15/1991. (V. 21.) PM rendelet

új illetékbélyegek forgalomba hozataláról

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) Az illetékbélyeggel fizetendő illetékek, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak, valamint az illetékbélyeg lerovásával teljesítendő egyéb kötelezettségek fizetéséhez 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000 forintos címletű illetékbélyegek kerülnek forgalomba.

(2)[1] Az illetékbélyegek közös műszaki adatai: A bélyegek álló téglalap alakúak. Perforálási méretük 25,2 x 36 mm. A perforálási lyukak közötti távolság 1,8 mm, a perforálási lyuk mérete 1 mm. A bélyeg nyomása ofszet eljárással kél színben történik, előre enyvezett 100 g/m2 súlyú ofszetpapíron. A papír optikai fehérítőt nem tartalmaz.

(3) Az egyes illetékbélyeg címletek külön műszaki adatai:

a) az 5 forintos címletű bélyeg képe okker és barna színű. Barna színű kettős keretben középen a Magyar Köztársaság címere körkörös okker rozetta mezőben látható. A címer fölött ILLETÉK a címer alatt két sorban 5 FORINT vízszintes elhelyezésű, barna színű felirat van;

b) a 10 forintos címletű bélyeg képe kettős sötétzöld keretben, olíva zöld alnyomattal készül. A bélyeg két oldalán függőleges irányban a kép közepe felé mutató nyugtalan hullámzású rozetta látható. A bélyegkép közepén a Magyar Köztársaság címere van sötétebb zöld színben és halványzöld rozetta mezőben. A címer fölött ILLETÉK a címe alatt két sorban 10 FORINT vízszintes elhelyezésű sötétzöld felirat van;

c) a 20 forintos címletű bélyeg képe halványkék alnyomattal készül, kettős sötétkék keret övezi. A kép közepén a Magyar Köztársaság címere látható. A címer fölött ILLETÉK a címer alatt két sorban 20 FORINT vízszintes elhelyezésű sötétkét felirat van. A bélyeg két oldalán függőleges irányban szabályos hullámvonal látható. A 20 FORINT feliratot egy erőteljes rozetta íveli át;

d) az 50 forintos bélyeg képe világos barna színű alnyomattal és az 5 forintos címletű bélyegnél alkalmazott barna színnél hidegebb barna színnel készül. A képmező közepén a Magyar Köztársaság címere koncentrikus köralakú rozettával övezve látható. A címer fölött ILLETÉK a címer alatt két sorban 50 FORINT ívelt elhelyezésű hidegbarna felirat van, és ugyanilyen színű kettős keret veszi körül a bélyeg képét;

e) a 100 forintos bélyeg kettős sötétbordó keretbe foglalt képében közepén a Magyar Köztársaság címere sötétbordó színben és halvány bordó rozettával övezve látható. A címer fölött ILLETÉK, a címer alatt két sorban 100 FORINT vízszintes elrendezésű sötétbordó felirat van. A bélyeg két oldalán függőlegesen futó farkasfog-szerű rozetta, a címer fölött és a címer alatt a bélyegből kifelé törekvő ívelt rozetta képe látható;

f) a 200 forintos bélyeg képe halványlila rozetta és sötétlila képmezőből áll. A bélyeg közepén a Magyar Köztársaság címere, fölötte ILLETÉK alatta két sorban 200 FORINT vízszintes elrendezésű sötétlila felirat látható. A címert egy világosabb elipszis alakú rozetta keretezi, a kép két oldalán pedig függőlegesen ívelt rozetta van. A bélyegkép egészét sötétlila kettős keret veszi körül;

g) az 500 forintos bélyeg képe az f) pontban említett bélyegnél erőteljesebb lila színű és három részre tagolt. A kép felső harmadában világos lila rozettán vízszintesen elhelyezett ILLETÉK felirat sötétebb lila színnel. A kép középső harmadában a Magyar Köztársaság címere látható, amit egy sugárirányú rozetta vesz körül. A kép alsó harmadában két sorban elhelyezve 500 FORINT sötétebb lila felirat van és a bélyegkép egészét ugyanilyen színű kettős keret övezi;

h) az 1000 forintos bélyeg alapnyomata halványzöld színű. A képen a Magyar Köztársaság címere és a felirat erőteljes zöld színben látható, a rozetta pedig halványzöld. A címer fölött ILLETÉK, a címer alatt két sorban 1000 FORINT felirat vízszintes elhelyezésben, s a címert körkörös irányú rozetta veszi körül. A bélyegkép egésze erőteljes zöld színű kettős keretbe foglalva;

i) az 5000 forintos címletű illetékbélyeg képe egy meleg- és egy hidegbarna szín felhasználásával készül. A kép közepén a Magyar Köztársaság címere látható sötétbarna színben. A címer fölött sötétbarnával, ívelt elhelyezéssel ILLETÉK felirat van. A címer alatt 5000-es felirat vízszintes elhelyezéssel és ez alatt a FORINT hidegbarna felirat ívelt elrendezésben. A címer körül ovális alakban melegbarna, a mező többi részében pedig hidegebb barna rozetta látható, és ugyanilyen színű a bélyegkép egészét övező kettős keret.

2. §

(1) Ez a rendelet 1991. június 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az új illetékbélyegek és marhalevelek forgalomba bocsátásáról szóló 31/1957. (IX. 12.) PM rendelet, a 30, 200 és 500 forintos címletű illetékbélyegek forgalomba bocsátásáról szóló 26/1959. (XII. 23.) PM rendelet, az új illetékbélyegek kibocsátásáról szóló 8/1966. (III. 22.) PM rendelet, továbbá az új illetékbélyegek forgalomba bocsátásáról szóló és az 55/1986. (XII. 3.) PM rendelettel módosított 8/1974. (III. 22.) PM rendelet 2. §-a (2) bekezdése.

(2) Az e rendelet hatálybalépéséig az 55/1986. (XII. 3.) PM rendelettel módosított 8/1974. (III. 22.) PM rendelettel forgalomba hozott illetékbélyegeket az erre jogosultak 1992. június 30-áig értékesíthetik és az értékesített illetékbélyegek 1993. december 31-éig használhatók fel, illetőleg a fel nem használt illetékbélyeg ez utóbbi időpontig bármely postahivatalnál újjal kicserélhető.

(3) Az új illetékbélyegek forgalomba bocsátásáról szóló 8/1974. (III. 22.) PM rendelet 1. §-a, valamint a 2. §-a (1) bekezdése, továbbá az ezt módosító 55/1986. (XII. 3.) PM rendelet 1993. december 31. napján hatályát veszti.

Dr. Kupa Mihály s. k.,

pénzügyminiszter