1991. évi LXXXI. törvény

a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról[1]

1. § A bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A szolgálati időt - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kinevezés, illetve alkalmazás (a továbbiakban: kinevezés) napjától kell számítani, azzal, hogy a kezdő évet (töredék évet) egész évként kell figyelembe venni.

(2) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni:

a) a bírói, az ügyészi, a bírósági és ügyészségi titkári kinevezésig a jogi képesítéshez kötött más munkakörben a jogi szakvizsga megszerzésének napjától eltöltött időt;

b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő kinevezéséig a szakirányú végzettségnek megfelelő más munkakörben, illetve a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban eltöltött időt;

c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő kinevezéséig a korábbi munkaviszony idejét.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a figyelembe vehető szolgálati időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba sorolás az adott év első napjával történjen."

2. § A Tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó - a bírósági, ügyészségi fogalmazó kivételével - a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő, illetve ügykezelő az első évet követően lép magasabb fizetési fokozatba.

(3) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni."

3. § A Tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Soron kívül a következő fizetési fokozatba lehet besorolni

a) tudományos fokozat megszerzése esetén a legfelsőbb bírósági bírót, a megyei, illetve fővárosi bírósági bírót (a továbbiakban: megyei bíró), valamint a helyi bírót egy alkalommal;

b) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a legfőbb ügyészségi ügyészt, a megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészt (a továbbiakban: főügyészségi ügyész), a helyi ügyészt, a bírósági, ügyészségi titkárt egy alkalommal;

c) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi tisztviselőt, továbbá az ügykezelőt két alkalommal.

(2) Tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi bírónál, kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi ügyésznél a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.

(3) Kiváló munkavégzés esetén a kollégium előterjesztésére a helyi bírót, a megyei bírót, illetve a legfelsőbb bírósági bírót egy alkalommal a következő fokozatba lehet besorolni, illetve helyi bíró esetében a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.

(4) A soron kívüli előrelépéseket mindig az év első napjával kell végrehajtani.

(5) Ha a helyi bíró megyei bírói, valamint a helyi ügyész főügyészségi ügyészi beosztásba kerül, a II. fizetési osztályban már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható."

4. § A Tv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének a személyi alapbérét az I. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozata alapján kell megállapítani."

5. § A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Ha a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó magasabb fizetési osztályba, magasabb fizetési csoportba, illetve soron kívül magasabb fizetési fokozatba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik."

6. § A Tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű, továbbá a szakirányú felsőfokú szakvizsgával rendelkező bírósági és ügyészségi tisztviselő."

7. § (1) A Tv. 16. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vezetői pótlékra jogosult:)

"e) az irodavezető, ha legalább két beosztottja van."

(2) A Tv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vezetői pótlék összegét - a 3. számú mellékletben foglaltak szerint - a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél az I. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a megyei bíróságon és a megyei főügyészségen a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a helyi bíróságon és a helyi ügyészségen a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér százalékában kell megállapítani."

(3) A Tv. 16. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese, a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettesekkel azonos beosztásúnak minősül."

8. § A Tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben külön juttatásra jogosult.

(2) A külön juttatás összege

a) az egyhavi személyi alapbér, ha a külön juttatásra jogosult a naptári évben folyamatosan a bíróságon vagy az ügyészségen állt munkaviszonyban;

b) az egyhavi személyi alapbér arányosan csökkentett része, ha a külön juttatásra jogosult bírósági vagy ügyészségi munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot meghaladta.

(3) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából:

a) a Tv. hatálya alá tartozó szerveknél a naptári évben fennálló folyamatos munkaviszonyokat egybe kell számítani;

b) a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.

(4) Nem részesíthető külön juttatásban az, akinek a munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el.

(5) A külön juttatást a naptári év utolsó hónapjára járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és a következő év január 31-ig kell kifizetni. Ha a munkaviszony megszűnik, a külön juttatás összegét az utolsó munkában töltött hónapra járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni."

9. § A Tv. 1., 2. és 3. számú mellékleteinek a helyébe az 1., 2 és 3. számú melléklet lép.

10. § (1) Ez a törvény 1992. március 1-jén lép hatályba.

(2) A szolgálati idő számításának az 1. §-ban meghatározott szabályait az 1992. március 1-jén vagy azt követően kinevezett bírákra, ügyészekre, bírósági vagy ügyészségi dolgozókra kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet

1. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár és a bírósági, ügyészségi fogalmazó személyi alapbér táblázata

Megjegyzés:

A fizetési osztályok megnevezése:

I. - legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész,

II. - megyei bírósági bíró, megyei főügyészségi ügyész,

III. - helyi bírósági bíró, helyi ügyészségi ügyész,

IV. - bírósági titkár, ügyészségi titkár,

V. - bírósági, ügyészségi fogalmazó.

2. számú melléklet

2. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

A bírósági és ügyészségi tisztviselők, ügykezelők személyi alapbér táblázata

Megjegyzés:

1. A fizetési osztályok megnevezése:

VI. - szakirányú egyetemi végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő,

VII. - szakirányú főiskolai végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő,

VIII. - középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő,

IX. - bírósági és ügyészségi ügykezelő.

2. A fizetési osztályokon belül:

A - Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, OKKrI,

B - területi bíróságok és ügyészségek.

3. számú melléklet

3. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

Vezetői pótlékok %-osan