196. §) miatt indított eljárásban is.

23. § (1) A Be. 267. § (1) bekezdés h) pontja, a 274. § (2) bekezdése, illetve a 276. § (4) bekezdése alkalmazása során a bíróság a vádlottat az 1978. évi IV. törvény 71. § szerint is megrovásban részesítheti.

(2) A Be. 267. § (1) bekezdés l) pontja alkalmazása során a bíróság az eljárást az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdés szerinti tevékeny megbánás esetén is megszüntetheti.

24. § A bíróság az eljárást a Be. 332. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott tevékeny megbánás, a Be. 332. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során az 1978. évi IV. törvény 32. § e) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok esetén is megszüntetheti.

25. § A Be. 354. § (4) bekezdése alapján a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,

b) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,

d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,

f) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,

g) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,

h) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.

26. § Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor is helye van, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

27. § A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor is megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

28. § A Be. 446. § alkalmazásában fiatalkorú az 1978. évi IV. törvény 107. § (1) bekezdésében meghatározott személy is.

29. § A Be. 470. § alkalmazásában katonai büntetőeljárásnak van helye az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott katona által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett, az 1978. évi IV. törvény XX. Fejezete szerinti katonai bűncselekmény esetén is.

30. § A Be. 485. § szerinti feljelentés elutasítására a katonai nyomozó hatóság az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is jogosult.

31. § A Be. 487. § szerinti eljárás megszüntetésének az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is helye lehet.

32. § A Be. 514. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a 74. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget az állam viseli akkor is, ha a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 32. § a) vagy c) pontja szerinti büntethetőséget megszüntető okból szüntették meg.

33. § A Be. 534. § (2) bekezdésének alkalmazásában szabadságvesztés kiszabásakor az 1978. évi IV. törvény 87. § (2) bekezdése alapján meghatározott büntetési tétel is irányadó.

34. § (1) A Be. 554/B. § alkalmazásában kiemelt jelentőségű ügy az 1978. évi IV. törvény szerinti hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §); közélet tisztasága elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény 250. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés, 255/B. § és 256. §], ha annak elkövetésével a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető, a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím); a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §); a bűnszervezetben (1978. évi IV. törvény 137. § 8. pont) elkövetett bármely bűncselekmény; a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény [1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdés], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (1978. évi IV. törvény 296/B. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. és 303/A. §) és a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [1978. évi IV. törvény 310. § (4)-(5) bekezdés] és azok a bűncselekmények is, amelyek büntethetősége az 1978. évi IV. törvény 33. § (2) bekezdése alapján nem évül el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a 2013. július 1-je után indult nyomozásokban kell eljárni.

35. § A Be. 572. § (1) bekezdésének alkalmazása során a bíróság a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli akkor is, ha

a) az elkövetőt az 1978. évi IV. törvény 91/A. § b) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

b) az elítéltet az 1978. évi IV. törvény 91/A. § c) pontja alapján a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett.

2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

36. § (1) Az 1978. évi IV. törvény 277. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, megsemmisít, megrongál vagy mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnedő."

(2) Az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Aki

a) egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul elvesz vagy megszerez,

b) hamis vagy meghamisított, illetve az a) pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(3) Az 1978. évi IV. törvény 313/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 313/B-313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, illetve a kincstári kártyát, az utazási csekket, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott utalványt és a váltót kell érteni, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül."

(4) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást)

"e) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével"

(követik el.)

(5) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (4) bekezdés b) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha b) a kisebb értékre elkövetett lopást]

"1. a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon," (követik el.)

(6) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha)

"b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon"

(követik el.)

(7) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha)

"b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon"

(követik el.)

(8) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a)

"b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon"

(követik el.)

(9) Hatályát veszti az 1978. évi IV. törvény 213. §-a, 214. §-a, 215. §-a, 220. §-a, 257. §-a, 272. §-a, 278. §-a, 293. §-a, 297/A. §-a, 298/A. §-a, 301-302. §-a, 328. §-a, 336/A. §-a, 336/B. §-a és 337. §-a.

3. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

37. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyarországon élő elítélt köteles a lakcímadataiban (lakóhely, tartózkodási hely) történő változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, a büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni. A kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki. Erre az elítéltet az ítélet kihirdetésekor, továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatásakor vagy a részére kiadott idézésben, felhívásban figyelmeztetni kell."

38. § A Bv. tvr. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/A. § (1) A pártfogó felügyelő általi megkeresésre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 71. §-ában foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy

a) a (3) bekezdés szerinti megkeresés nem teljesítése miatt a pártfogó felügyelő rendbírság kiszabását kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál;

b) a (4) és az (5) bekezdés szerinti megkeresés nem teljesítése miatt a pártfogó felügyelő rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságnál vagy az ügyésznél. Ha az feladatának ellátásához szükséges, a pártfogó felügyelő a bíróságtól, az ügyésztől, a nyomozó hatóságtól vagy a büntetés-végrehajtási szervtől is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(2) A pártfogó felügyelő megkeresés útján az (1) bekezdésben meghatározott szervektől, illetve szervezetektől a (3)-(6) bekezdésben meghatározott célból a feladata ellátása során az elítélt alábbi személyes adatait veheti át és kezelheti:

a) a természetes személyazonosító és a lakcímadatait,

b) társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) az 5/B. §-ban meghatározott bűnügyi személyes adatait,

d) a családi állapotára és körülményeire vonatkozó adatokat,

e) a lakáskörülményeire vonatkozó adatokat,

f) a tanulói jogviszonyának adatait,

g) az iskolai végzettségére, szakmai képesítésére vonatkozó adatokat,

h) a foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat,

i) az egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire vonatkozó adatokat,

j) a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat.

(3) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-c) és f)-i) pontjában meghatározott adatokat veheti át és kezelheti.

(4) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot átveheti és kezelheti.

(5) A pártfogó felügyelő pártfogó felügyelői vélemény, környezettanulmány vagy jelentés elkészítése érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-b) és d)-j) pontjában meghatározott adatokat átveheti és kezelheti a Be. 114/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(6) A pártfogó felügyelő az utógondozás ellátása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-b) és f)-h) pontjában meghatározott adatokat veheti át és kezelheti."

39. § A Bv. tvr. a következő 5/B. §-sal egészül ki:

"5/B. § (1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:

a) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) a Bnytv. 16. § c)-l) pontjában és (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el,

c) a Bnytv. 28. § b)-d) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, előzetes letartóztatást vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el.

(2) Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha azokat a bűnügyi nyilvántartásból törölték, vagy ha a közérdekű munkát, illetve a pártfogó felügyeletet végrehajtották, vagy azok végrehajtása megszűnt."

40. § A Bv. tvr. az 5/B. §-t követően a következő 5/C. §-sal egészül ki:

"5/C. § (1) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIX. Fejezet] sértettjét kérelmére értesíteni kell az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról. A kérelmet a büntető ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a sértett az értesítést. A sértett a kérelmét, annak a bírósághoz történő bejelentésével visszavonhatja.

(2) A szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet a bíróság értesítése alapján a sértetti kérelmet a nyilvántartásban rögzíti, és a sértett által megadott lakcímre a szabadulás előtt egy hónappal, félbeszakítás engedélyezése esetén haladéktalanul a sértettnek értesítést küld a szabadon bocsátás időpontjáról. A büntetés-végrehajtási intézet és a bíróság a sértett kérelmét, a sértett nevét és lakcímét zártan kezeli, és biztosítja, hogy ezek az adatok ne jussanak az elítélt a tudomására."

41. § (1) A Bv. tvr. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetésvégrehajtási bíró)

"b) az e törvényben meghatározott esetekben iratok alapján hozhatja meg a döntést, ez esetben beszerzi az ügyész és az elítélt nyilatkozatát, az ügyész és az elítélt a nyilatkozatát a bíróság felhívásától számított nyolc napon belül teheti meg; egyéb esetekben, vagy ha azt szükségesnek tartja, az elítéltet meghallgatja, bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart, az ügyész és a védő az elítélt meghallgatásán jelen lehet; ha az elítélt fogva van, a büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatást, illetve a tárgyalást a büntetés-végrehajtási intézetben tartja,"

(2) A Bv. tvr. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az e fejezetben szabályozott eljárásokat - eltérő rendelkezés hiányában - annak a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetve javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az elítélt a büntetését tölti, illetve ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják. A közérdekű munkával és a pártfogó felügyelettel kapcsolatos e fejezetben szabályozott eljárásokat - eltérő rendelkezés hiányában - a végrehajtásért felelős kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatának székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le."

(3) A Bv. tvr. 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az e fejezetben szabályozott eljárások közül azokban, amelyeknél e törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését iratok alapján hozza meg."

42. § A Bv. tvr. 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében lakcímfigyelést, körözést rendelhet el, illetve elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek, illetve kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki

a) a büntetés-végrehajtási intézetből megszökött,

b) a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből engedély nélkül távozott,

c) a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza,

d) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás letöltését nem kezdte meg,

e) a jogerősen kiszabott közérdekű munkát nem kezdte meg, vagy azt jogellenesen megszakította,

f) a jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg."

43. § A Bv. tvr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása [28/A. § (1)-(2) bekezdés], valamint az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése [28/A. § (1a) bekezdés] iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb fokozat kijelölését a törvény kizárja [28/A. § (3) bekezdés], vagy ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.

(3) Enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése iránti előterjesztés és kérelem tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, ha

a) az enyhébb fokozat kijelölését e törvény kizárja,

b) az elítélt vagy a védője a hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha a korábbi kérelem elutasítását követően a 28/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti idő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet.

(5) Enyhébb fokozat kijelölése, valamint a fokozat megváltoztatása vagy az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése iránt tett előterjesztés elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli."

44. § A Bv. tvr. 7/A. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést; az elítélt vagy a védő által benyújtott kérelem tárgyában - a (2b) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - meghallgatást tart.

(2b) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, ha

a) az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását e törvény kizárja,

b) az elítélt vagy a védője a hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha a korábbi kérelem elutasítását követően a 28/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti idő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet."

45. § A Bv. tvr. 7/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés irányadó az elzárásra ítéltnek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőnek, valamint az előzetesen letartóztatottnak a magánelzárás fenyítést kiszabó határozat elleni fellebbezése elbírálására."

46. § A Bv. tvr. a 7/C. §-t követően a következő alcímmel és 7/D. §-sal egészül ki:

"A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása

7/D. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján történő kizárására a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést - a szabadságvesztés foganatba vételekor - a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró az előterjesztés érkezésétől számított öt napon belül dönt.

(3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának mellőzése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli."

47. § A Bv. tvr. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a magatartási szabályok súlyos megszegése miatt a feltételes szabadság megszüntetésének lehet helye, az ügyész az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak indítványt tesz. Ha az elítélt - az elfogása előtt - a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől, illetve attól, hogy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el, alaposan tartani kell, az ügyész, az indítvány benyújtása után pedig a büntetés-végrehajtási bíró elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét. A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére a Be. előzetes letartóztatás tartamára vonatkozó rendelkezései az irányadók."

48. § A Bv. tvr. 10. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A munkahely kijelöléséről szóló határozat és az új munkahely kijelölése iránti kérelem elutasítása elleni fellebbezés elbírálása

10. § (1) A munkahely, illetve az új munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen bejelentett fellebbezésről a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján dönt. Az elítélt vagy a védő fellebbezése esetén a büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyész nyilatkozatát, az ügyész fellebbezése esetén az elítélt nyilatkozatát. A büntetés-végrehajtási bíró a fellebbezést az ügyész, illetve az elítélt nyilatkozatának a beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a munkahely, illetve az új munkahely kijelöléséről szóló határozatot

a) helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, vagy

b) hatályon kívül helyezi és a pártfogó felügyelőt új eljárás lefolytatására utasítja.

(3) Az elítélt új munkahely kijelölése iránti kérelmét elutasító határozat ellen bejelentett fellebbezésének elbírálására az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli."

49. § (1) A Bv. tvr. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránt az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése alapján tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak."

(2) A Bv. tvr. 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)-(3) bekezdés]."

50. § A Bv. tvr. a 11/A. §-t követően a következő 11/B. §-sal egészül ki:

"11/B. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 49. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető."

51. § A Bv. tvr. a 11/B. §-t követően a következő alcímmel és 11/C. §-sal egészül ki:

"A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre

11/C. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 51. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén - az iratok alapján -, ha a Btk. 112. és 114. §-a a közérdekű munka átváltoztatását lehetővé teszi, a pénzbüntetést közérdekű munkára, ha pedig az kizárt, a pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatja át.

(3) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)-(3) bekezdés].

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghozott, átváltoztatást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(5) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet. Határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye."

52. § A Bv. tvr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet a pártfogó felügyeletnek a feltételes szabadságra bocsátáskor való elrendelése [Btk. 69. § (1) bekezdés b) pont] iránt a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró - feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább három hónap - pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el külön magatartási szabály előírása érdekében.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet elrendeléséről a feltételes szabadságra bocsátásról szóló határozattal dönt, ha az elítélt pártfogó felügyeletét rendeli el, külön magatartási szabályt írhat elő.

(4) A pártfogó felügyelet kötelező alkalmazása esetén a büntetés-végrehajtási intézet a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában megtett előterjesztéshez kapcsolódóan a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább három hónappal előterjesztést tehet a büntetés-végrehajtási bíróhoz - külön magatartási szabály előírása érdekében - pártfogó felügyelői vélemény beszerzése iránt, ha ez az eredményesebb megelőzés érdekében szükséges.

(5) A (4) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, és a pártfogó felügyelet alkalmazásának megállapításával külön magatartási szabályt írhat elő.

(6) A pártfogó felügyelő a (2) és (5) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappal a büntetés-végrehajtási intézetben meghallgatja, és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen kapcsolatot tarthat.

(7) Az e §-ban szabályozott eljárásokban a bűnügyi költséget az állam viseli."

53. § A Bv. tvr. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) A Btk. 70. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a pártfogó felügyelő jelentést készít, és annak megküldésével a pártfogó felügyelet megszüntetésére tesz javaslatot az ügyésznek.

(2) Az ügyész indítványára a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt pártfogó felügyeletét megszünteti, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eredményesen eltelt, és annak szükségessége már nem áll fenn. A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(3) Az ítéletben, illetve a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatása iránt a pártfogó felügyelő tesz javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak. A magatartási szabályok megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van.

(4) A pártfogolt kérelme esetén a büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelőt meghallgathatja, és pártfogó felügyelői véleményt szerezhet be.

(5) A pártfogó felügyelet megszüntetése és a magatartási szabályok megváltoztatása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli."

54. § A Bv. tvr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Ha a szabadságvesztést az ítélet szerint fiatalkorúak börtönében vagy fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani, de az elítélt a huszonegyedik életévét a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt betölti, az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján a Btk. 37. §-a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát, ennek során a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat.

(2) Ha a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában levő elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt betölti a huszonegyedik életévét, a szabadságvesztés fokozatának a Btk. 37. §-a alapján történő meghatározása, valamint a fiatalkorú végrehajtás során tanúsított magatartására figyelemmel a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazása iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(3) Ha az előterjesztés a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazására is irányult, a büntetés-végrehajtási bíró meghallgatást tart, egyéb esetben a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján a Btk. 37. §-a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát. A büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés fokozatának meghatározásakor a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat azzal, hogy az ott meghatározott szempontokon túl a fiatalkorúnak a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított magatartását is vizsgálni kell.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli."

55. § A Bv. tvr. a 14. §-t követően a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:

"Az elévülés megállapítása

14/A. § A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára, iratok alapján megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajthatóságának kizártságát a 18. § szerinti elévülés bekövetkezése miatt."

56. § A Bv. tvr. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az intézeti tanács az előterjesztést az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt legalább három hónappal teszi meg a büntetés-végrehajtási bíróhoz, és abban - ha ez a fiatalkorú további fejlődése és a megelőzés érdekében szükséges - külön magatartási szabály előírása érdekében pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére is javaslatot tehet."

57. § A Bv. tvr. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre

16. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető."

58. § A Bv. tvr. III. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"III. FEJEZET

A BÜNTETÉSEK ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁT KIZÁRÓ OKOK

17. § A büntetés vagy intézkedés végrehajtását kizárja

a) az elítélt halála,

b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) törvényben meghatározott egyéb ok.

Az elévülés

18. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül

a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,

b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,

c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év,

d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év

elteltével.

(2) Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el.

(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága

a) ötévi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,

b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év

elteltével évül el.

(4) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el.

(5) Nem évül el

a) az emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet) miatt kiszabott,

b) a háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt kiszabott,

c) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott egyéb háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évig tartó vagy ennél súlyosabb,

d) az életfogytig tartó

szabadságvesztés végrehajthatósága.

18/A. § (1) Az elévülés határideje a büntetést vagy az intézkedést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik.

(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.

(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének vagy a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik.

(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása végett tett intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

Kegyelem

18/B. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt büntetését vagy a vele szemben alkalmazott próbára bocsátást, jóvátételi munkát és javítóintézeti nevelést kegyelemből elengedheti vagy mérsékelheti.

(2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajtott büntetésre vagy intézkedésre vonatkozhat. A kegyelem gyakorlása szempontjából a kiutasítás mindaddig nem tekinthető végrehajtottnak, amíg annak tartama el nem telt.

(3) Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemben részesíti, a büntetőjogi következmények [Btk. 98. § (3) bekezdés] - ellenkező rendelkezés hiányában - az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.

(4) Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik.

Egyes büntetések végrehajtásának kizárása

18/C. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés, az elzárás és a közérdekű munka nem hajtható végre."

59. § A Bv. tvr. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik."

60. § A Bv. tvr. a 22. §-t követően a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) Az elítélt felügyelettel vagy anélkül meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, részt vehet a hozzátartozója temetésén. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka elrendelheti bilincs használatát, kivételesen a végrehajtás biztonsága érdekében vagy közbiztonsági érdekből megtagadhatja a látogatás, illetve a temetésen való részvétel engedélyezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli eltávozás az öt napot nem haladhatja meg, annak tartama a szabadságvesztésbe beszámít."

61. § A Bv. tvr. a 23. §-t követően a következő 23/A-23/E. §-sal egészül ki:

"23/A. § (1) Az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki kell zárni, ha a határozott ideig tartó szabadságvesztés letöltését önhibájából határidőben nem kezdte meg.

(2) Az elítéltet erre a következményre a szabadságvesztés megkezdésére kiadott felhívásban, halasztás engedélyezése esetén a határozatban figyelmeztetni kell.

23/B. § (1) A szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha

a) a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető, és

b) a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a Btk. 38. § (2) bekezdése szerinti vagy a bíróság által az ítéletben megállapított részét, az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság által a Btk. 43. § (1) bekezdése alapján az ítéletben meghatározott tartamot letöltötte.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadágra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) rendelheti el, és az elítélt számára a Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő.

23/C. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést - ide nem értve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést - tölt.

(2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt ezeket párhuzamosan tölti.

(3) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének a Btk. 40. § (1) bekezdésében meghatározott valamely feltétele fennáll-e.

23/D. § (1) Ha a határozott idejű szabadságvesztésből vagy az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságot megszünteti.

(2) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározott feltétele fennáll-e.

23/E. § Ha az összbüntetési ítélet olyan időpontban emelkedik jogerőre, amikor az elítélt az összbüntetésként megállapított szabadságvesztést már kitöltötte, és az elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, a végrehajtásra kerülő szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát."

62. § A Bv. tvr. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt)

"b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát és - ha e törvény másként nem rendelkezik - a hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását,"

63. § (1) A Bv. tvr. 28/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti."

(2) A Bv. tvr. 28/A. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha)

"e) az elítélt olyan életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra."

64. § A Bv. tvr. a 28/B. §-t követően a következő 28/C. §-sal egészül ki:

"28/C. § (1) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabályok a különleges biztonságú zárkában vagy körleten történő elhelyezés esetén annak végrehajtási rendjéhez igazodnak.

(2) A különleges biztonságú zárkában vagy körleten elhelyezett elítélt a büntetés-végrehajtási intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani."

65. § A Bv. tvr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi szabadságát.

(2) A szabadságvesztés végrehajtása alatt

a) szünetelnek azok az állampolgári jogok és kötelezettségek, amelyek a büntetés végrehajtására tekintettel nem gyakorolhatóak,

b) szünetelnek azok az állampolgári jogok, amelyekre - ha a bíróság az elítéltet eltiltotta a közügyek gyakorlásától -a közügyektől eltiltás hatálya kiterjed,

c) korlátozottan érvényesíthetők azok a jogok és állampolgári kötelezettségek, amelyekről törvény így rendelkezik, vagy amelyek gyakorlásában, illetve teljesítésében az elítélt akadályozva van."

66. § A Bv. tvr. 33. § (1) bekezdés f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az elítélt köteles - különösen -)

"f) alávetni magát a jogszabályban előírt kötelező vagy egészségi állapotának megítéléséhez szükséges orvosi vizsgálatnak és a jogszabály szerint kötelező, illetve életmentő gyógykezelésnek, a műtétre az egészségügyi jogszabályok az irányadók;

g) a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, és nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban."

67. § (1) A Bv. tvr. 36. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélt jogosult)

"f) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra;"

(2) A Bv. tvr. 36. § (1) bekezdése a következő p)-q) ponttal egészül ki:

(Az elítélt jogosult)

"p) az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott iratokba vagy az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett iratról elektronikus eszközön kiadott másolatba történő betekintéshez a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított eszközt igénybe venni;

q) a már megállapított nyugellátásának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, valamint egyéb rendszeres pénzbeli juttatásának a meghatalmazott személy kezéhez vagy a büntetés-végrehajtási intézethez folyósítására, továbbá a saját jogon járó családi pótléknak a letéti számláján való elhelyezésére."

(3) A Bv. tvr. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A terhes és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a gyermek fejlődését szolgáló, e törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók. Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egyéves koráig az anyjával együtt kell elhelyezni."

(4) A Bv. tvr. 36. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az anya és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha

a) az anya a gyermek gondozását nem vállalja,

b) a bíróság a szülői felügyeletet az anya valamennyi gyermekével kapcsolatosan megszüntette,

c) az anya ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult,

d) az anya egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja ellátni. Ez utóbbi esetben, ha az anya a gyermekét szoptatja, a gyermek a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek körletén elhelyezhető.

(4b) A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult másik szülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és a gyermek fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.

(4c) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a gyermek elhelyezése iránt indított eljárás elbírálására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes bíróság jogosult."

(5) A Bv. tvr. 36. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az elítélt állampolgári jogai a következőképpen módosulnak:)

"g) a pénzküldemény küldése és fogadása a jogcím igazolásához, az elítélt nyilatkozatához vagy kapcsolattartói minőség - ideértve a védővel való kapcsolattartást is - fennállásához köthető."

(6) A Bv. tvr. 36. § (6) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga)

"e) a (7) és (8) bekezdésben meghatározott kivételekkel a szülői felügyelethez."

(7) A Bv. tvr. 36. §-a a következő (6a)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

(7) A (4) bekezdés szerinti együttes elhelyezése esetén az anya a gyermek felett a gondozás és a nevelés jogát gyakorolja.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott eseten kívül az elítélt a gyermekével kapcsolattartásra jogosult, és a büntetés-végrehajtási jogviszony keretei között részt vehet a gyermek nevelésében, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntésében, kivéve, ha a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy korlátozta.

(9) Ha az elítélt a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére követte el, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett ellen elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési körülményeiből a szexuális motívum kimutatható, az elítélt befogadását követően fel kell mérni, hogy mennyire áll fenn a veszélye annak, hogy szabadon bocsátását követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Ha ennek a lehetősége fennáll, akkor az elítélt részére-önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt."

68. § A Bv. tvr. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a fiatalkorú a Btk. XIX. Fejezet alá tartózó bűncselekményt követett el, a sajátos fejlődési szükségleteit fokozottan figyelemmel kell kísérni, és részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt."

69. § A Bv. tvr. V. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"V. FEJEZET

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA

A közérdekű munka végrehajtásának rendje

60. § (1) A közérdekű munka végrehajtásnak célja, hogy az elítélt a köz érdekében álló munkát végezzen, és hogy az az elítélt bűnismétlése megelőzésének és társadalmi beilleszkedésének az elősegítését is szolgálja.

(2) A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik, amely feladatát a központi vagy helyi önkormányzati költségvetési szervekkel vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetekkel, az egyházi fenntartású intézményekkel, a közhasznú jogállású szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel (a továbbiakban együtt: munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el.

(3) A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony, az elítélt a munkát büntetés-végrehajtási jogviszony keretében végzi.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb tizenkét óra. A közérdekű munkavégzés heti időtartama legalább négy óra, de a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A letöltött közérdekű munkát órákban kell nyilvántartani.

(5) A közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül végre kell hajtani. A félbeszakítás, valamint a közérdekű munka szabadságvesztés büntetés vagy előzetes letartóztatás foganatba vétele miatti megszakításának tartama e határidőbe nem számít be. Ha két éven belül a közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő jelentést készít, és a 67/C. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi az ügyésznél a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozását.

(6) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt jogosult

a) a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelemre,

b) ha a munkakör jellege indokolja, a munkahely által biztosított munkaruházatra és egyéni védőeszköz-ellátásra,

c) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a külön törvény szerinti baleseti ellátásként baleseti egészségügyi szolgáltatásra.

(7) Munkahelyi és üzemi baleset esetén a pártfogó felügyelő és a munkahely képviselője közös jegyzőkönyvet vesz fel, a továbbiakban a munkahely a munkavédelemről szóló törvényben és az egyéb, munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint jár el.

(8) A közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek az általa okozott kárért való felelősségére, illetve az elítéltet ért kárért a munkahely felelősségére a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt anyagi felelősségének a mértékét a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók távolléti díjának figyelembevételével kell megállapítani.

(9) A közérdekű munka végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel szemben szabadságvesztést vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

61. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján megjelentetett tájékoztatóban ismerteti a munkahelyekkel a közérdekű munkára ítéltek igénybevételének lehetőségét.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka szervezése céljából a közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyekről foglalkoztatói nyilvántartást (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás) vezet. Az állami foglalkoztatási szerva büntetőügyben kiszabott közérdekű munka végrehajtásra kijelölhető munkahelyekről vezetett foglakoztatói nyilvántartást és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) alapján létrehozott közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásnak a foglalkoztatókra vonatkozó részét egységes rendszerként működteti.

(3) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyként nyilvántartásba vehető:

a) a központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerv,

b) az állami és az önkormányzati fenntartású intézmény,

c) az állami és az önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

d) a helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezet,

e) az egyházi fenntartású intézmény,

f) a közhasznú jogállású szervezet,

g) a civil szervezet,

h) a gazdálkodó szervezet.

(4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkahelyek kötelesek bejelenteni, a (3) bekezdés d)-h) pontjában meghatározott munkahelyek bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére az (5) bekezdés a)-i) pontjában foglalt adatokat.

(5) A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza

a) a kijelölhető munkahely megnevezését és elérhetőségét,

b) a közérdekű munkajellegét (FEOR), a munkahelynek a tevékenységét (TEÁOR), a közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezését, leírását,

c) a kijelölhető munkahely által igényelt létszámot,

d) a munkavégzés helyét,

e) a munkavégzés tartamát,

f) a napi munkaidő legalacsonyabb és legmagasabb mértékét,

g) az arra vonatkozó adatokat, hogy a közérdekű munka az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti napokon végezhető-e,

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb létszámát,

i) a munkavégzéséhez szükséges

ia) iskolai végzettségre, szakképesítésre,

ib) személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra vonatkozó adatokat.

(6) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján való közzététellel tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik.

(7) A pártfogó felügyelő munkahely kijelöléséről szóló értesítése alapján az állami foglalkoztatási szerv átvezeti a változásokat a foglalkoztatói nyilvántartás (5) bekezdés szerinti adatain. Ha a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről értesíti a foglalkoztatási szervet, akkor a kijelölt munkahely nem jeleníthető meg a szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka, illetve a pénzbírság, helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság megváltására vállalt közérdekű munka elvégzésre kijelölhető munkahelyként a foglalkoztatási szerv által a Szabs. tv. alapján vezetett közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásban.

(8) Ha a foglalkoztatói nyilvántartás alapján a közérdekű munka elvégzésre nincs kijelölhető munkahely, a pártfogó felügyelő arra a Szabs. tv. alapján vezetett közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás szerinti munkahelyet is kijelölhet.

A munkahely kijelölése

62. § (1) A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakóhelye - ennek hiányában a tartózkodási helye - szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül megidézi, egyben az iskolai végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok bemutatására hívja fel.

(2) Ha az elítéltnek magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert, az eljárásra a Fővárosi Kormányhivatal pártfogó felügyelője illetékes.

(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakóhelye, ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson kérheti, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálata jelölje ki.

(4) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő foglalkoztathatósági szakvélemény kiadása érdekében kezdeményezi az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát és az elítéltet a vizsgálaton való megjelenésre hívja fel.

(5) Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági vizsgálaton megjelenni. A felhívásban az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy ha a vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi.

(6) Ha a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzésére jogosult arról értesíti a pártfogó felügyelői szolgálatot, hogy az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelent meg és az elítélt a távolmaradását nem mentette ki, a pártfogó felügyelő jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

63. § (1) Az elítélt a foglalkoztathatósági szakvéleményt köteles bemutatni a pártfogó felügyelőnek, aki ennek alapján - kivéve, ha a közérdekű munkavégzés félbeszakítására okot adó körülmény áll fenn - legkésőbb a foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított tizenöt napon belül a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet határozatban jelöli ki.

(2) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő köteles a kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás mellett egyeztetni a kijelölhető munkahellyel. A kijelölés esetére a kötelezettségek vállalásáról a munkahely vezetője vagy képviseletre jogosult tisztségviselője nyilatkozatot tesz.

(3) A munkahely kijelölésénél az ítélet rendelkezésén túl figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, a foglalkoztathatósági szakvéleményt, az elítélt szakképzettségét, szakképesítését és a munkára való alkalmasságát, valamint az elkövetett bűncselekmény jellegét.

(4) A munkavégzés helyeként nem jelölhető ki az a munkahely,

a) ahol az ellátandó munkakört az elítélt - büntetett előéletére vagy a foglalkozástól eltiltás hatályára figyelemmel, vagy egészségi állapota miatt - nem töltheti be,

b) amelynek az elítélt akár a közérdekű munka megkezdése előtt, akár annak végrehajtása alatt vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, vagy abban üzletrésszel rendelkezik,

c) ahol az elítélt a közérdekű munka végrehajtása során a Ptk. szerinti hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba,

d) amelynél a munkába járás költségeit az elítélt előreláthatólag nem tudja fedezni.

(5) A határozatban a pártfogó felügyelő meghatározza a munkavégzés kezdő időpontját.

(6) A munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyész, az elítélt és védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezhet. A fellebbezést az ügyben eljárt kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál kell benyújtani. Ha a munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a fellebbezésről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni. A pártfogó felügyelő a fellebbezést a rendelkezésre álló iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

(7) Ha az elítélt a fellebbezésben kizárólag a közérdekű munka megkezdésének az időpontját kifogásolja, a büntetés-végrehajtási bíró a fellebbezést félbeszakítási kérelemként bírálja el.

(8) Ha az elítélt a pártfogó felügyelői meghallgatáson vagy a munkahely kijelöléséről szóló határozattal szemben benyújtott fellebbezésében úgy nyilatkozik, hogy a közérdekű munka elvégzését megtagadja, a pártfogó felügyelő erről jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

64. § (1) A munkahely kijelöléséről - a határozat előkészítése során a munkahellyel való kapcsolatfelvétel alapján -, továbbá a fellebbezés folytán a kijelölés módosításáról haladéktalanul értesíteni kell az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet.

(2) A munkahely kijelöléséről szóló jogerős határozatot a pártfogó felügyelő kézbesíti az elítéltnek, és egyben a munkavégzés megkezdésére hívja fel az elítéltet. A felhívásban az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy a foglalkoztathatósági szakvéleményt a munkahely képviselőjének mutassa be, továbbá arra, hogy ha a kijelölt munkahelyen a felhívás szerinti határidőn belül vagy időpontban nem jelenik meg, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi.

(3) A munkavégzés kezdő időpontjáról a pártfogó felügyelő értesíti a munkahelyet.

65. § (1) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján - a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető munkahelyekre figyelemmel - megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt ideiglenesen nem lesz foglalkoztatható, és egészségi állapotában a közeli jövőben változás nem várható, a pártfogó felügyelő jelentést készít és a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz a közérdekű munka félbeszakítására.

(2) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, ami a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, a pártfogó jelentést készít és a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének a megállapítására.

Új munkahely kijelölése

66. § (1) Az elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője hivatalból vagy az elítélt, illetve a munkahely kérelmére a közérdekű munka végrehajtására új munkahelyet jelöl ki, ha a közérdekű munka

a) a kijelölt munkahelyen nem hajtható végre,

b) végrehajtása

ba) a munkafegyelem biztosítása érdekében vagy

bb) az elítélt személyi körülményeiben történt változás miatt

más munkahelyen célszerű,

c) azért nem teljesíthető, mert az elítélt jövedelmi viszonyai miatt nem képes fedezni a kijelölt munkahelyre történő utazás költségeit, és azokat a munkahely sem fizeti meg.

(2) A pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki, ha erre a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyész felhívja.

(3) Az új munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyész, az elítélt és védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezést jelenthet be. Az elítélt és védője az új munkahely kijelölése iránti kérelmet elutasító határozattal szemben is fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az ügyben eljárt kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál kell benyújtani. Ha az új munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a fellebbezésről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A pártfogó felügyelő a fellebbezést a rendelkezésre álló iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése, az elítélt és a munkahely kötelezettségei

67. § (1) A közérdekű munka végrehajtását a pártfogó felügyelő ellenőrzi, ennek keretében rendszeresen vizsgálja, hogy az elítélt, illetve a munkahely a közérdekű munka végrehajtásával összefüggő kötelezettségeinek eleget tesz-e.

(2) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának nyilvántartására nyilvántartó lapot és jelenléti ívet állít ki, amely tartalmazza

a) az ügy számát,

b) az elítélt természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és egyéb elérhetőségét,

c) a munkahelyen történő megjelenések időpontját,

d) az egy munkanapon ledolgozott órák számát és munkanaponként az elítélt és a munkahely képviselőjének aláírását,

e) az összesen ledolgozott órák számát.

(3) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt köteles

a) a kijelölt munkahelyen a munkaidő kezdetére munkaképes állapotban megjelenni, és a meghatározott munkaidőben munkát végezni, esetleges hiányzásait orvos által vagy más megfelelő módon igazolni,

b) a kijelölt munkát szakismerete, képessége és legjobb tudása szerint, fegyelmezetten, a kijelölt munkahely képviselőjének az utasításai, vagy ha a munka felügyeletét a pártfogó felügyelő vagy a pártfogó felügyelői asszisztens látja el, az ő utasítása szerint elvégezni,

c) a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a balesetvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani,

d) a kijelölt munkahelyen munkát végzőkkel együttműködni, és a munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő,

e) a közérdekű munka végrehajtása során az elítélt a pártfogó felügyelővel köteles együttműködni és számára a szükséges tájékoztatást megadni, a közérdekű munka végrehajtását elősegítő rendelkezéseit megtartani.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a munkahely köteles

a) az elítéltet az ítélet és a kijelölésről szóló határozat szerinti közérdekű munkával, hetente legalább egy napon, napi legalább négy és legfeljebb tizenkét óra közötti tartamban foglalkoztatni,

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

c) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani,

d) az elítéltet a munkavédelemmel, a balesetvédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokról kioktatni,

e) az elítéltnek a munkával összefüggésben okozott kárt megtéríteni,

f) a pártfogó felügyelő által megküldött nyilvántartó lapot és jelenléti ívet vezetni,

g) az elítéltről kért felvilágosítást a pártfogó felügyelőnek megadni,

h) haladéktalanul értesíteni a pártfogó felügyelőt arról, ha

ha) az elítélt a büntetése letöltését megkezdte,

hb) az elítélt a közérdekű munka önkéntes végrehajtásának nem tesz eleget,

hc) új munkahely kijelölése tűnik célszerűnek,

hd) rendkívüli esemény következett be, így különösen, ha az elítéltet munkahelyi baleset érte,

he) az elítélt a meghatározott közérdekű munkát teljesítette.

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

67/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy védője kérelmére fontos okból, különösen az elítélt családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka végrehajtását félbeszakíthatja. A félbeszakítás tartama - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - évente a hatvan napot nem haladhatja meg.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt

a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,

b) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre,

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását ideiglenesen nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető munkahelyekre figyelemmel az elítélt ideiglenesen nem foglalkoztatható, legfeljebb egy évre.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha

a) a gyermek nem az elítélt gondozásában van,

b) a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,

c) az elítélt egészségi állapota a közérdekű munka elvégzését lehetővé teszi.

(4) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt az elévülés nyugszik.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

67/B. § A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt

a) megszületett gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott,

b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült,

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy a megismételt foglalkoztathatósági vizsgálat szerint a közérdekű munka végzésére az elítélt nem alkalmas,

d) a határozat jogerőre emelkedését követően öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

67/C. § (1) A pártfogó felügyelő jelentést készít, ha

a) az elítélt a közérdekű munka elvégzését megtagadja,

b) az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az elítélt önhibájára visszavezethető okból

ca) a közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg,

cb) a munkavégzési kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget,

cc) a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított,

cd) a 60. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) A pártfogó felügyelő a jelentést - az azt alátámasztó bizonyítékok csatolásával - megküldi az ügyésznek, és javaslatot tesz a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozására.

(3) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, illetve további bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt.

(4) Ha az átváltoztatás indítványozására az ügyész nem lát alapot, az ügyész, illetve ha a büntetés-végrehajtási bíró az ügyész indítványát elutasítja, a büntetés-végrehajtási bíró új munkahely kijelölésére hívja fel a kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.

67/D. § (1) A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.

(2) A közérdekű munka szabadságvesztésre a munkahely kijelölését megelőzően is átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethető vissza."

70. § A Bv. tvr. 68. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép.

(3b) A közérdekű munka vagy annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy két óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg."

71. § A Bv. tvr. a 69. §-t követően a következő VI/A. fejezettel egészül ki:

"V/A. FEJEZET

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA ÉS A PÉNZBÜNTETÉS HELYÉBE LÉPŐ SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA

69/A. § (1) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására a IV. fejezet rendelkezéseit e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására - kivéve a Btk. 51. § (2) bekezdésében meghatározott esetet - a szabadságvesztés fogház fokozatának rendelkezései az irányadók, azzal, hogy a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt

a) a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt elhelyezhető,

b) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,

c) kérelmére részt vehet a munkáltatásban.

(3) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az idejére - legfeljebb öt napig - a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a (2) bekezdés b)-c) pontjában, továbbá a 22/A. § (1) bekezdésében és a 36. § (1) bekezdés b)-c), k) és m)-n) pontjában, a 36. § (3) bekezdésében, valamint a 36. § (5) bekezdés e) pontjában foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 37/A. § (2)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

(5) A magánelzárás fenyítés a Btk. 51. § (2) bekezdése esetén is legfeljebb tíz napig terjedhet.

69/B. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka fontos okból, így különösen az elkövető személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra félbeszakíthatja.

(2) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az a büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést félbeszakítja.

(3) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés elévülése nyugszik."

72. § A Bv. tvr. VII. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"VII. FEJEZET

A FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS, A JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS, A KIUTASÍTÁS, A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS, A KITILTÁS ÉS A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA"

73. § A Bv. tvr. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jogszabály foglalkozástól eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlását a foglalkozáshoz szükséges jártasság, alkalmasság igazolásától teheti függővé. Az elítélt a foglalkozás újbóli gyakorlását mindaddig nem kezdheti meg, amíg a foglalkozáshoz szükséges jártasságát, alkalmasságát a jogszabályban előírt módon nem igazolja. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a végleges hatályú eltiltás alóli mentesítés esetén is az alkalmasság igazolásának módjára."

74. § A Bv. tvr. a következő 76. §-sal egészül ki.

"76. § (1) A sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtását - a bíróság értesítése alapján -a sportrendészeti nyilvántartás alapján a rendőrség ellenőrzi.

(2) Az elítélt az eltiltás tartama alatt köteles a bíróság által meghatározott sportrendezvények, sportlétesítmények helyszínétől távol maradni."

75. § A Bv. tvr. a 82. §-t követően a következő II/A. címmel egészül ki:

"II/A. cím

A jóvátételi munka végrehajtása

82/A. § (1) A jóvátételi munka elvégzését a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül kell igazolni az ügyben első fokon eljárt bíróságnál.

(2) A jóvátételi munkát a bíróság által megállapított munkaórák szerinti tartamban kell elvégezni, az elítélt és a munkavégzés helyét biztosító szervezet vagy intézmény megegyezése szerinti feltételekkel. Az elítélt köteles a jóvátételi munkavégzés helyét biztosító szervezet vagy intézmény munkabiztonságra vonatkozó rendelkezéseit megtartani.

(3) A jóvátételi munka idejére nem létesül munkaviszony. A jóvátételi munka nem minősül szervezett munkavégzésnek.

(4) A jóvátételi munka elvégzéséről az érintett állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény vezetője, közhasznú jogállású civil szervezet vezető tisztségviselője vagy az egyház, illetve belső egyházi jogi személy képviselője vagy erre felhatalmazott tisztségviselője, valamint az egyházi intézmény vezetője két példányban igazolást állít ki. Az igazolás közokirat. Az elítélt az igazolás egyik példányát a bíróság részére átadja.

(5) A pártfogó felügyelői szolgálat szükség esetén tanácsadással segíti az elítéltet a jóvátételi munka helyének kiválasztásában. Ennek érdekében a pártfogó felügyelői szolgálat önkéntes bejelentkezés alapján nyilvántartást vezet azokról az állami vagy önkormányzati intézményekről, közhasznú jogállású civil szervezetekről, egyházakról vagy egyházi intézményekről, amelyek jóvátételi munka végzésére elítéltet fogadnának.

(6) A jóvátételi munkahelyek nyilvántartása tartalmazza az (5) bekezdés szerinti szervezet megnevezését, székhelyét, a képviselő vagy kapcsolattartó személy nevét és telefonos elérhetőségét, a jóvátételi munka jellegét, valamint a munkavégzésre igényelt létszámot.

(7) Ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, részére a pártfogó felügyelő a jóvátételi munkavégzés helyének kiválasztásában segítséget nyújt, továbbá a pártfogó felügyelő a jóvátételi munka elvégzését ellenőrzi."

76. § (1) A Bv. tvr. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kényszergyógykezelést és az ideiglenes kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, a továbbiakban: Intézet) kell végrehajtani."

(2) A Bv. tvr. 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kényszergyógykezelés, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik."

77. § A Bv. tvr. a 90. §-t követően a következő VI/A. címmel és 91. §-sal egészül ki:

"VI/A. cím

Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása

91. § (1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére - a Be. 596/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltató köteles. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét a bírósági végrehajtó hajtja végre.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a bírósági végrehajtó értesítése alapján a tárhelyszolgáltatóval szemben a hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A pénzbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(3) Ha a tárhelyszolgáltató a rendbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő egy munkanapon belül a kötelezettségét nem teljesíti, a pénzbírság háromhavonta ismételten kiszabható. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három év elteltével pénzbírság kiszabásának nincs helye.

(4) Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal jogerősen kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró az iratokat haladéktalanul megküldi az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről első fokon határozatot hozó bíróságnak a Be. 596/A. §-a szerinti eljárás lefolytatása érdekében.

(5) Az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását az elektronikus hírközlési szolgáltatók a bíróság határozatáról szóló értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek végrehajtani."

78. § (1) A Bv. tvr. 102. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelet megszűnik, ha)

"d) a büntetés-végrehajtási bíró a Btk. 70. § (3) bekezdése alapján a pártfogó felügyelet fele része, de legfeljebb egy év eltelte után megszünteti."

(2) A Bv. tvr. 102. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pártfogó felügyelet végrehajtása a Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott esetben a szabadságvesztés, illetve a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel."

79. § A Bv. tvr. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A javítóintézet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felügyelete és közvetlen irányítása alatt álló nevelőintézet. A javítóintézeti neveléssel kapcsolatos bírósági határozatok végrehajtását illetően a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter - a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter általános felügyeleti jogát nem érintve - szakfelügyeletet gyakorol."

80. § (1) A Bv. tvr. 112. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Kizárt az ideiglenes elbocsátása annak a fiatalkorúnak, akinek a fegyelmi felelősségét a javítóintézet engedély nélküli elhagyása miatt legalább három alkalommal megállapították."

(2) A Bv. tvr. 112. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni, ha a fiatalkorú a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Ha a magatartási szabályok megszegése miatt az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének lehet helye, a pártfogó felügyelő, illetve a rendőrség - a pártfogó felügyelő egyidejű értesítése mellett - a bizonyítási eszközök megjelölésével a megszüntetés érdekében az ügyészhez fordul."

81. § A Bv. tvr. 112/A. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az ideiglenes elbocsátás előkészítése során)

"c) annak esedékessége előtt legalább három hónappal a külön magatartási szabályok előírása érdekében a büntetés-végrehajtási bírónál pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére tesz javaslatot."

82. § (1) A Bv. tvr. 118. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az előzetesen letartóztatott)

"l) jogosult naponta legalább egy órai szabad levegőn tartózkodásra."

(2) A Bv. tvr. 118. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az előzetesen letartóztatott és a pártfogó felügyelő közötti kapcsolattartáshoz nem kell beszerezni a rendelkezési jogkör gyakorlójának a hozzájárulását.

(7) Ha az előzetesen letartóztatott ellen a Btk. XIX. Fejezet alá tartózó bűncselekmény elkövetése miatt indult meg a büntetőeljárás, részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt."

83. § A Bv. tvr. XI. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XI. FEJEZET

AZ ELZÁRÁS ÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA

I. cím

Közös szabályok

122. § (1) Az elzárás (Btk. 46. §), valamint a szabálysértési elzárás és a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás (a Btk. 46. §-a szerinti elzárás kivételével e fejezetben a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás) a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre.

(2) Az elzárást és a szabálysértési elzárást a külön jogszabályban kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. Ha az elzárásra ítélt és a szabálysértési elzárással sújtott elkövető külön gondoskodást igénylő mentális vagy fizikai állapota ezt indokolttá teszi, az elzárás és a szabálysértési elzárás sajátos büntetés-végrehajtási intézetben is végrehajtható.

(3) Az elzárásra ítéltet és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőt - eltérő rendelkezés hiányában - ugyanazon jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtására a 19-21. §, a 22/A. §, a 25. § (1) bekezdése, a 28. § (2) bekezdés b)-c) pontja, a 33. § (3)-(4) bekezdése, a 34. §, a 35. §, 36. § (1) bekezdés a), e)-f) és h)-i) pontja, a 43. §, a 47. § és az 53/A. § irányadók. Ha e fejezet valamely kérdésben rendelkezést nem tartalmaz, az elzárás végrehajtására a szabadságvesztés fogház fokozatára irányadó szabályokat kell alkalmazni, és az elítéltet, illetve az elkövetőt megfelelően megilletik az elítélt részére biztosított jogosultságok.

(4) Az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetők együtt helyezhetők el. Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során el kell különíteni

a) az elzárásra ítélteket és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőket a szabadságvesztésre ítéltektől, valamint az előzetesen letartóztatottaktól, azonban a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt dolgozhatnak,

b) a férfiakat a nőktől,

c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól.

(5) Az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtása alatt a katonákat a (4) bekezdésben előírtakon felül a többi elzárásra ítélttől és szabálysértési elzárást töltő elkövetőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.

(6) A katona elzárásának és szabálysértési elzárásának végrehajtására az 55. § rendelkezései megfelelően irányadók.

(7) E § alkalmazásában katona: elzárásra ítélt vonatkozásában a Btk. 127. § (1) bekezdésében, szabálysértési elzárással sújtott elkövető vonatkozásában a Szabs. tv. 28. § (1) bekezdésében meghatározott az a személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának megkezdésekor vagy a végrehajtás alatt fennáll.

123. § (1) Az elzárást, illetve szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést töltő vagy más ügyben előzetes letartóztatásban levő elítélten, illetve elkövetőn az elzárást, illetve a szabálysértési elzárást a szabadságvesztés kitöltését, a javítóintézetből történő elbocsátás vagy az előzetes letartóztatás megszüntetését követően kell végrehajtani.

(2) Az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtásának az elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel vagy az elkövetővel szemben szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

124. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elítélt vagy védője, illetve az elkövető és képviselője kérelmére fontos okból, különösen az elítélt, illetve az elkövető személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás félbeszakítását legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra engedélyezheti.

(2) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az a büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtását félbeszakítja.

(3) A félbeszakítás tartama az elzárás és a szabálysértési elzárás tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt az elzárás és a szabálysértési elzárás elévülése nyugszik.

(4) A félbeszakítási kérelmet elutasító határozat ellen az elítélt és a védője, illetve az elkövető és képviselője, fiatalkorú esetén továbbá a törvényes képviselő a határozat közlésétől számított három napon belül panaszt jelenthet be.

125. § (1) Az elítélt, illetve az elkövető köteles

a) az elzárást, illetve szabálysértési elzárást a büntetés-végrehajtási szervek által meghatározott helyen tölteni,

b) az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtásának rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,

c) a büntetés-végrehajtási intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni,

d) a tartására fordított összeget megfizetni,

e) a végrehajtás alatt okozott kárt megtéríteni (34. §),

f) tankötelezettsége esetén az általános iskolai tanulmányokat folytatni.

(2) Az elítélt, illetve az elkövető

a) a saját ruháját viselheti,

b) hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által jóváhagyott személyekkel levelezhet,

c) hetente legalább három alkalommal tíz perc időtartamban távbeszélő használatára jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet, illetve az elkövetőt tájékoztatni kell,

d) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,

e) heti négy óra kimaradásra mehet, a kimaradás tartama az elzárásba beszámít,

f) a külön jogszabályban meghatározott összeget a személyes szükségleteire használhatja fel,

g) csomagot hetente kaphat,

h) a büntetés-végrehajtási intézetben a rendelkezésre álló sport- és közművelődési lehetőségeket igénybe veheti,

i) naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra jogosult,

j) panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére jogosult.

(3) Ha az elítélt ellen újabb büntetőeljárás, illetve az elkövető ellen büntetőeljárás indul vagy van folyamatban, részére kimaradás nem engedélyezhető.

(4) Ha az elzárás, illetve szabálysértési elzárás tartama a húsz napot meghaladja, az elítélt, illetve az elkövető kérelmet nyújthat be a kimaradás összevontan történő kiadása érekében. Összevontan legfeljebb huszonnégy óra kimaradás engedélyezhető.

(5) Az elítélt, illetve az elkövető szökés vagy engedély nélküli eltávozás esetén, továbbá ha az elítélt, illetve az elkövető engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza, az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtása alatt további kimaradásra nem mehet. Az intézet parancsnoka erről határozatot hoz. Ha egy éven belül újabb elzárást, szabálysértési elzárást vesznek foganatba, az intézet parancsnoka e körülményekre figyelemmel az újabb büntetés tekintetében a kimaradást határozattal megtilthatja.

(6) Az elítélt, illetve az elkövető részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt, illetve az elkövető a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt, illetve az elkövető személyazonosságát a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az elítélt, illetve az elkövető választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt, illetve az elkövető részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

(7) Az elítélt, illetve az elkövető a 36. § (5) bekezdés c) pontjának megfelelően jogosult nyilatkozatot tenni a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel. A nyilatkozattétel korlátozására és engedélyezésére a 36/C-36/E. § rendelkezései az irányadók.

(8) Az elítélt, illetve az elkövető részt vehet a munkáltatásban, amiért részére a szabadságvesztésre ítéltekkel azonos mértékű munkadíj jár, és munkavédelemre jogosult. Az elítélt, illetve az elkövető külső munkában részt vehet. A munkáltatására a 44. § (2)-(5) bekezdése és a 45. § (1)-(3) bekezdése irányadó.

(9) Az elzárást és a szabálysértési elzárást foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az idejére - legfeljebb öt napig - az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a (2) bekezdés b)-e) és g)-i) pontjában, a (3) és (6) bekezdésben, továbbá a 22/A. § (1) bekezdésében foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 37/A. § (2)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

125/A. § (1) Az elítélt, illetve az elkövető a következő jutalmakban részesíthető:

a) dicséret,

b) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,

c) pénzjutalom,

d) rendkívüli kimaradás, ami az elzárás tartamába beszámít.

(2) Az elítélttel, illetve az elkövetővel szemben alkalmazható fenyítések:

a) feddés,

b) a személyes szükségletekre fordítható összeg legfeljebb ötven százalékkal történő csökkentése,

c) a kimaradás legfeljebb három alkalomra történő megvonása,

d) öt napig terjedő magánelzárás, amelynek során engedélyezhető, hogy az elítélt, illetve az elkövető dolgozzon.

(3) A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elítélt, illetve az elkövető a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a fellebbezésnek a magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van.

II. cím

Különös végrehajtási szabályok

125/B. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elzárást hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt

a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,

b) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha

a) a gyermek nem az elítélt gondozásában van,

b) a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik.

(3) Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt

a) megszületett gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott,

b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült.

(4) Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az elítélt a határozat jogerőre emelkedését követően öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban, illetve két évet töltött javítóintézetben.

125/C. § Katona elzárását a külön jogszabályban kijelölt intézet katonai fogdaként kialakított és elkülönített részlegén kell végrehajtani.

125/D. § (1) A szabálysértési elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elkövetővel szemben elzárást (Btk. 46. §) vesznek foganatba. Ennek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

(2) A szabálysértési elzárás nem hajtható végre, ha

a) az elkövető a szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően egy évet meghaladó időt töltött szabadságvesztésben, elzárásban, javítóintézeti nevelésben vagy előzetes letartóztatásban,

b) a szabálysértési elzárás kiszabását kizáró körülmény következett be,

c) a Szabs. tv. 24. §-ában meghatározott elévülés bekövetkezett."

84. § (1) A Bv. tvr. 126. §-a a következő (2c)-(2j) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) alkalmazásával kiszabott szabadságvesztésre ítélt a 2013. június 30. napján hatályban volt 1978. évi IV. törvény rendelkezései szerint bocsátható feltételes szabadságra.

(2d) A 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtása során a kényszergyógykezelés tartamának eltelte napján - az 1978. évi IV. törvény 74. § (3) bekezdése alapján - a kényszergyógykezelés megszűnik és a beteget el kell bocsátani az intézetből.

(2e) Ha a (2d) bekezdés szerinti elbocsátáskor a beteg gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll, az Intézet főigazgató főorvosa az elbocsátás esedékességének napjával történő elhelyezés érdekében az Eütv.-ben meghatározottak szerint kellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező gyógykezelés elrendelése iránti eljárást. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező gyógykezelését, a főigazgató főorvos - az országos mentőszolgálat útján - intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt, Eütv. szerinti gyógykezelést végző pszichiátriai intézetbe.

(2f) A bíróság által 2013. július 1-jét megelőzően elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során a Btk. 70. § (3) bekezdése alkalmazható.

(2g) E törvényerejű rendelet IV. fejezet VIII. címét, 80. §-át, 104-104/A. §-át arra az elítéltre is alkalmazni kell, akit az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával katonai büntetőeljárásban katonaként ítéltek el.

(2h) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával a részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás tartamának számítására a 70. § (1)-(2a) bekezdése az irányadó.

(2i) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával kiszabott szabadságvesztés esetén az enyhébb végrehajtási szabályok a 28/B. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében akkor nem alkalmazhatók, ha az elítélt az 1978. évi IV. törvény 47. § (4) bekezdése alapján vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra.

(2j) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtásában való közreműködése során a rendőrség az 1978. évi IV. törvény 82. § (5) bekezdés a)-d) pontja tekintetében ellenőrzi a magatartási szabályok megtartását."

(2) A Bv. tvr. 126. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E törvényerejű rendelet alkalmazásában elítélten azt is érteni kell, akivel szemben büntetőjogi intézkedést alkalmaztak."

85. § A Bv. tvr. 126/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"126/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a pártfogó felügyelői szolgálatot,

b) az elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézeteket rendeletben jelölje ki."

86. § A Bv. tvr. 127. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy a javítóintézetek rendtartását az igazságügyért felelős miniszterrel és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg."

87. § A Bv. tvr. a következő 128. §-sal egészül ki:

"128. § E törvény 36. § (9) bekezdése és 50. § (3) bekezdése a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, 91. §-a az irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja."

88. § (1) A Bv. tvr.

a) preambulumában az "intézkedések (Btk. IV. fejezet)" szövegrész helyébe az "intézkedések, egyes büntetőeljárási kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás",

b) 6. § (2) bekezdésében a "katona [Btk. 122. § (1) bek.]" szövegrész helyébe a "katona",

c) 8. § (1) bekezdésében a "(Btk. 47-48., 112. §)" szövegrész helyébe a "(Btk. 38-40. §, 42-45. §)",

d) 9. § (1) bekezdésében az "alatt megszegi" szövegrész helyébe az "alatt súlyosan megszegi",

e) 11. § (1) bekezdésében a "66. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "67/B. §-ban",

f) 15. § (1) bekezdésében a "[Btk. 118. § (3) bekezdés]" szövegrész helyébe a "[Btk. 121. § (1)-(2) bekezdés]",

g) 20. § (3)-(5) bekezdésében, valamint 116. § (5) bekezdésében a "büntetésvégrehajtási testület" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási szervezet",

h) 28/A. § (3) bekezdés a) pontjában az "- az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva -" szövegrész helyébe az "- az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva -",

i) 28/B. § (2) bekezdés a) pontjában az "- az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva -" szövegrész helyébe az "- az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva -",

j) 28/B. § (2) bekezdés c) pontjában a "[Btk. 47. § (4) bekezdés]" szövegrész helyébe a "[Btk. 38. § (4) bekezdés]",

k) 28/B. § (2) bekezdés f) pontjában a "(Btk. 46. §)" szövegrész helyébe a "[28/A. § (1) bekezdés]",

l) 31. § (1) bekezdésében a "[Btk. 24. § (1) bek.]" szövegrész helyébe a "[Btk. 17. § (1) bekezdés]",

m) 36/C. § (1) bekezdésében az "az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetőleg" szövegrész helyébe az "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve",

n) 54. § (1) bekezdésében a "katonai fogdában [Btk. 127. § (1) bek.]" szövegrész helyébe a "katonai fogdában",

o) 56. §-ában az "a Btk. 122. §-ának (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a Btk. 127. § (1) bekezdésében", p) 70. § (1) bekezdésében a "vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és" szövegrész helyébe a "szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás és",

q) 73. § (1) bekezdésében az "összefüggésben visszavonták" szövegrész helyébe az "összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta",

r) 94. § (2) bekezdésében a "[Btk. 82. § (5) bek. a)-d) pont]" szövegrész helyébe a "[Btk. 71. § (2) bekezdés a)-d) pont]",

s) 102. § (2) bekezdés c) pontjában a "91. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86. § (2)-(3) bekezdésében",

t) 112. § (2) és (3) bekezdésében a "tizenkilencedik életévét" szövegrész helyébe a "huszonegyedik életévét",

u) 116. § (1) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe a "Törvényben meghatározott esetben vagy ha",

v) 118. § (1) bekezdés d) pontjában a "havonta egyszer" szövegrész helyébe a "havonta két alkalommal",

w) 118/A. § (1) bekezdésében az "az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetőleg" szövegrész helyébe az "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve",

x) 121/B. §-ában a "letartóztatásban lévő" szövegrész helyébe a "letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása esetén",

y) 126. § (3) bekezdésében a "[Btk. 70. § (1) bek., 118. §]" szövegrész helyébe a "[Btk. 63. § (1) bekezdés, 120-122. §]"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Bv. tvr.

a) 28/A. § (1) bekezdésében a "Btk. 46. § alapján a" szövegrész,

b) 84/B. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése,

c) 89. § (4) bekezdés a) pontjában a "[Btk. 266. § (3) bek.]" szövegrész.

4. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

89. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Büntető Törvénykönyvet (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Be.) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell."

(2) Az Nbjt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja."

(3) Az Nbjt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a kiadni kért személy a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének időpontjában előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a kiadatási letartóztatást, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás megszűnik, illetve a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik."

(4) Az Nbjt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kiadott személy ellen Magyarországon más bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban, vagy a kiadott személy szabadságvesztését vagy elzárását tölti, az eljárás befejezéséig, illetve a büntetés végrehajtásának befejezéséig az átadását a miniszter elhalaszthatja."

(5) Az Nbjt. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37/A. § A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben a külföldi által

a) belföldön, valamint

b) Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön

elkövetett bűncselekmény üldözéséről Magyarország törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott."

(6) Az Nbjt. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkező külföldi bíróság felfüggesztette, a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadságra bocsátás időpontjának meghatározásakor a Btk. 38. § (2) bekezdésétől, valamint - ha a feltételes szabadságnak a Btk. 39. § (1) bekezdés szerinti tartama meghaladná a külföldi bíróság ítéletében meghatározott felfüggesztés tartamát - a Btk. 39. § (1) bekezdésétől el lehet tekinteni. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama megegyezik a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni."

(7) Az Nbjt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. § Ha a külföldi hatóság által tanúként megidézett személy Magyarországon előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, őt a megkereső hatóságnak ideiglenesen át lehet adni, ha a megidézett személy ehhez hozzájárul, és biztosítják, hogy a megkereső hatóság államában továbbra is őrizetben tartják, valamint, hogy a meghallgatását követően visszaadják."

(8) Az Nbjt. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Személyeknek kiadatás, ideiglenes átadás [29. § (2) bekezdés], büntetőeljárás átadása, szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása, letartóztatásban levő, elzárást vagy szabadságvesztést töltő személyek tanúkénti meghallgatás (66. §) céljából történő ideiglenes átadása, valamint nem légi úton történő átszállítása [69. § (2) bekezdés] költségei a megkereső külföldi államot terhelik. Ugyanezen célból külföldön tartózkodó személyek Magyarországra szállításának költségei, a 82. § alkalmazásával felmerült költségek, valamint a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele (IV. Fejezet 1. és 3. Cím) esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának és a kirendelt védőnek a díja bűnügyi költség."

90. § (1) Az Nbjt. 6. § (2) bekezdésében, 7. §-ában, 11. § (1) bekezdésében, 12. § a) pontjában, 13. § (2) bekezdésében, 14. § (2)-(3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, 31. §-ában, 34. § (1) bekezdésében, 38. §-ában, 39. §-ában, 45. § (1)-(2) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében, 60/B. §-ában, 60/D. §-ában, 60/E. §-ában, 64. § (2) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében, 71. §-ában, valamint 78. § (1) bekezdésének felvezető szövegében, illetve a) és c) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Nbjt.

a) 49. § (1) bekezdésében az " illetve részben felfüggesztett",

b) 49. § (2) bekezdésében a " vagy részben felfüggesztett"

szövegrész.

5. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

91. § A Be. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. § (1) és (2) bekezdés] az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni."

92. § A Be. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak

a) azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi;

b) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet);

c) a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet);

d) az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 160. § (3) és (4) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés [Btk. 164. § (8) bekezdés és (9) bekezdés c) pont];

e) az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények (Btk. XVI. Fejezet);

f) az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §);

g) az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (Btk. 218. §);

h) az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet);

i) a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények (Btk. XXV. Fejezet);

j) a fogolyzendülés (Btk. 284. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 289. §);

k) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet);

l) a hivatali bűncselekmények (Btk. XXVIII. Fejezet);

m) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §);

n) a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva elkövetett közveszély okozása [Btk. 322. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozva elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2) bekezdés c) pont és (3) bekezdés c) pont];

o) a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §);

p) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §);

q) a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [Btk. 366. § (3) bekezdés a) pont];

r) a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 370. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 371. § (5) és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 372. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 373. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 376. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 377. § (2) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 379. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés];

s) a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 385. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (3) bekezdés b) és c) pont];

t) a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §);

u) a pénzmosás (Btk. 399. §);

v) a bennfentes kereskedelem (Btk. 410. §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 411. §) és a piramisjáték szervezése (Btk. 412. §);

w) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények;

x) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények."

93. § (1) A Be. 17. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A közveszély okozása (Btk. 322. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel.

(6) A radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a gazdasági csalás (Btk. 374. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) - kivéve a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (4) bekezdés] -, a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), a bélyeghamisítás (Btk. 391. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) - kivéve a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását (Btk. 397. §) -, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel."

(2) A Be. 17. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A 16. § (1) bekezdés x) pontjában meghatározott bűncselekmények miatt indított eljárásban a Fővárosi Törvényszék jár el."

94. § A Be. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, továbbá a kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, 190. § (2) bekezdés e) pont, 310. §, 365. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont],

c) a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjának kivételével a b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,

d) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés (Btk. 293. §) és hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 297. §), a befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés] és a befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) és (2) bekezdés],

e) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XXVI. Fejezet) közül a hamis vád (Btk. 268-270. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272-275. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása (Btk. 277. §), a kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), a hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés d) pont], az ügyvédi visszaélés (Btk. 285. §), a zugírászat (Btk. 286. §),a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 289. §),

f) a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13. pont) ellen elkövetett bűncselekmények, a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (3) bekezdés], a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §),

g) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény,

h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények."

95. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),

b) az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (Btk. 379. §),

c) bitorlás (Btk. 384. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §),

d) társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés (Btk. 395. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 398. §),

e) számvitel rendjének megsértése (Btk. 403. §), csődbűncselekmény (Btk. 404. §), engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység (Btk. 406. §),

f) versenytárs utánzása (Btk. 419. §),

g) az a)-f) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 342-343. §), hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), bélyeghamisítás (Btk. 391. §), pénzmosás (Btk. 399-400. §) és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)."

(2) A Be. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón vagy polgári légi járművön magyar állampolgár vagy - a Btk. 3. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében meghatározott esetben - bárki által elkövetett bűncselekmény miatt a hajó, illetve a légi jármű parancsnok a jogosulta nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására."

96. § A Be. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka végzésének előírása vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt."

97. § A Be. 64/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni)

"a) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XV. Fejezet), a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) vagy a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény (Btk. XX. Fejezet) miatt,"

98. § A Be. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Katonát [Btk. 127. § (1) bekezdés] rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén a katonai ügyész vagy a katonai nyomozó hatóság az elöljáró útján

a) a gyanúsítottkénti kihallgatásra idézéssel egyidejűleg, a büntetőeljárás megindításáról és erre tekintettel a szolgálati beosztásból való felfüggesztés szükségességéről,

b) a szolgálati beosztásból való felfüggesztés büntetőeljárással kapcsolatos indokának megszűnéséről

tájékoztatja a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljárót is."

99. § A Be. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A katonának [Btk. 127. § (1) bekezdés] kézbesítendő iratot az elöljárója útján kell kézbesíteni. A kézbesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a katonának az iratot küldő bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság székhelyén nincs elöljárója, és a késedelmes kézbesítés az eljárás sikerét vagy a katona jogát vagy méltányolható érdekét sértené. Ha a katona szolgálati viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a kézbesítésre az általános szabályok az irányadók."

100. § A Be. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya (81-82. §). Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe."

101. § A Be. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárásában a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető."

102. § A Be. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] őrizetbe vételéről az elöljáróját is értesíteni kell."

103. § A Be. 137. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A lakhelyelhagyási tilalommal elrendelt korlátozások megtartását a rendőrség, a szolgálati viszonyának tartama alatt katonával [Btk. 127. § (1) bekezdés] szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom rendelkezéseinek megtartását a parancsnok vagy akadályoztatása esetén más elöljáró ellenőrzi."

104. § A Be. 138. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Katonával [Btk. 122. § (1) bekezdés] szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el."

105. § (1) A Be. VIII. Fejezet VIII. Címének címe helyébe a következő cím lép:

"VIII. Cím

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER ÚTJÁN RÖGZÍTETT ADATOK MEGŐRZÉSÉRE KÖTELEZÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZAT ÚTJÁN KÖZZÉTETT ADATOK IDEIGLENES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE"

(2) A Be. a 158/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés"

(3) A Be. a 158/A. §-t követően a következő alcímmel és 158/B-158/D. §-sal egészül ki:

"Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

158/B. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (e cím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat) feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása, és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(2) Ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény folytatásának megakadályozásához szükséges, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel rendelhető el.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.

(4) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelhető

a) elektronikus adat ideiglenes eltávolításával,

b) elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére kötelezett a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel és a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés együttesen is elrendelhető.

158/C. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltatót kell kötelezni. A kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.

(2) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság megszünteti, és az elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha

a) az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének oka megszűnt, vagy

b) a nyomozást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.

(3) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele a büntetőeljárás befejezésével megszűnik. Ha a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az elektronikus adat visszaállítására kötelezi a tárhelyszolgáltatót.

(4) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megszüntetéséről és az elektronikus adat visszaállításáról szóló határozatot a kötelezettel haladéktalanul közölni kell. A tárhelyszolgátató a határozat vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat visszaállítására.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására és visszaállítására vonatkozó kötelezettség teljesítését a bírósági végrehajtó foganatosítja.

(6) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára a tárhelyszolgáltatóval szemben az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy visszaállítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható.

158/D. § (1) A bíróság elrendeli az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, ha

a) a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesítette, vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre, és

b) a büntetőeljárás gyermekpornográfia (Btk. 204. §) vagy állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet) vagy terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll összefüggésben.

(2) A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezi az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására.

(3) Ha az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult ismeretlen, az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni. A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján, a hirdetményi kézbesítésre egyebekben a 70. § (5)-(6) bekezdését kell alkalmazni. Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozattal szemben a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.

(4) A bíróság az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendeléséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a továbbiakban: NMHH).

(5) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének a végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH a bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul értesíti a bíróságot.

(6) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság megszünteti,ha

a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét,

b) az elrendelésének oka egyébként megszűnt, vagy

c) a nyomozást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.

(7) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének megszüntetéséről a bíróság elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t, amely az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus adathoz a hozzáférést.

(8) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele a büntetőeljárás befejezésével megszűnik. Ha a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t, amely az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus adathoz a hozzáférést.

(9) Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul értesíti a bíróságot.

(10) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható."

106. § A Be. 161. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben meghatározott esetekben a rend fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése miatt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedő rendbírság szabható ki."

107. § A Be. 162. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] elővezetése iránt az elővezetendő elöljáróját kell megkeresni."

108. § A Be. 170. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nyomozást nem lehet indítani közokirat-hamisítás (Btk. 342. §) miatt, ha a hamis vagy hamisított, illetve más nevére szóló valódi úti okmányt a külföldi az ország területére történő beutazás érdekében használja fel, feltéve, hogy vele szemben idegenrendészeti eljárásnak van helye. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a külföldivel szemben más bűncselekmény elkövetése miatt is nyomozást kell indítani."

109. § (1) A Be. 174. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik,

c) a büntethetőséget kizáró ok (Btk. 15. §) állapítható meg,

d) eljárás halál, elévülés vagy kegyelem folytán nem indítható,

e) a magánindítvány vagy feljelentés hiányzik,

f) a cselekményt már jogerősen elbírálták.

(2) Az (1) bekezdés a)-b), valamint d)-f) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 15. § a) pont], a feljelentés elutasítására a nyomozó hatóság is jogosult."

(2) A Be. 174. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A feljelentést nem lehet elutasítani, ha)

"b) elkobzásnak, vagyonelkobzásnak vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a büntethetőségtől függetlenül helye van, kivéve, ha az elkobzásra, a vagyonelkobzásra vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljáráshoz a bizonyítékok rendelkezésre állnak."

110. § A Be. 179. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a nyomozás adatai alapján a Btk. 180. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, ennek feltételeiről a nyomozó hatóság tájékoztatja a gyanúsítottat."

111. § A Be. 190. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a), b), e), g) és h) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 15. § a) pont], a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság is jogosult. A nyomozást megszüntető határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi."

112. § A Be. 191. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyomozás folytatását az ügyész, ha pedig a nyomozást az ügyész szüntette meg, a felettes ügyész határozattal rendeli el. Ha a gyanúsítottat megrovásban (Btk. 64. §) részesítették, a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi."

113. § A Be. 201. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Titkos adatszerzésnek

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) az új pszichoaktív anyaggal visszaélés, a kitartottság, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, a hivatali visszaélés bűncselekménye,

d) az egészségügyi termék hamisítása, az emberkereskedelem, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a gyermekpornográfia, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, az embercsempészés három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

e) a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények,

f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete

esetében van helye.

(2) Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van helye:

a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekmények,

c) a 29. § e) pontjában meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, kivéve a hatóság félrevezetését,

d) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények,

e) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)-d) pontban felsorolt bűncselekmények."

114. § A Be. 215. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelése. A személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés megszüntetése miatt bejelentett ügyészi fellebbezés - feltéve, hogy a megszüntetést nem az ügyész indítványozta - halasztó hatályú."

115. § A Be. 218. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a vádemelés kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §) vagy kábítószer birtoklása (Btk. 178. §) miatt történik, és a gyanúsítottal szemben korábban indult büntetőeljárást a bíróság a 266. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, a vádiratban indítványozni kell az eljárás folytatását [266. § (7) bekezdés] és az ügyek egyesítését."

116. § (1) A Be. 221/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közvetítői eljárás az élet, testi épség és az egészség elleni (Btk. XV. Fejezet), az emberi szabadság elleni (Btk. XVIII. Fejezet), az emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni (Btk. XXI. Fejezet), a közlekedési (Btk. XXII. Fejezet), a vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), illetve a szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Amennyiben e bűncselekményekkel halmazatban a terhelt más bűncselekményt is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az elkövetésben a jelzett bűncselekmény a meghatározó."

(2) A Be. 221/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha)

"a) a Btk. 29. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,"

(3) A Be. 221/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk. 29. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk. 29. § (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja."

117. § A Be. 222. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a Btk. 180. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.

(3) Az ügyész a vádemelést tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható."

118. § A Be. 226. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárást a vádemelés elhalasztása tartamának eltelte előtt is meg kell szüntetni, ha a kábítószer-élvező gyanúsított igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, illetve, ha a tartási kötelezettség elmulasztása vétségének gyanúsítottja a tartási kötelezettségét teljesítette, továbbá, ha a gyanúsított a közvetítői eljárásban vállalt kötelezettségeinek eleget tett."

119. § A Be. 227. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a vádemelés elhalasztására a 222. § (2) bekezdése alapján került sor, vádat kell emelni, ha]

"b) a vádemelés elhalasztásának tartama alatt a gyanúsított ellen kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt újabb büntetőeljárás indult, és a nyomozás felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye."

120. § A Be. 244/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanács elnöke zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el)

"b) annak a tanúnak, akinek sérelmére az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) vagy a gyermekekérdekét sértő és a család elleni bűncselekmények (Btk. XX. Fejezet) körébe tartozó vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el,"

121. § A Be. 258. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza

a) a vádlott előzetes fogvatartására vonatkozó adatokat,

b) a vádlott nevét és személyi adatait,

c) a vádlott bűnösnek kimondását, illetve a vád alóli felmentését, vagy azt, hogy a bíróság az eljárást megszünteti,

d) a bűncselekmény Btk., illetve az 1978. évi IV. törvény szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely - ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is -feltüntetésével, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölését, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,

e) a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb jogkövetkezményeket, így különösen a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját [Btk. 38. § (1) bekezdés],

f) az egyéb rendelkezéseket, így különösen a próbaidő meghosszabbodását [Btk. 86. § (2) bekezdés],

g) a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést."

122. § A Be. 265. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bíróság a gyanúsítottal szemben korábban indult büntetőeljárást a 266. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, azonban az ügyész a vádlott ellen kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt újabb vádiratot nyújtott be [266. § (7) bekezdés]."

123. § (1) A Be. 266. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság az eljárást akkor is felfüggeszti, ha az eljárás megindításához szükséges feljelentés [Btk. 270. § (1) bekezdés, 274. §] hiányzik. Az eljárás felfüggesztése legfeljebb az alapügy jogerős befejezéséig tart."

(2) A Be. 266. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a Btk. 180. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, és az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése alapján nem halasztotta el, a bíróság az eljárást egyévi időtartamra felfüggeszti, feltéve, hogy a vádlott vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt."

(3) A Be. 266. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A tartási kötelezettség elmulasztása (Btk. 212. §) miatt indított eljárást - ha az ügyész a vádemelést a 222. § (3) bekezdése alapján nem halasztotta el - a bíróság legfeljebb egy évre felfüggeszti, feltéve, hogy ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható. Az eljárást a határidő lejárta előtt folytatni kell, ha a vádlott a tartási kötelezettségének továbbra sem tesz eleget."

124. § (1) A Be. 267. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az eljárást megszünteti,)

"h) és a vádlottat megrovásban (Btk. 64. §) részesíti, ha a bűncselekmény már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen,"

(2) A Be. 267. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az eljárást megszünteti,)

"l) tevékeny megbánás esetén [Btk. 29. § (1) bekezdés]."

125. § A Be. 274. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bíróság a vádlottat távollétében részesítette megrovásban (Btk. 64. §), ennek foganatosításáról a tanács elnöke gondoskodik."

126. § A Be. 276. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a bíróság a vádlottat megrovásban (Btk. 64. §) részesíti, ez ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész és a vádlott, valamint védője a végzés közlésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A kérelem alapján a bíróság tárgyalást tart. A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni."

127. § A Be. 327. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vádlott felmentése, próbára bocsátása, számára jóvátételi munka végzésének előírása, az eljárás megszüntetése esetén, vagy ha a bíróság nem szabott ki végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztést, nem rendelt el javítóintézeti nevelést, illetve ha a felmentés esetén nem rendelt el kényszergyógykezelést, az előzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet, a távoltartást, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést megszünteti, és nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra helyezéséről."

128. § A Be. a következő 327/A. §-sal egészül ki:

"327/A. § Ha a bíróság a vádlottal szemben közérdekű munkát szabott ki és az ítélet jogerőre emelkedett, a bíróság felhívja a terheltet, nyilatkozzon arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint kéri-e kijelölni."

129. § A Be. 330. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bűnösséget megállapító ítéletben a bíróság

a) büntetést szab ki,

b) a vádlottat próbára bocsátja, számára jóvátételi munka végzését írja elő, vagy megrovásban részesíti,

c) a büntetés kiszabását mellőzi."

130. § A Be. 331. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a felmentés alapja büntethetőséget kizáró ok, a bíróság elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelhet el."

131. § A Be. 332. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság az eljárást megszünteti)

"f) tevékeny megbánás esetén [Btk. 29. § (1) bekezdés],

g) a büntethetőséget megszüntető egyéb ok [Btk. 25. § e) pont] esetén."

132. § A Be. 334. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"334. § Az eljárásnak a 332. § (1) bekezdés a)-b) és f)-g) pontja alapján történt megszüntetése esetén a bíróság elkobzást, vagyonelkobzást vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelhet el. Az eljárásnak a 332. § (5) bekezdése alapján történt megszüntetése esetén a bíróság a korábbi ügydöntő határozat elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét kimondó rendelkezését hatályában fenntartja."

133. § A Be. 354. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,

b) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem,

c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,

d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem,

e) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,

f) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,

g) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem.

(5) Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, erről a másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést."

134. § A Be. 374. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a másodfokú bíróság az eljárást a 373. § (1) bekezdés I. a) pontja alapján szünteti meg, az elsőfokú bíróság ítéletének az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére és a polgári jogi igény megállapítására vonatkozó rendelkezését hatályban tartja, ha ezekre nézve nem jelentettek be fellebbezést."

135. § A Be. 375. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az elsőfokú bíróság a lefoglalt dologról, az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, és a döntéshez szükséges adatok a másodfokú eljárás során bizonyítás felvétele keretében nem tisztázhatóak, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot az 569. § (1) bekezdésében írt különleges eljárás lefolytatására utasítja."

136. § A Be. 387. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére, a pártfogó felügyelet elrendelésére, a lefoglalásra, a polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja."

137. § A Be. 398. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén határoz az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, a pártfogó felügyelet elrendeléséről, a lefoglalásról, a polgári jogi igényről, a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről és a bűnügyi költség viseléséről is."

138. § A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha)

"b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,"

139. § A Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha)

"b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,"

140. § A Be. 446. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"446. § E törvény rendelkezéseit fiatalkorú [Btk. 105. § (1) bekezdés] elleni büntetőeljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

141. § (1) A Be. 454. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fiatalkorú előzetes letartóztatását - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) javítóintézetben,

b) büntetés-végrehajtási intézetben

kell végrehajtani."

(2) A Be. 454. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben kell végrehajtani."

142. § A Be. 455. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"455. § Ha fiatalkorúval szemben elrendelt előzetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétől egy év eltelt, az előzetes letartóztatás megszűnik, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban."

143. § A Be. 459. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a közvetítői eljárás eredményes, a fiatalkorú a vállalt kötelezettségeinek eleget tett, és a Btk. 107. §-a alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti. Ha a fiatalkorú a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, az ügyész az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt egy évtől két évig terjedő időre a vádemelést elhalaszthatja."

144. § A Be. 470. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Katonai büntetőeljárásnak van helye

a) a katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény (Btk. XLV. Fejezet),

b) a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény,

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,

d) a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye esetén."

145. § A Be. 472. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elsőfokú bíróság a 14. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdés a)-v) pontjában meghatározott bűncselekmények esetén tanácsban, egyéb esetekben ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el."

146. § A Be. 474. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A katonai ügyész végzi a nyomozást a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint az e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye miatt."

147. § A Be. 485. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"485. § A feljelentés elutasítására a Btk. 131. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a katonai nyomozó hatóság is jogosult."

148. § A Be. 487. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"487. § A Btk. 131. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a vádemelésig a katonai ügyész, azt követően a bíróság az eljárást megszünteti."

149. § A Be. 514. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 339. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a bűnügyi költséget a magánvádló viseli, ha azonban a büntetőeljárást a Btk. 25. § a) vagy c) pontja szerinti büntethetőséget megszüntető okból szüntették meg, a 74. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget az állam viseli. A 339. § (2) bekezdése alkalmazásának akkor is helye van, ha a bíróság az eljárást az 504. § (1) bekezdés b) pontja, az 510. § (1) bekezdés első mondata, illetve az 512. § (4) bekezdése alapján szüntette meg."

150. § A Be. 534. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság az ítéletben az ügyész által a vádiratban indítványozott nemű büntetést vagy intézkedést szabhat ki, illetve alkalmazhat. Szabadságvesztés kiszabásakor a Btk. 82. § (2) és (3) bekezdése alapján meghatározott büntetési tétel az irányadó."

151. § A Be. 537. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"537. § Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben (Btk. 459. § 1. pont, illetve 1978. évi IV. törvény 137. § 8. pont) követte el, és a nyomozás során az ügy vagy más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyésszel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, de a nyomozás megszüntetésére bármely okból nem került sor, a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásban a büntetést a Btk. 83. §-ának, illetve a Btk. 84. §-ának vagy az 1978. évi IV. törvény 85/A. §-ának, illetve 87/C. §-ának az alapulvételével kell kiszabni. Ha a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, a büntetést e büntetési tételkeret között kell kiszabni."

152. § A Be. az 538. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Az ügyész eljárása"

153. § A Be. 544. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság az ügyész indítványára vagy hivatalból a szabadlábon lévő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével végzésben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, a spotrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését is -, továbbá intézkedésként jóvátételi munkát, próbára bocsátást, megrovást alkalmaz az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén, ha

a) a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást, a kiutasítást - katonával szemben a lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is -, illetve a jóvátételi munka vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi,

b) a tényállás egyszerű,

c) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte,

d) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető."

154. § (1) A Be. 547. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság a végzésében)

"a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is -, illetve jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat,

b) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén pártfogó felügyeletet is alkalmazhat,

c) elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét is kimondhat, a polgári jogi igénynek helyt adhat, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja,"

(2) A Be. 547. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tárgyalás mellőzésével hozott végzés rendelkező részének tartalmaznia kell)

"b) a kiszabott büntetést, az előírt jóvátételi munkát, az alkalmazott próbára bocsátást vagy megrovást,"

155. § A Be. 553. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A diplomáciai mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalását kell beszerezni."

156. § A Be. 554/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"554/B. § Kiemelt jelentőségű ügy

a) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §),

b) a korrupciós bűncselekmények [Btk. 294. § (2) és (3) bekezdés, 297. § és 299-300. §], ha annak elkövetésével

ba) a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, állami vezető,

bb) a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: közigazgatási szerv) vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el,

c) a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés [Btk. 290. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés [Btk. 293. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (2) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (3) bekezdés],

d) a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §),

e) a bűnszervezetben (Btk. 459. § 1. pont) elkövetett bármely bűncselekmény,

f) a csődbűncselekmény súlyosabban minősülő esete [Btk. 404. § (3) bekezdés], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §), a pénzmosás (Btk. 399. és 400. §) és a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 396. § (4)-(5) bekezdés],

g) azok a bűncselekmények, amelyek büntethetősége a Btk. 26. § (3) bekezdése alapján nem évül el,

h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények,

i) a h) pontban foglalt kivétellel az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények."

157. § A Be. az 554/O. §-t követően a következő XXVIII/B. Fejezettel egészül ki:

"XXVIII/B. Fejezet

A VAGYON-VISSZASZERZÉSI ELJÁRÁS

554/P. § (1) A vagyon-visszaszerzési eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vagyon-visszaszerzési eljárást nyomozó hatóságként a vagyon-visszaszerzési hatóság végzi. A vagyon-visszaszerzési hatóság a rendőrség.

(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság kizárólag olyan adatot adhat át a vagyon-visszaszerzési hatóságnak, amely a vagyon-visszaszerzési eljárás lefolytatásához szükséges.

554/Q. § (1) Vagyon-visszaszerzési eljárásnak van helye az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében.

(2) A vagyon-visszaszerzési hatóság az eljárását az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére folytatja le.

(3) Ha a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi és az (1) bekezdésnek megfelelően megkeresi a vagyon-visszaszerzési hatóságot, a vagyon-visszaszerzési hatósággal a 37. § (3) bekezdésében meghatározott közös nyomozó csoport hozható létre.

(4) A vagyon-visszaszerzési hatóság eljárási cselekményt az ügyész előzetes tájékoztatásával végezhet, azzal, hogy őrizetbe vételt nem rendelhet el és gyanúsítottat nem hallgathat ki, de a kihallgatáson jelen lehet és kérdést tehet fel.

(5) A vagyon-visszaszerzési hatóság az eljárása során lefoglalt tárgyi bizonyítási eszközt haladéktalanul, a keletkezett iratokat a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt megelőzően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság részére átadja. Az átadott iratokat a nyomozás során keletkezett iratokhoz kell csatolni.

554/R. § (1) Vagyon-visszaszerzési eljárásnak a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően akkor van helye, ha a jogerős ügydöntő határozatban elrendelt elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre.

(2) A vagyon-visszaszerzési eljárást a végrehajtás szüneteléséről szóló jegyzőkönyv alapján az ügyész rendelheti el, amelynek lefolytatásával a vagyon-visszaszerzési hatóságot bízza meg.

(3) Ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el, a vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont le kell foglalni, illetve zár alá vételét kell elrendelni. A vagyon-visszaszerzési hatóság, illetve az ügyész a lefoglalás, illetve a zár alá vétel megszüntetését követően a vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont a bírósági végrehajtónak átadja, ha a dolgot vagy vagyont az a személy szerezte meg, akivel szemben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelték.

(4) Az ügyész, illetve a vagyon-visszaszerzési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha annak során elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon nem volt fellelhető. A határozatot az ügyész, illetve a vagyon-visszaszerzési hatóság megküldi a végrehajtás szüneteléséről szóló jegyzőkönyvet kiállító bírósági végrehajtónak. A határozat ellen panasznak nincs helye.

(5) A vagyon-visszaszerzési eljárás a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően az elkövetett bűncselekmény büntetési tétele felső határának megfelelő idő elteltével nem rendelhető el. Ha a büntetési tétel felső határa kevesebb, mint öt év, a vagyon-visszaszerzési eljárás a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő öt év elteltével nem rendelhető el. Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén a vagyon-visszaszerzési eljárás megindításának nincs időbeli korlátja. A vagyon-visszaszerzési eljárás meghosszabbítása legfeljebb az elrendeléstől számított két évig terjedhet.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyon-visszaszerzési eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli."

158. § A Be. 556. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"556. § A bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról [Btk. 35. § (1) bekezdés, 37. §, 110. §, illetve 1978. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés, 111. § (2) bekezdés] utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. A Btk. 35. § (2) bekezdésén, illetve az 1978. évi IV. törvény 45. § (2) bekezdésén alapuló rendelkezés nem pótolható, illetve nem vizsgálható felül."

159. § A Be. 558. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"558. § A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson határoz az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról (Btk. 45. §, illetve 1978. évi IV. törvény 47/B. §)."

160. § A Be. 567. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"567. § (1) A bíróság a pártfogó felügyelet elrendeléséről utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet nem rendelkezett; vagy a szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggesztették, és az elítélt visszaeső [Btk. 69. § (2) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 82. § (2) bekezdés].

(2) A bíróság a pártfogó felügyelet elrendelése előtt beszerzi az ügyész indítványát. A bíróság tárgyalást tart, ha külön magatartási szabályok [Btk. 71. § (3) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 82. § (6) bekezdés] előírása látszik szükségesnek, illetve a külön magatartási szabályok előírását az ügyész indítványozza."

161. § A Be. 568. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről [Btk. 65. § (4) bekezdés és 66. § (1) bekezdés], ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet."

162. § A Be. az 568. §-t követően a következő alcímmel és 568/A. §-sal egészül ki:

"Eljárás jóvátételi munka végzésének előírása esetén

568/A. § (1) Az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről [Btk. 67. § (1) bekezdés], ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság ezekben az esetekben büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet.

(2) Az alapügyben eljárt bíróság az elítélt kérelmére ítélettel határoz a jóvátételi munka igazolása határidejének meghosszabbításáról, ha az elítélt igazolja, hogy az előírt jóvátételi munkát egészségügyi okból nem tudta teljesíteni.

(3) A bíróság határozata elleni fellebbezésre az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

163. § (1) A Be. 569. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

"Az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére és a lefoglalt dologról történő rendelkezésre irányuló eljárás"

(2) A Be. 569. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyész indítványára a bíróság határoz az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, illetve arról, hogy a lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha büntetőeljárás senki ellen nem indult, vagy azt megszüntették, illetve a terhelt ismeretlen helyen tartózkodása vagy elmebetegsége miatt az eljárást felfüggesztették."

164. § (1) A Be. 570. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

"Utólagos elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele"

(2) A Be. 570. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha

a) a bíróság jogerős ügydöntő határozatában az elkobzásról, a vagyonelkobzásról vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, illetve

b) a vagyon-visszaszerzési eljárás eredményeként az elkobzást vagy a vagyonelkobzást nem azzal a személlyel szemben kell a Btk. 74. § (2) vagy (3) bekezdése alapján elrendelni, akivel szemben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelték,

erről a bíróság az ügyész indítványára, illetve hivatalból utólag határoz. A bíróság eljárására az 569. § (3) bekezdése az irányadó."

165. § A Be. 572. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha

a) az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 87. § b) pont], és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

b) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a bíróság tárgyaláson határoz."

166. § A Be. 574. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az összbüntetési eljárást a bíróság hivatalból vagy indítványra folytatja le. Az összbüntetési eljárás lefolytatását az elítélt, a védő vagy az ügyész indítványozhatja. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához - kivéve, ha azt az elítélt indítványozta - az elítélt hozzájárulását minden esetben be kell szerezni. A bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki. Az ítéletben a bíróság az 556. és 557. §-ban foglaltakról is rendelkezhet."

167. § A Be. 576. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Btk. 92. § (3) bekezdésén alapuló rendelkezés csak akkor vizsgálható felül, ha a jogerős ítélet e rendelkezése törvénysértő."

168. § A Be. 577. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyész indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 100. § (3) bekezdés, 102. § (2) bekezdés], vagy utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt."

169. § (1) A Be. 580. § (1) bekezdés III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha)

"III. a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában megállapította, de nem szabott ki szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy kiutasítást."

(2) A Be. 580. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában megállapította, kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért és a házi őrizetért, ha annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott

a) szabadságvesztés tartamát,

b) elzárás tartamát,

c) közérdekű munka tartamát,

d) pénzbüntetés napi tételeinek számát,

e) javítóintézeti nevelés tartamát."

170. § A Be. 581. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért a terheltnek kártalanítás jár, ha rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, enyhébb büntetésre ítélték, próbára bocsátották, számára jóvátételi munka végzését írták elő vagy megrovásban részesítették, illetve az eljárást vele szemben megszüntették vagy megállapították, hogy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték el."

171. § (1) A Be. 591. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél rövidebb, az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet."

(2) A Be. 591. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke)

"c) halasztást engedélyezhet a szabadságvesztés végrehajtás megkezdésére abban az esetben is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb."

(3) A Be. 591. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki)

"a) a tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig,"

(4) A Be. 591. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének - az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről."

172. § A Be. az 591. §-t követően a következő alcímekkel és 591/A-591/B. §-sal egészül ki:

"Halasztás elzárás esetén

591/A. § (1) A tanács elnöke az elzárás végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.

(3) El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - az elzárás végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki

a) a tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig,

b) hat hónaposnál fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének - az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.

(6) Ha az elzárás végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti. Ha az elzárást már foganatba vették, a kérelmet az elzárás végrehajtásának esetleges félbeszakítás iránti intézkedés végett a büntetés-végrehajtási intézetnek megküldi.

Halasztás közérdekű munka esetén

591/B. § (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.

(3) El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki

a) a tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig,

b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.

(5) Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti, és a kérelmet a közérdekű munka végrehajtásának esetleges félbeszakítás iránti intézkedés végett a büntetés-végrehajtási bírónak megküldi."

173. § A Be. 595. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyész, az elítélt és a védő fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a XIV. Fejezet IV. Címe megfelelően irányadó."

174. § A Be. az 596. §-t követően a következő 596/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról

596/A. § (1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha

a) a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása volt elrendelve [158/D. § (1) bekezdés], és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt,

b) a tárhelyszolgáltató a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 91. § (3) bekezdése alapján kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettséget,

c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia (Btk. 204. §) megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tesz eleget, a pénzbírság kiszabására tekintet nélkül haladéktalanul,

d) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt.

(3) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben az ügyész a határozat közlésétől, az elektronikus hírközlési szolgáltató az erről szóló értesítéstől és az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől - ideértve a hirdetményi úton történő kézbesítést is, ha az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult ismeretlen - számított nyolc napon belül fellebbezhet.

(4) Ha az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság döntött, a fellebbezés elbírálására a XIV. Fejezet IV. Címe megfelelően irányadó.

(5) A bíróság az ügyész indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását megszünteti, ha a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét.

(6) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről, illetve annak a (5) bekezdés szerinti megszüntetéséről szóló határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH az elrendelésről szóló határozattal kapcsolatosan a 158/D. § (5) bekezdése, a megszüntetésről szóló határozattal kapcsolatosan a 158/D. § (7) és (9) bekezdése szerint jár el.

(7) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható. A rendbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye."

175. § A Be. 597. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyért felelős miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz."

176. § A Be. 601. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ahol e törvény büntetés helyett alkalmazott intézkedésről rendelkezik, ezen a megrovást (Btk. 64. §, illetve 1978. évi IV. törvény 71. §), a próbára bocsátást (Btk. 65. §, illetve 1978. évi IV. törvény 72. §), a jóvátételi munkát (Btk. 67. §) és a javítóintézeti nevelést (Btk. 120-122. §, illetve 1978. évi IV. törvény 118. §) kell érteni. (3) Ahol e törvény hozzátartozóról rendelkezik, a Btk. 459. § 14. pontja, illetve az 1978. évi IV. törvény 137. § 6. pontja az irányadó, ahol e törvény állami szervről rendelkezik, ezen költségvetési szervet kell érteni."

177. § (1) A Be. 604. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

"d) az Információs Hivatal tekintetében a nyomozásra illetékes parancsnokokat, valamint hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait."

(2) A Be. 604. § (4) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyúttal a (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"b) az (1) bekezdés d) pontja kivételével a rendvédelmi szervek tekintetében a rendvédelmi szervet irányító miniszter, a Magyar Honvédség tekintetében a honvédelemért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével a nyomozásra illetékes parancsnokokat, valamint hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait,

c) a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével és az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével az Országgyűlési Őrségnél a nyomozásra illetékes parancsnokot, valamint hatáskörét és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait,

d) a rendészetért felelős miniszter, hogy az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait"

(rendeletben megállapítsa.)

(3) A Be. 604. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

"b) az (1) bekezdés d) pontja kivételével a rendvédelmi szervek tekintetében a rendvédelmi szervet irányító miniszter, a Magyar Honvédség tekintetében a honvédelemért felelős miniszter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével a nyomozásra illetékes parancsnokokat, valamint hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait,"

(rendeletben megállapítsa.)

178. § A Be. a 606. §-t követően a következő alcímmel és 607. §-sal egészül ki:

"Sarkalatossági záradék

607. § E törvény IX. Fejezet V. Címe az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

179. § A Be. 608. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvény 158/B-158/D. §-a, 569. §-a, 570. §-a és 596/A. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja."

180. § (1) A Be.

a) 29. § e) pontjában a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal,"szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó-és Vámhivatal,a hivatásos katasztrófavédelmi szerv",

b) 472. § (4) bekezdésében, valamint a 474. § (6) bekezdésében a "fegyveres szervnek" szövegrész helyébe a "Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek", a 485/C. § (3) bekezdésében a "fegyveres szerv" szövegrész helyébe a "Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott szerv",

c) 548. § (3) bekezdésében az "elkobzással és a vagyonelkobzással" szövegrész helyébe az "elkobzással, a vagyonelkobzással és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételével",

d) 549. § (2) bekezdésében az "elkobzásra, illetőleg vagyonelkobzásra" szövegrész helyébe az "elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Be.

a) 151. § (2) bekezdésében az "- ideértve a nyomozó hatóság által saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával létrehozott dolgokat, azokat a dolgokat, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenekel,hogyértékenincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokat is, amelyek gazdátlannak tekintendők -" szövegrész,

b) 477. § (3) bekezdése,

c) 563. §-a és az azt megelőző alcím, valamint

d) 563/A. §-a.

6. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

181. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) és - a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy

a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott."

182. § A Jszbt. 3. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendel el, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogi személy megszüntetése,

b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,

c) pénzbírság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy

a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyész a nyomozást felfüggesztette,

b) az ügyész a nyomozást azért szüntette meg, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, vagy a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

c) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy nem a vádlott követte el a bűncselekményt, vagy az eljárás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,

d) az elkövető a halála, kóros elmeállapota, tevékeny megbánása, illetve kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, vagy

e) az elkövető ismeretlen helyen tartózkodása, illetve tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vele szemben az eljárást felfüggesztették."

183. § A Jszbt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész

a) a nyomozás elrendeléséről, illetve folytatásáról,

b) a nyomozás megszüntetéséről, felfüggesztéséről, illetve ha a megszüntetés vagy felfüggesztés mellett a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor erről a tényről is,

c) arról, ha azt állapítja meg, hogy az intézkedés alkalmazásának 2. § szerinti feltételei nem állnak fenn,

d) a vádemelés esetén arról, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, haladéktalanul értesíti azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette."

184. § A Jszbt. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azzal a vádlottal szemben, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés d) pontja alapján helye van."

185. § A Jszbt. a 16. §-t követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:

"Az eljárás felfüggesztése

16/A. § Ha a bíróság az eljárást a 3. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás megkezdése után függesztette fel, a jogi személlyel szemben az ügyész indítványára a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja."

186. § A Jszbt. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része a (2) bekezdés alkalmazásával nem szüntethető meg, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján helye van."

187. § A Jszbt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre, illetve az eljárás megszüntetésére a 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja miatt került sor. Ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja."

188. § A Jszbt. 21/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre vagy az eljárás megszüntetésére a 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja miatt került sor. Ebben az esetben a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja."

189. § A Jszbt. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a perújítást azon vádlott vonatkozásában rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, és új ítéletet hoz, a 3. § rendelkezései az új ítélet kapcsán is alkalmazandók."

190. § A Jszbt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók."

191. § A Jszbt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései azonban a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók."

192. § A Jszbt. a 26. §-t követően a következő alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:

"Eljárás a nyomozás felfüggesztése, megszüntetése esetén

26/A. § (1) Ha a nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság a 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész indítványára az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amely az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha ez nem állapítható meg, az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amelynek illetékességi területén a jogi személy székhelye található.

(2) Ha a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az eljárást a 2. §-ban meghatározott személlyel szemben folytatott nyomozás megszüntetését vagy felfüggesztését követően - szükség szerint - az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában kell folytatni.

(3) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság legkésőbb a (2) bekezdésben említett nyomozás megszüntetéséig vagy felfüggesztéséig értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és egyben felhívja, hogy a 9. § (1) bekezdése szerinti képviseletéről gondoskodjon. A 9. § (3) bekezdése esetén az ügyész vagy a nyomozó hatóság hivatalból rendel ki képviselőt.

(4) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész, a jogi személy képviselője és az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti.

(5) A tárgyalásról értesíteni kell az ügyészt és a jogi személyképviselőjét.

(6) A tárgyalásra a Be. XXVII. Fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók. A tárgyaláson hozott határozat ellen a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti, valamint törvényes képviselője is fellebbezhet; a fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(7) A nyomozás felfüggesztése, megszüntetése esetére irányadó bírósági eljárással kapcsolatban a Be. 555. § (2) bekezdés c)-f) pontjában foglalt szabályok megfelelően irányadók."

193. § (1) A Jszbt.

a) 1. § (2) bekezdésében, 9. § (1) és (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 21. § (1) és (3) bekezdésében, 21/A. § (2) bekezdésében, 21/B. § (1) és (5) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés e) pontjában, valamint 26. § (2) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve",

b) 5. § (3) bekezdésében az "az ítélet" szövegrész helyébe az "a bíróság határozatának",

c) 7. § (1) bekezdésében az "a terhelt" szövegrész helyébe a "- ha e törvény másként nem rendelkezik - a terhelt",

d) 13. § (1) bekezdésében az "a vádiratban" szövegrész helyébe a "- ha e törvény másként nem rendelkezik -a vádiratban"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Jszbt.

a) 7. § (3) bekezdése,

b) 12/A. §-a és a 12/A. §-át megelőző alcíme,

c) 13. § (3) bekezdése,

d) a 26. § (2) bekezdésében a "(Btk. 77/B-77/C. §)" szövegrész.

7. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

194. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor)

"a) a megállapodás alapján, vagy a közvetítői eljárás megindítását megelőzően, de a megállapodásban jóváhagyott módon a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,"

(2) A Bktv. 4. § a) pontjában a "[Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. § 6. pont]" szövegrész helyébe a "[Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 14. pont]" szöveg lép.

8. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

195. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 4. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza

a) az érintett]

"ab) születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,"

(2) A Bnytv. 4. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza

a) az érintett]

"ae) anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,"

(3) A Bnytv. 4. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza

a) az érintett]

"ai) lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),"

196. § A Bnytv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedése napján a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján nem mentesült."

197. § (1) A Bnytv. 11. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

c) bűnösséget megállapító jogerős ítéletben a bíróság által megállapított]

"cb) bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,"

(2) A Bnytv. 11. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"e) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;"

(3) A Bnytv. 11. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"m) a szakrendszeri azonosító kódot."

(4) A Bnytv. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének) napját, valamint a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett utolsó napját,"

(5) A Bnytv. 11. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"e) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, továbbá e büntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát."

198. § A Bnytv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett."

199. § (1) A Bnytv. 15. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

"d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott,"

(2) A Bnytv. 15. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyúttal a 15. § a következő g) ponttal egészül ki:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

"f) akivel szemben a bíróság jóvátételi munkát alkalmazott, valamint g) akit az ügyész megrovásban részesített."

200. § (1) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza

c) a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított]

"cb) bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,"

(2) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza

c) a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított]

"ce) azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,"

(3) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"f) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját;"

(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"m) a szakrendszeri azonosító kódot."

(5) A Bnytv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás megkezdésének) napját, valamint a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett utolsó napját,"

(6) A Bnytv. 16. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"i) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, e büntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát, továbbá"

201. § A Bnytv. 17. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett."

202. § A Bnytv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani."

203. § A Bnytv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig kell nyilvántartani."

204. § A Bnytv. 20. § c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyúttal a 20. § a következő f) ponttal egészül ki:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat)

"c) jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,

d) kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,

e) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,

f) büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől"

(számított három évig kell nyilvántartani.)

205. § A Bnytv. 23. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"k) a szakrendszeri azonosító kódot."

206. § A Bnytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

b) a nyomozás megszüntetéséig vagy

c) a közvetítői eljárásban való részvételre, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő vádemelés elhalasztása, nyomozás vagy eljárás felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését követő három évig kell nyilvántartani."

207. § A Bnytv. 44. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit)

"b) öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos

ba) 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás és csempészet,

bb) a 2013. június 30-ig hatályban volt testi sértés (1978. évi IV. törvény 170. §), segítségnyújtás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 172. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (1978. évi IV. törvény 214. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), hivatalos személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 229. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 230. §), hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (1978. évi IV. törvény 313/C. §), lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja vagy

bc) testi sértés (Btk. 164. §), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178. és 179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), hamis vád (Btk. 268. §), bűnpártolás (Btk. 282. §), vesztegetés (Btk. 290. §), vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), befolyás vásárlása (Btk. 298. §), befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), hivatali visszaélés (Btk. 305. §), közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §), hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 311. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §) hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), embercsempészés (Btk. 353. §), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), tiltott adatszerzés (Btk. 422. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak."

208. § A Bnytv. 59. § c)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyúttal az 59. § a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben)

"c) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

ca) 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §),

cb) emberkereskedelem (Btk. 192. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), embercsempészés (Btk. 353. §),

d) 2013. június 30-ig hatályban volt kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (1978. évi IV. törvény 282. §),

e) kábítószer birtoklása (Btk. 178. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §),

f) fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy

g) a 2013. június 30-ig hatályban volt állam elleni bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény X. fejezet), terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303. §), valamint szolgálati bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény XX. Fejezet I. cím) kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása,

h) atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bb), bd) és bf)-bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b) pont ba) alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást közveszély színhelyén vagy dolog elleni erőszakkal követik el, és bb)-be) alpont], rongálás [Btk. 371. § (3) bekezdés], sikkasztás [Btk. 371. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a), c) pont, és b) pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a) és b) pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el] jármű önkényes elvétele [Btk. 380. § (1) bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §) miatt indítottak büntetőeljárást."

209. § A Bnytv. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe."

210. § A Bnytv. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe."

211. § A Bnytv. 68. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

"f) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a 84. § b) pontjában meghatározott feladatai ellátása céljából."

212. § (1) A Bnytv. 69. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik]

"ab) születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, előző születési családi és utónevét,"

(2) A Bnytv. 69. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik]

"ad) az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét,"

(3) A Bnytv. 69. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik]

"af) a lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét, valamint"

213. § A Bnytv. 96. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

"b) a szakértői nyilvántartó szervet, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet."

214. § A Bnytv.

a) 30/C. § h) pont hb) alpontjában a "Btk." szövegrész helyébe az "1978. évi IV. törvény vagy a Btk.",

b) 78. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában az "- a 15. § a) és f) pontja szerinti adatok kivételével -" szövegrész helyébe a "- a 15. § a) és g) pontja szerinti adatok kivételével -"

szöveg lép.

9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

215. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 144. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahely kijelölésekor figyelembe veszi, hogy a foglalkoztatót a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) alapján közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként kijelölték-e.

(4b) Ha az állami foglalkoztatási szervet a pártfogó felügyelő a Bv. tvr. 64. § (1) bekezdése alapján értesítette arról, hogy a 144/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban is szereplő foglalkoztatót közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként jelölte ki, és a 144/A. § (2) bekezdés c) pontja alapján a foglalkoztatónál több elkövető nem állítható munkába, a foglalkoztatót a (4) bekezdés alapján közérdekű munka végrehajtásának helyéül nem lehet kijelölni."

216. § A Szabs. tv. 144/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az állami foglalkoztatási szerv a pártfogó felügyelő Bv. tvr. 64. § (1) bekezdése szerinti értesítése alapján, a munkahely kijelölésének megfelelően haladéktalanul módosítja a foglalkoztatói nyilvántartásban nyilvántartott adatokat."

217. § A Szabs. tv. 127. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

"127. Tiltott prostitúció"

218. § A Szabs. tv. a 175. §-t követően a következő 130/A. alcímmel és 175/A. §-sal egészül ki:

"130/A. Hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás

175/A. § Az a vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el."

219. § A Szabs. tv. 177. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el."

220. § (1) A Szabs. tv. 183. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Aki

a) kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,

b) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad,

szabálysértést követ el."

(2) A Szabs. tv. 183. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer."

221. § A Szabs. tv. 192. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"192. § (1) Aki a közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot."

222. § A Szabs. tv. 199. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"a) a kábítószerekkel, a pszichotrop anyagokkal vagy az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységek végzésének szabályait, továbbá az ezen anyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat megszegi,"

(szabálysértést követ el.)

223. § A Szabs. tv. 199/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki engedély nélkül gyógyszert készít, forgalmaz, vagy Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart, szabálysértést követ el."

224. § (1) A Szabs. tv. 201. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki a bíróság jogerős határozatával elrendelt sportrendezvények látogatásától való eltiltás, vagy a szabálysértés miatt szabálysértési hatóság, illetve bíróság által elrendelt kitiltás szabályait megszegi, szabálysértést követ el."

(2) A Szabs. tv. 201. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Aki olyan sportrendezvényen vagy sportlétesítményben tartózkodik, ahonnan a sportról szóló törvényben, a sportrendezvényen történő részvételből kizárták, szabálysértést követ el."

225. § A Szabs. tv. a 206. §-t követően a következő 160/A-160/B. alcímmel és 206/A-206/B. §-sal egészül ki:

"160/A. Közérdekű bejelentő üldözése

206/A. § (1) Aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

160/B. Hamis statisztikai adatszolgáltatás

206/B. § (1) Aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabálysértés nem valósul meg, ha azt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy követi el."

226. § A Szabs. tv. a 208. §-t követően a következő 162/A. alcímmel és 208/A. §-sal egészül ki:

"162/A. Sajtórendészeti szabálysértés

208/A. § Aki olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el, szabálysértést követ el."

227. § A Szabs. tv. XXV. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

"XXV. FEJEZET

A PÉNZÜGYI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK"

228. § (1) A Szabs. tv. 185. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

"185. Versenytárs utánzása"

(2) A Szabs. tv. 231. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik."

229. § A Szabs. tv. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"232. § Aki áruért a hatósági árnál vagy a rá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, szabálysértést követ el."

230. § (1) A Szabs. tv. 236. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként előállít, értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, feltéve, hogy a termék értéke a százezer forintot nem haladja meg, szabálysértést követ el."

(2) A Szabs. tv. 236. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában rossz minőségű a termék, ha a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, ilyen előírás hiányában akkor, ha a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent."

231. § A Szabs. tv. 237. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"237. § (1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, szabálysértést követ el. (2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt cselekményeket gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el, szabálysértést követ el."

232. § A Szabs. tv. a 238. §-t követően a következő XXIX/A. Fejezettel egészül ki:

"XXIX/A. FEJEZET

A SZELLEMI TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

192/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

238/A. § (1) Aki

a) másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva megsérti,

b) a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető, százezer forintot meg nem haladó üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik.

(3) Nem valósítja meg az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálysértést, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

192/B. Iparjogvédelmi jogok megsértése

238/B. § (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló szabadalmi oltalom, növényfajta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, védjegyoltalom, földrajziárujelző-oltalom, formatervezésiminta-oltalom, használatiminta-oltalom, topográfiaoltalom alapján fennálló jogát

a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével,

b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával

megsérti, és ezzel százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik."

233. § (1) A Szabs. tv.

a) 44. § (3) bekezdés b) pontjában a "vámszabálysértéseket" szövegrész helyébe a "pénzügyi és kereskedelmi szabálysértéseket",

b) 231. § (1) bekezdésében az "árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül -" szövegrész helyébe az "a versenytárs hozzájárulása nélkül árut",

c) 250. § (3) bekezdésében az "államháztartásért" szövegrész helyébe az "adópolitikáért", a "vámszabálysértések" szövegrész helyébe a "pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Szabs. tv.

a) 139. § (2) és (4) bekezdése,

b) 140. § (3)-(5) bekezdése,

c) 177. § (1) bekezdés b) pontjában a "készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést," szövegrész,

d) 177. § (3) bekezdésében az "az államhatár,", valamint a ", vagy földmérési" szövegrész,

e) 199/A. § (3) bekezdésében az "a) pontja" szövegrész,

f) 236. § (1) bekezdés b) pontja.

10. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

234. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a (3) bekezdés szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű."

(2) Az EUtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a következő adatokat:

a) családi név és utónév (utónevek), születési családi név és utónév (utónevek), adott esetben álnév (álnevek),

b) különös, objektív és nem változó testi ismertetőjegyek,

c) születési hely és idő,

d) nem,

e) állampolgárság,

f) az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,

g) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma,

h) a bűncselekményjogi minősítése,

i) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy részvételének módja a bűncselekményben,

j) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa."

235. § Az EUtv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatában elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás büntetését, illetve szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák."

236. § Az EUtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § Ha a keresett személy az átadási, az ideiglenes átadási vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az átadási, az ideiglenes átadási vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás vagy az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a keresett személyt feltételes szabadságra bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják."

237. § Az EUtv. 30. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha]

"b) a bűncselekmény szabadságvesztés vagy elzárás büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;"

238. § Az EUtv. 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő."

239. § (1) Az EUtv. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó megállapodást a vádirat benyújtása előtt a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést, vagy a szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetében a miniszter köti meg. A megállapodás tartalmazza az érintett személy ideiglenes átszállításának részleteit, valamint azt a határnapot, amikorra az érintett személyt vissza kell szállítani a megkereső tagállam, illetve Magyarország területére."

(2) Az EUtv. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A tagállam területén töltött fogva tartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés vagy elzárás büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni."

240. § Az EUtv. 136. §-a helyébe a következő rendelkezése lép:

"136. § E fejezet alkalmazásában alternatív szankció a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől, az elzárástól, a szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő szankció."

241. § (1) Az EUtv. 137. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által meghozott,

a) közérdekű munkát kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

b) sportrendezvények látogatásától való eltiltást kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

c) jóvátételi jellegű munka elvégzését elrendelő határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

d) felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról rendelkező határozatot, és gondoskodik az abban foglalt egy vagy több alábbi, az elítélt személy számára előírt kötelezettség vagy tilalom végrehajtásáról:

da) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt lakóhelyének vagy munkahelyének megváltozását az illetékes hatóságnak bejelentse;

db) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott területre;

dc) Magyarország területének elhagyására vonatkozó korlátozás;

dd) az elítélt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére, szakmai tevékenysége végzésének korlátozására vagy módjára vonatkozó előírások;

de) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen;

df) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt meghatározott személyekkel kapcsolatot tartson;

dg) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat használjon;

dh) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse, illetve annak teljesítését bizonyítsa;

di) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot tartson, vele együttműködjön;

dj) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát.

(2) A bíróság

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben közérdekű munkát,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben sportrendezvények látogatásától való eltiltást,

c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben jóvátételi munkát,

d) az (1) bekezdés da), db), dd)-dj) alpontjában foglalt kötelezettség vagy tilalom esetén a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás, illetve a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt,

e) az (1) bekezdés dc) alpontjában foglalt korlátozás esetén a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalmat

határoz meg, rendel el, illetve szab ki."

(2) Az EUtv. 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező elítélt a jogerős tagállami határozatba foglalt magatartási szabály, közérdekű munka, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy jóvátételi jellegű munka magyar hatóság által történő végrehajtását kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a tagállami határozatot a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték."

242. § Az EUtv. 139. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha)

"l) a felfüggesztett szabadságvesztés, a próbára bocsátás, vagy a feltételes szabadságra bocsátás tagállami határozatban megállapított próbaideje, tartama, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama nem éri el a hat hónapot."

243. § Az EUtv. 140. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a 137. § (1) bekezdésében foglalt esetben

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem halasztható el,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

d) a tagállami hatóság a sportrendezvények látogatásától való eltiltást nem sportrendezvénnyel összefüggésben szabta ki,

e) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást, feltételes szabadságra bocsátást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy jóvátételi jellegű munkát is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként, feltételes szabadságra bocsátásként, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásként vagy jóvátételi munkaként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, a feltételes szabadságra bocsátás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása, illetve a jóvátételi munka előírása a Btk. rendelkezései szerint történt volna."

244. § Az EUtv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtása során a magyar jog szabályai irányadók, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, a közérdekű munka átváltoztatására, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése esetén - szabálysértés miatt - büntetés vagy intézkedés kiszabására vagy alkalmazására, illetve a jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot."

245. § Az EUtv. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:

aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

ab) az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát;

ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson;

ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;

ag) az elítélt - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

ah) az elítélt, ha munkaképes - a lehetőségekhez képest - álljon munkaviszonyban, vagy egyéb kereső foglalkozást folytasson;

ai) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;

aj) az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson;

ak) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg,

b) közérdekű munkát szab ki,

c) sportrendezvények látogatásától való eltiltást szab ki,

d) a büntetés kiszabását egy évre elhalasztja, és jóvátételi munka végzését írja elő,

akkor e magatartási szabályoknak és alternatív szankcióknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítéletet és a 10. mellékletben megjelölt tanúsítványt megküldi az elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, ha az elítélt visszatért vagy vissza kíván térni abba a tagállamba, vagy az elítélt kérelmére - ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja - ettől eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, feltéve hogy ez utóbbi a továbbításhoz hozzájárult."

246. § Az EUtv. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha

a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette;

b) az elítélt ellen Magyarországon új büntetőeljárás indult, és erről a magyar bíróság a tagállami hatóságot értesítette;

c) az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik;

d) a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása, a feltételes szabadság megszüntetése, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatása, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése miatt büntetés vagy intézkedés kiszabása vagy alkalmazása, illetve jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása válik szükségessé, és az ezzel kapcsolatos határozat meghozatalát a tagállami hatóság megtagadta;

és a tagállami hatóság a végrehajtást ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság a végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja."

247. § Az EUtv. 147. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha olyan körülményt észlel, amely a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetését és büntetés kiszabását, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, az előírt magatartási szabályok módosítását, a közérdekű munka átváltoztatását, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása esetén büntetés vagy intézkedés kiszabását vagy alkalmazását vagy jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabását alapozhatja meg."

248. § (1) Az EUtv. 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban vagy a határozatban a tagállami hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 50. §-ának megfelelően határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke - a (2) bekezdés esetét kivéve - megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével."

(2) Az EUtv. 152. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény miatt kiszabott tagállami pénzbüntetés mértéke nem éri el a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legkisebb mértékét, akkor a bíróság a pénzbüntetést a tagállami határozatnak megfelelően állapítja meg, amelynek során a pénzbüntetés napi tételeinek legkisebb mértékét és az egy napi tétel összegét a Btk. 50. §-ában megjelöltnél alacsonyabb mértékben és összegben is meghatározhatja."

(3) Az EUtv. 152. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetve tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 50. §-ának megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.

(4) Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Bv. tvr. 68. § (3a) és (3b) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a tagállami hatóságot a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja."

249. § Az EUtv. 158. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja,)

"f) ha a vagyonelkobzást a tagállami határozathoz csatolt tanúsítvány i. pont 1.2. iii vagy iv alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 74. § (1) bekezdés b) pontja a vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;"

250. § Az EUtv. 162. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog elkobzásának, vagy a Btk. 74. § (1) bekezdés a)-d) pontja alapján elrendelt vagyonelkobzásnak egy másik tagállamban való végrehajtása iránt az a bíróság, amelynek eljárásában az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet."

251. § (1) Az EUtv. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az EUtv. 12. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az EUtv. 15. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

11. Egyéb, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépése miatt szükséges törvénymódosítások

252. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 20/A-20/B. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) A közlekedési hatóság által végzett ellenőrzés során, továbbá a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés, valamint a 33/C. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: közúti ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésén.

(2) A közlekedési hatóság a közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a közúti ellenőr

a) természetes személyazonosító adatait,

b) azonosítóját,

c) foglalkoztató szervezetének megnevezését,

d) értesítési címét,

e) telefonszámát,

f) elektronikus elérhetőségét, valamint

g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.

(3) A közúti ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott adatai nyilvánosak. A közlekedési hatóság a közúti ellenőr nyilvános adatait honlapján közzéteszi.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert adatokat a közlekedési hatóság a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

20/B. § (1) Közúti ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes. (2) Nem lehet közúti ellenőr,

a) aki büntetett előéletű,

b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(3) Nem lehet közúti ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,

cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.

(4) A közúti ellenőr köteles a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni."

253. § A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1989. évi XXXVII. törvény

a) 7. §a) pontjában a "(Btk. 137. § 12., 13. és 14. pont)" szövegrész helyébe az "(1978. évi IV. törvény 137. § 12., 13. és 14. pont)",

b) 7. § b) pontjában a "Btk" szövegrész helyébe az "1978. évi IV. törvény"

szöveg lép.

254. § A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a "(Btk. 137. § 12., 13., 14. pont)" szövegrész helyébe az "(1978. évi IV. törvény 137. § 12., 13., 14. pont)",

b) 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 7. §-ában, valamint 8. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a "Btk." szövegrész helyébe az "1978. évi IV. törvény"

szöveg lép.

255. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem adható meg az engedély, ha)

"b) a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, tiltott szerencsejáték szabálysértését,

bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni, pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértést (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XXV. Fejezet), tiltott szerencsejáték szabálysértését

követte el, illetve jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,"

256. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Sttv.) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/A. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.

(2) A közigazgatási bírság összege 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik."

(2) Az Sttv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki vagy amely

a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,

b) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,

c) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,

d) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,

e) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik."

257. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vezető tisztségviselőkre vonatkozó feltételek:

a) nem lehet az igazgatótanács tagja olyan személy, aki]

"ac) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott visszaélés minősített adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

2. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,"

258. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése."

(2) Az Rtv. 1. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

"1. általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését, megakadályozását és felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,"

(3) Az Rtv. 7/B. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

"b) nem követhet el

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §) kivételével -, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében - az áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), valamint a III. címben foglaltak kivételével -, XVIII. fejezetében - a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §) kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében meghatározott bűncselekményt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott bűncselekményt, a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,"

(4) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító szerv

a) ellátja az 1. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében]

"aa) jogszabályban meghatározottak szerint végzi

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §),

2. a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §),

valamint az azokkal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását, az elkövetők elfogását,

ab) végzi

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), valamint az azzal összefüggésben elkövetett,

2. az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), valamint az azokkal összefüggésben elkövetett

más bűncselekmények megszakítását, az elkövetők elfogását,

ac) végzi

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablással (1978. évi IV. törvény 175/A. §),

2. az emberrablással (Btk. 190. §)

összefüggésben elkövetett bűncselekményeket elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési feladatokat,"

(5) Az Rtv. 54. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr lőfegyvert használhat)

"c) a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) vagy a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;"

(6) Az Rtv. 58. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók)

"a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a lázadás (Btk. 256. §), illetve a rombolás (Btk. 257. §) bűncselekmények elkövetése esetén;"

(7) Az Rtv. 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A rendőrség a vagyon-visszaszerzési eljárás során a bűncselekményből származó vagyon felderítése érdekében

a) a 64. § (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontjában foglaltakat alkalmazhatja;

b) a bűncselekményből származó vagyonnal kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekményből származó vagyonnal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyűjthet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

c) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat."

(8) Az Rtv. 69. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá]

"a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve az új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), a kitartottság (Btk. 202. §), a gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. § (3) bekezdés], a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §),"

(felderítése során.)

(9) Az Rtv. 69. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá]

"c) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222/A. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 255/B. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §) és hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 281/A. §) bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, illetve az egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés (Btk. 200. §), a gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a környezetkárosítás (Btk. 241. §), a természetkárosítás (Btk. 242-243. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés (Btk. 249. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), az embercsempészés (Btk. 353. §) bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,"

(felderítése során.)

(10) Az Rtv. 69. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az alábbi bűncselekmények esetében a bűncselekmény felderítése a nyomozás elrendeléséig a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörébe tartozik:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények(1978. évi IV. törvény XI. fejezet), továbbá a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

b) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet) továbbá a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §).

(5) Az alábbi bűncselekmények felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti rombolás (1978. évi IV. törvény 142. §) és terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §),

b) a rombolás (Btk. 257. §), a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)."

(11) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

"e) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

1. élet, testi épség, emberi szabadság és vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az emberkereskedelem és az embercsempészet három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

2. nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

3. gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett,

4. üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

5. kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,

6. pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit húsz évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;"

(12) Az Rtv. 91/J. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség kezeli)

"b) a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó, valamint a külföldi hatóságok és egyéb szervek azonos célú nyilvántartásában szereplő személyek családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, az elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés megnevezését és minősítését, a sportrendezvények látogatásától eltiltás, a kitiltás vagy a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás időtartamát, valamint a sportlétesítmények megnevezését és a sportrendezvények körét, amelyre a sportrendezvények látogatásától eltiltás, a kitiltás vagy a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás hatálya kiterjed."

(13) Az Rtv.

a) 24/A. § (1) bekezdésében a "Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben" szövegrész helyébe a "Btk.-ban",

b) 62/F. § b) pontjában a "büntető törvénykönyvben" szövegrész helyébe a "Btk.-ban",

c) 63. § (1) bekezdésében a "bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők" szövegrész helyébe a "bizonyítékok megszerzése, a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők",

d) 64. § (2) bekezdésében "Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére" szövegrész helyébe "Az (1)-(1a) bekezdésben foglaltak teljesítésére",

e) 68. § (1) bekezdésében a "szándékos bűncselekmény felderítése érdekében" szövegrész helyébe a "szándékos bűncselekmény felderítése, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében"

szöveg lép.

259. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

"d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,"

(2) A Vht. 10. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

"f) a bűnügyi zárlatot elrendelő és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozat,"

(3) A Vht. a 184/A. §-t követően a következő 184/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása

184/B. § (1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló értesítésben a bíróság a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és azt megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó az értesítést személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn.

(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított pénzbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A végrehajtó a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését.

(6) Ha a végrehajtó az ismételt ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt a (4)-(5) bekezdés megfelelő, a teljesítés megtörténtéig ismételt alkalmazásával jár el.

(7) A végrehajtás megszűnik az értesítés végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével."

(4) A Vht. a 201/B. §-t követően a következő alcímmel és 201/C. §-sal egészül ki:

"Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása

201/C. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, illetve visszaállítását elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozatot a bíróság megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó a határozatot személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen, illetve ha az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn, a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést.

(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a kötelezettséget, erről haladéktalanul - a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó - jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon beterjeszti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét vagy visszaállítását elrendelő bírósághoz rendbírság kiszabása céljából.

(5) Ha az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének vagy visszaállításának elrendelése esetén a rendbírság kiszabását követően a kötelezett teljesít, és erről a végrehajtót értesíti, a végrehajtó az értesítés átvételét követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését, és az ellenőrzés eredményéről haladéktalanul tájékotatja az azt elrendelő bíróságot."

(5) A Vht. 210/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"210/C. § (1) A vagyonelkobzás végrehajtása során végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében - e törvényben foglalt kivételekkel - a vagyonelkobzásról szóló értesítést kiállító bíróság gazdasági hivatala jár el. (2) Ha a végrehajtás végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiányában vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt szünetel, a végrehajtó a szünetelésről szóló jegyzőkönyv másolatát megküldi a vagyon-visszaszerzési eljárás elrendelésére jogosult ügyész részére is."

(6) A Vht.

a) 294. § (1) bekezdés b) pontjában a "büntetőtörvénybe" szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvbe" szöveg lép,

b) 233. § (2) bekezdés d) pontjában a "mellékbüntetés" szövegrész hatályát veszti.

260. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: 1995. évi XCVII. törvény) 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy azoknak később nem felel meg, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható. Az engedélyt

a) fel kell függeszteni, ha az önálló vállalkozó

aa) a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/B. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §], vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), járművezetés tiltott átengedése [1978. évi IV. törvény 189. § (2) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. § és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222/A. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása (1978. évi IV. törvény 313/B. §), visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel (1978. évi IV. törvény 313/C. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §),

ac) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 238. § (2) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. 365-367. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 379-380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) vissza kell vonni, ha az önálló vállalkozó

ba) bíróság jogerős ítélete következtében büntetett előéletűvé válik, illetve

bb) a légiközlekedési vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll."

(2) Hatályát veszti az 1995. évi XCVII. törvény 3/A. § (2) bekezdésében a "kényszergyógyítását vagy" szövegrész.

(3) Hatályukat vesztik az 1995. évi XCVII. törvény 3/A. § (3) bekezdésében a "kényszergyógyítását vagy" szövegrészek.

261. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) 9/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az autonóm államigazgatási szervek tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetet a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség kizárólag ez irányú igénybejelentés esetén terheli."

(2) A Bvszt. 22. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lőfegyver használható)

"c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése vagy a közveszély okozása bűncselekmény megakadályozására vagy megszakítására;"

(3) A Bvszt. a következő 28/B. §-sal egészül ki:

"28/B. § (1) A bíróság értesítése alapján a fogvatartó bv. szerv nyilvántartja a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIX. Fejezet] sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.

(2) Az (1) bekezdés alapján a következő személyes adatokat kell nyilvántartani:

a) a sértett családi és utónevét, és

b) a sértett által megadott lakcímet."

(4) A Bvszt. 29/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható személyes adat, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása. A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adat nem továbbítható harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére."

(5) A Bvszt. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a fogvatartott szabadulásakor a nyilvántartásból törölni kell."

(6) A Bvszt.

a) 9/A. § (2) bekezdésében a "szerv, az" szövegrész helyébe a "szerv, az autonóm államigazgatási szerv, az",

b) 29. § (1) bekezdésében a "szerv az általa kezelt adatokat" szövegrész helyébe a "szerv - a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az általa kezelt adatokat",

c) 29. § (2) bekezdésében a "szükséges adatokat" szövegrész helyébe a "szükséges adatokat - a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével -",

d) 29/A. § (1) bekezdésében az "A büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt személyes adat" szövegrész helyébe az "A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével a büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt személyes adat",

szöveg lép.

262. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel."

263. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 5. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

"h) a nyomozás elrendeléséig végzi

ha) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

hb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)

bűncselekmények felderítését;"

(2) Az Nbtv. 5. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

"j) információkat szerez

ja) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §),

jb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)

bűncselekményekre vonatkozóan;"

(3) Az Nbtv. 6. § l)-n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)

"l) működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi

la) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

lb) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §) bűncselekmények felderítését;

m) működési területén felderíti

ma) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekményt (1978. évi IV. törvény 261. §),

mb) a terrorcselekményt (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §);

n) működési területén információkat szerez

na) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (1978. évi IV. törvény 263/B. §),

nb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)

bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;"

(4) Az Nbtv. 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - lőfegyvert használhat)

"b) a népirtás (Btk. 142. §), az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a rombolás (Btk. 257. §), a kémkedés (Btk. 261. §), a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) és a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;"

264. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 119. § (3) bekezdésében a "[Btk. 122. § (1) bek.]" szövegrész helyébe az "[a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdés, illetve az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdés]",

b) 121. § (2) bekezdésében a "Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény" szövegrész helyébe a "Btk.",

c) 122. § (3) bekezdésében a "Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában" szövegrész helyébe a "Btk. 26. §-ában, illetve az 1978. évi IV. törvény 33. §-ában"

szöveg lép.

265. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A kérelmező nem kaphat a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt, ha az igazgatóság tagja

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,

c) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

d) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll."

(2) A Krtv. 5. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatóság tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel, vagy kéri, hogy az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(7) A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel."

(3) A Krtv. 5/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A kérelmező nem kaphat a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt, ha a fióktelep vezetője (vezetői)

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,

c) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

d) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll."

(4) A Krtv. 5/B. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fióktelep vezetője hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel."

(5) A Krtv. 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben alkalmazandó személy (a továbbiakban: vezetőjelölt) nem lehet olyan természetes személy,]

"b) aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,"

(6) A Krtv. 9/B. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy

a) az igazgatóság tagja, a fióktelep vezetője, a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója]

"ab) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

2. a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,"

[erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy negyvenöt napon belül a minősített befolyását szüntesse meg.]

(7) A Krtv. 5/B. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(2a) bekezdésben" szöveg lép.

(8) Hatályát veszti a Krtv.

a) 5. § (3) bekezdés e) pontja,

b) 5/B. § (2) bekezdés f) pontja.

266. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot nem szerezhet az a személy,]

"a) akinek a bíróság a büntetőjogi felelősségét

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás vagy természetkárosítás,

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat, orvhalászat vagy tiltott állatviadal szervezése

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította,"

267. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető Törvénykönyv szerinti büntetőjogi védelem illeti meg."

268. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34/A. § Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig."

269. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének A) pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

"8. az a költség, ráfordítás, amely

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban, vagy

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;"

270. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,

a) akit

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

b) akivel szemben az a) pontban meghatározott bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig."

(2) A Hpt. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Akivel szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében,

b) a Btk. XXVII. Fejezetében vagy XXXV-XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni."

(3) A Hpt. 52. § (1) bekezdés a)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet)

"a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont],

b) terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §),

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),

e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §, illetve Btk. 399-400. §),"

(van összefüggésben.)

(4) A Hpt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során köteles a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával eljárni."

271. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Aetv.) 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"30. nukleáris védettség: azon tevékenységek, eszközök és eljárások összessége, amelyek a szabotázs, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett, a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) szerinti visszaélés, közveszélyokozás, környezetkárosítás, illetve jogtalan eltulajdonítás megelőzésére, észlelésére, elhárítására és következményeinek kezelésére irányulnak;"

(2) Az Aetv. 2. § 35-37. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"35. szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett - a Btk., illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti - közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása vagy kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás vagy kísérletének rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;

36. nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszély okozása, környezetkárosítás:

a) 2013. június 30-ig hatályban volt, az 1978. évi IV. törvény szerinti nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett szándékos közveszélyokozás (259. §) vagy kísérlete, előkészülete, továbbá szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérlete,

b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett - a Btk. szerinti - szándékos környezetkárosítás (241. §) vagy kísérlete, továbbá szándékos közveszély okozása (322. §) vagy kísérlete, előkészülete;

37. nukleáris vagy más radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása:

a) nukleáris vagy más radioaktív anyagnak a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti ellopása (316. §) vagy elrablása (321. §),

b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal összefüggésben elkövetett, a Btk. szerinti rablás (365. §) vagy lopás (370. §);"

(3) Az Aetv. 11. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, valamint l-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:)

"b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el:

1. emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet),

2. emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)-(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §),

3. visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi

IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §),

4. kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),

5. erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont],

6. lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)-(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés],

7. visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)-(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)-(2) bekezdés, 243. § (1)-(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §),

8. állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet),

9. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §),

10. hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet),

11. hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet),

12. közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314-316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),

13. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),

14. rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §),

15. embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §),

16. rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §),

17. lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),

18. pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §),

19. a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

20. költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §),

21. pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §),

22. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy

23. bűnszervezet keretében elkövetett bűntett;"

(4) Az Aetv. 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,

a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság]

"ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény, illetve a Btk. 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 248. § (3) bekezdésében, 249. § (2) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 322. § (5) bekezdésében, 323. § (5) bekezdésében vagy 326. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt"

(jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint)

(5) Az Aetv. 30. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nukleáris védettség biztosítja)

"a) a nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonításának, a Btk. szerinti radioaktív anyaggal visszaélés (250. §), a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal való közveszély okozása, környezetkárosítás elkövetésének megelőzését;"

(6) Az Aetv. 66/A. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A 2013. július 1-jét megelőzően már foglalkoztatottak tekintetében a visszaélés új pszichoaktív anyaggal bűncselekmény esetében csak a 2013. július 1-jét követő elkövetést vagy emiatt indult büntetőeljárást lehet figyelembe venni."

272. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés elkövetésekor 14. évét, bűncselekmény elkövetésekor 12. évét - illetve 2013. június 30-át megelőzően elkövetett bűncselekmény esetén a 14. évét - betöltötte, de 18. évét még nem,"

(2) A Gyvt. 11/A. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy,)

"b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság, illetve a 2012. évi C. törvény XV. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, XVI. Fejezetében meghatározott egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmény, XVII. Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, zaklatás, magántitok megsértése, XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmény, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, XXVI. Fejezetében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, XXXII. Fejezetében meghatározott köznyugalom elleni bűncselekmény, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, embercsempészet, járványügyi szabályszegés, rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,"

273. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 34. § (12) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vezető tisztségviselővé nem választható olyan személy, aki)

"b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a

ba) 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény,

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,"

274. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 59. § (4) bekezdés e) pontjában a "nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószerrel való visszaélés, illetve" szövegrész helyébe az "a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer birtoklása, a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés, a 2013. június 30-ig hatályban volt visszaélés kábítószerrel, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, illetve a" szöveg lép.

275. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem lehet békéltető testületi tag, aki

a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,

b) büntetett előéletű,

c) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény szándékos elkövetése, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XXXV-XXXVII. Fejezetében meghatározott szándékos bűncselekmény, XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ca) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cd) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ce) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított három évig vagy

d) az (1) bekezdés szerinti, a kijelölés alapjául szolgáló végzettségnek és szakmai gyakorlatnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll."

276. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet fegyveres biztonsági őr,)

"b) akit

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §,207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszakfegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

elítélték, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;"

277. § (1) A szervezett bűnözés, valamint azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbtv.) 4. § p)-s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"p) kábítószer-kereskedelemmel függ össze:

pa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, az ország területén átvitellel, kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, illetve kereskedéssel elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 282-282/C. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel, valamint 283/B. §-ába ütköző visszaélés új pszichoaktív anyaggal,

pb) a kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, illetve kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése vagy új pszichoaktív anyaggal visszaélés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 176-177. §, 182. §, 184. §], az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, illetve az ország területén átvitellel elkövetett kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése vagy új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 178-179. §, 182. §, 184. §);

q) bűnös kapcsolat: a felderítés alá vont személlyel való olyan kapcsolat, amely tekintetében

qa) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 326. §-ába ütköző orgazdaság vagy a 244. §-ába ütköző bűnpártolás,

qb) bűnpártolás (Btk. 282. §) vagy orgazdaság (Btk. 379. §)

bűncselekményének gyanúja merül fel;

r) illegális fegyverkereskedelemmel függ össze:

ra) a 2013. június 30-ig hatályban volt visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §),

rb) a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §) és a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §);

s) szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:

sa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §) bűntette, valamint az emberkereskedelem (Btk. 192. §),

sb) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 250-254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntette, 255. §-ába ütköző vesztegetés bűntette, 256. §-ába ütköző befolyással üzérkedés minősített eseteinek bűntette, valamint 258/B-258/D. §-aiba ütköző vesztegetés nemzetközi kapcsolatban minősített eseteinek bűntette, illetve a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés és a hivatali vesztegetés elfogadása minősített esetei (Btk. 290-291. és 293-294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyással üzérkedés minősített esetei (Btk. 299-300. §),

sc) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 263/C. §-ába ütköző bűnszervezetben részvétel, illetve a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §),

sd) bűnszervezetben elkövetett, ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények,

se) a bűnszövetségben elkövetett,

1. 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

2. 2013. június 30-ig hatályban volt emberi test tiltott felhasználása [1978. évi IV. törvény 173/I. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés a) pont], közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. § (2) bekezdés], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [1978. évi IV. törvény 263. § (3) bekezdés b) pont], visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével [1978. évi IV. törvény 264/A. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jel meghamisítása [1978. évi IV. törvény 277/A. § (2) bekezdés b) pont], bélyeghamisítás [1978. évi IV. törvény 307. § (3) bekezdés a) pont], költségvetési csalás [1978. évi IV. törvény 310. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. § (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) és c) pont], illetve zsarolás [1978. évi IV. törvény 323. § (2) bekezdés a) pont],

3. emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés c) pont], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés b) pont], nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés [Btk. 251. § (2) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2) bekezdés b) pont], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bekezdés], rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés b) pont], zsarolás [Btk. 367. § (2) bekezdés a) pont], információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (2)-(5) bekezdés], bélyeghamisítás [Btk. 391. § (3) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 393. § (2) bekezdés], költségvetési csalás [Btk. 396. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont],

sf) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntette, 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntette, 262. §-ába ütköző légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette, 263/A. §-ának (1) és (3) bekezdésébe ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette, 263/B. §-ába ütköző visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntette, 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette, 270/A. § (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntette, 274. § (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás bűntette, 282-282/B. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel, 283/B. §-ába ütköző visszaélés új pszichoaktív anyaggal, illetve a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), a kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), a kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), a kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), az új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), a radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. § (1)-(4) bekezdés], a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325. § (1) és (3) bekezdés], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. § (1)-(6) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közveszéllyel fenyegetés [Btk. 338. § (2) bekezdés], a közokirat-hamisítás [Btk. 342. § (1) bekezdés],

sg) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 303-303/A. §-ába ütköző pénzmosás bűntette, 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntette és 304/A. §-ába ütköző pénzhamisítás elősegítésének vétsége, illetve a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), a pénzmosás (Btk. 399-400. §);"

(2) Az Szbtv. 5. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az üzletet közbiztonsági érdekből a büntető- vagy szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra - a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság kezdeményezésére - ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben az üzlet üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben

a) 2013. június 30-ig hatályban volt önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §),

b) rablás (Btk. 365. §), kifosztás (Btk. 366. §), zsarolás (Btk. 367. §), önbíráskodás (Btk. 368. §), csalás (Btk. 373. §) elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult.

(2) A jegyző, a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott érdekből és időtartamra az üzletet ideiglenesen akkor is bezárhatja, ha az üzlet működésével összefüggésben

a) 2013. június 30-ig hatályban volt emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/B. §), vagy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXIX. törvény) 143. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (1999. évi LXIX. törvény 144. §),

b) kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 172. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 184. §)

miatt indul büntető- vagy szabálysértési eljárás."

278. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartó a büntetőeljárás jogerős lezárásáig vagy annak megszüntetéséig felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha vele szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni, a közbizalom elleni vagy vagyon elleni,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII., XXXIII. vagy XXXV-XXXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult."

279. § (1) Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2000. évi XIII. törvény) 2. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel megléte esetén nincs helye olyan elkobzott dolog közérdekű felhasználásának,]

"a) amelyet azért koboztak el, mert birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 77. § (1) bekezdés b) pont, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 20. § (1) bekezdés a) pont, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 72. § (1) bekezdés d) pont, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 18. § (1) bekezdés b) pont],

b) amelyet

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt rossz minőségű termék forgalomba hozatala (1978. évi IV. törvény 292. §), illetve e bűncselekmény szabálysértési alakzata miatt koboztak el, feltéve, hogy a termék rendeltetésszerűen nem használható, továbbá amelyet bitorlás (1978. évi IV. törvény 329. §), szerzői vagy szomszédos jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §), szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (1978. évi IV. törvény 329/C. §) miatt, valamint amelyet iparjogvédelmi jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/D. §), illetve e bűncselekmény szabálysértési alakzata miatt,

bb) bitorlás (Btk. 384. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §), iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §) vagy - feltéve, hogy a termék rendeltetésszerűen nem használható - rossz minőségű termék forgalomba hozatala (Btk. 415. §), illetve e bűncselekmények szabálysértési alakzata miatt

koboztak el,"

(2) A 2000. évi XIII. törvény 6. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az 1-5. §-ban foglaltakat a 2013. június 30-ig hatályban volt áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296.) és a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve e bűncselekmény szabálysértési alakzata miatt elkobzott dolog közérdekű felhasználására az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közérdekű felhasználásnak - az 1. §-ban foglaltakon túl - akkor van helye, ha az áru hamis megjelölésével vagy a versenytárs utánzásával jogaiban megsértett személy (a továbbiakban: jogosult) a közérdekű felhasználáshoz hozzájárult, illetve ennek hiányában abban az esetben, ha az elkobzott dolog jogsértő mivoltától megfosztható és erről a bíróság rendelkezett. A jogosult hozzájárulásának beszerzése, illetve a bíróság eljárásának kezdeményezése az erre kijelölt szerv feladata."

280. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet hajóparancsnok, aki)

"b) büntetlen előéletű, de akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította

ba) a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

bb) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, 189. § (2) bekezdése szerinti járművezetés tiltott átengedése, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, pénzhamisítás, pénzhamisítás elősegítése, költségvetési csalás, készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása, visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele miatt,

bc) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 164. § (3)-(8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, 238. § (2) bekezdése szerinti járművezetés tiltott átengedése, radioaktív anyaggal visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, minősített adattal visszaélés, XXVIII. Fejezetében meghatározott hivatali bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, közokirat-hamisítás, embercsempészés, rablás, kifosztás, zsarolás, önbíráskodás, lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, pénzhamisítás, pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, költségvetési csalás, információs rendszer vagy adat megsértése, információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása miatt,

bd) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig, gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig,"

281. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

282. § Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A semmisség igazolása iránti eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) XVIII. fejezete szerinti Különleges eljárásoknak a Be. 356. § (2) bekezdésében meghatározott általános rendelkezései irányadók az alábbi eltérésekkel:]

"a) az eljárás a terhelt halála után az egyeneságbeli rokona és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) indítványára is megindul;"

283. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Eljárás elektronikus úton közzétett jogellenes adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele érdekében

12/A. § (1) Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat visszaállítható módon történő eltávolításáról.

(2) Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozatnak a bírósági végrehajtó általi átadásától számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat végleges módon történő eltávolításáról.

(3) Az ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel teljesítésére kötelezett köteles a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.

(4) Ha a bíróság az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt megszünteti, vagy a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat visszaállítására kötelezi a szolgáltatót, a szolgáltató az erről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül az adatot ismételten hozzáférhetővé teszi.

(5) A 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltatóval szemben a bíróság az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot, illetve a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott mértékű pénzbírságot szabhat ki."

284. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 296/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1a) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény. 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII., továbbá XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények."

(2) A Tpt. 1. számú melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,"

285. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 3. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

286. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdés 96. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"96. büntetlen előélet : akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)-(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), illetve XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények

tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia."

(2) A Bit. 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Akivel szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében,XVII. és XVIII. fejezetében,

b) a Btk. XXVII. vagy XXXV-XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan bűncselekmény miatt, amely az 1978. évi IV. törvény XVII. vagy XVIII. fejezete szerint 2013. június 30-ig büntetendő volt, vagy a Btk. XXXV-XLIII. Fejezetében foglaltak szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni."

(3) A Bit. 157. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben."

287. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 164. § (1a) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság által jogerősen megállapított)

"a) csalás (Btk. 373. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §),

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás,"

(esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.)

(2) Az Art.

a) 40. § (2) bekezdésében a "(Btk. 310. §)" szövegrész helyébe a "[Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 310. §]",

b) 40. § (3) bekezdésében a "(Btk. 310. §)" szövegrész helyébe a "(Btk. 396. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 310. §)",

c) 164. § (1b) bekezdés b) pontjában a "Btk. 71. §-ában" szövegrész helyébe a "Btk. 64. §-ában, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 71. §-ában"

szöveg lép.

288. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvényhatálya kiterjed)

"e) a 159/B. § és a 182. § (3) bekezdés tekintetében az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott kereső- és gyorsítótárolás szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatókra (a továbbiakban együtt: kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók)."

(2) Az Eht. 10. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:

(A Hatóság)

"28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntető ügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát."

(3) Az Eht. a 92. §-t követően a következő 92/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Együttműködés elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételében

92/A. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott egyszerű adatátvitelt és hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltatást végző elektronikus hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató) a Hatóság értesítését követően köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a büntető ügyben eljáró bíróság által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adathoz való hozzáférés megakadályozásával elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételt teljesíteni.

(2) Ha a Hatóság azt észleli, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, annak haladéktalan teljesítésére hívja fel, ha a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének a felhívás ellenére nem tesz eleget, a Hatóság ezt jelzi a bíróságnak.

(3) A bíróság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot szabhat ki.

(4) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalomhoz való hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásának a jogalapjáról."

(4) Az Eht. a 159/A. §-t követően a következő alcímmel és 159/B. §-sal egészül ki:

"A Hatóság közreműködése az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételében

159/B. § (1) A Hatóság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5) bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése alapján szervezi és ellenőrzi a büntető ügyben a bíróság által elrendelt elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását.

(2) A bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a bíróság elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal.

(3) A Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtása érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (a továbbiakban: KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba csak a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai tekinthetnek be.

(4) A bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a KEHTA-ban rögzíti

a) az eljáró bíróság megnevezését és a határozat számát,

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről szóló rendelkezést,

c) az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat.

(5) A Hatóság a hiányosan megküldött értesítéssel kapcsolatosan az adatok pótlása érdekében a bíróságot elektronikus úton megkeresi, továbbá jelzi a bíróságnak, ha a rendelkezés végrehajtása a megadott adattartalommal az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára kétséges lehet.

(6) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók kötelesek a KEHTA-hoz csatlakozni abból a célból, hogy a bíróság elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről rendelkező határozatainak eleget tegyenek, illetve a végrehajtást a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés eredményeként találat vagy a tárolt változat elérhetőségének nem biztosításával elősegítsék.

(7) A KEHTA és a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók közötti adatcsere elektronikus formában, hitelesített adatkapcsolat útján történik. A bíróság és a Hatóság közötti elektronikus kapcsolattartás biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történik.

(8) A Hatóság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kereső- és gyorsítótár-szolgáltató kérésére technikai segítséget nyújt a határozatok végrehajtásához szükséges technikai környezet biztosításában.

(9) A Magyarország területén található adatkicserélő központok, így különösen a Budapest Internet Exchange (BIX) kötelesek közreműködni az e § szerinti intézkedések végrehajtásában.

(10) A Hatóság ajánlást adhat ki a jelen § szerinti hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozó legjobb gyakorlatokról, illetve felhasználói segítséget nyújt a bíróság, a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók számára a KEHTA kezeléséhez."

(5) Az Eht. 182. § (3) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)

"33. a 159/B. § szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók KEHTA-hoz való kapcsolódásának és elektronikus kapcsolattartásának részletes szabályait."

(6) Az Eht. 156. § (8) bekezdésében az "iránymutatást" szövegrész helyébe az "ajánlást" szöveg lép.

289. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"16. gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény: e törvény, illetve az EK végrehajtási rendelet 14f. cikk b) pontjának alkalmazásában a kérelmező gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény alatt a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 216/B. § (2) bekezdésében, 218. § (1)-(3) bekezdésében, 253. § (1)-(3) bekezdésében, 254. §-ában, 256. § (1)-(3) bekezdésében, 258/B. § (1)-(3) bekezdésében, 258/C. §-ában, 258/E. §-ában, 261/A. § (1)-(3) bekezdésében, 263/B. § (1) és (3) bekezdésében, 264/C. § (1) és (3) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 276. §-ában, 277. § (1) bekezdésében, 277/A. §-ában, 278. §-ában, 281/A. § (1)-(2) bekezdésében, 282/A. § (1) és (3) bekezdésében, 283/A. § (1) bekezdésében, 317. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 318. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 326. § (1) és (4)-(6) bekezdésében, valamint a XVII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 155. § (1) bekezdésében, 176. § (1) és (3) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 248. § (1)-(2) bekezdésében, 290. § (1)-(4) bekezdésében, 293. § (1)-(4) bekezdésében, 299-300. §-ában, 326. § (1) és (4)-(5) bekezdésében, 327. § (1)-(3) bekezdésében, 329. § (1) és (3) bekezdésében, 330. § (1)-(2) bekezdésében, 342. § (1) bekezdésében, 345. §-ában, 346. § (1) bekezdésében, 347. § (1)-(2) bekezdésében, 353. § (1)-(3) bekezdésében, 358. § (2) bekezdésében, 372. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 373. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 379. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, valamint XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell érteni. Jogi személy gazdálkodó esetén további feltétel, hogy a fenti bűncselekmények elkövetése az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő javára a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte és a bűncselekményt az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő

a) ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, illetve ezek megbízottja az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna."

290. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXVII. törvény) 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

(2) A 2003. évi CXXVII. törvény 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

(3) A 2003. évi CXXVII. törvény 48/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvény szerinti engedélyt - kivéve az egyszerűsített adóraktári engedélyt - kérelmező természetes személy, kérelmező szervezet vezetője vagy vezető tisztségviselője az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vámhatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, illetve a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el, vagy jogerősen elítélték, de az engedély iránti kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére - annak az e törvény szerinti engedély birtokában folytatható tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa."

(4) A 2003. évi CXXVII. törvény 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem adható felhasználói engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

(5) A 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem adható engedély, ha az engedélyt kérelmező természetes személyt vagy a szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

291. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 69/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével. Az értékelést írásba foglalja és - különösen az eltiltásokkal és a kizárásokkal, valamint azok érvényesítésével kapcsolatban - megteszi a fejlesztés végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket."

(2) A Sport tv. 71. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:)

"e) nem áll a 73. § (1) bekezdése szerinti kizárás, a sportrendezvények látogatásától eltiltás büntetés vagy a szabálysértési kitiltás hatálya alatt,"

(3) A Sport tv. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy,a bérlet vagy a klubkártya eladásakor, valamint a rendező a beléptetés során a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy, bérlet vagy klubkártya nem értékesíthető, az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe történő belépését meg kell tagadni."

(4) A Sport tv. 73. §-át megelőző alcím és 73. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás

73. § (1) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvényen történő részvételből való kizárás). A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben köteles tájékoztatást adni, amit - általános szerződési feltételként - magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is fel kell tüntetni.

(2) A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás időtartama hat hónapnál rövidebb nem lehet és a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozó kizárás esetén a két évet, a meghatározott sportlétesítményre vonatkozó kizárás esetén a négy évet nem haladhatja meg.

(3) A szervezőnek a sportrendezvényen történő részvételből való kizárásra vonatkozó döntése ellen a néző bírósághoz fordulhat.

(4) A sportrendezvényen történő részvételből kizárható az a személy is, akit a 71. § (3) bekezdése alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezői (rendezői) beavatkozás következtében olyan nézői cselekmény volt várható, amely a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.

(5) A szervező az általa kizárt személy nevét, születési helyét és idejét, a kizárás időtartamát, a sportlétesítmény megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyre kizárás hatálya kiterjed, 3 napon belül továbbítja a sportrendészeti nyilvántartásba.

(6) A sportrendészeti nyilvántartásból - a jegyértékesítés és a sportrendezvényre történő beléptetés céljából -

a) a sportrendezvény szervezője,

b) a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy, valamint

c) a szervező által alkalmazott rendező

igényelhet adatot."

(5) A Sport tv. 76/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A rendőrség a sportrendezvényen történő részvételből a szervező által kizárt, valamint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott vagy a sportrendezvények látogatásától eltiltott személyek e törvény alapján nyilvántartott személyes adatait a sportrendezvények biztonságának védelme, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, mások jogainak védelme, a jegyértékesítés, valamint a sportrendezvényre történő belépés megtagadásának megállapítása céljából kezeli.

(2) A sportrendezvényen történő részvételből a szervező által kizárt, valamint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott vagy a sportrendezvények látogatásától eltiltott személyek nyilvántartása (a továbbiakban: sportrendészeti nyilvántartás) a hatálya alá tartozó személyek következő adatait tartalmazza:

a) a családi és utónév,

b) a születési hely és idő, valamint

c) az anyja születési családi és utóneve."

(6) A Sport tv. 76/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A sportrendezvények látogatástól eltiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza

a) az eltiltott személy (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatait,

b) az elkövetett bűncselekmény megnevezését és minősítését,

c) az eltiltás időtartamát, továbbá

d) a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre az eltiltás hatálya kiterjed."

(7) A Sport tv. 76/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza

a) a kizárt személy (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatait,

b) a kizárást elrendelő szervezet megnevezését,

c) a kizárás időtartamát, továbbá

d) a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre a kizárás hatálya kiterjed."

(8) A Sport tv. 76/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A rendőrség a sportrendészeti nyilvántartás adatait az eltiltás, valamint a kitiltás és a kizárás időtartamáig kezeli. Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő eltelt."

(9) A Sport tv. 76/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportrendészeti nyilvántartásból a rendőrség)

"b) a rendezvények biztonságának védelme, valamint a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek a (2a) bekezdés a) és d) pontjában, a (3) bekezdés a) és d) pontjában, valamint az (4) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott"

(adatokat továbbítja.)

(10) A Sport tv. 76/A. §-a az következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (2a) bekezdésben foglalt adatokat az a bíróság közli a sportrendészeti nyilvántartást vezető szervvel, amely előtt a büntetőeljárás befejeződött."

292. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXIV. törvény) 3/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható, illetve hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy]

"b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, 242/B. § (3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. § (2) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 266/B. § (2) bekezdés első fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 164. § (3)-(6) és (8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, 190. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, emberkereskedelem, 194. § (2) bekezdés e) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 216. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 222. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, orvvadászat, orvhalászat, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, 279. § (3) bekezdése szerinti hatósági eljárás megzavarása, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszély okozása, 323. § (2) bekezdés a)-b) pontja vagy (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, 339. § (2) bekezdése szerinti garázdaság, 353. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, 368. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, rablás, 366. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 371. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 380. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti szökés, 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 454. § (1) bekezdés b) pontja szerinti készenlét fokozásának veszélyeztetése elkövetése miatt, vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig,"

(2) A 2004. évi XXIV. törvény 18/D. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem foglalkoztatható pirotechnikusként, valamint nem gyakorolhat polgári célú pirotechnikai tevékenységet, továbbá nem végezheti polgári célú pirotechnikai tevékenység irányítását az, aki)

"b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmények, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, 292. § (1) és (3) bekezdése, valamint 293. §-a szerinti rossz minőségű termék forgalomba hozatala, XVIII. Fejezetben meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, vagy XX. Fejezetben meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt,

bb) a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, a 164. § (3)-(8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, emberrablás, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, állatkínzás, orvvadászat, orvhalászat, tiltott állatviadal szervezése, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, embercsempészés, XXXV-XXXVII. Fejezetében meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni erőszakos, vagyon elleni vagy szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy XLV. Fejezetében meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított két évig,"

293. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az OLAF Koordinációs Iroda az OLAF megkereséseinek, illetve az európai közösségi jogi normákban előírt jelentéstételi kötelezettség teljesítése céljából a büntetőeljárás megindításának, felfüggesztésének, illetve befejezésének tényéről, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés bekövetkeztéig bűnügyi személyes adatot az alábbi bűncselekmények esetében kezelhet:

a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, csempészet és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése,

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt vesztegetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 250-255. §], vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/B-258/D. §), a számvitel rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 289. §), csődbűncselekmény (1978. évi IV. törvény 290. §), hitelezési csalás (1978. évi IV. törvény 297/A. §), gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése (1978. évi IV. törvény 298/A. §), saját tőke csorbítása (1978. évi IV. törvény 298/B. §), gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 299. §), tőkebefektetési csalás (1978. évi IV. törvény 299/B. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. és 303/A. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (1978. évi IV. törvény 311/B. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §),

c) vesztegetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 290. §], vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), hanyag kezelés (Btk. 377. §), orgazdaság (Btk. 379. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 398. §), pénzmosás (Btk. 399-400. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 403. §), csődbűncselekmény (Btk. 404. §), saját tőke csorbítása (Btk. 407. §), gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (Btk. 409. §), tőkebefektetési csalás (Btk. 411. §)."

294. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki]

"b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés,erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, közokirat hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja és (4) és (5) bekezdése szerinti szökés és a 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], állatkínzás (Btk. 244. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342-343. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), a Btk. 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti szökés vagy a Btk. 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése miatt vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,"

295. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:)

"b) akit

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezés szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], állatkínzás (Btk. 244. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, valamint Btk. 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;"

296. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás és állami kárenyhítés (a továbbiakban együtt: támogatás) az áldozatot akkor is megilleti, ha a) bűncselekmény esetén]

"ab) a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 25. §-ában - illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 32. §-ában - meghatározott büntethetőséget megszüntető ok,"

(miatt került sor.)

(2) Az Ást. 8. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kaphat kárenyhítést az áldozat, ha)

"h) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben

1. hamis vád (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 233-236. §, illetve Btk. 268-270. §),

2. hatóság félrevezetése (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 237. §, illetve Btk. 271. §),

3. hamis tanúzás (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 238-241. §, illetve Btk. 272-275. §),

4. hamis tanúzásra felhívás (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 242. §, illetve Btk. 276. §),

5. a 2013. június 30-ig hatályban volt hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), illetve kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §),

6. mentő körülmény elhallgatása (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 243. §, illetve Btk. 281. §),

7. bűnpártolás (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 244. §, illetve Btk. 282. §),

8. zártörés (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 249. §, illetve Btk. 287. §),

9. az elkövető, illetve az elkövető hozzátartozója sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó

bűncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította."

297. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 30. § d) pontjában a "[Btk. 56. § (2) bek.]" szövegrész helyébe a "[a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 52-54. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 56. § (2) bekezdés]" szöveg lép.

298. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: 2006. évi XCVIII. törvény) 58. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha)

"c) a személyi jog jogosultja foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 165. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 171. §] vagy a Btk. XXXVIII-XLIII. Fejezetében, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetett előéletűvé válik, vagy a személyi jog jogosultját jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alá kerül,"

(2) A 2006. évi XCVIII. törvény 58. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha)

"e) a személyi joggal rendelkező gyógyszerészt csődbűncselekmény (Btk. 404. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 290. §) elkövetése miatt jogerősen elítélik."

(3) A 2006. évi XCVIII. törvény. 60/A. § (1) bekezdésében a "foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vagy gazdasági bűncselekmény" szövegrész helyébe a "foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 171. §) vagy a Btk. XXXVIII-XLIII. Fejezetében, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében meghatározott bűncselekmény" szöveg lép.

299. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 45. § (7) bekezdésében az "önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül, illetve mellékbüntetésként" szövegrész helyébe a "büntetésként" szöveg lép.

300. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vámhatóság az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított 5 évig őrzi meg. Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról az érintett kérelmére a tájékoztatását a vámhatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekményének felderítése érdekében megtagadhatja:

a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás,

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 261. §], jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §) hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §),

c) terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 314-316. §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399-400. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 408. §)."

301. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CVI. törvény) 25. § (1) bekezdés d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki)

"d) az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű:

da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény,

db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény;

e) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta;"

(2) A 2007. évi CVI. törvény 25. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki)

"f) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták."

302. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy nem lehet olyan személy, aki)

"b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, valamint XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXV. Fejezetében meghatározott vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, XXXVI. Fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény, XXXVII. Fejezetében meghatározott szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény, valamint XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény elkövetése miatt,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítéstől számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,"

303. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § w)-x) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

E törvény alkalmazásában:)

"w) pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

x) terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;"

(2) A Pmt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervrészére:

a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, csempészet és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése,

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), a tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), az üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), a kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), a kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250-255/A. §), a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/B. §, 258/C. § 258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), a tiltott szerencsejáték szervezése (1978. évi IV. törvény 267. §), a visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel (1978. évi IV. törvény 279. §), a környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), a természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 281/A. §), a visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282. §, 282/A. §, 282/B. §, 282/C. §, 283. §), a visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), a költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), a sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), a csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), a hűtlen kezelés bűncselekménye (1978. évi IV. törvény 319. §), valamint valamennyi gazdasági bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) és vagyon elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet),

c) a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), a kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), a kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), a kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), a kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (Btk. 189. §), az emberrablás (Btk. 190. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés (Btk. 200. §), a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), a kitartottság (Btk. 202. §), a gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a környezetkárosítás (Btk. 241. §), a természetkárosítás (Btk. 242-243. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), a radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §), illetve a Btk. XXXV-XLII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények."

(3) A Pmt. 29. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza:]

"e) a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított információk felhasználásával, valamint a 2013. június 30-ig hatályban volt pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §) és terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), illetve a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §) és a pénzmosás (Btk. 399-400. §) bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, a bűncselekmények minősítését, a gyanúsítottak számát, a nyomozás során alkalmazott kényszerintézkedések meghatározását, számát, valamint a nyomozás befejezésének módját;"

304. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenység szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVIII. törvény) 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) és (4) bekezdés, a 23. §, a 37. § (2a) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, valamint a 116. § (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, a vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel 1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények."

(2) A 2007. évi CXXXVIII. törvény 1. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,"

305. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CLIX. törvény) 3. § (1) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"63. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezetének III. címében, továbbá XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 252. §], a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §) a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §),a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények

tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal -igazolnia."

(2) A 2007. évi CLIX. törvény 88. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A viszontbiztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,

b) kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel, kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,

c) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben."

306. § (1) Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem adható engedély, ha a kérelmezőt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét a 2013. június 30-ig hatályban volt gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

(2) A Fémtv. 9. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt, ha)

"d) a fémkereskedőt, a fémkereskedő vezetőjét, vezető tisztségviselőjét a 2013. június 30-ig hatályban volt gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, illetve a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésével a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,"

307. § Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet egyéni vállalkozó:)

"b) akit

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím], nemzetközi közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) vagy vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet) bűncselekmény,

bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekmény

miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,"

308. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)

"h) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is-, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;"

(2) A Kbt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés h) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében

a) bűnszervezetben részvétel bűncselekmény esetén a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekményt,

b) vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekmény esetén az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót,

c) költségvetési csalás bűncselekmény esetén az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védel