1990. évi LXXXVIII. törvény

a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról[1]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelét és javadalmazását e törvény alapján kell megállapítani.

(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozóinak előmenetelére és javadalmazására is.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra.

2. § E törvény alkalmazásában

a) bírósági és ügyészségi dolgozó: a bírósági és az ügyészségi titkár, a bírósági és az ügyészségi fogalmazó, a bírósági és az ügyészségi tisztviselő, az ügykezelő,

b) bírósági és az ügyészségi tisztviselő: a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző,

c) ügykezelő: az ügyviteli feladatot végző dolgozó.

3. §[2] Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, továbbá az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló jogszabályok az irányadók.

4. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az. ügyészségi dolgozó e törvény alapján a következő javadalmazásokra jogosult:

a) személyi alapbérre,

b) pótlékra,

c) külön juttatásra.

5. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó személyi alapbérének megállapítása a tényleges munkaköri beosztása és szolgálati ideje alapján fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba - egyes esetekben a fizetési fokozaton belül fizetési csoportba - való besorolással történik.

6. §[3] (1) A szolgálati időt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kinevezés, illetve alkalmazás (a továbbiakban: kinevezés) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő évet (töredékévet) egész évként kell figyelembe venni.

(2) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni:

a) a bírói, az ügyészi, a bírósági és ügyészségi titkári kinevezésig a jogi képesítéshez kötött más munkakörben a jogi szakvizsga megszerzésének napjától eltöltött időt;

b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő kinevezéséig a szakirányú végzettségnek megfelelő más munkakörben, illetve a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban eltöltött időt;

c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő kinevezéséig a korábbi munkaviszony idejét.

(3) A kinevezéstől számított három éven belül a (2) bekezdés alapján figyelembe nem vett időt vagy annak egy részét kiváló munkavégzés esetén a szolgálati időbe be lehet számítani. Bíró esetében a beszámításra a kollégium tesz előterjesztést.

(4) A (2)-(3) bekezdés alkalmazásakor a szolgálati időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba sorolás az adott év első napjával történjék.

7. §[4] (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó - a bírósági, ügyészségi fogalmazó kivételével - a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő, illetve ügykezelő az első évet követően lép magasabb fizetési fokozatba.

(3) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni.

8. §[5] (1) Soron kívül a következő fizetési fokozatba lehet besorolni

a) tudományos fokozat megszerzése esetén a legfelsőbb bírósági bírót, a megyei, illetve fővárosi bírósági bírót (a továbbiakban: megyei bíró), valamint a helyi bírót egy alkalommal;

b) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a legfőbb ügyészségi ügyészt, a megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészt (a továbbiakban: főügyészségi ügyész), a helyi ügyészt, a bírósági, ügyészségi titkárt egy alkalommal;

c) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi tisztviselőt, továbbá az ügykezelőt két alkalommal.

(2) Tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi bírónál, kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi ügyésznél a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.

(3) Kiváló munkavégzés esetén a kollégium előterjesztésére a helyi bírót, a megyei bírót, illetve a legfelsőbb bírósági bírót egy alkalommal a következő fokozatba lehet besorolni, illetve helyi bíró esetében a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.

(4)[6] Kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi fogalmazó részére az V. fizetési osztályon belül - egy alkalommal - magasabb személyi alapbér állapítható meg.

(5)[7] A soron kívüli előrelépéseket - a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével - az év első napjával kell végrehajtani.

(6)[8] Ha a helyi bíró megyei bírói, valamint a helyi ügyész főügyészségi ügyészi beosztásba kerül, a II. fizetési osztályban már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható.

II. FEJEZET

BESOROLÁS ÉS JAVADALMAZÁS

Fizetési osztály, fokozat és csoport

9. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi titkárt, valamint a bírósági és az ügyészségi fogalmazót az öt fizetési osztály valamelyikébe, ezen belül fizetési fokozatokba kell sorolni.

(2)[9] A legalacsonyabb bírói, illetőleg ügyészi személyi alapbér (III. fizetési osztály 1. fizetési fokozata) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerinti mindenkori illetményalap négyszerese.

(3)[10] A javadalmazás és a tisztséghez fűződő egyéb jogosultság tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.

(4)[11] A legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének a személyi alapbérét az I. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozata alapján kell megállapítani.

(5)[12] A besorolást a következők szerint kell elvégezni:

a) az I. fizetési osztályba kell sorolni a legfelsőbb bírósági bírót és a legfőbb ügyészségi ügyészt,

b) a II. fizetési osztályba kell sorolni a megyei bírót és a főügyészségi ügyészt,

c) a III. fizetési osztályba kell sorolni a helyi bírót és a helyi ügyészt,

d) a IV. fizetési osztályba kell sorolni a bírósági és az ügyészségi titkárt,

e) a V. fizetési osztályba kell sorolni - az oklevél minősítésétől függően - a bírósági és az ügyészségi fogalmazót.

(6)[13] A legfelsőbb bírósági fogalmazót a Legfelsőbb Bíróság elnöke- kivételesen - a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.

(7)[14] A fizetési osztályokat és fizetési fokozatokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel az 1. számú melléklet tartalmazza.

(8)[15] A Legfelsőbb Bíróságra az 1972. évi IV. törvény 56. §-ának (4) bekezdése alapján beosztott bíró a beosztás idejére továbbra is jogosult a beosztás elrendelésekor fennálló, illetve az azt követően jogosultságot szerzett alapbérére. Ennek folyósítása a Legfelsőbb Bíróság költségvetését terheli.

10. §[16] Ha a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó magasabb fizetési osztályba, magasabb fizetési csoportba, illetve soron kívül magasabb fizetési fokozatba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik.

11. § (1)[17] A bírósági és az ügyészségi tisztviselőt a szakirányú iskolai végzettsége és a tényleges munkaköri beosztása alapján a VI., VII., VIII. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba és fizetési csoportba kell sorolni.

(2) A VI. fizetési osztályba a szakirányú egyetemi végzettségű, a VII. fizetési osztályba a szakirányú főiskolai végzettségű, a VIII. fizetési osztályba a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő tartozik.

(3)[18] Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű, továbbá a szakirányú felsőfokú szakvizsgával rendelkező bírósági és ügyészségi tisztviselő.

12. § A fizetési fokozatán belül külön fizetési csoportba tartozik a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen, valamint az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben dolgozó tisztviselő.

13. § Az ügykezelőt a IX. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.

14. §[19] A bírósági és az ügyészségi tisztviselő, valamint az ügykezelő személyi alapbérét a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér figyelembevételével, annak meghatározott szorzószámával kell megállapítani. A fizetési osztályokat, a fokozatokat és csoportokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel a 2. számú melléklet tartalmazza.

Bírói, ügyészi pótlék

15. § (1) A bíró bírói, az ügyészi ügyészi pótlékra jogosult.

(2)[20] A bírói és az ügyészi pótlék összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró és ügyész esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 35%-a, a részfoglalkozású bíró és ügyész esetében ennek a munkaidővel arányos része.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pótlék alapbér jellegű.

Vezetői pótlék

16. § (1) Vezetői pótlékra jogosult

a) a bírósági elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető helyettese, a bírósági tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető helyettes bíró,

b) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető-helyettes ügyész, a megyei főügyész, a megyei főügyészhelyettes, a legfőbb ügyészségi, a megyei főügyészségi osztályvezető ügyész, a megyei főügyészségi csoportvezető ügyész, a helyi vezető ügyész és vezetőhelyettes ügyész,

c) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója,

d) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes és a csoportvezető,

e)[21] az irodavezető, ha legalább két beosztottja van.

(2)[22] A vezetői pótlék összegét - a 3. számú mellékletben foglaltak szerint - a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél az I. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a megyei bíróságon és a megyei főügyészségen a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a helyi bíróságon és a helyi ügyészségen a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér százalékában kell megállapítani.

(3)[23] A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese, a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettesekkel azonos beosztásúnak minősül.

(4)[24] A vezetői pótlék alapbérjellegű.

Végrehajtói pótlék[25]

16/A. §[26] (1) A megyei bírósági végrehajtót végrehajtói pótlék illeti meg, amelynek összege a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 10%-a.

(2) A végrehajtói pótlék alapbér jellegű.

(3) A megyei bírósági végrehajtó végrehajtási jutalomban is részesül.

Külön juttatás

17. §[27] (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben külön juttatásra jogosult.

(2) A külön juttatás összege

a) az egyhavi személyi alapbér, ha a külön juttatásra jogosult a naptári évben folyamatosan a bíróságon vagy az ügyészségen állt munkaviszonyban;

b)[28] az egyhavi személyi alapbér arányosan csökkentett része, ha a külön juttatásra jogosult bírósági vagy ügyészségi munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.

(3) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából:

a) a Tv. hatálya alá tartozó szerveknél a naptári évben fennálló folyamatos munkaviszonyokat egybe kell számítani;

b) a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.

(4) Nem részesíthető külön juttatásban az, akinek a munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el.

(5) A külön juttatást a naptári év utolsó hónapjára járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és a következő év január 31-ig kell kifizetni. Ha a munkaviszony megszűnik, a külön juttatás összegét az utolsó munkában töltött hónapra járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.

A kifizetés módja[29]

18/A. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi dolgozót az e törvény 4. §-a, valamint más jogszabály alapján megillető javadalmazása és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) A javadalmazás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő kifizetés a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó számára költségtöbbletet nem okozhat.

18/B. § A javadalmazás 18/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.

Kizárás egyes előnyökből

18. § (1) A 8. § szerinti magasabb fizetési osztályba sorolás, a magasabb fizetési fokozatba sorolás, valamint a külön juttatás a bírót, az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi dolgozót nem illeti meg, ha

a) ellene fegyelmi eljárás van folyamatban,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt a munkaviszonyát egyoldalúan megszüntette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előnyök a dolgozót visszamenőleg megilletik, ha a fegyelmi felelősségét nem állapították meg.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

19. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény szerinti javadalmazást 1991. december 31-ig - fokozatosan - kell bevezetni, ennek ütemezéséről külön törvény rendelkezik.

Átmeneti rendelkezések

20. § (1) A törvény hatálya alá tartozó dolgozókat 1991. február 28-áig a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.

(2) A törvény szerinti első besorolásnál a szolgálati időt

a) a legfelsőbb bírósági bírónál, a legfőbb ügyészségi ügyésznél az e munkakörbe kinevezése napjától,

b) a megyei bírónál, a főügyészségi ügyésznél, a helyi bírónál, a helyi ügyésznél, a bírósági és az ügyészségi titkárnál - 2 év levonásával - az oklevél megszerzésének napjától, -

c) a bírósági és az ügyészségi fogalmazónál e munkakörbe való kinevezésük napjától,

d) a bírósági és az ügyészségi tisztviselőnél és ügykezelőnél a munkaviszonya kezdetének napjától

kell számítani.

(3) A megyei bíró, illetve a főügyészségi ügyész esetében a szolgálati időt az e munkakörbe való beosztás napjától kell számítani, ha ez számára kedvezőbb. Megyei bírói, illetve főügyészségi ügyészi beosztásnak kell tekinteni a helyi bíróság elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és a csoportvezető-helyettes bírói, a helyi ügyészségen vezetői és helyettesi, valamint az Igazságügyi Minisztériumban jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt is.

(4) A törvény szerinti első besorolásnál a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó a munkavégzés színvonalától függően vagy más méltányolható körülményre figyelemmel eggyel magasabb vagy eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba sorolható, de a jelenlegi személyi alapbére nem csökkenhet.

(5) A bíró és az ügyész (4) bekezdés szerinti besorolásánál a munkavégzés színvonalát 2 évnél nem régebbi minősítésnek kell igazolnia.

(6) A szolgálati idő számítását a (2) bekezdés b) pontja esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától, a (3) bekezdés esetében pedig a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától kell kezdeni.

(7) A szolgálati idő számításánál a kezdő évet (töredék évet) egész évnek kell tekinteni.

21. § Az első besorolásról

a) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese esetében a választásukra, illetve a kinevezésükre jogosult,

b) a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke esetében az igazságügyminiszter,

c) a Legfelsőbb Bíróság bírái és dolgozói esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

d) a legfőbb ügyészségi ügyész, a fővárosi, illetve a megyei főügyész, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója, a Legfőbb Ügyészség dolgozói esetében a legfőbb ügyész,

e) a bíró és bírósági dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke,

f) az ügyész és az ügyészségi dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei főügyész,

g) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozói esetében az igazgató

dönt.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez[30]

A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár és a bírósági, ügyészségi fogalmazó személyi alapbértáblázata

A III. fizetési osztály 1.

fizetési fokozata = 1

2. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez[31]

A bírósági és ügyészségi tisztviselők, ügykezelők személyi alapbértáblázata

3. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez[32]

Vezetői pótlékok %-osan