1990. évi LXIII. törvény

a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról[1]

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következőképpen módosul:

1. § Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E jogkörében az Országgyűlés)

"l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;"

2. § Az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdése első mondata az "ügyész" szó után a "polgármester" szöveggel egészül ki.

3. § Az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A köztársasági elnök)

"d) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat,"

" h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat, a köztársasági megbízottakat,"

4. § Az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány)

"d) a belügyminiszter közreműködésével, a köztársasági megbízottak útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;"

5. § Az Alkotmány IX. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"IX. fejezet

A helyi önkormányzatok

41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.

(2) A főváros kerületekre tagozódik. Á városokban kerületek alakíthatók.

42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.

43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.

(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

(2) A képviselőtestület tagjait négy évre választják.

44/A § (1) A helyi képviselőtestület:

a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,

c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,

d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,

e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,

f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,

h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.

(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.

(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.

44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai."

6. § Az Alkotmány 68. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre módosul:

"(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre."

7. § (1) Az Alkotmány 70. §-a (1) bekezdésében a "tanácsi" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzati" szövegrész lép.

(2) Az Alkotmány 70. §-a (3) bekezdésében a "helyi tanácsok tagjainak választásánál" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzati választásnál" szövegrész lép.

8. § Az Alkotmány 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint községi, városi, fővárosi kerületi képviselőtestületek tagjait, a fővárosi képviselőtestület törvényben meghatározott számú tagját, továbbá a törvényben meghatározott esetben a polgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei képviselőtestület tagjait a községi és városi képviselőtestületek által választott küldöttgyűlés titkos szavazással választja.

(3) Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselőtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

9. § (1) E törvény 1-3., 6-8. §-a, továbbá az Alkotmánynak e törvény 5. §-ával megállapított új 44/C. §-a e törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény 4-5. §-a - az (1) bekezdésben említett kivétellel - a helyi önkormányzati képviselőtestületek tagjai 1990. évi választásának napján lép hatályba.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke