1990. évi LXXXVIII. törvény

a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról[1]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelét és javadalmazását e törvény alapján kell megállapítani.

(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozóinak előmenetelére és javadalmazására is.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra.

2. § E törvény alkalmazásában

a) bírósági és ügyészségi dolgozó: a bírósági és az ügyészségi titkár, a bírósági és az ügyészségi fogalmazó, a bírósági és az ügyészségi tisztviselő, az ügykezelő,

b) bírósági és az ügyészségi tisztviselő: a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző,

c) ügykezelő: az ügyviteli feladatot végző dolgozó.

3. §[2] Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, továbbá az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló jogszabályok az irányadók.

4. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az. ügyészségi dolgozó e törvény alapján a következő javadalmazásokra jogosult:

a) személyi alapbérre,

b) pótlékra,

c) külön juttatásra.

5. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó személyi alapbérének megállapítása a tényleges munkaköri beosztása és szolgálati ideje alapján fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba - egyes esetekben a fizetési fokozaton belül fizetési csoportba - való besorolással történik.

6. §[3] (1) A szolgálati időt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kinevezés, illetve alkalmazás (a továbbiakban: kinevezés) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő évet (töredékévet) egész évként kell figyelembe venni.

(2) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni:

a) a bírói, az ügyészi, a bírósági és ügyészségi titkári kinevezésig a jogi képesítéshez kötött más munkakörben a jogi szakvizsga megszerzésének napjától eltöltött időt;

b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő kinevezéséig a szakirányú végzettségnek megfelelő más munkakörben, illetve a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban eltöltött időt;

c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő kinevezéséig a korábbi munkaviszony idejét.

(3) A kinevezéstől számított három éven belül a (2) bekezdés alapján figyelembe nem vett időt vagy annak egy részét kiváló munkavégzés esetén a szolgálati időbe be lehet számítani. Bíró esetében a beszámításra a kollégium tesz előterjesztést.

(4) A (2)-(3) bekezdés alkalmazásakor a szolgálati időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba sorolás az adott év első napjával történjék.

7. §[4] (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó - a bírósági, ügyészségi fogalmazó kivételével - a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő, illetve ügykezelő az első évet követően lép magasabb fizetési fokozatba.

(3) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni.

8. §[5] (1) Soron kívül a következő fizetési fokozatba lehet besorolni

a) tudományos fokozat megszerzése esetén a legfelsőbb bírósági bírót, a megyei, illetve fővárosi bírósági bírót (a továbbiakban: megyei bíró), valamint a helyi bírót egy alkalommal;

b) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a legfőbb ügyészségi ügyészt, a megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészt (a továbbiakban: főügyészségi ügyész), a helyi ügyészt, a bírósági, ügyészségi titkárt egy alkalommal;

c) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi tisztviselőt, továbbá az ügykezelőt két alkalommal.

(2) Tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi bírónál, kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi ügyésznél a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.

(3) Kiváló munkavégzés esetén a kollégium előterjesztésére a helyi bírót, a megyei bírót, illetve a legfelsőbb bírósági bírót egy alkalommal a következő fokozatba lehet besorolni, illetve helyi bíró esetében a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.

(4)[6] Kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi fogalmazó részére az V. fizetési osztályon belül - egy alkalommal - magasabb személyi alapbér állapítható meg.

(5)[7] A soron kívüli előrelépéseket - a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével - az év első napjával kell végrehajtani.

(6)[8] Ha a helyi bíró megyei bírói, valamint a helyi ügyész főügyészségi ügyészi beosztásba kerül, a II. fizetési osztályban már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható.

II. FEJEZET

BESOROLÁS ÉS JAVADALMAZÁS

Fizetési osztály, fokozat és csoport

9. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi titkárt, valamint a bírósági és az ügyészségi fogalmazót az öt fizetési osztály valamelyikébe, ezen belül fizetési fokozatokba kell sorolni.

(2)[9] A legalacsonyabb bírói, illetőleg ügyészi személyi alapbér (III. fizetési osztály 1. fizetési fokozata) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerinti mindenkori illetményalap négyszerese.

(3)[10] A javadalmazás és a tisztséghez fűződő egyéb jogosultság tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.

(4)[11] A legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének a személyi alapbérét az I. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozata alapján kell megállapítani.

(5)[12] A besorolást a következők szerint kell elvégezni:

a) az I. fizetési osztályba kell sorolni a legfelsőbb bírósági bírót és a legfőbb ügyészségi ügyészt,

b) a II. fizetési osztályba kell sorolni a megyei bírót és a főügyészségi ügyészt,

c) a III. fizetési osztályba kell sorolni a helyi bírót és a helyi ügyészt,

d) a IV. fizetési osztályba kell sorolni a bírósági és az ügyészségi titkárt,

e) a V. fizetési osztályba kell sorolni - az oklevél minősítésétől függően - a bírósági és az ügyészségi fogalmazót.

(6)[13] A legfelsőbb bírósági fogalmazót a Legfelsőbb Bíróság elnöke- kivételesen - a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.

(7)[14] A fizetési osztályokat és fizetési fokozatokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel az 1. számú melléklet tartalmazza.

(8)[15] A Legfelsőbb Bíróságra az 1972. évi IV. törvény 56. §-ának (4) bekezdése alapján beosztott bíró a beosztás idejére továbbra is jogosult a beosztás elrendelésekor fennálló, illetve az azt követően jogosultságot szerzett alapbérére. Ennek folyósítása a Legfelsőbb Bíróság költségvetését terheli.

10. §[16] Ha a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó magasabb fizetési osztályba, magasabb fizetési csoportba, illetve soron kívül magasabb fizetési fokozatba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik.

11. § (1)[17] A bírósági és az ügyészségi tisztviselőt a szakirányú iskolai végzettsége és a tényleges munkaköri beosztása alapján a VI., VII., VIII. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba és fizetési csoportba kell sorolni.

(2) A VI. fizetési osztályba a szakirányú egyetemi végzettségű, a VII. fizetési osztályba a szakirányú főiskolai végzettségű, a VIII. fizetési osztályba a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő tartozik.

(3)[18] Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű, továbbá a szakirányú felsőfokú szakvizsgával rendelkező bírósági és ügyészségi tisztviselő.

12. § A fizetési fokozatán belül külön fizetési csoportba tartozik a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen, valamint az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben dolgozó tisztviselő.

13. § Az ügykezelőt a IX. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.

14. §[19] A bírósági és az ügyészségi tisztviselő, valamint az ügykezelő személyi alapbérét a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér figyelembevételével, annak meghatározott szorzószámával kell megállapítani. A fizetési osztályokat, a fokozatokat és csoportokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel a 2. számú melléklet tartalmazza.

Bírói, ügyészi pótlék

15. § (1) A bíró bírói, az ügyészi ügyészi pótlékra jogosult.

(2)[20] A bírói és az ügyészi pótlék összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró és ügyész esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 35%-a, a részfoglalkozású bíró és ügyész esetében ennek a munkaidővel arányos része.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pótlék alapbér jellegű.

Vezetői pótlék

16. § (1) Vezetői pótlékra jogosult

a) a bírósági elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető helyettese, a bírósági tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető helyettes bíró,

b) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető-helyettes ügyész, a megyei főügyész, a megyei főügyészhelyettes, a legfőbb ügyészségi, a megyei főügyészségi osztályvezető ügyész, a megyei főügyészségi csoportvezető ügyész, a helyi vezető ügyész és vezetőhelyettes ügyész,

c) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója,

d) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes és a csoportvezető,

e)[21] az irodavezető, ha legalább két beosztottja van.

(2)[22] A vezetői pótlék összegét - a 3. számú mellékletben foglaltak szerint - a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél az I. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a megyei bíróságon és a megyei főügyészségen a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a helyi bíróságon és a helyi ügyészségen a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér százalékában kell megállapítani.

(3)[23] A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese, a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettesekkel azonos beosztásúnak minősül.

(4)[24] A vezetői pótlék alapbérjellegű.

Végrehajtói pótlék[25]

16/A. §[26] (1) A megyei bírósági végrehajtót végrehajtói pótlék illeti meg, amelynek összege a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 10%-a.

(2) A végrehajtói pótlék alapbér jellegű.

(3) A megyei bírósági végrehajtó végrehajtási jutalomban is részesül.

Külön juttatás

17. §[27] (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben külön juttatásra jogosult.

(2) A külön juttatás összege

a) az egyhavi személyi alapbér, ha a külön juttatásra jogosult a naptári évben folyamatosan a bíróságon vagy az ügyészségen állt munkaviszonyban;

b)[28] az egyhavi személyi alapbér arányosan csökkentett része, ha a külön juttatásra jogosult bírósági vagy ügyészségi munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.

(3) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából:

a) a Tv. hatálya alá tartozó szerveknél a naptári évben fennálló folyamatos munkaviszonyokat egybe kell számítani;

b) a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.

(4) Nem részesíthető külön juttatásban az, akinek a munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el.

(5) A külön juttatást a naptári év utolsó hónapjára járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és a következő év január 31-ig kell kifizetni. Ha a munkaviszony megszűnik, a külön juttatás összegét az utolsó munkában töltött hónapra járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.

A kifizetés módja[29]

18/A. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi dolgozót az e törvény 4. §-a, valamint más jogszabály alapján megillető javadalmazása és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) A javadalmazás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő kifizetés a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó számára költségtöbbletet nem okozhat.

18/B. § A javadalmazás 18/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.

Kizárás egyes előnyökből

18. § (1) A 8. § szerinti magasabb fizetési osztályba sorolás, a magasabb fizetési fokozatba sorolás, valamint a külön juttatás a bírót, az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi dolgozót nem illeti meg, ha

a) ellene fegyelmi eljárás van folyamatban,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt a munkaviszonyát egyoldalúan megszüntette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előnyök a dolgozót visszamenőleg megilletik, ha a fegyelmi felelősségét nem állapították meg.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

19. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény szerinti javadalmazást 1991. december 31-ig - fokozatosan - kell bevezetni, ennek ütemezéséről külön törvény rendelkezik.

Átmeneti rendelkezések

20. § (1) A törvény hatálya alá tartozó dolgozókat 1991. február 28-áig a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.

(2) A törvény szerinti első besorolásnál a szolgálati időt

a) a legfelsőbb bírósági bírónál, a legfőbb ügyészségi ügyésznél az e munkakörbe kinevezése napjától,

b) a megyei bírónál, a főügyészségi ügyésznél, a helyi bírónál, a helyi ügyésznél, a bírósági és az ügyészségi titkárnál - 2 év levonásával - az oklevél megszerzésének napjától, -

c) a bírósági és az ügyészségi fogalmazónál e munkakörbe való kinevezésük napjától,

d) a bírósági és az ügyészségi tisztviselőnél és ügykezelőnél a munkaviszonya kezdetének napjától

kell számítani.

(3) A megyei bíró, illetve a főügyészségi ügyész esetében a szolgálati időt az e munkakörbe való beosztás napjától kell számítani, ha ez számára kedvezőbb. Megyei bírói, illetve főügyészségi ügyészi beosztásnak kell tekinteni a helyi bíróság elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és a csoportvezető-helyettes bírói, a helyi ügyészségen vezetői és helyettesi, valamint az Igazságügyi Minisztériumban jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt is.

(4) A törvény szerinti első besorolásnál a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó a munkavégzés színvonalától függően vagy más méltányolható körülményre figyelemmel eggyel magasabb vagy eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba sorolható, de a jelenlegi személyi alapbére nem csökkenhet.

(5) A bíró és az ügyész (4) bekezdés szerinti besorolásánál a munkavégzés színvonalát 2 évnél nem régebbi minősítésnek kell igazolnia.

(6) A szolgálati idő számítását a (2) bekezdés b) pontja esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától, a (3) bekezdés esetében pedig a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától kell kezdeni.

(7) A szolgálati idő számításánál a kezdő évet (töredék évet) egész évnek kell tekinteni.

21. § Az első besorolásról

a) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese esetében a választásukra, illetve a kinevezésükre jogosult,

b) a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke esetében az igazságügyminiszter,

c) a Legfelsőbb Bíróság bírái és dolgozói esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

d) a legfőbb ügyészségi ügyész, a fővárosi, illetve a megyei főügyész, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója, a Legfőbb Ügyészség dolgozói esetében a legfőbb ügyész,

e) a bíró és bírósági dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke,

f) az ügyész és az ügyészségi dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei főügyész,

g) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozói esetében az igazgató

dönt.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez[30]

A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár és a bírósági, ügyészségi fogalmazó személyi alapbértáblázata

A III. fizetési osztály 1.

fizetési fokozata = 1

2. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez[31]

A bírósági és ügyészségi tisztviselők, ügykezelők személyi alapbértáblázata

3. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez[32]

Vezetői pótlékok %-osan

Vezető munkakörökHelyi bíróság, ügyészségMegyei bíróság
Főügyészség
Legfelsőbb Bíróság
Legfőbb Ügyészség
OKKrI
KisebbNagyobb
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Legfőbb ügyész50
Legfelsőbb Bíróság elnökh.,
legfőbb ügyész helyettese
40
Legfelsőbb bírósági kollégiumv.,
legfőbb ügyészségi főosztályvezető
ügyész
35
Legfelsőbb bírósági tanácselnök,
legfőbb ügyészségi főoszt. vez. h.
ügyész., oszt. vez. ügyész
25
Fővárosi Bíróság elnöke,
fővárosi főügyész
50
Elnök, főügyész, vezetőügyész253535-40
Vezető munkakörökHelyi bíróság, ügyészségMegyei bíróság
Főügyészség
Legfelsőbb Bíróság
Legfőbb Ügyészség
OKKrI
KisebbNagyobb
Bírák,
ügyészek
Tiszt- viselőkBírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák, ügyészekTiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Fővárosi Bíróság elnökhelyettese,
kollégiumvezetője, fővárosi fő-
ügyészhelyettes
40
Elnökh., megyei bírósági kollégium-
vez., főv. bír. kollégiumvez. h., fő-
ügyészh., vezetőh. ügyész
152525-30
Megyei bírósági tanácselnök, csop.
vez. bíró, oszt. vez. ügyész
2020
Csop. vez. h. bíró, csop. vez. ügyész1515
Főosztályvez., OKKrI igazgató40-50
Főoszt. vez. h., OKKrI igazgatón., fő-
városi bírósági gazdasági igazg.
3030
Osztályvezető2025
Oszt. vez. helyettes1518
Csop. vez. irodavezető510108

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. november 26-ai ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította az 1992. évi LXV. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[3] Megállapította az 1992. évi LXV. törvény 2. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[4] Megállapította az 1991. évi LXXXI. törvény 2. § -a. Hatályos 1992.03.01.

[5] Megállapította az 1991. évi LXXXI. törvény 3. § -a. Hatályos 1992.03.01.

[6] Beiktatta az 1992. évi LXV. törvény 3. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[7] Számozását módosította és megállapította az 1992. évi LXV. törvény 3. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[8] Számozását módosította az 1992. évi LXV. törvény 3. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[9] Beiktatta az 1992. évi LXV. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[10] Számozását módosította az 1992. évi LXV. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[11] Számozását módosította az 1992. évi LXV. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[12] Számozását módosította az 1992. évi LXV. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[13] Számozását módosította az 1992. évi LXV. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[14] Számozását módosította az 1992. évi LXV. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[15] Beiktatta az 1992. évi LXV. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[16] Megállapította az 1991. évi LXXXI. törvény 5. § -a. Hatályos 1992.03.01.

[17] Megállapította az 1992. évi LXV. törvény 5. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[18] Megállapította az 1991. évi LXXXI. törvény 6. § -a. Hatályos 1992.03.01.

[19] Módosította az 1992. évi LXV. törvény 6. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[20] Megállapította az 1995. évi CXXI. törvény 92. §-a. Hatályos 1996.01.01.

[21] Megállapította az 1991. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.03.01.

[22] Megállapította az 1991. évi LXXXI. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.03.01.

[23] Beiktatta az 1991. évi LXXXI. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos 1992.03.01.

[24] Számozását módosította az 1991. évi LXXXI. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos 1992.03.01.

[25] Beiktatta az 1994. évi LIII. törvény 311. §-a. Hatályos 1994.09.01.

[26] Beiktatta az 1994. évi LIII. törvény 311. §-a. Hatályos 1994.09.01.

[27] Megállapította az 1991. évi LXXXI. törvény 8. § -a. Hatályos 1992.03.01.

[28] Megállapította az 1992. évi LXV. törvény 7. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[29] Beiktatta az 1996. évi CXXIV. törvény 84. § -a. Hatályos 1997.01.01.

[30] Megállapította az 1992. évi LXV. törvény 8. §-a (lásd 1. számú melléklet). Hatályos 1993.01.01.

[31] Megállapította az 1992. évi LXV. törvény 8. §-a (lásd 2. számú melléklet). Hatályos 1993.01.01.

[32] Megállapította az 1991. évi LXXXI. törvény 9. § -a. Hatályos 1992.03.01.

Tartalomjegyzék