1991. évi LXVII. törvény
a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról[1]
1. §[2]
2. §[3]
3. §[4]
4. §[5]
5. §[6]
6. §[7]
7. §[8]
8. §[9]
9. §[10]
10. § A Bsz. a következő 51/A-51/C. §-okkal egészül ki:
"Bírói testületek
51/A § (1) A bíróságok igazgatásában közreműködik
a) a megyei összbírói értekezlet (a továbbiakban: össz-bírói értekezlet);
b) a kollégium,
c) a megyei (fővárosi) bírói tanács (a továbbiakban: megyei bírói tanács);
d) az Országos Bírói Tanács.
(2) Az összbírói értekezlet évente egyszer átfogóan értékeli a megye bíróságainak működését. A megyei bírói tanács és a megyei bíróság elnöke tájékoztatja az összbírói értekezletet a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenységéről. Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha a bírák egyharmada, a megyei bíróság elnöke, az Országos Bírói Tanács elnöke, illetve az igazságügyminiszter azt kezdeményezi.
(3) A megyei bírói tanács és az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban együtt: bírói tanács) tagjait, póttagjait az összbírói értekezlet titkos szavazással, az első alkalommal három évre, ezt követően öt évre választja. A bírói tanács tagját legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
(4) A megyei bírói tanácsnak 5-13, a bírák által meghatározott, páratlan számú tagja és 3-11 póttagja van. A megyei bírói tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak több, mint a felét megkapta.
(5) Az Országos Bírói Tanácsnak 21 tagja és 20 póttagja van. Az összbírói értekezlet megyénként egy tagot és egy póttagot, a fővárosban két tagot és egy póttagot választ. Az Országos Bírói Tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak legalább kétharmadát megkapta.
(6) Nem választható a bírói tanács tagjává az a bíró, aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll, illetve ezt követően két évig.
(7) Nem választható a megyei bírói tanács tagjává a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese.
(8) Megszűnik a bírói tanácsi tagság
a) a bírói munkaviszony megszűnésével;
b) a tagságról való lemondással,
c) a tagságból való felmentéssel;
d) a fegyelmi büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésével.
(9) A tagságból való felmentéshez a megyei bírói tanács tagság esetén az érvényes szavazatoknak több, mint a fele, az országos bírói tanácsi tagság esetén több, mint kétharmada szükséges.
(10) Megszűnik a megyei bírói tanácsi tagság a (7) bekezdésben meghatározott munkakörbe kinevezéssel.
51/B. § (1) A bírói tanács az elnökét és helyettes elnökét a tagjai közül választja.
(2) A bírói tanács határozatképes, ha a tagjainak legalább a kétharmada jelen van. A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetve a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.
(3) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négy alkalommal tartja. A tagok több, mint felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.
(4) Az ülést a bírói tanács elnöke, távollétében a helyettes elnök vezeti.
(5) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános. A megyei bírói tanács ülésén a megyei bíróság elnöke részt vesz. A bírói tanács a jelenlévő tagok kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.
(6) A bírói tanács a határozatát a jelenlévő tagok több, mint felének, az egyetértési jog gyakorlása esetében, legalább kétharmadának nyílt szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlévő tagok több, mint felének a javaslatára a bírói tanács titkos szavazást is elrendelhet.
(7) Az egyetértési jog gyakorlásának határideje az arra irányuló iratnak a bírói tanács részére történt kézbesítésétől számított harminc nap. A határidő elmulasztása egyetértésnek minősül.
(8) Ha a bírói tanács tagjainak száma - ide értve a póttagokat is - kétharmad alá csökken, új választást kell tartani.
51/C. § (1) A megyei bírói tanács egyetértése szükséges
a) a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;
b) a megyei bíróság költségvetésének a helyi bíróságok közötti felosztásához,
c) a bér- és létszámfejlesztésnek a helyi bíróságok közötti felosztásához.
(2) Az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges
a) a bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;
b) a bírósági költségvetésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához;
c) a bér- és létszámfejlesztésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához.
(3) Az Országos Bírói Tanács véleményt nyilvánít a bíróságokat és a bírókat érintő jogszabály-tervezetekről."
11. §[11]
12. §[12]
13. §[13]
14. §[14]
15. §[15]
16. §[16]
17. §[17]
18. §[18]
19. §[19]
20. §[20]
21. §[21]
22. §[22]
23. §[23]
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Melléklet a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló 1991. évi LXVII. törvényhez[24]
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. november 11-i ülésnapján fogadta el.
[2] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[3] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[4] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[5] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[6] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[7] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[8] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[9] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[10] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[11] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[12] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[13] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[14] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[15] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[16] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[17] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[18] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[19] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[20] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[21] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[22] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[23] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.
[24] A 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.