1991. évi LXI. törvény

a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződés kihirdetéséről[1]

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, az 1990. évi január hó 13. napján cserélték ki.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződést (továbbiakban: Szerződés) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

"SZERZŐDÉS

a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke

attól az óhajtól áthatva, hogy a két állam és népei közötti sokoldalú baráti kapcsolatokat minél jobban megszilárdítsák és az együttműködést a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között az 1968. június 14-én kötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződéssel összhangban fejlesszék,

attól a törekvéstől vezérelve, hogy tökéletesedjék a jogsegély-nyújtás, valamint mélyüljenek a jogi kapcsolatok az igazságügyi és más olyan szervek között, amelyek az állampolgárok jogi ügyeiben, jogaik és érdekeik védelmében tevékenykednek

e Szerződés megkötését határozták el:

Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Kulcsár Kálmán akadémikust,

igazságügyminisztert

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke

Milan Cíc akadémikust,

a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságügyminiszterét

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. cikk[2]

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni ügyeikben ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint a másik Szerződő fél állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél polgári jogi, családjogi és büntető ügyekben eljáró hatóságai előtt ugyanolyan feltételek mellett léphetnek fel, nyújthatnak be kereseteket, terjeszthetnek elő kérelmeket, tehetnek indítványokat és végezhetnek más eljárási cselekményeket, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(3) Ennek a Szerződésnek a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a jogi személyekre is.

(4) E Szerződés alkalmazása szempontjából polgári ügyön a munkajogi és szövetkezeti tagsági viszonyból keletkezett ügyeket is érteni kell.

2. cikk[3]

Jogsegély

(1) A bíróságok, ügyészségek, állami közjegyzők (a továbbiakban: igazságügyi szervek), valamint a polgári jogi és családjogi ügyekben eljáró más hatóságok ezekben az ügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

(2) Munkajogi ügyekben jogsegélyt egymásnak csak az erre hivatott igazságügyi szervek nyújtanak.

3. cikk

Az érintkezés módja

(1) A Szerződő Felek igazságügyi szervei a Szerződés végrehajtása során közvetlenül érintkeznek egymással, hacsak e Szerződés másként nem rendelkezik.

(2) A polgári jogi, családjogi és büntetőügyekben eljáró más hatóságok a Szerződés végrehajtása során az illetékes igazságügyi szervek útján érintkeznek egymással, hacsak e Szerződés másként nem rendelkezik.

(3) Központi szervek e Szerződés értelmében a Magyar Népköztársaság részéről: a Magyar Népköztársaság Igazságügyi Minisztériuma és a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfőbb Ügyészsége, a Cseh Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és a Szlovák Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

4. cikk[4]

Nyelvhasználat

(1) A Szerződő Felek hatóságai a kölcsönös érintkezésben a Szerződés végrehajtása során saját hivatalos nyelvüket vagy az orosz nyelvet használják.

(2) A jogsegélykapcsolatok megkönnyítése érdekében - lehetőség szerint - az iratoknak a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült fordítását csatolják azokban az esetekben is, amelyekre azt a Szerződés kötelezően nem írja elő.

5. cikk[5]

A jogsegély terjedelme

A Szerződő Felek egyes eljárási cselekmények foganatosításával - így különösen iratok kiállításával, megküldésével és kézbesítésével, szemlék foganatosításával, tárgyi bizonyítékok átvételével és átadásával, szakértői vélemények elkészítésével és foganatosításával, felek, terheltek, tanúk és szakértők kihallgatásával, felek és más személyek meghallgatásával, valamint a határozatok végrehajtásával nyújtanak egymásnak jogsegélyt.

6. cikk[6]

A jogsegély iránti megkeresés tartalma

(1) A megkeresésnek tartalmaznia kell

a) a megkereső hatóság megjelölését,

b) a megkeresett hatóság megjelölését,

c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik,

d) a felek családi és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, állampolgárságát, foglalkozását, továbbá a szülők nevét; jogi személyeknél azok megnevezését és a székhelyét,

e) a tanúknak és a d) pontban felsorolt személyek képviselőinek családi és utónevét, valamint címét,

f) a megkeresés tárgyát és a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatokat,

g)

(2) A megkeresést a jogosult hivatalos személy aláírásával és a megkereső szerv hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(3) A Szerződő Felek a jogsegélyforgalomban kétnyelvű nyomtatványokat is használhatnak.

7. cikk[7]

(1) A megkeresés elintézésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. A megkereső hatóság kérelmére a megkeresést a megkeresésben meghatározott módon kell teljesíteni, ha az nincs ellentétben a megkeresett Szerződő Fél jogával.

(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes, a megkeresést átteszi az illetékes hatósághoz, és erről a megkereső hatóságot értesíti.

(3) Ha a megkeresésben megjelölt személy pontos címe nem ismeretes, a megkeresett hatóság megfelelő intézkedéseket tesz a cím megállapítására. Ha a címet nem tudja megállapítani, erről a megkereső hatóságot értesíti és egyidejűleg a megkeresést visszaküldi.

(4) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére kellő időben közli a megkereső hatósággal, valamint az érdekeltekkel a megkeresés teljesítésének helyét és idejét.

(5) A megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése után az ügyiratot a megkereső hatóságnak visszaküldi; ha a megkeresés nem volt teljesíthető, az iratok visszaküldésével egyidejűleg közli azokat az okokat is, amelyek a megkeresés teljesítését akadályozták.

8. cikk[8]

A tanúk és a szakértők védelme

(1) Az olyan személy részére szóló idézés, akinek a lakóhelye az egyik Szerződő Fél területén van, és akit a másik Szerződő Fél megkereső hatósága előtt tanúként vagy szakértőként kell kihallgatni, nem tartalmazhat kényszerítő eszközök alkalmazására utaló fenyegetést meg nem jelenés esetére.

(2) Az olyan tanú vagy szakértő ellen - állampolgárságára tekintet nélkül -, aki az idézésre a másik Szerződő Fél megkereső hatósága előtt megjelenik, sem a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény, sem valamely más olyan cselekmény miatt, amelyet még a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, nem lehet büntető vagy szabálysértési eljárást indítani és vele szemben ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetést végrehajtani.

(3) A tanú és szakértő számára biztosított ez a védelem megszűnik, ha a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a megkereső hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincs szükség, egy héten belül nem hagyta el. Ebbe a határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el.

(4) A tanú, illetve a szakértő jogosult az útiköltségének, tartózkodási költségeinek és elmaradt keresetének megtérítésére; a szakértő ezenkívül szakértői díjra is igényt tarthat. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy a tanú vagy a szakértő milyen térítésre tarthat igényt. Kérésre előleget kell adni költségeikre.

9. cikk[9]

Kézbesítés

A megkeresett hatóság az iratokat saját államának jogszabályai szerint kézbesíti, ha a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben az iratot a címzettnek csak akkor kézbesíti, ha az önként hajlandó azt átvenni. A 6. és 7. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

10. cikk[10]

A kézbesítés igazolása

A kézbesítés megtörténtét az átvevő aláírásával és a megkeresett hatóság hivatalos pecsétjével, dátummal és a jogosult hivatalos személy aláírásával vagy a megkeresett hatóság olyan igazolásával kell tanúsítani, amely tartalmazza a kézbesítés módját, helyét és idejét. Ha a kézbesítendő iratot két példányban küldték meg, az irat átvételét és a kézbesítés megtörténtét a másodpéldányon is lehet igazolni.

11. cikk[11]

Kézbesítés saját állampolgárok részére

A Szerződő Felek saját állampolgáraik részére diplomáciai képviseletük vagy konzuli hatóságuk útján is kézbesíthetnek iratokat.

12. cikk[12]

A jogsegély költségei

(1) A jogsegély teljesítéséért a megkeresett Szerződő Fél költséget nem igényelhet. A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegélyforgalom során a saját területükön felmerült költségeket.

(2) A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg a megkereső Szerződő Felet illeti meg.

13. cikk[13]

Jogi tájékoztatás

A Szerződő Felek központi hatóságai kérelemre kölcsönösen tájékoztatják egymást az államuk területén hatályban lévő vagy hatályban volt jogszabályokról, valamint az igazságügyi szervek joggyakorlatáról és egyéb jogi kérdésekről.

14. cikk[14]

Címek és egyéb adatok megállapítása

(1) A Szerződő Felek igazságügyi szervei kérelemre segítséget nyújtanak a területükön tartózkodó személyek címének megállapításához, ha ez állampolgáraik jogainak érvényesítéséhez szükséges.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél igazságügyi szervénél tartás iránti igényt érvényesítenek olyan személlyel szemben, aki a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, ez utóbbi Szerződő Fél igazságügyi szerve kérelemre segítséget nyújt e személy munkaadójának, valamint jövedelme összegének megállapításához is.

15. cikk[15]

Okiratok érvényessége

(1) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága által kiállított vagy hitelesített és hivatalos pecséttel, valamint a jogosult hivatalos személy aláírásával ellátott okiratok a másik Szerződő Fél területén minden további hitelesítés nélkül felhasználhatók. Ugyanez érvényes az okiratoknak - az illetékes hatóság által hitelesített - másolataira és fordításaira is.

(2) Az egyik Szerződő Fél területén közokiratnak tekintendő iratok a másik Szerződő Fél területén is a közokiratok bizonyító erejével bírnak.

16. cikk[16]

A személyi állapotra vonatkozó okiratok megküldése

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai megküldik egymásnak az egyik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozóan a másik Szerződő Fél anyakönyveiben foganatosított bejegyzésekről készült kivonatokat. A bejegyzés elvégzése után a kivonatokat késedelem nélkül, díjmentesen, diplomáciai úton küldik meg egymásnak. Ugyanez vonatkozik az utólagos bejegyzésekre, változtatásokra és a bejegyzések kijavítására is.

(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai - kérelemre - hivatalos használatra, díjmentesen, diplomáciai úton küldik meg egymásnak a kért anyakönyvi kivonatokat.

(3) A Szerződő Felek állampolgárai anyakönyvi kivonatok megküldése iránti kérelmeiket a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához közvetlenül küldhetik meg. A kért iratokat a kérelmező számára azon Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala útján küldik meg, amelynek hatósága az okiratot kiállította. A diplomáciai képviselet vagy konzuli hivatal a kérelmezőtől egyidejűleg beszedi az okirat kiállításáért járó illetéket.

17. cikk[17]

A Szerződő Felek illetékes hatóságai megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyi állapotát érintő jogerős határozatok másolatát.

18. cikk[18]

A Szerződő Felek állampolgárai az olyan okiratok kiállítása és megküldése iránti kérelmeiket, amelyek képesítésre, munkaviszony tartalmára - beleértve a munkabért is -, továbbá egyéb személyi vagy vagyoni jogaikra és érdekeikre vonatkoznak, közvetlenül küldhetik meg a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához. Ha ez a hatóság az okirat kiállítására nem illetékes, a kérelmet átteszi az illetékes hatósághoz és erről értesíti a kérelmezőt. A kért iratokat a kérelmező számára azon Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala útján küldik meg, amelynek hatósága az okiratot kiállította. A diplomáciai képviselet vagy konzuli hivatal a kérelmezőtől egyidejűleg beszedi az okirat kiállításáért járó illetéket.

19. cikk[19]

Tárgyak kiadása és pénzösszegek átutalása

Ha a Szerződés rendelkezései alapján vagyontárgyak, fizetőeszközök vagy követelések átadására, kivitelére, illetőleg átutalására kerül sor, ez a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően történik.

MÁSODIK RÉSZ

Polgári és családjogi ügyek

Első fejezet

20. cikk

A megindított eljárás és az ítélt dolog, mint eljárásjogi akadály

Ha mindkét Szerződő Fél igazságügyi szervének e Szerződés szerint joghatósága van, és eljárás indul ugyanazon ügyben, ugyanazon felek között mindkét Fél igazságügyi szerve előtt, az az igazságügyi szerv, amely előtt az eljárás később indult meg, saját államának jogrendje szerint vagy megszünteti az eljárást, vagy a keresetet, illetve az indítványt elutasítja. Ez megfelelően irányadó a jogerősen elbírált ügyekre is.

Második fejezet

SZEMÉLYI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ ÜGYEK

Jog- és cselekvőképesség

21. cikk

(1) A természetes személy jog- és cselekvőképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek ez a személy állampolgára.

(2) A jogi személy jog- és cselekvőképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amely szerint az megalakult.

22. cikk

Ha a Szerződés másként nem rendelkezik, a cselekvőképesség kizárására vagy korlátozására vonatkozó eljárás lefolytatására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek állampolgára az a személy, akinek cselekvőképességéről határozni kell.

23. cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél bírósága megállapítja, hogy a területén lakó másik Szerződő Fél állampolgáránál indokolt a cselekvőképesség kizárása vagy korlátozása, erről értesíti a másik Szerződő Fél illetékes bíróságát. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a bíróság ideiglenes intézkedéseket tesz ezen állampolgár személyének vagy vagyonának védelmére.

(2) Ha a másik Szerződő Fél bírósága előtt, amelyet értesítettek a cselekvőképesség kizárásának vagy korlátozásának indokairól, három hónapon belül nem indul eljárás, vagy e határidőn belül ez a bíróság nem nyilatkozik, a cselekvőképesség kizárására vagy korlátozására irányuló eljárás megindításáról annak a Szerződő Félnek a bírósága gondoskodik, amelynek területén ez az állampolgár lakik. Ilyen esetben a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozását kimondó határozatot csak olyan indokok alapján lehet hozni, amelyeket mindkét Szerződő Fél joga meghatároz. A cselekvőképességet kizáró vagy a korlátozást kimondó határozatot a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának megküldik.

24. cikk

E Szerződés 23. cikkében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a cselekvőképességet kizáró vagy azt korlátozó határozat megváltoztatása esetén is.

25. cikk

Holtnak nyilvánítás, eltűntnek nyilvánítás és a halál tényének megállapítása

(1) Holtnak nyilvánítás esetén annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek az a személy, akit holtnak kell nyilvánítani, az életben létére utaló legutolsó adatok szerint állampolgára volt.

(2) Valamely személy holtnak nyilvánítására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek ez a személy az életben létére utaló legutolsó adatok szerint állampolgára volt.

(3) Az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél állampolgárát holtnak nyilváníthatja:

a) olyan személy kérelmére, aki az eltűntnek az előbbi Szerződő Fél területén levő ingatlan vagyonára örökjogi vagy házassági vagyonjogi igényt kíván érvényesíteni;

b) az eltűnt személy házastársának kérelmére, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor azon Szerződő Fél területén lakik, amely hatósága előtt az eljárás folyik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben az (1) bekezdés szerinti jogot kell alkalmazni. A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően hozott határozatoknak jogkövetkezményei csak annak a Szerződő Félnek a területén vannak, amelynek bírósága az ügyben határozott.

(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az eltűntnek nyilvánításra és a halál tényének megállapítására is.

Harmadik fejezet

CSALÁDJOGI ÜGYEK

26. cikk

Házasságkötés

(1) A házasságkötés anyagi jogi feltételeit illetően mindegyik házasulóra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgára.

(2) A házasságkötés alakiságait illetően annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot megkötik.

27. cikk

A házastársak személyi és vagyoni viszonyai

(1) Ha a házastársak az egyik Szerződő Fél állampolgárai és a másik Szerződő Fél területén laknak, személyi és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgárai.

(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyi és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén közös lakóhelyük van vagy legutoljára volt. Ha ilyen közös lakóhelyük nem volt, a bíróság saját államának jogát alkalmazza.

(3) A házastársak személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozó eljárás lefolytatására mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van.

28. cikk

A házasság felbontása

(1) Azon házastársak házasságának felbontására, akik az egyik Szerződő Fél állampolgárai és a kereset benyújtása idején a másik Szerződő Fél területén van a lakóhelyük, annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a házastársak a kereset benyújtása idején az állampolgárai.

(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, a bíróság saját államának jogát alkalmazza.

(3) A házasság felbontására irányuló eljárás lefolytatására mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van.

29. cikk

A házasság nem létezésének és érvénytelenségének megállapítása

(1) Annak megállapítására, hogy a házasság nem létezik, vagy hogy az a házasságkötéshez szükséges anyagi jogi feltételek hiánya miatt érvénytelen, az a jog irányadó, amelyet e Szerződés 26. cikk (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Annak megállapítására, hogy a házasság nem létezik, vagy hogy az a házasság megkötésére előírt alakiságok megsértése miatt érvénytelen, a házasságkötés helyének joga irányadó.

(3) A házasság nem létezésének vagy érvénytelenségének megállapítása iránti eljárásra mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van.

30. cikk

A szülők és gyermekek közötti jogviszonyok

(1) Az apaság megállapítására, elismerésére és vélelmének megdöntésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a gyermek született.

(2) Az apaság elismerésének alakiságát illetően elegendő, ha annak a Szerződő Félnek a joga szerint jártak el, amelynek területén az elismerés történt.

(3) A szülők és a gyermekek közötti egyéb jogviszonyokra - különösen a gyermek nevelésének és tartásának szabályozására - annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a gyermek lakóhelye van.

(4) A szülők és a gyermekek közötti jogviszonyokkal kapcsolatos eljárásra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek területén a gyermek lakóhelye van. A szülők házasságának felbontása esetén pedig annak, amelyik a házassági bontóperben eljár.

31. cikk

Tartási kötelezettség egyéb fajtái

(1) A családjogi jogcímen alapuló tartási kötelezettség egyéb fajtáinak megállapítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a tartási igényt érvényesítő személy az állampolgára.

(2) Az eljárásra azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a tartást igénylő személy lakik.

32. cikk

Örökbefogadás

(1) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökbefogadó állampolgára az örökbefogadásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában.

(2) Az örökbefogadáshoz a gyermek, valamint más személy vagy hatóság hozzájárulását is be kell szerezni, ha ezt annak a Szerződő Félnek a jogszabályai, amelynek a gyermek állampolgára, előírják.

(3) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, teljesíteni kell a mindkét Szerződő Fél jogában meghatározott feltételeket.

(4) Az örökbefogadási eljárásra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek állampolgára az örökbefogadó az örökbefogadásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában; ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye van vagy legutoljára volt.

(5) Az előző bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az örökbefogadás megszüntetésére is.

33. cikk

Gondnokság és gyámság

(1) Gondnokság és gyámság létesítésére, illetőleg megszüntetésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gondnokolt vagy a gyámolt személy állampolgára.

(2) A gondnok és a gondnokolt, valamint a gyám és a gyámolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gondnokot vagy a gyámot kirendelte.

(3) A gondnokság, illetőleg a gyámság elfogadásának kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gondnok vagy gyám állampolgára.

(4) A gondnoksággal és a gyámsággal kapcsolatos eljárásra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek a gondnokolt vagy gyámolt személy állampolgára.

(5) Az egyik Szerződő Fél területén lakó gondnokolt vagy gyámolt gondnokául vagy gyámjául a másik Szerződő Fél állampolgára is kirendelhető, ha annak a Szerződő Félnek a területén lakik, ahol a gondnokságot, illetőleg a gyámságot el kell látnia és kirendelése a gondnokolt vagy gyámolt érdekeinek a legjobban megfelel.

34. cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára érdekében, akinek lakóhelye vagy a vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gondnoksággal vagy gyámsággal kapcsolatos intézkedés szükséges, ennek a Szerződő Félnek a hatósága erről haladéktalanul értesíti e Szerződés 33. cikk (4) bekezdésében említett hatóságot.

(2) Halaszthatatlan esetekben a másik Szerződő Fél hatósága a saját joga szerint megfelelő ideiglenes intézkedéseket tehet, erről azonban haladéktalanul értesítenie kell e Szerződés 33. cikk (4) bekezdésében említett illetékes hatóságot. Az ideiglenes intézkedések ez utóbbi hatóság eltérő határozatáig maradnak hatályban.

35. cikk

(1) E Szerződés 33. cikk (4) bekezdésében említett hatóság a gondnokság vagy gyámság gyakorlását átruházhatja a másik Szerződő Fél hatóságára, ha a gondnokoltnak vagy gyámoltnak e Szerződő Fél területén van az állandó vagy az ideiglenes lakóhelye vagy vagyona.

Az átruházás akkor válik hatályossá, ha a megkeresett hatóság a gondnokság vagy gyámság gyakorlását elvállalja és erről a megkereső hatóságot értesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gondnokság vagy gyámság gyakorlását elvállaló hatóság saját államának jogát alkalmazza, a jog- és cselekvőképesség tekintetében azonban annak a Szerződő Félnek a joga szerint jár el, amelynek a gondnokolt vagy gyámolt állampolgára. Ez a hatóság nem jogosult személyi állapotot érintő határozatok hozatalára, megadhatja azonban a házasságkötéshez az engedélyt, ha az a gondnokolt vagy gyámolt hazai joga szerint szükséges.

Negyedik fejezet

VAGYONJOGI ÜGYEK

36. cikk

A jogcselekmény alakisága

(1) A jogcselekmények alakiságaira annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amely magára a jogcselekményre irányadó. Elegendő azonban a jogcselekmény helyén érvényes jog alkalmazása is.

(2) Az ingatlanokra vonatkozó jogcselekmények alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.

37. cikk

Az ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyok

(1) Az ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(2) Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben az eljárásra azon Szerződő Fél hatóságainak van joghatósága, amelynek területén az ingatlan van.

38. cikk

Szerződéses kötelezettségek

(1) A szerződéses kötelezettségekből származó jogviszonyokra - kivéve az ingatlanra vonatkozó kötelmeket - annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, melyet a Szerződő Felek választanak.

(2) Ha ilyen jogválasztás nem történt, a szerződéses kötelezettségekre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a Szerződést megkötötték. Ha a Szerződés nem jelenlévők között jött létre, a szerződés megkötésére irányuló javaslat elfogadójának lakóhelye (székhelye) szerinti jogot kell alkalmazni.

(3) Szerződéses kötelezettségekből folyó eljárásra azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, melyben a Szerződő Felek írásban megállapodtak. Ilyen megállapodás hiányában azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, melynek területén az alperes lakóhelye (székhelye) van. Joghatósága van továbbá azon Szerződő Fél bíróságának is, melynek területén van a felperes lakóhelye (székhelye), ha a per tárgya vagy az alperes vagyona ezen a területen van.

39. cikk

Kárfelelősség

(1) A Szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a kár bekövetkezett. Ha a károkozó és a károsult a másik Szerződő Fél állampolgárai és annak a területén van a lakóhelyük, e Szerződő Fél jogát kell alkalmazni.

(2) Az egészség károsításával vagy halállal kapcsolatban keletkezett visszkereseti igény érvényesítésére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek társadalombiztosítási vagy más szabályai szerint a visszkeresetre jogalapot adó szolgáltatást nyújtottak.

(3) A Szerződésen kívül okozott kárból eredő jogviták eldöntésére azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a kár bekövetkezett, vagy amelynek területén a károkozó lakóhelye (székhelye) van. Joghatósága van továbbá azon Szerződő Fél bíróságának is, amelynek területén a károsult lakóhelye (székhelye) van, ha a károkozó ezen a területen vagyonnal rendelkezik.

Ötödik fejezet

ÖRÖKÖSÖDÉSI ÜGYEK

40. cikk

Az egyenlőség elve

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén lévő vagyontárgyak és ott fennálló jogok törvényes vagy végrendeleti öröklés útján való megszerzése, valamint a végrendeletek alkotása és visszavonása tekintetében a másik Szerződő Fél területén a belföldiekkel azonos jogállásúak.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai végrendeletben a másik Szerződő Fél területén lévő vagyonukkal rendelkezhetnek.

41. cikk

Az alkalmazandó jog

(1) Ingóságok öröklésére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

(2) Ingatlanok öröklésére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(3) Annak elbírálásánál, hogy ingó vagy ingatlan vagyonról van-e szó, annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a vagyontárgy van.

42. cikk

Az állam öröklési joga

Ha hagyaték maradt és azon Szerződő Fél joga szerint, amely az öröklésre irányadó nincs örökös; a hagyaték az államra száll; az ingó hagyaték azt az államot illeti, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, az ingatlan hagyaték pedig azt az államot, amelynek területén az ingatlan fekszik.

43. cikk

Végrendelet

(1) A végintézkedés tételére vagy visszavonására és a kitagadásra vonatkozó képesség, valamint az akarati hibák joghatásaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó akaratnyilvánítása idején állampolgára volt. Ez a jog irányadó annak a meghatározására is, hogy halál esetére milyen végintézkedést lehet tenni.

(2) A végrendelet tételére, visszavonására és a kitagadás alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó a jogcselekmény idején állampolgára volt. Elegendő azonban, ha annak a Szerződő Félnek a jogát alkalmazták, amelynek területén az említett jogcselekményt végezték.

44. cikk

Joghatóság örökösödési ügyekben

(1) Az ingó hagyatékra vonatkozó eljárásra - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azon Szerződő Fél igazságügyi szervének van joghatósága, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

(2) Az ingatlan hagyatékra vonatkozó eljárásra azon Szerződő Fél igazságügyi szervének van joghatósága, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései az örökösödési perekre vonatkozó joghatóság megállapítására is irányadók.

(4) Ha az örökség tárgyát olyan ingóságok képezik, amelyek az egyik Szerződő Fél állampolgárának halála után a másik Szerződő Fél területén vannak, és ha azzal valamennyi ismert örökös vagy hagyományos egyetért, a hagyatéki eljárást az örökös vagy hagyományos kérelmére ennek a Szerződő Félnek igazságügyi szerve folytatja le.

45. cikk

Értesítés a halálesetről

Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén hal meg, az illetékes hatóság a halálesetről haladéktalanul közvetlenül értesíti a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletét vagy konzuli hatóságát és közli vele mindazt, ami az örökösökről és hagyományosokról, azok lakó- vagy tartózkodási helyéről, a hagyaték állagáról, valamint az esetleges végintézkedésről előtte ismeretes. Ha ez a hatóság arról szerzett tudomást, hogy az elhunyt után más államban is maradt vagyon, ezt a körülményt is közli.

46. cikk

A diplomáciai képviselet vagy konzuli hatóság jogosultsága a hagyatéki eljárásban

(1) A Szerződő Felek diplomáciai képviseletei vagy konzuli hatóságai a másik Szerződő Fél hatóságai előtt hagyatéki ügyekben, beleértve az örökösödési pereket is - az örökség visszautasításának kivételével - saját állampolgáraikat külön meghatalmazás nélkül is képviselhetik, ha ezek az állampolgárok távol vannak és nincs meghatalmazottjuk.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára ideiglenesen tartózkodik a másik Szerződő Fél területén és ott meghal, a nála található tárgyakat azok jegyzékével együtt minden további eljárás nélkül hazája diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának kell kiadni. A tárgyak kivitelére a 19. cikk rendelkezései megfelelően irányadók.

47. cikk

A végintézkedés kihirdetése

A végintézkedést annak a Szerződő Félnek a hatósága jogosult kihirdetni, amelynek területén az okirat van. A végintézkedést tartalmazó okirat, valamint a kihirdetéséről szóló jegyzőkönyv hiteles másolatát meg kell küldeni a hagyatéki eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak.

48. cikk

A hagyaték biztosítására szolgáló intézkedések

(1) Annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelynek területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték marad, a hagyaték biztosítására és kezelésére szükséges intézkedéseket saját államának joga szerint teszi meg. A Szerződő Felek illetékes szervei ugyanúgy fognak eljárni azokban az esetekben is, amikor örökösként vagy hagyományosként a másik Szerződő Fél állampolgára érdekelt.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedésekről értesíteni kell a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletét vagy konzuli hatóságát, amely a hagyaték biztosítására szolgáló intézkedések foganatosításánál közvetlenül vagy meghatalmazott útján közreműködhet. Indítványára a tett intézkedések módosíthatók, megszüntethetők, vagy a foganatosításuk elhalasztható.

(3) Annak a hatóságnak az indítványára, amelynek a hagyatéki eljárás lefolytatására joghatósága van, az (1) bekezdés alapján tett intézkedéseket meg kell változtatni, meg kell szüntetni, vagy a foganatosításukat el kell halasztani.

49. cikk

A hagyaték kiszolgáltatása

(1) Az ingó hagyatékot, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyaték eladásából befolyt összeget a hagyatéki eljárás lefolytatása után a másik Szerződő Fél területén lakó örökösöknek vagy hagyományosoknak kell átadni. Ha a hagyatékot vagy az abból származó bevételt nem lehet közvetlenül átadni az örökösöknek vagy hagyományosoknak, illetve azok meghatalmazottainak, úgy azt a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának kell kiszolgáltatni.

(2) A hagyatéki vagyon kiszolgáltatására az (1) bekezdés alapján akkor kerülhet sor, ha

a) az örökhagyó hitelezőinek minden olyan követelését kielégítették vagy biztosították, amelyet annak a Szerződő Félnek jogszabályaiban meghatározott határidőn belül jelentettek be, amely Szerződő Fél igazságügyi hatóságának a hagyatéki eljárás lefolytatására joghatósága van;

b) kifizettek vagy biztosítottak minden adó- és illetéktartozást;

c) az illetékes hatóságok a hagyatéki vagyontárgyak kiviteléhez, illetőleg az eladásból befolyt összeg átutalásához az engedélyt - ha arra szükség van - megadták.

Hatodik fejezet

MUNKAJOGI RENDELKEZÉSEK

50. cikk

(1) Ha a Felek eltérően nem állapodnak meg, a munkaviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a munkavállaló a munkáját végzi.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén végzi munkáját, a munkaviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, melynek területén a munkavállalót kiküldő munkáltató székhelye van, kivéve, ha a dolgozó állandó lakóhelye annak a Szerződő Félnek a területén van, ahol a munkát végzi.

(3) Vízi vagy légi fuvarozó járművön szolgálatot teljesítő dolgozó munkaviszonyát annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, ahol a közlekedési eszközt bejegyezték, vasúti és közúti fuvarozó dolgozójának munkaviszonyát pedig annak a Szerződő Félnek a joga szerint, ahol a fuvarozó székhelye van.

(4) A munkaviszonyra irányadó jog szerint kell elbírálni a munkaszerződés érvényességének anyagi és alaki jogi feltételeit, a munkaszerződés érvénytelenségének következményeit, a munkaviszony tartalmát és megszüntetését, valamint a munkaviszonyból eredő jogvitákat.

(5) Munkaügyekben az eljárásra azon Szerződő Fél bíróságának vagy munkaügyi viták elbírálására jogosult más szervének van joghatósága, melynek területén van az alperes lakóhelye (székhelye). Joghatósága van ezenkívül azon Szerződő Fél bíróságának (szervének), amelynek területén a munkavállaló a munkát végzi.

Hetedik fejezet

AZ ELJÁRÁS KÖLTSÉGEI

51. cikk

Perköltségbiztosíték alóli mentesség

Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél hatósága előtt fellép, feltéve, hogy az egyik Szerződő Fél területén van a lakó- vagy tartózkodási helye, vagy székhelye, nem kötelezhető az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló perköltségbiztosíték letételére sem abból az okból, mert külföldi, sem azért, mert a másik Szerződő Fél területén lakó- vagy tartózkodási helye, illetőleg székhelye nincsen.

52. cikk

Illetékmentesség

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén a bírósági, közjegyzői és államigazgatási eljárás során ugyanolyan feltételek mellett részesülnek illetékmentességben, az illetékekre vonatkozó bármely más kedvezményben, továbbá az egyéb eljárási költségek előlegezése és viselése alóli mentességben, mint a saját állampolgárok. Ugyanez vonatkozik a jogi képviselők készkiadásainak és a képviseleti tiszteletdíj megfizetése alóli mentességre.

(2) A mentesség vonatkozik a határozat végrehajtásával kapcsolatos eljárásra is.

53. cikk

(1) A Szerződés 52. cikke szerinti mentességet a kérelmező személyi, családi és vagyoni viszonyairól szóló igazolás alapján adják meg. Ilyen igazolást annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állít ki, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy tartózkodási helye van.

(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakó- vagy tartózkodási helye az igazolást a kérelmező hazájának diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága állítja ki.

(3) A kérelemről határozó hatóság az adatok kiegészítését vagy további felvilágosítást kérhet az igazolást kiállító hatóságtól.

54. cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél illetékes hatósága előtt a Szerződés 52. cikke alapján mentességet kér, eziránti kérelmét a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes hatóság előtt is előterjesztheti. Ez a hatóság a kérelmet a Szerződés 53. cikke szerint kiállított igazolással együtt megküldi a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.

(2) A Szerződés 52. cikke szerinti mentesség megadása iránti kérelmet az eljárás megindítására vonatkozó indítvánnyal egyidejűleg lehet benyújtani.

55. cikk

A Szerződés 52. cikkében említett, az egyik Szerződő Fél területén nyújtott kedvezmények minden olyan eljárási cselekményre is kiterjednek, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél hatóságai előtt foganatosítanak.

Nyolcadik fejezet

HATÁROZATOK ELISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

56. cikk

A nem vagyonjogi ügyekben hozott határozatok elismerése és végrehajtása

(1) Az egyik Szerződő Fél igazságügyi szervei által polgári és családjogi ügyekben hozott nem vagyoni jellegű jogerős és végrehajtható határozatokat a másik Szerződő Fél területén minden további eljárás nélkül elismerik, kivéve, ha az utóbbi Szerződő Fél igazságügyi hatósága ugyanabban az ügyben korábban már jogerős határozatot hozott, vagy ha e Szerződés értelmében, illetve a Szerződéssel nem szabályozott esetekben annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint, amelynek területén az elismerést kérik, a határozat meghozatalára kizárólag ezen utóbbi Szerződő Fél igazságügyi szervei jogosultak.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél hatósága a gyermek elhelyezése tekintetében jogerős határozatot hozott, ezt a határozatot annak a Szerződő Félnek a területén is végre kell hajtani, ahol a gyermek él, feltéve, hogy a gyermek a Szerződő Felek egyikének állampolgára. Az ilyen határozatok végrehajtására a vagyonjogi ügyekben hozott határozatok végrehajtásra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

57. cikk

Vagyonjogi ügyekben hozott határozatok elismerése és végrehajtása

(1) A Szerződő Felek a Szerződésben meghatározott feltételek szerint elismerik és végrehajtják a másik Szerződő Fél területén hozott alábbi határozatokat:

a) a bíróságok polgári és családjogi ügyekben hozott vagyonjogi határozatait, valamint a bíróságok által ezekben az ügyekben jóváhagyott egyezségeket;

b) a bíróságok büntetőügyekben hozott kártérítésre vonatkozó határozatait.

(2) Az (1) bekezdés értelmében bírósági határozatoknak minősülnek az örökösödési ügyekben a Szerződő Feleknek olyan hatóságai által hozott határozatai is, amely hatóságoknak e Szerződő Fél joga szerint hatáskörük van az eljárás lefolytatására.

58. cikk

A Szerződő Felek elismerik és végrehajtják az e Szerződés hatálybalépése után hozott jogerős választottbírósági határozatokat, és az ilyen bíróságok előtt kötött egyezségeket, ha a választottbírósági szerződés, illetve záradék feltételei mindkét Szerződő Fél jogának megfelelnek.

59. cikk

A Szerződés 57. cikkében említett határozatokat az alábbi feltételek mellett ismerik el és hajtják végre:

a) ha a határozat annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint, melynek a területén azt hozták, jogerős és végrehajtható; az előzetesen végrehajtható határozatokat és ideiglenes intézkedéseket el lehet ismerni és végre lehet hajtani akkor is, ha ellenük még jogorvoslatnak van helye, de annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint, amelynek területén hozták azokat, végrehajthatók;

b) ha azon Szerződő Fél igazságügyi szervének, amelynek területén a határozatot hozták joghatósága volt e Szerződés alapján az ügyben eljárni, továbbá ha e Szerződésben nem szabályozott esetekben azon Szerződő Fél jogszabályai szerint jártak el, amelynek területén a határozat elismerését vagy végrehajtását kérik;

c) ha az eljárásban részt nem vett adóst annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint, amelynek területén a határozatot hozták, kellő időben szabályszerűen megidézték, és a távolléte miatt képviseletéről gondoskodtak;

d) ha ugyanazon felek között, ugyanazon igényről annak a Szerződő Félnek a bírósága jogerősen még nem határozott, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani;

e) ha ugyanazon felek között, ugyanazon igényről nem ismertek el és nem hajtottak végre harmadik állam igazságügyi hatósága által hozott határozatot.

60. cikk

(1) A határozat elismerésére és végrehajtására irányuló kérelmet be lehet nyújtani azon Szerződő Fél illetékes bíróságánál, amelynek területén kell a határozatot elismerni és végrehajtani, vagy pedig az ügyben első fokon eljárt bíróságnál. Ez utóbbi esetben a kérelmet a 3. cikkben meghatározott módon át kell tenni a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához.

(2) A határozat végrehajtására irányuló kérelem alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani. Pénzösszeg megfizetését elrendelő határozat végrehajtására irányuló kérelemben a jogosultnak meg kell jelölnie, hogy milyen módon kéri a határozat végrehajtását.

(3) A határozat elismerése, illetőleg végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a határozatot, vagy annak hiteles másolatát, valamint - ha az magából a határozatból nem tűnik ki - a jogerőt és végrehajthatóságot, vagy az előzetes végrehajthatóságot tanúsító igazolást;

b) igazolást arról, hogy az eljárásban részt nem vett adóst annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint, amelynek területén a határozatot hozták, az első tárgyalásra kellő időben szabályszerűen megidézték és részére a keresetlevelet kézbesítették és a távollétében képviseletéről gondoskodtak;

c) a határozat elismerésére illetőleg végrehajtására irányuló kérelem, valamint e bekezdés a) és b) pontjában megjelölt okiratok azon Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítását, amelynek területén a határozatot el kell ismerni, illetve végre kell hajtani.

(4) A határozat végrehajtására irányuló kérelmet és mellékleteit annyi példányszámban kell benyújtani, hogy egy példány maradjon a végrehajtás elrendeléséről határozó bíróságnál és minden fél, aki ellen a kérelem irányul, kapjon másolatot.

61. cikk

A határozatok elismerésének és végrehajtásának módja

(1) A határozat elismerésére vagy végrehajtásának elrendelésére azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a határozatot el kell ismerni, vagy végre kell hajtani.

(2) Az a bíróság, amely a határozat elismeréséről és végrehajtásáról dönt, csak annak megállapítására szorítkozik, hogy teljesítették-e ezen Szerződés 57., 58. és 59. cikkében meghatározott feltételeket. Ha megállapítja, hogy ezeket a feltételeket teljesítették, a határozatot elismeri, illetőleg elrendeli annak végrehajtását. A bíróság hatáskörét és illetékességét annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani.

(3) A határozat végrehajtására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.

(4) Ha annak a Szerződő Félnek a bírósága, amelyik a határozatot hozta, a végrehajtási eljárást felfüggeszti, arról a megkeresett Szerződő Fél bíróságát értesíti. Ez utóbbi a végrehajtási eljárást szintén felfüggeszti.

(5) A bíróság, ha szükségesnek tartja, megidézheti és kihallgathatja az eljárásban érdekelt feleket, továbbá felvilágosítást kérhet attól a bíróságtól, amely a határozatot hozta.

62. cikk

Az adós a határozat végrehajtása ellen érvényesíthet olyan kifogásokat, amelyeket annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek bírósága a határozatot hozta, megenged.

63. cikk

Tárgyak kivitele és pénzátutalás

E szerződésnek a határozat végrehajtására vonatkozó rendelkezései - a 19. cikk értelmében - nem érintik a Szerződő Feleknek a határozat végrehajtásával befolyt összeg átutalására vagy a tárgyak kivitelére vonatkozó jogszabályait.

64. cikk

Az eljárási költségekről szóló határozatok végrehajtása

(1) Ha e Szerződés 52. cikke szerint mentesített felet az egyik Szerződő Fél területén jogerős határozattal a másik fél javára eljárási költségek fizetésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága - az érdekelt kérelmére - a költségek behajtása tekintetében a végrehajtást költség- és illetékmentesen rendeli el.

(2) A határozat végrehajtására irányuló eljárási költségekhez tartoznak a 60. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és a 65. cikk (2) bekezdésében felsorolt okiratok fordításának és hitelesítésének költségei is.

65. cikk

(1) Az eljárási költségekre vonatkozó határozat végrehajtását elrendelő bíróság csupán azt vizsgálja meg, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e és végrehajtható-e.

(2) A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell az eljárási költségeket megállapító bírói határozat hiteles másolatát, valamint az első fokon eljáró bíróság igazolását arról, hogy a határozat jogerős és végrehajtható. Ezeket az okiratokat annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült hiteles fordítással kell ellátni, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.

(3) Az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél első fokon eljárt bíróságának kérelmére behajtja a másik Szerződő Fél területén felmerült eljárási költségeket. A bíróság a behajtott összeget a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának rendelkezésére bocsátja.

66. cikk

(1) Ha az eljárási költségeket megállapító határozatot a másik Szerződő Fél területén kell végrehajtani, a végrehajtási kérelmet elő lehet terjeszteni annál a bíróságnál, amely a költségekre vonatkozó határozatot hozta, vagy annál a bíróságnál, amely az ügyben első fokon határozott.

(2) Az (1) bekezdésben írt bíróság a kérelmet a Szerződés 3. cikkében meghatározott módon megküldi a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának.

67. cikk

A Szerződés 56., 57., és 59-66. cikkeinek rendelkezéseit az e Szerződés hatályba lépése előtt hozott jogerős és végrehajtható határozatokra is alkalmazni kell.

HARMADIK RÉSZ

Büntető ügyek

Első fejezet

A büntetőeljárás átvétele

68. cikk

A büntetőeljárás átvételi kötelezettsége

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére büntetőeljárást indítanak olyan állampolgáraik és a területükön lakó más olyan személyek ellen, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy a megkereső Szerződő Fél területén mindkét Szerződő Fél joga szerint bűncselekménynek minősülő cselekményt követtek el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az a cselekmény, mely miatt a büntetőeljárás átvételét kérik, a megkereső Szerződő Fél joga szerint bűncselekménynek minősül, a megkeresett Szerződő Fél joga szerint pedig szabálysértést képez.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott esetekben a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságai saját jogszabályaik szerint járnak el.

(4) Ha a bűncselekmény sértettje megfelelő kártérítési igényt terjesztett elő, az az átvett eljárás részévé válik.

69. cikk

A büntetőeljárás átvétele iránti kérelem

(1) A büntetőeljárás átvételére irányuló kérelemnek elsősorban az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) A megkereső hatóság megjelölését,

b) a gyanúsított családi és utónevét, állampolgárságát, lakóhelyét és egyéb személyi adatait,

c) a büntetőeljárás átvételére irányuló kérelem alapját képező cselekmény leírását,

d) a bűncselekményre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá az átvett eljárás lefolytatása szempontjából lényeges rendelkezések szövegét,

e) az okozott kár összegét és a sértett esetleges kártérítési igényét.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Szerződés 6. cikkében foglalt rendelkezéseket.

(3) A kérelemhez csatolni kell a megkereső Szerződő Fél rendelkezésére álló bűnügyi iratokat, vagy azok hiteles másolatát és a bizonyítási eszközöket.

70. cikk

A gyanúsított hazatérésével kapcsolatos intézkedések

(1) Ha a gyanúsított a büntetőeljárás átvételére irányuló kérelem elküldésének időpontjában a megkereső Szerződő Fél területén letartóztatásban van, gondoskodni kell a megkeresett Szerződő Fél területére való átszállításáról.

(2) Ha a gyanúsított a büntetőeljárás átvételére irányuló kérelem elküldésének időpontjában a megkereső Szerződő Fél területén szabadlábon van, a kérelmező fél szükség esetén megteszi saját jogrendje szerinti megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyanúsított visszatérjen a megkeresett fél területére.

71. cikk

Értesítés az átvett büntetőeljárás eredményéről

A megkeresett Szerződő Fél az átvett büntetőeljárás eredményéről köteles értesíteni a megkereső Szerződő Felet. Ha jogerős ítéletet hoztak, a megkereső Szerződő Fél kérelmére az ítélet másolatát is meg kell küldeni.

72. cikk

A büntetőeljárás átvételének következménye

(1) Ha 68. cikk szerint a büntetőeljárás átvételét kérték és a megkeresett Szerződő Fél hatósága az ügyben jogerős határozatot hozott, a megkereső Szerződő Fél hatóságai ugyanebben az ügyben büntetőeljárást nem indíthatnak, vagy ha ilyen indult, azt meg kell szüntetni.

(2) A büntetőeljárás újból megindítható a megkereső Szerződő Fél területén, ha a gyanúsított a megkeresett Szerződő Fél területén kivonja magát a büntetőeljárás alól.

Második fejezet

KIADATÁS

73-88. cikk[20]

Harmadik fejezet

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐÜGYEKBEN NYÚJTOTT JOGSEGÉLYRŐL

89. cikk[21]

Letartóztatott vagy szabadságvesztés büntetést töltő személyek átadása

Ha tanúként idézett személy a megkeresett Szerződő Fél területén letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti és a személyes meghallgatása feltétlenül szükséges, ez a Szerződő Fél intézkedik a megkereső Szerződő Fél területére való átszállítás iránt; az átszállított személyt letartóztatásban kell tartani és kihallgatása után haladéktalanul vissza kell szállítani.

90. cikk[22]

Tárgyak kiadása

(1) Azokat a tárgyakat, amelyekhez a bűncselekmény elkövetője kiadatási bűncselekmény útján jutott, vagy amelyeket e tárgyak ellenértékeként szerzett meg, továbbá a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként felhasználható minden más tárgyat a megkereső Szerződő Félnek ki kell adni, mégpedig abban az esetben is, ha az elkövető kiadatására halála, szökése vagy egyéb ok folytán nem kerül sor.

(2) A megkeresett Szerződő Fél a kiadni kért tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha ezekre más büntetőeljárásban szüksége van.

(3) Harmadik személyeknek jogai a másik Szerződő Félnek kiadott tárgyakra érintetlenek maradnak. A büntetőeljárás befejezése után ezeket a tárgyakat a megkeresett Szerződő Félnek küldik vissza, vagy hozzájárulásával közvetlenül a jogosult személynek adják ki.

91. cikk[23]

Büntetőítéletek közlése

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei tájékoztatják egymást azokról a büntetőügyekben hozott jogerős ítéletekről, amelyeket a bíróságaik a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben hoztak.

(2) Indokolt kérelem alapján a Szerződő Felek illetékes szervei kölcsönösen tájékoztatást adnak a jogerős ítéletekről és az eljárást megszüntető jogerős határozatokról akkor is, ha az a személy, akire a határozat vonatkozik, nem állampolgára a megkereső Szerződő Félnek.

(3) A Szerződő Felek illetékes szervei tájékoztatják egymást azokról a jogerős határozatokról is, melyek a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben indított büntetőeljárás megszüntetésével végződtek.

(4) A Szerződő Felek illetékes szervei - kérelemre - lehetőség szerint megküldik az (1) és (2) bekezdésben említett személyek ujjlenyomatait is.

92. cikk[24]

Kivonatok megküldése a bűnügyi nyilvántartásból

A Szerződő Felek illetékes szervei a másik Szerződő Fél igazságügyi szerveinek kérelmére a bűnügyi nyilvántartásból kivonatokat küldenek meg.

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

93. cikk

Ezt a Szerződést meg kell erősíteni és a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba. A megerősítő okiratok kicserélésére Budapesten kerül sor.

94. cikk

Ezt a Szerződést öt évre kötik. Hatálya mindig további ötéves időtartamra meghosszabbodik, ha azt a Szerződő Felek egyike az éppen folyó ötéves időszak lejárta előtt legalább hat hónappal írásban fel nem mondja.

95. cikk

(1) E Szerződés hatálybalépésével a Prágában az 1961. évi november hó 2. napján a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozása tárgyában kötött Szerződés hatályát veszti.

(2) Amennyiben a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1973. május hó 17-én kelt konzuli egyezményben hivatkozás történik a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozása tárgyában megkötött szerződésre, úgy ez alatt e Szerződésre való utalást kell érteni.

Készült Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján két eredeti példányban, mindkettő magyar és szlovák nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles."

3. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1990. február 12. napjától kell alkalmazni.

(2)[25]

(3)[26] E törvény végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.