99/1990. (XII. 3.) Korm. rendelet

az Országos Tudományos Kutatási Alapról

A Kormány a színvonalas tudományos kutatások hatékony támogatása, az Országos Tudományos Kutatási Alap (a továbbiakban: OTKA) eredményes működésének továbbfejlesztése érdekében a következőket rendeli el:

Az OTKA működési feltételei

1. §

(1) Az OTKA önálló jogi személy, amely a jelen rendeletben meghatározott célok megvalósítására önállóan gazdálkodik.

(2) Az OTKA felhasználásának célja az eredeti, időszerű és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú tudományos eredmények létrehozása.

(3) Az OTKA-ból olyan tudományos kutatások támogathatók, amelyektől új tudományos törvényszerűségek, ismeretek, módszerek, eljárások várhatók, valamint ilyen eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztés támogatható.

(4)[1] Az OTKA felügyeletét a Kormány kijelölt tagja (a továbbiakban: felügyeletet ellátó miniszter) látja el.

(5) Az OTKA pénzügyi forrásai lehetnek:

a) az állami költségvetésben címzetten megállapított támogatási előirányzat,

b) az elkülönített állami pénzalapokból átcsoportosított pénzeszközök,

c) a gazdálkodó szervezetek, más jogi és természetes személyek - meghatározott célra tett - kifizetései,

d) az (5) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettség-vállalásnak minősülnek.

(6) Az OTKA részére a céljainak megvalósításához devizakeret biztosítható.

(7) Az OTKA állami költségvetési támogatása esetén az az éves költségvetési törvényben kell előirányozni.

Az OTKA felépítése, működési rendje

2. §

(1) Az OTKA vezető testülete az Országos Tudományos Kutatási Alap Bizottság (a továbbiakban: OTKA Bizottság), amely elnökből és 9 tagból áll.

(2) a)[2] Az elnököt, határozott időre, a Tudománypolitikai Bizottság javaslata alapján a felügyeletet ellátó miniszter nevezi ki.

b) A Bizottságba egy-egy tagot delegál a művelődési és közoktatási miniszter, a népjóléti miniszter, a földművelésügyi miniszter és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az OTKA Bizottság tagja, továbbá a Rektori Konferencia, valamint a közgyűjtemények igazgatóinak egy-egy, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének három képviselője. Az OTKA Bizottság elnöke adott ügy megtárgyalásához más illetékes állami vezetőt, illetőleg minisztérium, országos hatáskörű szerv képviselőjét is meghívhatja.

(3) Az elnök:

a) felelős: az OTKA működéséért, az Alap felhasználásáért;

b) rendszeresen beszámol az OTKA működéséről a Tudománypolitikai Bizottságnak;

c) képviseli az OTKA-t. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Bizottság egyes tagjaira ruházhatja át.

(4) Az OTKA Bizottság feladatai:

a) Javaslatot tesz a kiírandó pályázatokra, az OTKA pénzeszközeinek felhasználására.

b) Felkéri a beérkezett pályázatokat véleményező és rangsoroló, illetve a támogatást elnyert pályázatok kutatási eredményeinek értékelését végző hazai és/vagy külföldi szakértőket, szakterületi kollégiumok elnökeit, tagjait.

c) Koordinálja a szakterületi kollégiumok döntéseit a pénzügyi lehetőségekkel, és ennek függvényében erősíti meg a szakterületi kollégiumok döntéseit.

d) Meghatározza az OTKA Bizottság belső működési rendjét.

(5)[3] Az OTKA működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatok ellátására OTKA Iroda működik. Az Iroda alkalmazottjait az OTKA Bizottság elnöke nevezi ki. Az Iroda működésének feltételeit a felügyeletet ellátó miniszter a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával kötött megállapodás keretében biztosítja. E feladatok költségei, ideértve a pályázatokat véleményező szakértők honoráriumát is, az OTKA-t terhelik, amelyeket elkülönítetten kell nyilvántartani.

(6) A TPB elnöke az ügyrendnek megfelelően beszámol az Országgyűlésnek az OTKA működéséről.

3. §

(1) Az OTKA felhasználása nyilvános pályázati rendszerben történik.

(2) A pályázatokat - az OTKA Bizottság javaslata alapján - a Bizottság elnöke hirdeti meg.

(3) Pályázni lehet:

a) tudományos kutatási témákkal kapcsolatos folyó (személyi és dologi) ráfordítások költségeinek fedezésére,

b) nemzetközi tudományos kutatásban való részvételre,

c) ösztöndíjakra,

d) konkrét kutatási megbízások elnyerésére, valamint

e) a tudományos kutatáshoz szükséges műszerek, berendezések, felszerelési tárgyak beszerzésére.

(4) Nem fordítható az OTKA pénzügyi kerete építési beruházásra, felújításra, ingatlan vásárlására.

(5) Egyidejűleg több pályázatot is be lehet nyújtani.

(6) Egy meghatározott pályázatra OTKA-támogatás 3 évre, különleges esetben legfeljebb 5 évre vehető igénybe.

(7) A benyújtott pályázatok elbírálására a 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott testületek évente két alkalommal üléseznek és hoznak döntést. A döntésnél figyelembe veszik a pályázó korábbi eredményességét. A döntésről a pályázókat 30 napon belül az OTKA Iroda értesíti.

A pályázatok elbírálásának (a támogatás odaítélésének) módja

4. §

(1) Pályázatokat - a részletes pályázati kiírás szerint - folyamatosan lehet benyújtani az OTKA Bizottságnak címezve az OTKA Irodához.

(2) Pályázhat - a 3. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - minden, támogatásban részesülni kívánó szervezet, jogi és természetes személy, illetőleg az ezek együttműködésével létrejövő kollektíva.

(3) A beérkezett pályázatokat

a) a Bizottság által felkért magyar és/vagy külföldi szakértők, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az illetékes tárca szakbizottságai véleményezik és rangsorolják. A pályázatok szakmai megítélésében, a feltüntetett költségek indokoltságában döntési joga a szakterületi kollégiumoknak van. A kollégiumok elnökeit és tagjait -tudományos kutatással foglalkozó közösségek javaslatai, ajánlásai alapján - a Bizottság kéri fel határozott időre;

b) a szakterületi kollégiumok döntéseit a Bizottság a rendelkezésre álló pénzeszközökkel koordináltan hagyja jóvá.

5. §

(1) A OTKA-ból nyújtott támogatásra az OTKA Bizottság elnöke és az egyéni pályázó, illetve a kutató kollektíva vezetője a döntést követő két hónapon belül szerződést köt.

(2) A szerződésben meghatározott feltételek esetleges változásáról az OTKA Irodát tájékoztatni kell.

(3) A szerződésben foglalt feladatok folyamatos előrehaladásáról, az időközben elért eredményekről, s ezekkel arányban a pénzeszközök felhasználásáról a pályázó - az ügyrendben meghatározott módon és időben - évente köteles beszámolni.

(4) Az OTKA-ból nyújtott támogatás összegét a pályázatban megjelölt költségvetési intézmény, vagy gazdálkodó szerv bankszámláján kell - a pályázó rendelkezési jogának az OTKA működési szabályzatában meghatározott módon történő biztosításával - kezelni.

(5) A fel nem használt pénzeszközökről, az állóeszközök tulajdonjogáról a szerződés lejártakor, az eredmény értékelésével is összefüggésben az OTKA Bizottság elnöke dönt.

(6) Az OTKA a céltámogatások felhasználása, maradványának elszámolása a céltámogatást nyújtó szervek, illetve személyek által meghatározott előírás szerint történik.

6. §

A pályázatok elbírálásánál, a döntések meghozatalánál és az eredmények minősítésénél széles körű szakmai nyilvánosságot kell biztosítani, a szakértői véleményt név nélkül a pályázó(k) tudomására kell hozni. Az OTKA-ból finanszírozott pályázatok jegyzékét, az ezek értékeléséről készített összefoglalót a rotációval működő (bíráló) szakterületi kollégiumok tagjainak névsorával együtt, továbbá a jelentősebb műszer- és egyéb infrastrukturális beszerzéseket nyilvánosságra kell hozni.

A támogatott kutatások eredményeinek értékelése

7. §

(1) A kutatások részteljesítésekor, de legkésőbb az első év értékelése után a bíráló (bizottság) beszámolója alapján az OTKA Bizottság dönt a kutatás folytatásáról, illetve a téma támogatásának megszüntetéséről. A kutatás (szerződés szerinti) befejezésekor a tevékenység eredményességét és a pénzeszközök felhasználását a 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott testületek (az ott szabályozott jogkörökkel) értékelik.

(2) Ha a részteljesítések értékelésekor nem valószínűsíthető a szerződés teljesítése, az odaítélt támogatás visszavonható.

(3) Az OTKA Bizottság az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen értékeli az innovációra alkalmas pályázati eredményeket.

8. §

Az OTKA pénzeszközei alapszerűen kezelendők. A szerződés időtartamán belül az eredetileg jóváhagyott támogatás maradványa az évek között átvihető.

9. §

A költségvetési támogatás, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó pénzeszközök rendelkezésre bocsátását - az illetékes tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter által előterjesztett - finanszírozási terv rögzíti.

10. §

A pályázat további, részletes szabályait - az OTKA Bizottság javaslata alapján - a Bizottság elnöke állapítja meg.

11. §

E rendelet hatálya kiterjed minden, az OTKA-ból támogatásban részesülő, illetőleg részesülni kívánó szervezetre, természetes és jogi személyre, továbbá a támogatás előkészítését, odaítélését és folyósítását végző szervekre.

12. §

Ez a rendelet 1991. január hó 1-jén lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az OTKA-ról szóló 30.020/1985. TPB határozat, valamint az OTKA felhasználásáról szóló 7/1985. (A. K. 4.) MTA-F-EüM-MÉM-MM együttes utasítás.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök