1993. évi XXI. törvény

a "Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz" alapról[1]

1. § (1) Az Országgyűlés a felsőoktatás infrastrukturális, tartalmi és szervezeti korszerűsítését, a nemzetközi színvonal elérését, a felsőoktatási intézmények hallgatóinak korszerű felkészítését, az intézményi gazdálkodás hatékonyságának javítását szolgáló oktatás- és tananyagfejlesztési programok megvalósítására létrehozza a "Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz" elnevezésű elkülönített állami pénzalapot (a továbbiakban: alap).

(2) Az alap bevételi forrásai:

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Világbank) által nyújtott kölcsön keretében a felsőoktatás fejlesztésére folyósított, továbbá egyéb ilyen célú külföldi pénzeszközök;

b) a központi költségvetésből a költségvetési törvényben meghatározott, illetve az elkülöníteti állami pénzalapokból az alap céljaira adott támogatás;

c) a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési intézmények, valamint az önkormányzatok, továbbá a társadalmi szervezetek által az alapnak önkéntesen átadott pénzeszközök, hozzájárulások;

d) a gazdasági társaságok, más jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

2. § (1) Az alap a következő célok megvalósítására fordítható:

a) a hazai felsőoktatás fejlesztésében a fejlett országok normáihoz, való közelítésre, annak a folyamatnak a gyorsítására, melyben az egyetemek egyre inkább az alapkutatás és a tudósképzés vitathatatlan bázisává válnak, és amelyben a főiskolák magasabb szinten teljesítik a képzés feladatait;

b) a gazdasági szerkezetváltás szükségleteihez igazodóan az oktatás és kutatás tartalmi és szervezeti korszerűsítésére, a tananyagok és tankönyvek fejlesztésére, az intézményirányítás korszerűsítésére, a költségtakarékos működési rend és üzemelési mód kialakítására, azok feltételeinek megteremtésére, valamint a hallgatói létszámnövekedést szolgáló infrastruktúra és egyéb fejlesztések elősegítésére;

c) egy-egy régió felsőoktatási és kutatási intézményei együttműködésének javítására, az oktatás és a kutatás színvonalának és hatékonyságának emelésére, a kutatási eredmények hasznosítása céljából;

d) a főiskolai és egyetemi oktatás, valamint a kutatás közötti integráció előmozdítására, széles képzési területű universitások kialakulásának elősegítésére;

e) az idegennyelvi és az idegennyelvű képzés fejlesztésére.

(2) Az alap felhasználása nyilvános pályázati rendszerben történik. Pályázatot évente legalább egyszer ki kell írni.

(3) Pályázatot felsőoktatási intézmények, illetve felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és gazdasági társaságok közösen adhatnak be.

(4) Az alapból vissza nem térítendő, illetőleg részleges vagy teljes visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatás.

3. § (1) Az alappal a művelődési és közoktatási miniszter rendelkezik.

(2) Az alapból nyújtandó támogatások odaítélése és a felhasználás ellenőrzése a bizottság feladata. A bizottság elnöke a művelődési és közoktatási miniszter.

4. § (1) A bizottság tagjai:

a) a művelődési és közoktatási miniszter által két évre kinevezett ügyvezető elnök, akinek kinevezése meghosszabbítható;

b) a művelődési és közoktatási miniszter által felkért két szakértő;

c) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke által küldött egy szakértő;

d) a Magyar Felsőoktatási Egyesületeket Szövetsége által küldött öt szakértő;

e) az Akadémiai Kutatóhelyek Bizottságának egy szakértője;

f) az ügyvezető elnök által küldött egy külföldi szakértő;

g) a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetsége által küldött egy külföldi szakértő.

h) Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala által küldött két szakértő.

(2) A bizottság négy tagját évente cserélni kell. Ennek eljárási rendjét a bizottság működési szabályzatában kell meghatározni.

5. § (1) Az alap felhasználásáról a bizottság dönt.

(2) A bizottság az idegennyelvi képzést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról - a művelődési és közoktatási miniszter által létrehozott - Országos Idegennyelvoktatási Tanács egyetértésével dönt.

(3) A kedvezményezettekkel a bizottság képviseletében annak elnöke szerződést köt. E szerződés rögzíti a célkitűzéseket, a támogatás mértékét és feltételeit.

(4) A szerződésben rögzített célkitűzésektől, követelményektől eltérő megvalósítás esetén a bizottság részleges vagy teljes visszatérítési kötelezettséget érvényesít.

(5) A bizottság gondoskodik az alap működésének, a döntéseknek és az elért eredményeknek a nyilvánosságra hozataláról. A bizottság elnöke az alap felhasználásáról és a bizottság tevékenységéről az Országgyűlés illetékes bizottságait tájékoztatja.

(6) A bizottság és az alap működésének részletes szabályait a bizottság elnöke működési szabályzatban határozza meg.

6. § (1) Az alap a pénzeszközeinek elkülönített kezeléséről és az alap működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az alap titkársága útján gondoskodik. E feladatok költségei az alapot terhelik.

(2) Az alap pénzeszközei nem vonhatók el, pénzmaradványa a következő költségvetési évre átvihető.

7. § (1) Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba, egyidejűleg a "Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz" alapról szóló 9/1991. (I. 16.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) Az alap az (1) bekezdésben megjelölt "Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz" alap jogutódja.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke