Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

37/1991. (III. 1.) Korm. rendelet

az általános mezőgazdasági összeírásról[1]

1. §

(1) Magyarország területén az 1991. évre vonatkozóan általános mezőgazdasági összeírást kell tartani.

(2) Az összeírás célja, hogy csatlakozva az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1990. évi világcenzusához, felmérésre kerüljenek a mezőgazdasági termelés adatai.

2. §

Az összeírás hatálya kiterjed a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó természetes és jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetekre.

3. §

Az általános mezőgazdasági összeírás teljes körű adatgyűjtésből, valamint az ehhez kapcsolódó reprezentatív (mintavételes) adatgyűjtésekből áll.

4. §

(1) A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó természetes személyek (a továbbiakban: kistermelők) 1991. március 31-e 24. óra eszmei időponttal végrehajtásra kerülő összeírása a kistermelőre, gazdaságára, háztartására, valamint a gazdaságnak nem minősülő háztartás állatállományára terjed ki.

(2) Gazdaságnak minősül az a háztartás, amelyben saját tulajdonban legalább

a) egy darab szarvasmarhát vagy bivalyt vagy sertést vagy lovat vagy öszvért vagy szamarat vagy juhot vagy kecskét, vagy

b) 50 darab felnőtt (3 hónaposnál idősebb) baromfit, vagy

c) 25 méhcsaládot, vagy

d) 25 darab anyanyulat, vagy 25 darab prémes állatot tartanak.

(3) Gazdaságnak minősül a kihelyezett állatokat tartók háztartása is.

(4) Gazdaságnak minősül az a háztartás is, amelynek tagjai nem rendelkeznek a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állatállománnyal, de az összeírás eszmei időpontjában - függetlenül a használat jogcímétől (saját tulajdon, bérlet, háztáji stb.) - a következő nagyságú földterületet használják:

a) együttesen 1500 négyzetméter (417 négyszögöl) vagy ennél nagyobb szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, erdő, nádas, halastó, vagy

b) együttesen 800 négyzetmétert (222 négyszögöl) elérő, illetve meghaladó kert, gyümölcsös, szőlő.

(5) A földterület nagyságánál - a gazdaságnak minősítéskor - figyelembe kell venni azt a háztáji és illetményföldet is, amelyet teljes egészében a mezőgazdasági nagyüzem művel és helyette terményt vagy pénzt (esetleg mindkettőt) kap a gazdaság.

(6) Háztartás: azoknak az együttlakó (egy házban vagy lakásban lakó) személyeknek a köre, akik a létfenntartás költségeit részben vagy egészben közösen viselik és rendszerint közösen étkeznek. A háztartás állhat egy vagy több családból, valamint a velük élő rokon vagy nem rokon személyekből. Az egy háztartásban élőket akkor is egy gazdasághoz tartozónak kell tekinteni, ha a földterületüket külön-külön művelik, vagy állataikat külön gondozzák.

(7) A kistermelőkre, a háztartásukhoz tartozó személyekre, az általuk használt földterületre, a használat jogcímére, az állatállományukra és mezőgazdasági gépállományukra vonatkozó adatokat 1991. április 1-15. napja között kell összeírni teljeskörű adatfelvétel keretében.

(8) A kistermelők növénytermelésére, állattenyésztésére, mezőgazdasági épületeikre, gazdálkodásuk költségeire vonatkozó főbb adatok 1991. év októberében reprezentatív felvétel alkalmazásával kerülnek összeírásra. A reprezentatív adatfelvételbe kerülő kistermelőket a teljeskörű összeírás címjegyzékéből kell kiválasztani.

5. §

(1) A mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személyekre és azok gazdaságaira, termelésére vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivatal az éves adatgyűjtési rendszere keretében folyamatosan gyűjti.

(2) Azok a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek, amelyek mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, de az (1) bekezdés szerinti folyamatos adatszolgáltatásra nem kötelezettek, a kistermelőkre vonatkozó szabályok szerint kerülnek összeírásra.

6. §

(1) A mezőgazdasági összeírásokkal kapcsolatos adatgyűjtések előkészítését, irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi.

(2) Az összeírást végrehajtó személyeket (számlálóbiztosok, összeírási megbízottak, községi felelősök) a Központi Statisztikai Hivatal jelöli ki, és látja el megbízólevéllel. A megbízólevelet az adatszolgáltató kérésére a személyi igazolvánnyal együtt kell felmutatni.

(3) Az összeírást végrehajtó személyeket ebben a minőségükben hivatalos személynek kell tekinteni.

(4) Az általános mezőgazdasági összeírásban a települési önkormányzat jegyzője az összeírás munkáját tájékoztatással, megfelelő helyiség rendelkezésre bocsátásával és más módon köteles elősegíteni.

7. §

(1) Az általános mezőgazdasági összeírás során gyűjtött adatok egyedi adatnak minősülnek, és kizárólag statisztikai célra használhatók fel. Az adatok egyéb célra (pl. adó, ingatlannyilvántartás) nem adhatók át.

(2) Az általános mezőgazdasági összeíráshoz kapcsolva más adatgyűjtést vagy tevékenységet (pl. előfizetés-gyűjtés) végezni nem lehet.

8. §

(1) Az összeírásra kerülő adatokat minden adatszolgáltató köteles a valóságnak megfelelően a kért határidőben megadni.

(2) Az általános mezőgazdasági összeírás keretében az adatszolgáltatás teljesítéséért és az adatok valódiságáért a kistermelő háztartásához tartozó nagykorú adatszolgáltató személy, illetve az 5. §-ban meghatározott gazdaság vezetője a felelős.

(3) A mezőgazdasági összeírások egyedi adatai szolgálati titkot képeznek.

(4) A mezőgazdasági összeírással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség és titoktartás megszegése - külön jogszabály szerint - szabálysértésnek, illetve bűncselekménynek minősül.

9. §

(1) Ez a rendelet 1991. március 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az 1972. évi általános mezőgazdasági összeírásról szóló 2/1972. (I. 25.) Korm. rendelet, az egyes mezőgazdasági és élelmezésügyi hatósági eljárások egyszerűsítéséről szóló 13/1980. (IV. 10.) MT rendelet 3. § (1) bekezdése, valamint az országos mezőgazdasági adatgyűjtések végrehajtásáról szóló 1102/1954. (XII. 4.) MT határozat.

(2) E rendelet végrehajtásáról a Központi Statisztikai Hivatal elnöke gondoskodik.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] A rendelet számozását helyesbítette a Magyar Közlöny 1991/27. száma. Megjelent 1991.03.08.