Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

1991. évi LXVII. törvény

a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. § A Bsz. a következő 51/A-51/C. §-okkal egészül ki:

"Bírói testületek

51/A § (1) A bíróságok igazgatásában közreműködik

a) a megyei összbírói értekezlet (a továbbiakban: össz-bírói értekezlet);

b) a kollégium,

c) a megyei (fővárosi) bírói tanács (a továbbiakban: megyei bírói tanács);

d) az Országos Bírói Tanács.

(2) Az összbírói értekezlet évente egyszer átfogóan értékeli a megye bíróságainak működését. A megyei bírói tanács és a megyei bíróság elnöke tájékoztatja az összbírói értekezletet a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenységéről. Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha a bírák egyharmada, a megyei bíróság elnöke, az Országos Bírói Tanács elnöke, illetve az igazságügyminiszter azt kezdeményezi.

(3) A megyei bírói tanács és az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban együtt: bírói tanács) tagjait, póttagjait az összbírói értekezlet titkos szavazással, az első alkalommal három évre, ezt követően öt évre választja. A bírói tanács tagját legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

(4) A megyei bírói tanácsnak 5-13, a bírák által meghatározott, páratlan számú tagja és 3-11 póttagja van. A megyei bírói tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak több, mint a felét megkapta.

(5) Az Országos Bírói Tanácsnak 21 tagja és 20 póttagja van. Az összbírói értekezlet megyénként egy tagot és egy póttagot, a fővárosban két tagot és egy póttagot választ. Az Országos Bírói Tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak legalább kétharmadát megkapta.

(6) Nem választható a bírói tanács tagjává az a bíró, aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll, illetve ezt követően két évig.

(7) Nem választható a megyei bírói tanács tagjává a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese.

(8) Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a) a bírói munkaviszony megszűnésével;

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel;

d) a fegyelmi büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésével.

(9) A tagságból való felmentéshez a megyei bírói tanács tagság esetén az érvényes szavazatoknak több, mint a fele, az országos bírói tanácsi tagság esetén több, mint kétharmada szükséges.

(10) Megszűnik a megyei bírói tanácsi tagság a (7) bekezdésben meghatározott munkakörbe kinevezéssel.

51/B. § (1) A bírói tanács az elnökét és helyettes elnökét a tagjai közül választja.

(2) A bírói tanács határozatképes, ha a tagjainak legalább a kétharmada jelen van. A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetve a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(3) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négy alkalommal tartja. A tagok több, mint felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(4) Az ülést a bírói tanács elnöke, távollétében a helyettes elnök vezeti.

(5) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános. A megyei bírói tanács ülésén a megyei bíróság elnöke részt vesz. A bírói tanács a jelenlévő tagok kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.

(6) A bírói tanács a határozatát a jelenlévő tagok több, mint felének, az egyetértési jog gyakorlása esetében, legalább kétharmadának nyílt szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlévő tagok több, mint felének a javaslatára a bírói tanács titkos szavazást is elrendelhet.

(7) Az egyetértési jog gyakorlásának határideje az arra irányuló iratnak a bírói tanács részére történt kézbesítésétől számított harminc nap. A határidő elmulasztása egyetértésnek minősül.

(8) Ha a bírói tanács tagjainak száma - ide értve a póttagokat is - kétharmad alá csökken, új választást kell tartani.

51/C. § (1) A megyei bírói tanács egyetértése szükséges

a) a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;

b) a megyei bíróság költségvetésének a helyi bíróságok közötti felosztásához,

c) a bér- és létszámfejlesztésnek a helyi bíróságok közötti felosztásához.

(2) Az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges

a) a bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;

b) a bírósági költségvetésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához;

c) a bér- és létszámfejlesztésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához.

(3) Az Országos Bírói Tanács véleményt nyilvánít a bíróságokat és a bírókat érintő jogszabály-tervezetekről."

11. §[11]

12. §[12]

13. §[13]

14. §[14]

15. §[15]

16. §[16]

17. §[17]

18. §[18]

19. §[19]

20. §[20]

21. §[21]

22. §[22]

23. §[23]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló 1991. évi LXVII. törvényhez[24]

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. november 11-i ülésnapján fogadta el.

[2] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[3] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[4] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[5] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[6] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[7] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[8] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[9] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[10] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[11] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[12] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[13] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[14] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[15] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[16] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[17] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[18] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[19] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[20] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[21] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[22] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[23] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[24] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

Tartalomjegyzék