Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

3/1990. (I. 16.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között Budapesten, az 1989. évi április hó 17. napján aláírt, a nemzetközi közúti személy- és árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetéséről[1]

(A megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1989. évi október hó 3. napján megtörtént.)

1. §[2]

A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között Budapesten, az 1989. évi április hó 17. napján aláírt, a nemzetközi közúti személy- és árufuvarozásról szóló megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. §

A megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

"MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személy- és árufuvarozásról[3]

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) attól a szándéktól vezetve, hogy a közúti személy- és árufuvarozást elősegítsék, a következőkben állapodtak meg:[4]

I. SZEMÉLYFUVAROZÁS

1. Cikk

A Szerződő Felek országaiból, illetőleg országaiba és azok területén át végzett minden olyan közúti személyfuvarozást, melyet a vezető ülését is beleértve 9-nél több ülőhellyel rendelkező gépjárművel (autóbusz) bonyolítanak le, nemzetközi személyfuvarozás végzésére nemzeti engedéllyel rendelkező fuvarozók a 4. Cikkben felsorolt esetek kivételével fuvarozási engedély alapján végezhetnek.

2. Cikk

(1) Szerződő Felek országaiba irányuló, vagy azok területén áthaladó - az 1. Cikk szerinti fuvarozók által üzemeltetni tervezett - menetrendszerű autóbuszvonalakat a Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönös megegyezés szerint engedélyezik.

(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai az engedélyt az autóbuszvonalak országuk területén lévő útvonalszakaszaira adják.

(3) A Szerződő Felek illetékes hatóságai közös megegyezéssel határozzák meg az engedélyezés feltételeit, így különösen az engedély érvényességének időtartamát, a menetrendet és az alkalmazandó díjszabásokat.

3. Cikk

(1) Az engedély iránti kérelmeket a fuvarozók országuk illetékes hatóságaihoz nyújtják be.

Az engedély iránti kérelmeket az adott ország illetékes hatóságainak véleményével együtt az autóbuszvonal üzembe helyezésének tervezett időpontja előtt három hónappal meg kell küldeni a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának az engedély kiadása céljából.

(2) A kérelemhez csatolni kell a szükséges adatokat (javasolt menetrendet, díjszabást és útvonaltervezetet, az üzemeltetés évenkénti időtartamát és a forgalom megkezdésének tervezett időpontját) tartalmazó okmányokat. Az illetékes hatóságok egyéb - általuk szükségesnek tartott - adatok közlését is kérhetik.

(3) A Szerződő Felek illetékes hatóságai értesítik egymást az elfogadott kérelmekről, az értesítéshez csatolják a (2) bekezdésben említett okmányokat és az országuk területén lévő útvonalszakaszra adott engedély másolatát.

(4) Minden engedélynek előfeltétele az autóbuszvonallal érintett tranzit országok előzetes egyetértése.

4. Cikk

A nem menetrendszerű (esetenkénti) és a turista célú személyfuvarozások engedély nélkül végezhetők, ha ugyanazokat a személyeket fuvarozzák ugyanazzal a gépjárművel:

a) olyan utazás keretében, amely a gépjárművet nyilvántartó országban kezdődik és fejeződik be, vagy

b) olyan utazás keretében, amely a gépjárművet nyilvántartó ország területén kezdődik és a másik Szerződő Fél országa területén lévő rendeltetési helyen fejeződik be, azzal a feltétellel, hogy a gépjármű - kivéve, ha számára eltérő engedélyt adtak - üresen tér vissza a nyilvántartó országba.

II. ÁRUFUVAROZÁS

5. Cikk

A Szerződő Felek országaiba, illetőleg országaiból, valamint országaikon át történő minden áruszállítást - beleértve a saját számlást is - tehergépkocsival (járműszerelvénnyel) a nemzetközi árufuvarozás végzésére nemzeti engedéllyel rendelkező fuvarozók - a 7. Cikkben foglaltak kivételével - csak a másik Szerződő Fél illetékes hatósága által kiadott, nemzetközi fuvarozásra jogosító engedély alapján végezhetnek.

6. Cikk

(1) Minden útra és minden tehergépkocsira (járműszerelvényre) külön fuvarozási engedély szükséges. Járműszerelvénnyel történő fuvarozáshoz a vontató nemzetiségének megfelelő fuvarozási engedély szükséges.

Ez az engedély a visszaútra is érvényes.

(2) A fuvarozási engedélyt közúti szállításra csak az a fuvarozó használhatja fel, amelynek az kiadták és az nem ruházható át.

(3) A Szerződő Felek illetékes szervei évente közösen határozzák meg az adó- és illetékmentes és az adó és illeték alá eső közúti árufuvarozások végzésére jogosító engedélyek mennyiségét.

(4) A fuvarozási engedélyeket a tehergépkocsit (járműszerelvényt) nyilvántartó ország illetékes hatósága adja ki a másik Szerződő Fél nevében.

(5) A Szerződő Felek megfelelő mennyiségű engedélyűrlapot adnak át egymásnak. Az engedélyűrlap mintáját a Szerződő Felek illetékes hatóságai közösen állapítják meg.

7. Cikk

Nem szükséges a fuvarozási engedély:

a) vásári és kiállítási anyagok, valamint felszerelések fuvarozásához;

b) színházi díszletek és kellékek fuvarozásához;

c) hangszerek, valamint film-, rádió és televíziós felvételek céljára szolgáló felszerelések fuvarozásához;

d) versenylovak, versenyjárművek - ideértve a meghibásodott járműveket is - és a sportrendezvények céljait szolgáló sportfelszerelési cikkek fuvarozásához;

e) a Szerződő Felek egyikének fuvarozói számára vásárolt tehergépkocsik (járműszerelvények) első, üres közlekedéséhez;

f) meghibásodott járművek fuvarozásához;

g) költözködési ingóságok fuvarozásához;

h) segélyszállítmányok fuvarozásához, természeti katasztrófa esetén;

i) elhunytak földi maradványait tartalmazó koporsók vagy urnák fuvarozásához;

az olyan tehergépkocsival (járműszerelvénnyel) végzett fuvarozáshoz, amelynek raksúlya az 1000 kg-ot nem haladja meg.

III. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

8. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél fuvarozója nem végezhet sem személy-, sem árufuvarozást a másik Szerződő Fél országa területén lévő két pont között.

(2) A két ország bármelyikében bejegyzett gépjárművel nem végezhető személy-, vagy árufuvarozás a másik ország és harmadik ország között, kivéve, ha az a másik Szerződő Féltől külön beszerzett engedély lehetővé teszi.

9. Cikk

A jelen megállapodásban említett engedélyeket a másik Szerződő Fél országa területén végzett fuvarozás során a gépjárművön (járműszerelvényen) kell tartani és azokat az ellenőrzésre jogosult közegek felszólítására fel kell mutatni.

10. Cikk

(1) A Szerződő Felek fuvarozói és gépjárművezetői kötelesek annak az országnak a közlekedési szabályait és egyéb jogszabályait megtartani, amelynek területén a gépjármű (járműszerelvény) közlekedik.

(2) Abban az esetben, ha a fuvarozásra használt gépjármű tömege, vagy mérete meghaladja a másik Szerződő Fél országának területére meghatározott határértékeket, a fuvarozás csak a másik Szerződő Fél illetékes hatósága külön engedélyének kézhezvétele után kezdhető meg.

11. Cikk

Azokban a kérdésekben, amelyekről a jelen megállapodás, vagy olyan nemzetközi egyezmények, amelyeknek mindkét Szerződő Fél részese, nem rendelkeznek, a Szerződő Felek nemzeti jogszabályait kell alkalmazni.

12. Cikk

(1) A Szerződő Felek országaiban bejegyzett, az 1. Cikkben említett mindazon gépjárművek, amelyek a nemzetközi személyfuvarozás során a másik Szerződő Fél országa területén ideiglenesen közlekednek, annak területén kölcsönösen mentesülnek a fuvarozási tevékenységért, a gépjármű birtoklásának és forgalomba helyezésének jogáért egyéb esetekben megfizetendő adók, pótadók, illetékek és díjak alól.

(2) A Szerződő Felek országaiban bejegyzett tehergépkocsik (járműszerelvények), amelyek a nemzetközi árufuvarozás során a másik Szerződő Fél országa területén ideiglenesen közlekednek, annak területén a 6. Cikk (3) bekezdésében meghatározott adó- és illetékmentes fuvarozási engedélymennyiségen belül, valamint a 7. Cikk szerint engedélymentesen végezhető árufuvarozások során kölcsönösen mentesülnek azok közlekedésével kapcsolatos adók, pótadók és illetékek alól.

(3) A Szerződő Felek illetékes szervei a kölcsönös érdekekre figyelemmel kétoldalúan határozzák meg, hogy milyen, illetőleg milyen mértékű adó-, illeték- és díjmentességet adnak egymásnak.

13. Cikk

(1) A gépjármű-gyártó által beszerelt üzemanyagtartályban lévő üzemanyag mentes a vámoktól, adóktól, illetékektől és díjaktól.

(2) Azok az alkatrészek, melyeket a jelen megállapodás keretében fuvarozásokat végző járművek javítására ideiglenesen bevisznek a másik Szerződő Fél országa területére, mentesek a vámoktól, adóktól, illetékektől és díjaktól a beléptető vámhivatal által kiállított előjegyzési okmány alapján.

(3) A kicserélt alkatrészeket vissza kell szállítani a gépjárművet nyilvántartó országba, vagy a vámhatóság ellenőrzése mellett meg kell azokat semmisíteni.

14. Cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai felügyelnek arra, hogy a fuvarozók megtartsák a megállapodás rendelkezéseit.

(2) Azokkal a fuvarozókkal és járművezetőkkel szemben, akik a másik Szerződő Fél országa területén a közúti fuvarozással, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseit megsértik, ezen ország illetékes hatóságai a következő intézkedéseket foganatosíthatják:

a) figyelmeztetés;

b) azon Szerződő Fél országának területén, ahol a szabályokat megsértették, a fuvarozás végzésére szóló jogosultság ideiglenes, részleges, vagy teljes megvonása.

(3) Az az illetékes hatóság, amelyhez a (2) bekezdés szerinti intézkedés foganatosítása végett kéréssel fordulnak, köteles megfelelően eljárni és a megtett intézkedésekről a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát értesíteni.

15. Cikk

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben intézkedésre jogosult illetékes hatóságaikról.

(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai a megállapodás végrehajtásával összefüggő kérdésekben állandó és közvetlen kapcsolatot tartanak fenn egymással.

(3) A Szerződő Felek illetékes hatóságai képviselőikből vegyesbizottságot hoznak létre a megállapodás végrehajtása során felmerülő kérdések megoldása érdekében.

A vegyesbizottság üléseit rendszeresen, a Szerződő Felek országai területén váltakozva tartja.

16. Cikk

(1) Ezt a megállapodást a Szerződő Felek alkotmányos rendjének megfelelően jóvá kell hagyni és az a jóváhagyásról szóló diplomáciai jegyzékváltást követő 30 nap elteltével lép hatályba.

(2) A jelen megállapodás egy évig marad hatályban, az további egy-egy évre meghosszabbodik mindaddig, amíg valamelyik Szerződő Fél legalább három hónappal annak lejárta előtt írásban közölt értesítéssel fel nem mondja.

(3) A jelen megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a tehergépjárművel végzett nemzetközi árufuvarozásról 1959. november 23-án Budapesten aláírt egyezmény.[5]

Készült Budapesten, 1989. április 17. napján két példányban, magyar és bolgár nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:[6]

Derzsi András s. k.,

A Bolgár Népköztársaság Kormánya nevében:

Trifon Passov s. k.,"

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1989. november 2. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter gondoskodik.

Pozsgay Imre s. k.,

államminiszter

Lábjegyzetek:

[1] Az 1989. évi XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

[2] Az 1989. évi XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

[3] Az 1989. évi XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

[4] Az 1989. évi XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

[5] Az 1989. évi XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

[6] Az 1989. évi XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.