15/1992. (IV. 23.) FM rendelet

egyes földművelésüggyel összefüggő tevékenységek iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásáról

Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról szóló 7/1988. (II. 17.) MT rendelet 22-24. §-ában foglalt jogkörben az érintett miniszterekkel egyetértésben és az érdekképviseleti szervek, valamint az Országos Képzési Tanács véleményének figyelembevételével a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, élelmiszergyártás, vadgazdálkodás, halászat, valamint földmérés és térképészet tevékenységéhez kapcsolódó szakirányú, szakképesítést nyújtó iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásra (a továbbiakban: szakmai oktatás) terjed ki, kivéve az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben (OSZJ) meghatározott szakmákra vonatkozó felnőttképzést.

(2) A szakmai oktatásban szerezhető szakképesítések jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. §

(1) A jegyzékben foglalt szakképesítések oktatása különböző formákban (tanfolyam, levelező oktatás, konzultáció stb.) szervezhető, melyek egy oktatási folyamaton belül váltakozva is alkalmazhatók (a továbbiakban együtt: szervezett felkészítés).

(2) A jegyzék jelöli azokat a szakképesítéseket, amelyeknél kizárólag szervezett felkészítés alapján lehet vizsgára jelentkezni az egyéb szakképesítéseknél egyéni felkészülés is elegendő.

(3) Szervezett felkészítést a képzés céljának és tartalmi követelményeinek megfelelő oktatási feltételekkel rendelkező bármely szervezet vagy személy (a továbbiakban: oktatást szervező) végezhet. A szervezett felkészítést annak megkezdése előtt a Földművelésügyi Minisztériumhoz (a továbbiakban: minisztérium) kell bejelenteni.

(4) Oktató a szakterületnek megfelelő felsőfokú szakirányú iskolai végzettséggel rendelkező személy lehet, kivéve a gyakorlati oktatást, mely szaktechnikusi végzettséggel is ellátható. Előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki tanári vagy szakoktatói oklevéllel is rendelkezik.

3. §

(1) A szervezett felkészítés a minisztérium által - az érdekelt minisztériumokkal, szakmai szövetségekkel és az érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben - kiadott oktatási program (a továbbiakban: központi oktatási program) felhasználásával történhet, mely az oktatás követelményeit, időkeretét, valamint a vizsgakövetelményeket tartalmazza.

(2) A központi oktatási program meghatározásánál és a szakmai oktatás végrehajtásánál figyelemmel kell lenni a térségi és a munkaerőpiaci igények kielégítésére.

(3) Az egyéb felkészítéshez szükséges programról - a vizsgakövetelmények figyelembevételével - az oktatást szervező gondoskodik.

(4) A központi oktatási programhoz szükséges tankönyveket, jegyzeteket a vizsga szervezésére kijelölt intézmény (a továbbiakban: kijelölt intézmény) térítés ellenében bocsátja az oktatást szervező, illetve - kérelemre - a jelentkező rendelkezésére.

4. §

(1) Az 1. számú mellékletben szereplő szakképesítések állami záróvizsga (a továbbiakban: vizsga) letételével szerezhetők meg. A vizsgát a jelentkező az e rendeletben kijelölt intézmények közül bármelyik intézménynél leteheti.

(2) A kijelölt intézmények jegyzékébe való felvételt az intézmény a minisztériumtól kérheti.

(3) A 2. számú melléklet tartalmazza a kijelölt intézmények kódszámát, nevét és címét. Az 1. számú melléklet szakképesítésenként felsorolja kódszám szerint azokat az intézményeket, ahol vizsgára lehet jelentkezni.

5. §

(1) A kijelölt intézmény tájékoztatja a jelentkezőt a vizsgakövetelményről - beleértve a tantárgyi beszámoló szükségességét is - költségeiről, időpontjáról és helyéről. A vizsga időpontját legkésőbb két héttel a vizsga előtt közölni kell.

(2) A vizsgára bocsátás feltétele:

a) az 1. számú mellékletben egyes szakképesítések szerint előírt iskolai végzettség, szakirányú képesítés, szakmai gyakorlat, továbbá

b) egészségi alkalmasság igazolása,

c) eredményes előzetes szóbeli és gyakorlati tantárgyi beszámoló, ha a vizsgakövetelmény előírja. A tantárgyi beszámoló követelményeit a vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3) A minisztérium indokolt esetben mentesítést adhat a jelentkező kérelmére, ha a jelentkező nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, ha a kijelölt intézmény javasolja és külön jogszabály a mentesítést nem tiltja.

(4) Mentesítés adható a jelentkező kérelmére a tantárgyi beszámoló, valamint az egyes vizsgarészek alól, ha igazolja, hogy előzőleg azonos szakirányú tanulmányokat folytatott vagy szakképesítése tartalmilag közel áll a megszerezni kívánt szakképesítéshez. A felmentésről az oktatást szervező javaslata alapján a kijelölt intézmény vezetője határoz.

(5) A vizsgáztatás költségeiért a kijelölt intézmény díjat számíthat fel.

6. §

(1) A vizsgabizottság legalább három tagból áll, elnökét a minisztérium jelöli ki. A vizsgabizottság munkájában a szakmai szövetség (szövetségek), érdekképviseleti szerv (szervek) képviselői tagként vagy megfigyelőként részt vehetnek. A vizsgabizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a jelentkező rendelkezik-e az előírt feltételekkel.

(2) A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll. A vizsga eredménye minősítését a vizsgaszabályzat tartalmazza. A vizsga eredményéről a vizsgabizottság szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő.

(3) A vizsgáztatásról a kijelölt intézmény sorszámozott nyilvántartást (anyakönyv) vezet, amelyben fel kell tüntetni a vizsgáztatás helyét és időpontját, a vizsgázó nevét, személyi adatait, valamint a bizottság döntését a vizsga eredményéről. A nyilvántartás adatait a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírásukkal látják el.

(4) Eredményes vizsga esetén bizonyítványt kell kiállítani, mely tartalmazza a szakképesítést és annak fokozatát, a vizsga eredményét és esetleges cím viselését. A bizonyítványt a 3. számú melléklet alapján kell kiállítani.

(5) A vizsgáztatás részletes eljárási rendjére (a vizsga szabályzatára) a minisztérium ajánlásokat ad ki, és a kijelölt intézmények részére rendelkezésre bocsátja.

8. §[1]

Külföldön szerzett ágazati szakirányú, szakképesítést tanúsító okirat honosítását a minisztériumtól lehet kérni.

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, nem vonatkozik a rendelet hatálya a már folyamatban lévő vizsgáztatásra.

(2) A rendeletben foglalt szakmai oktatással kapcsolatos szaktanácsadásról a minisztérium, az általa kijelölt szervezet (szaktanácsadó testület) útján gondoskodik.

Dr. Gergátz Elemér s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 15/1992. (IV. 23.) FM rendelethez

Földművelésügyi tevékenységekkel összefüggő szakképesítések jegyzéke

I. MUNKAKÖRI SZAKKÉPZÉS

1. Alapfokú szakismeretet igénylő munkaköri szakképzés

a) Alapfokú szakismeretet igénylő munkakörök (betűjele: A. M.)

A 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján előírt feltétel: 8 általános iskolai végzettség.

b) Egyéb alapfokú szakismeretet igénylő munkakörök (betűjele: A M.)

A 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján előírt feltétel: középiskolai végzettség.

2. Középfokú szakismeretet igénylő munkaköri szakképzés

a) Kiegészítő (szakosító) szakmák (betűjele: K. Sz.)

A 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján előírt feltétel: szakirányú iskolai képesítés.

b) Közvetlen termelésirányító (művezető) szakok (betűjele: K. M.)

A 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján előírt feltétel: szakirányú szakközépiskolai érettségi-képesítő vagy középiskolai érettségi és szakirányú szakmunkásképesítés.

c) Technikusi szakok (betűjele: K. T.)

A 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján előírt feltétel: szakirányú szakközépiskolai érettségi-képesítő vagy középiskolai érettségi és szakirányú szakmunkás-képesítés, továbbá a vizsga időpontjáig letöltött 2 éves szakirányú szakmai gyakorlat.

II. ÁGAZATI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS

1. Földművelésügyi tevékenységekkel összefüggő szakmunkás szakmák (betűjele: Á. Sz.)

A 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján előírt feltétel: 8 általános iskolai végzettség, az Á. Sz. 1, 41, 42, 43, 45 sorszámú szakmák esetén középiskolai érettségi.

III. EGYÉB SZAKMAI KÉPZÉS

1. Szakma mestere minősítés (betűjele: M)

A 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján előírt felétel: legalább szakirányú középfokú szakmai végzettség (szakmunkás, szakközépiskolai érettségi, technikus képzettség) és szakirányú szakmai gyakorlat 3-5 év a tantervi előírástól függően.

2. Gazdaképzés (betűjele: G)

A 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján előírt feltétel: tantervi előírás szerint 8 általános iskolai végzettség, illetve szakirányú szakmai képesítés és szakmai gyakorlat.