1991. évi LVII. törvény

a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról[1]

1. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyész részvétele az első fokú bíróság tárgyalásán büntetti eljárásban kötelező."

2. § A Be. 25. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak)

"h) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények (331. §)."

3. § A Be. 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A katona őrizetbevételéről a parancsnokát is értesíteni kell."

4. § A Be. 93. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A katona előzetes letartóztatásának elrendeléséről, az előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról és megszüntetéséről a parancsnokát is értesíteni kell."

5. § A Be. 331. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Katonai büntetőeljárásnak van helye a katona [Btk. 122. § (1) bekezdés] által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény (Btk. XX. Fejezet), valamint a fegyveres erők tényleges állományú tagja által a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén."

6. § A Be. 333. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A katonai ügyész illetékességét annak a katonai büntetőeljárásra kijelölt megyei bíróságnak az illetékessége határozza meg, amelynek a területén működik."

7. § A Be. 334. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A katonai bíró

334. § (1) A katonai büntetőeljárásban első fokon hivatásos bíróként katonai bíró jár el.

(2) A katonai büntetőeljárásban a népi ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú nem lehet."

8. § A Be. 335. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A megyei bíróság hatásköre és illetékessége

335. § (1) A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben első fokon a kijelölt megyei bíróság katonai tanácsa jár el.

(2) A megyei bíróság katonai tanácsa jár el

a) az illetékességi területén elkövetett bűncselekmény esetén,

b) az illetékességi területén kívül elkövetett bűncselekmény esetében is, ha az elkövető illetékes parancsnokának állomáshelye az illetékességi területén van, és a katonai ügyész ott emel vádat."

9. § A Be. 336. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A katonai tanácsban az alacsonyabb rendfokozatú bíró a magasabb rendfokozatút megelőzően szavaz."

10. § A Be. 341. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"341. § A vádirat benyújtásáig az előzetes letartóztatás elrendeléséről és meghosszabbításáról, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendeléséről és fenntartásáról a megyei bíróság katonai bírája határoz, a határozat elleni fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság bírálja el."

11. § A Be. 343. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"343. § Sorállományú katonával szemben katonai bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban a bűnügyi költséget - a meghatalmazott védőnek, továbbá a sértett képviselőjének készkiadása és díja, valamint a büntetésvégrehajtási intézetben végrehajtott szabadságvesztéssel felmerült költség kivételével - az állam viseli."

12. § A Be. 346. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"346. § A helyi bíróság hatáskörébe, illetőleg a katonai büntetőeljárásra tartozó olyan bűncselekmény miatt, amelyre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, a terhelt a bűncselekmény elkövetésétől számított nyolc napon belül bíróság elé állítható, ha az ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és a terheltet tetten érték vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte."

13. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Be. 19. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 20. §-ának (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában az " és a katonai bíróság", 21. §-a (2) bekezdésének b) pontjában és 24. §-ában az "illetőleg a katonai bíróság", 33. §-ának (2) bekezdésében a "vagy a katonai bíróság" szövegrész, továbbá 27. §-ának második mondata, 34. §-ának (3) bekezdése, 339. §-a, 340. §-ának (2) bekezdése, valamint XVIII. Fejezetének III. címe a hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke