1991. évi XIV. törvény

a Polgári Törvénykönyv módosításáról[1]

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - az 1972. évi I. törvénnyel, az 1989. évi XXXI. törvénnyel és más törvényekkel módosított - 1949. évi XX. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a következőképpen módosul:

1. § A Ptk. 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza."

2. §[2]

3. §[3] A Ptk. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1)[4]

(2) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek.

(3) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek."

4. § A Ptk. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a létesítő okirat keltének napjára visszamenő hatállyal jön létre, és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg."

5. § A Ptk. 97. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik.

(3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg."

6. § A Ptk. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg."

7. § A Ptk. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"127. § Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet."

8. § A Ptk. 129. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha

a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és

b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett."

9. § A Ptk. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"155. § Ha az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg [97. § (2) bek., 137. § (2) bek.], az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg."

10. § A Ptk. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"172. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak

a) a föld méhének kincsei,

b) a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre,

c) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,

d) az országos közutak, vasútak, víziutak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi közforgalmú repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér,

e) a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák,

f) az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok,

g) a közcélú villamosművek, az energiaszolgáltatás és szállítás országos távvezetékhálózata."

11. § A Ptk. 173. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Forgalomképtelenek)

"b) törvényben meghatározott más dolgok."

12. § (1) A Ptk. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép a felette levő cím pedig "Gazdálkodás az állami tulajdonnal" címre változik:

"174. § A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam - törvényben szabályozott módon - másnak átengedheti."

(2) A Ptk. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"175. § Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben - a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit."

13. § A Ptk. 197. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja."

14. § A Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik."

15. § (1) Ez a törvény - 3. §-ának a Ptk. 28. §-a (1) bekezdését meghatározó részét kivéve - a kihirdetése napját követő 15. napon lép hatályba.

(2) A Ptk. 7. §-ában a "jogszabály" szó a "törvény" szóra, a Ptk. 40. §-ának (1) bekezdésében a "nyilvántartásba vegyék" szövegrész a "cégjegyzékbe bejegyezzék" szövegrészre, a (2) bekezdésében pedig a "nyilvántartásba vétellel" szövegrész a "cégjegyzékbe való bejegyzéssel" szövegrészre, a Ptk. Harmadik rész II. Címének megnevezése "A köztulajdonra vonatkozó külön szabályok" megnevezésre, a XIV. fejezetének címe "Az állami tulajdonjog" címre, és e fejezet alcímeiben az "állami szocialista tulajdon" szövegrész az "állami tulajdon" szövegrészre, a Ptk. 237. §-ának (4) bekezdésében a "társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköző" szövegrész és a 361. §-ának (3) bekezdésében a "szocialista együttélés elveivel ellentétes" szövegrész a "jóerkölcsbe ütköző" szövegrészre módosul.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Ptk. 3. §-ának (2) és (3) bekezdése, 4. §-ának (2) és (3) bekezdése, VIII. fejezetének címe és alcímei, 88-90. §-a, 92. és 93. §-a, 111. §-ának (2) bekezdése, 113. §-ának második mondata, 121. §-ának (3) bekezdése, 135. §-ának (1) bekezdése, 136. §-ának (2) bekezdése, 176. §-a, 179- 180. §-a és XV. fejezete (182-186. §-a),

b) a Ptk. 38. §-ának (1) bekezdéséből, 438. §-ának (1) bekezdéséből, és 441. §-ának b) pontjából a "szocialista" szó,

a Ptk. 138. §-ának (2) bekezdéséből az "és szövetkezeti" szövegrész, továbbá e bekezdés második mondata,

a Ptk. 206. §-ának (4) bekezdéséből az "és általában a szocialista együttélés követelménye" szövegrész,

a Ptk. 314. §-ának (1) bekezdéséből az "illetőleg a társadalmi tulajdont" szövegrész,

a Ptk. 434. §-ának (2) bekezdéséből a "szakigazgatási szerv határozata vagy más" szövegrész,

a Ptk. 485. §-ának (2) bekezdéséből "a társadalmi tulajdon védelme érdekében az intézkedésre jogosult személy" szövegrész,

a Ptk. 685. §-ának a) pontjából a "törvényerejű rendelet" szövegrész.

16. § (1)[5] E törvény 3. §-ában a Ptk. 28. §-ának (1) bekezdésére vonatkozó új rendelkezés a Kincstári Jogügyi Igazgatóságról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Ptk. Első részének II. címe (26-27. § -a) hatályát veszti.

(2) Az állam, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló, vagy ezek birtokából jogtalanul kikerült dolognak a törvény hatálybalépésekor folyamatban levő birtoklása esetén az elbirtokláshoz szükséges idő e törvény hatálybalépésének napján kezdődik.

(3) A törvény hatálybalépésekor már megkezdett építkezés esetén az épület tulajdonjogára a korábbi rendelkezéseket (Ptk. 97. §) kell alkalmazni.

(4) A Ptk-ban a "népgazdaság" szó "nemzetgazdaság" szóra módosul.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke