1993. évi XXIV. törvény

az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól[1]

Az Országgyűlés

a megtakarítások növelése, a készpénzkímélő fizetési módok elterjedése,

a betéteseknek a pénzintézetekbe vetett bizalmának növelése,

a biztosított betétesek pénzintézeteknél elhelyezett betéteinek védelme,

az egyes pénzintézetek esetleges fizetésképtelensége által okozott kedvezőtlen hatások csökkentése,

a pénzforgalmi számlákon lévő összegek védelmén keresztül a pénzforgalom zavartalanságának elősegítése,

a pénzintézeti rendszerben a gazdasági erőfölényből eredő egyenlőtlen versenyhelyzet részbeni kiegyenlítése érdekében az alábbi törvényt alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a betétesre és - a hitelszövetkezet kivételével - arra a pénzintézetre terjed ki, amely a Magyar Köztársaság területén betét elfogadására - az Állami Bankfelügyelet (a továbbiakban: Bankfelügyelet) által adott - engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen engedély megadását kéri, illetve betétállománnyal rendelkezik.

(2) E törvény hatálya 1995. december 31-ig arra a Magyar Köztársaság területén bejegyzett pénzintézetre is kiterjed, amely a betételfogadásra való felhatalmazást 1991. december 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabályban, vagy annak rendelkezései alapján, ez időpontot megelőzően kiadott hatósági engedélyben, illetve alapító okiratban (alapszabályban stb.) kapta, és e törvény hatálybalépésekor betétekkel rendelkezik.

Fogalmak

2. § E törvény alkalmazásában

a) betét: a pénzintézetnél számlán, betétokiratban vagy más módon, betét- vagy bankszámlaszerződés alapján elhelyezett - meghatározott személy nevére szóló - pénzkövetelés, amelyet a pénzintézet jogszabályi rendelkezés vagy a betétszerződés feltételei alapján visszafizetni köteles;

b) nem minősül betétnek:

1. a pénzintézetnél más pénzintézet által elhelyezett betét,

2. az alárendelt betét (vagyis a pénzintézetnek nyújtott olyan öt évet meghaladó lejáratú betét, amely a betétszerződésben foglalt megállapodás szerint a pénzintézetnél bekövetkezett szükséghelyzet vagy pénzintézet felszámolása esetén nem fizethető vissza addig, amíg a pénzintézet a vele szemben fennálló egyéb kölcsöntartozásokat nem teljesítette),

3. a bank által sorozatban kibocsátott értékpapír, vagy értékpapír jellegű okirat;

c) közös betét: az olyan betét, amely több személy nevére szól, illetve, amely felett több személy bír rendelkezési jogosultsággal, és amely kifizetésére több személy támaszthat igényt;

d) betétes: a betétet elhelyező, illetve az a fölött rendelkezni jogosult személy (utóbbi a továbbiakban kedvezményezett);

e) befagyott betét: az olyan betét, amelyre a pénzintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerint három munkanapon belül a kifizetést teljesíteni;

f) pénzintézet: a hitelszövetkezet kivételével a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pt.) 3. §-ának (7) bekezdésében meghatározott jogi személy.

3. § Az e törvény hatálya alá tartozó pénzintézet a Pt. 30. §-ának (1) bekezdésében említett kötelező betétbiztosítási alaphoz e törvény rendelkezései szerint köteles csatlakozni. Az ott említett kötelező betétvédelmi alapon az e törvény szerinti Országos Betétbiztosítási Alapot kell érteni.

Az Alap létrehozatala

4. § E törvény hatálybalépésével létrejön az Országos Betétbiztosítási Alap.

II. Fejezet

AZ ALAP ÁLTAL NYÚJTOTT BIZTOSÍTÁS

Az Országos Betétbiztosítási Alap feladata

5. § Az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) feladata kizárólag

a) az alapban tagsággal rendelkező pénzintézetnél (a továbbiakban: tagintézet) elhelyezett betétek befagyása esetén - a törvényben meghatározott időpontot követően - betétesek részére az Alap által (biztosított betétek) e törvény 7. §-ában meghatározott összeg kifizetése, illetve

b) a 36. §-ban meghatározott kapcsolódó feladatok (kezességvállalás stb.), valamint

c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az egyes betétekre 1993. június 30-a előtt jogszabályban vállalt állami garancia (helytállás), illetőleg ezen időpontot követően a tagintézeteknél elhelyezett, az állam által egyes betétekre vállalt kezesség, vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása.

Az Alap által biztosított betétek

6. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet

a) 1993. június 30-ig - jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás által nyújtott biztosítás nélkül -, valamint

b) 1993. június 30-át követően

az Alapban tagsággal rendelkező pénzintézetnél helyeztek el.

(2) Az Alap által nyújtott biztosítás - a lejáratukig, illetve a pénzintézet által történő első visszaváltásig - kiterjed a pénzintézetek által 1993. június 30-a előtt sorozatban, értékpapírszerűen kibocsátott és ténylegesen forgalomba hozott okiratok útján a pénzintézeteknél elhelyezett betétekre is.

(3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki:

a) az állam és az államigazgatási szervezetek;

b) a költségvetési szervezetek;

c) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban maradó cégek;

d) az önkormányzatok;

e) a biztosító intézetek;

f) a befektetési alapok;

g) a társadalombiztosítás és a társadalombiztosítási alapok (nyugdíjalapok stb.);

h) az elkülönített állami pénzalapok;

i) a pénzintézetek;

j) a Magyar Nemzeti Bank;

k) az adott pénzintézet felügyelőbizottsága tagjainak, tíz százalékot elérő vagy meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosainak, illetve pénzintézeti vezetőinek, valamint mindezen személyek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § c) pont] betéteire;

l) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentős kamat vagy más vagyoni előnyt kap, valamint

m) az 1993. június 30-át megelőzően elhelyezett olyan betétekre, amelyekre az állam jogszabályban garanciát (helytállást) vállalt.

(4) Az Alap által nyújtott biztosítás, az 1993. június 30-a előtt elhelyezett betétek kivételével csak névre szóló betétekre terjed ki. Nem terjed ki továbbá az Alap által nyújtott biztosítás a pénzintézetek által 1993. június 30-át követően sorozatban, értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratokra (tekintet nélkül azok elnevezésére).

(5) A külföldi pénznemben elhelyezett betéteket az Alap az elhelyezés pénznemében (devizában) biztosítja.

(6) Közös betét esetén a 7. §-ban meghatározott biztosítási összeghatárt a betét felett rendelkezni jogosult minden betétes esetén külön kell számításba venni. A betétbiztosítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.

(7) Ha a betételhelyező és a kedvezményezett nem ugyanaz a személy, a betétbiztosítás összege a kedvezményezettet illeti meg. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak.

(8) Pénzintézetek egyesülése esetén a betétesnek az egyesüléskor birtokában lévő és az egyesülésben részt vevő tagintézeteknél tartott betétei a betétbiztosítás keretében továbbra is külön betétek maradnak.

(9) A (8) bekezdésben érintett minden személy által az egyesülést követően létrejött új tagintézménynél, az egyesülés időpontja után elhelyezett betétet az Alap csak a 7. §-ban meghatározott összeghatárig biztosítja.

Az Alap által biztosított betétösszeg

7. § (1) Az Alap a betétes részére, az általa az érintett pénzintézetnél elhelyezett, befagyott betét tőke- és kamatösszegét a (2)-(4) bekezdésben foglalt összeghatárig fizeti ki.

(2) Az Alap a befagyott betét (betétek) összegét minden kifizetéssel érintett pénzintézetnél betétesenként összesen legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki.

(3) Az Alap a (2) bekezdésben meghatározott (biztosított) tőkeösszeg után a 37. § (2) bekezdése szerinti időpontig a betétesnek járó - még nem tőkésített és még ki nem fizetett kamatot - a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott - az idővel súlyozott - átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg. Devizabetétek esetén az Alap szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a betét pénznemét kibocsátó ország öt meghatározó bankja által az adott pénznemre és az eredeti lekötés időtartamára megállapított, illetve - a nemzetközi bankközi pénzpiacon jegyzett, Európán kívüli ország pénzneme esetén - a londoni nemzetközi bankközi pénzpiacon irányadó, a kifizetést megelőző 6 hónap során kialakult - az idővel súlyozva megállapított - átlagos betéti kamatlábbal számított kamatot fizeti meg. Nyereménybetétek esetén a szerződés szerinti kamatláb alatt az a kamatláb értendő, amellyel a betétet elfogadó pénzintézet a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontja óta a nyereményalapot képezte. A kamatszámítás szempontjából a lekötés időpontjául a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontját kell figyelembe venni.

(4) A (2) és (3) bekezdések szerint betétest megillető térítés felső határértékét meghaladó, bármilyen jogcímű kifizetésre a betétes az Alappal szemben nem tarthat igényt.

(5) Az Alap (1)-(4) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségét, annak feltételeit és mértékét nem érinti az, ha a betétes a pénzintézetnek egyúttal adósa is, és emiatt közöttük a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 36. §-a szerinti beszámításra kerül sor.

(6) A betétes az Alapból történő kifizetést követően fennmaradó - meg nem térített - tőke- és kamatigényét a pénzintézettel szemben továbbra is jogosult érvényesíteni.

Az állam által biztosított betétek

8. § (1) Ha az állam 1993. június 30-át követően a tagintézetnél elhelyezett egyes betétekre kezességet vállal, vagy biztosítja azokat, az Alap az állammal kötött megállapodásnak megfelelően:

a) megegyezés szerinti térítés ellenében biztosítja a tagintézetnél elhelyezett ilyen betéteket a megállapodásban foglalt feltételek szerint, vagy

b) az e törvény alapján egyébként biztosítás alá eső betétek közül kizárja az állam által garantált betéteket.

(2) Az Alap az állammal a jelen törvény alkalmazása érdekében írásbeli megállapodást köt.

III. Fejezet

AZ ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP

Az Alap jogállása

9. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és az 5. §-ban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

10. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

11. § Az Alap megszüntetéséről kizárólag az Országgyűlés dönthet.

Az Alap szervezete

12. § (1) Az Alap legfőbb szerve az igazgatótanács.

(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai:

a) a Magyar Nemzeti Bank elnöke;

b) a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára;

c) az Állami Bankfelügyelet elnöke;

d) a pénzintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá

e) az Alap ügyvezető igazgatója (14. §).

(3) Az igazgatótanácsi tag - az igazgatótanács jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.

(4) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Alap által történő kezességvállaláshoz az igazgatótanács legalább négy tagjának igenlő szavazata szükséges.

(5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. Nem választható elnökké az ügyvezető igazgató.

Az igazgatótanács feladata

13. § (1) Az igazgatótanács

a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;

b) elfogadja az Alap szabályzatait;

c) meghatározza az Alap vezetőinek és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat;

d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről;

e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját;

f) meghatározza a tagintézetek számára azoknak a különleges jelzések, tájékoztatók vagy más eszközök alkalmazását, amelyek azt jelzik, hogy az ezeknél a tagintézményeknél elhelyezett betétek biztosítva vannak, vagy pedig, hogy egy adott pénzintézet tagintézet;

g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről;

h) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét;

i) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 31. napjáig megállapítja az Alap mérlegét, vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a tagintézeteknek;

j) évente egyszer kialakítja az Alap díjpolitikáját a 23. §-ban foglalt kereteken belül, és azt ismerteti a tagintézetekkel; a díjpolitika alapján, továbbá meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét, valamint megállapítja az Alap tárgyévi költségvetését;

k) dönt a kizárásokról;

l) határoz a 23. § (6) bekezdés szerinti megemelt és a 23. § (8) bekezdés szerinti rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásáról;

m) dönt az Alapból történő kifizetésről, az Alap által történő kezességvállalásról, valamint az esetleges egyezség alapvető feltételeiről;

n) dönt a következő év működési költségeiről;

o) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az igazgatótanács a hatáskörébe tartozó feladatokra nem adhat ki úgy megbízást, hogy a megbízott személyében vagy a megbízott által képviselt szervezetben bármely ok miatt összeférhetetlenség álljon fenn.

14. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki az ügyvezető igazgatót, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) Az igazgatótanács ellenőrzi az Alap ügyvezető igazgatójának tevékenységét.

Az alap vezetője és alkalmazottai

15. § (1) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el és gyakorolja az Alap dolgozói felett a munkáltatói jogokat.

(2) Az igazgatótanács egyetértésével az ügyvezető igazgató egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívül megbízást adhat ki. A 17. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésével kiadott megbízás semmis.

(3) Az Alap vezetője és alkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. § (1) Az Alappal munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló vagy állt személyek, valamint az igazgatótanács tagjai a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott bank-, szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni. E kötelezettségük miatt a nevezetteknek hivatalba lépésük, illetőleg megbízatásuk megkezdése előtt le kell tenniük a hivatali esküt és a hivatali titoktartásra vonatkozó esküt.

(2) Az Alap által végzett ellenőrzés keretében az igazgatótanács tagjai, valamint az igazgatótanács által megbízott személyek hivatalos személynek minősülnek.

Összeférhetetlenség

17. § (1) Az Alap igazgatótanácsának tagjai, ügyvezető igazgatója és érdemi ügyintézői esetében alkalmazási feltétel a büntetlen előélet, valamint a szakirányú felsőfokú végzettség. Szakirányú felsőfokú végzettség tekintetében a Pt. 12. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek pénzintézetnél kereső foglalkozást nem folytathatnak, illetve pénzintézet vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagjai nem lehetnek.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] és nem vehetnek részt olyan pénzintézettel kapcsolatos döntésben, amelynél közeli hozzátartozójuknak munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, illetve, ahol nekik vagy közeli hozzátartozójuknak tagsági viszonya áll fenn.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek kinevezésükkor, illetve alkalmazásuk kezdetekor írásbeli nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy valamely pénzintézetnél rendelkeznek-e, s ha igen, milyen és mekkora névés forgalmi értéket képviselő közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal. A kinevezés, illetve az alkalmazás időtartama alatt e közvetlen és közvetett tulajdoni hányadhoz fűződő szavazati jog nem gyakorolható.

Mentesség

18. § (1) Az Alappal szemben kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha bíróság megállapítja, hogy az Alap döntése, intézkedése vagy mulasztása törvénysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.

(2) Az (1) bekezdés alapján, az Alap nem mentesül az e törvényben előírt és a biztosított betétekre vonatkozó fizetési kötelezettsége alól.

Titoktartás

19. § (1) Üzleti titoknak minősülnek és üzleti titokként kezelendők azok az információk, amelyek az Alap rendelkezésére állnak a tagintézet vállalkozásáról vagy ügyeiről és

a) a tagintézetektől vagy azok könyvvizsgálójától közvetlenül származnak, s melyet azok közzétenni nem kötelesek;

b) a Bankfelügyelettől vagy más kormányzati szervezettől, illetőleg a Magyar Nemzeti Banktól származnak;

c) az Alap által a 35. § alapján végzett vizsgálatból, az Alap által készített elemzésekből vagy az Alap által hozott határozatokból származnak,

amennyiben azok alkalmasak az érintett tagintézet azonosítására és közzétételük nem elengedhetetlen az Alap feladatának ellátásához.

(2) Az Alap banktitokként köteles kezelni azokat a tagintézetektől származó, illetőleg a feladata ellátása során a tagintézetek ügyfeleiről közvetlenül a tudomására jutó adatokat, információkat, amelyek a tagintézetnél az 1991. évi LXIX. törvény 46. § (1) bekezdése szerint annak minősülnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell a Pt. 46. § (2)-(7) bekezdéseiben, 47. §-ában és 60. §-ában foglaltakat is.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

20. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.

(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes bevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működési költségekkel, a biztosítási jellegű tevékenységből eredő, valamint a betétek befagyásának megelőzésével kapcsolatos kifizetésekkel.

(3) Az Alap: a betétesek részére történő kifizetések lebonyolítása érdekében a tagintézeteknél, valamint - a Magyar Nemzeti Bank engedélyével - külföldi pénzintézetnél is nyithat bankszámlát.

(4) Az Alap pénzeszközeit - a készpénzben, illetőleg a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására átutalt összeget kivéve - állampapírokban kell tartani.

(5) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

Az Alap forrásai

21. § (1) Az Alap forrásai:

a) az egyszeri csatlakozási díj;

b) tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés;

c) az Alap által felvett hitelek;

d) egyéb bevételek.

(2) Az Alap - az 5. § a) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében, ha a rendelkezésre álló pénzeszközei nem elegendőek a kötelezettségei maradéktalan teljesítésére - hitelt vehet fel:

a) a Magyar Nemzeti Banktól, illetve

b) pénzintézettől.

(3) Az Alap kérheti a Kormányt, hogy az általa felvett hitelre vállaljon kezességet, a hitelnyújtó számára adjon óvadékot.

(4) A Kormány az Alap (3) bekezdésében meghatározott kéréséről 8 napon belül köteles határozni.

(5) Az Alap a külföldi pénznemben vállalt biztosítás kifizetése érdekében a Magyar Nemzeti Banktól devizát vásárolhat.

Csatlakozási díj

22. § Az Alaphoz csatlakozó, a Bankfelügyelettől betétügylet végzésére engedélyt kapott pénzintézet - a csatlakozási kérelem elfogadását követő harminc napon belül - a jegyzett tőkéjének 0,5 százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

Éves díjfizetési kötelezettség

23. § (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló, az Alap által biztosított betétek összegét, a pénzintézet súlyozott eszközkockázati arányát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke.

(3) Az éves befizetés összegét a tagintézet minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév 15. napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.

(4) A tagintézet által fizetendő díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik, amelyeket a tagintézet továbbít az Alapnak az Alap szabályzatában meghatározott formában és időpontban.

(5) A tagintézet által a pénzintézeti tevékenység engedélyezésének évében fizetendő díjat az általános szabályoknak megfelelően megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az Alap által biztosított napok számának szorzata határozza meg.

(6) Az Alap növelheti a tagintézet által a tárgyév során fizetendő díjat, amennyiben az adott tagintézet olyan - kockázatos - tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést. Az emelés előtt az Alap:

a) kikéri a Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank véleményét;

b) módot ad a tagintézetnek arra, hogy megtehesse az észrevételeit.

(7) A tárgyév során a (6) bekezdés szerint végrehajtandó díjemelést az határozza meg, hogy az Alap az adott körülmények között milyen mértékű emelést tart indokoltnak; az így felemelt éves díj azonban nem lépheti túl a tagintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló, biztosított betétállomány 3 ezrelékét.

(8) Az Alap az általa a 21. § (1) bekezdés c) pontja szerint felvett hitel visszafizetése érdekében a tagintézetek számára egységesen rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, mely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a hitelkamat- és törlesztési feltételekhez. Ha a hitel igénybevételét szükségessé tevő káresemény kapcsán az Alap bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló hiteltartozás csökkentésére, ezt követően pedig a tagintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, illetőleg visszafizetésére kell fordítani.

A díjfizetés elszámolása

24. § A pénzintézet az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) költségként számolja el.

Csatlakozás az Alaphoz

25. § (1) A pénzintézet a betétgyűjtési tevékenységre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a bankfelügyeleti engedélykérelemhez.

(2) A csatlakozási nyilatkozat formáját - e törvény keretei között - az Alap által meghatározott szabályzat írja elő.

Kizárás az Alapból

26. § (1) A tagintézet az Alap tagjai sorából kizárható, ha

a) valótlan vagy megtévesztő adatokat közöl, illetve, ha adatszolgáltatási kötelezettségének ismételten nem tesz eleget;

b) csatlakozási díját, illetve éves befizetését határidőre nem fizeti be az Alapba;

c) általános üzletszabályzatában az Alapban való tagságát nem az Alap szabályzatában előírt módon tünteti fel, vagy harmadik személyeket tévesen tájékoztat az Alap állal biztosított betétekkel kapcsolatos lényeges kérdésekről;

d) a törvényi tilalomba ütközően hirdeti a betétbiztosítást.

(2) Az Alap a kizárás kezdeményezéséről:

a) a tagintézetnek harmincnapos előzetes értesítést ad;

b) értesíti a Bankfelügyeletet, valamint a Magyar Nemzeti Bankot.

(3) A tagintézet tagsága az Alapban az előzetes értesítésben megjelölt határidő lejártával megszűnik, kivéve, ha

a) valószínűsíthető, hogy a pénzintézet meghozza az előírásokhoz való alkalmazkodást vagy a (jogszabálysértés megszüntetését célzó intézkedéseket;

b) a Bankfelügyeleti Bizottság legfeljebb további hatvan napra a határidő meghosszabbítását kéri a szükséges intézkedések meghozatala érdekében.

A kizárás érvénytelenítése

27. § (1) A tagintézet, amely a 26. § (2) bekezdés a) pont szerinti kizárási értesítést kapott, az értesítésben jelzett határidő lejárta előtt, az Alap igazgatótanácsának elnökéhez címzett kérelemben kérheti azt, hogy lehetőséget kapjon észrevételei feltárására.

(2) Ha a tagintézet az (1) bekezdés szerint meghallgatást kér, az Alap igazgatótanácsa vagy az igazgatótanács által e célból felállított bizottság a kizárási értesítés határidejének lejárta előtt meghallgatja a kérelmező tagintézetet és érvénytelenítheti a kizárásról szóló értesítést.

(3) Az Alap érvényteleníti a 26. § (2) bekezdés a) pontban szereplő kizárási értesítést abban az esetben, ha az állam megszerezte a tagintézet részvényeinek több mint 75 százalékát.

Azonnali kizárás

28. § (1) A (2) bekezdés kivételével a tagintézetet az Alap azonnali hatállyal kizárhatja, ha a tagintézet nem fogadhat további betéteket.

(2) Kereskedelmi bank nem zárható ki az (1) bekezdés szerint a Bankfelügyeleti Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül.

Kilépés az Alapból

29. § A tagintézet az Alapból kiléphet, ha:

a) a betétgyűjtést megszünteti vagy

b) a Bankfelügyelet a Pt. 64. § a) pontja alapján engedélyét visszavonta feltéve, hogy biztosított betétállománya már nincs.

A kilépés, illetve a kizárás jogkövetkezményei

30. § A kizárás ellenére a pénzintézet által a kizárás időpontjában kezelt betéteket az Alap további két évre, az olyan határidős betét esetén pedig, amelynek a lejárata a két évet meghaladja, annak visszakövetelhetőségéig biztosítja.

31. § Ha a tagintézet az Alapból kilépett vagy kizárták, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás nem érinti a kizárt tagintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a nála elhelyezett és a 30. § szerinti biztosítás alá eső betétek után a 23. §-nak megfelelően éves díjat fizessen.

Tájékoztatás a kilépésről vagy kizárásról

32. § Az Alap a kilépésről történt tudomásszerzést, illetve a kizárásról való döntés meghozatalát követő huszonnégy órán belül köteles a Bankfelügyeletet és a Magyar Nemzeti Bankot a kilépés, illetve a kizárás tényéről és okáról írásban tájékoztatni.

IV. Fejezet

Az Alap részére, illetve az Alap által nyújtandó információk

33. § (1) Az Alap a tagintézettől csak a tevékenysége ellátásához szükséges és a Bankfelügyeletnek vagy a Magyar Nemzeti Banknak rendelkezésére nem álló adatokat kérhet.

(2) Az Alap kérésére köteles

a) a tagintézet az e törvényben foglaltaknak megfelelően az Alap által meghatározott adatokból;

b) a Bankfelügyelet, a Magyar Nemzeti Bank pedig a rendelkezésükre álló adatokból

a kért információkat megadni.

(3) Az Alap a kapott adatokat kizárólag az 5. §-ban foglalt feladatainak ellátásához használhatja fel.

34. § (1) Az Alap az 5. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt küldhet ki a tagintézethez.

(2) Az Alap által az (1) bekezdésben foglaltak szerint kiküldött könyvvizsgáló, illetve más szakértő megbízási díját a tagintézet köteles fizetni.

Előzetes vizsgálat

35. § (1) Ha az Alap úgy véli, hogy egy tagintézet által kezelt és e törvény szerint biztosított betétek után járó kifizetés hamarosan esedékessé válik, annak érdekében, hogy a kifizetésre a lehető leggyorsabban sor kerülhessen, átvizsgálhatja vagy az általa megbízott személlyel átvizsgáltathatja a tagintézet könyvelését, számláit és nyilvántartásait a betétekre vonatkozó kötelezettségeivel kapcsolatban. A vizsgálathoz a Bankfelügyelet előzetes egyetértése szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálat keretében az Alapnak és az általa megbízott személynek betekintési joga van a könyvekbe, számlákba és nyilvántartásokba, továbbá a pénzintézet igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjaitól, pénzintézeti vezetőitől, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától vagy a felszámolótól megkövetelheti, hogy azok adják át a tagintézet kezelésében lévő betétek megítéléséhez szükséges információkat.

A biztosítási összeg kifizetésének megelőzése

36. § (1) Az Alap a betétbiztosítási összegek kifizetésével összefüggő tevékenységen túl más tevékenységet csak saját tőkéjének megőrzése, valamint az Alapból történő kifizetés - a biztosított betétek befagyásának - megelőzése, illetve elkerülése érdekében - az e §-ban meghatározott keretek között - folytathat.

(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglaltak érdekében jogosult a tagintézet hitelfelvételét kezességvállalással elősegíteni. A kezességvállalás díja nem lehet alacsonyabb az ilyen ügyleteknél szokásos mértéknél. A kezességvállalás időtartama nem haladhatja meg az egy évet.

(3) Az Alap köteles a kezességvállalásra vonatkozó döntését információkkal megfelelően alátámasztani, ennek során jogosult a tagintézettől bármilyen információt bekérni.

(4) Az Alap köteles a kezességvállalás következtében keletkezett feltételes kötelezettségvállalását megfelelő jogi biztosítékkal fedezni. A tagintézet felszámolása esetén ezek a biztosítékok érvényesen kikötöttnek tekintendők akkor is, ha a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltétel (a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kikötötték) nem teljesül.

(5) Az Alap kezességvállalásra saját tőkéjének legfeljebb 25%-át fordíthatja, az állampapírban elhelyezett eszközeinek a kötelezettségvállalással azonos mértékű egyidejű elkülönítésével. Egy-egy pénzintézet javára vállalható kezességek összege nem haladhatja meg az adott pénzintézetnél elhelyezett - biztosított - betétek utáni becsült kártalanítási összeget.

(6) Az Alap jogosult továbbá - kizárólag a Pt. 63. § és 88. §-ában felsorolt bankfelügyeleti intézkedések előmozdítása érdekében - egyéb visszterhes anyagi kötelezettségeket is vállalni külön szerződés keretében, az érintett tagintézet javára. E kötelezettségvállalások együttes összege azonban nem haladhatja meg az adott tagintézetnél elhelyezett biztosított betétek után, az e törvény 7. §-a szerinti kifizetendő kártalanítás összegét.

(7) Az Alap jogosult a betétesektől és más hitelezőktől egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során való képviseletre - díjfizetés ellenében - megbízást elfogadni.

Kifizetés az Alapból

37. § (1) Amennyiben egy betét elfogadására feljogosított pénzintézet a likvid eszközeinek felhasználását, a pénzpiacról történő hitelfelvételi lehetőségek kimerülését (ideértve a jegybanktól történő hitelfelvétel lehetőségének kimerülését is), valamint a jegybanknál elhelyezett kötelező tartalék felhasználását követően sem tudja esedékes betétkifizetéseit az esedékességtől számított 24 órán belül teljesíteni, köteles ezt a tényt az Alapnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Az Alap:

a) a pénzintézet tulajdonosainak a betétek kifizetésére irányuló esetleges tárgyalásainak eredménytelen befejezésétől, legfeljebb azonban a betétek befagyását követő 30 nap elteltével, illetőleg

b) felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után 15 napon belül megkezdi a betétesek igényeinek kielégítését.

(3) Az Alap köteles legalább két országos napilapban közzétenni a betétesek számára az igényérvényesítés legelső napját a kifizetéssel megbízott pénzintézet nevét, és az igényérvényesítés helyét (helyeit), valamint módját.

(4) Ha a betétes a betéti szerződést, valamint az igényjogosultság igazolásához szükséges adatokat hiánytalanul rendelkezésre bocsátja, az Alap köteles gondoskodni a betétesnek járó biztosítási összegnek a lehető legrövidebb időn belül történő kifizetéséről.

(5) A kifizetéseket az Alap által megbízott pénzintézet teljesíti.

38. § Amennyiben a tagintézet felszámolása megkezdődött, az Alap által a betétbiztosítás által fedezett betét kifizetendő összegének kiszámításánál csak a felszámolás elrendelésének időpontjáig járó (esedékes) kamatokat lehet figyelembe venni.

39. § (1) Minden olyan esetben, amikor az Alap egy felszámolás alatt álló pénzintézet kezelésében lévő betétre kifizetést teljesít, az Alapnak egyeztetnie kell a betétessel, hogy a kifizetés a 37-38. §-ban foglaltaknak megfelelően történik-e.

(2) Minden összeg, amit az Alap a 37-38. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a betétbiztosítás által fedezett betétre fizet ki, mentesíti az Alapot a kifizetett összeg nagyságáig minden felelősségtől: az Alap a kifizetésnél nem köteles a kifizetett összegnek a - betétes által történő - felhasználásának rendeltetésére ügyelni.

A kifizetett betétkövetelések átszállása

40. § (1) Ha az Alap a betéteseknek a 37-38. §-ban meghatározottak szerint kifizetést teljesített, a tagintézettel szembeni követelés - a kifizetett összeg erejéig - a betétesről az Alapra száll át.

(2) Az Alapból történt bármilyen kifizetés esetén az érintett tagintézet az Alap által kifizetett összeget köteles az Alapnak visszafizetni. E kötelezettség azon pénzintézet tekintetében is fennáll, amely időközben jogszerűen kilépett az Alapból vagy onnan kizárásra került, tekintet nélkül arra, hogy a tagság megszűntét követően rendelkezik-e hatályos pénzintézeti engedéllyel vagy sem. Ugyancsak vissza kell fizetnie az Alapból kizárt pénzintézetnek azokat az összegeket, amelyet az Alap a 30. § alapján fizetett ki az ott elhelyezett biztosított betétek után.

(3) A tagintézettől, valamint az (1)-(2) bekezdés alapján e törvény értelmében követelhető díj, összeg köztartozásnak tekintendő.

(4) Tagintézet felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 7. § szerint fizetni tartozik.

V. Fejezet

A betétesek tájékoztatása

41. § (1) A tagintézet köteles az Alappal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, a biztosítás kifizetésének feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest megfelelően, könnyen érthető formában tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a tagintézet köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani.

42. § (1) A tagintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha a betét e törvény szerint biztosítva van, vagy, ha e törvény 6. § (3) és (4) bekezdése alapján a betétre nem terjed ki az Alap által nyújtott biztosítás, akkor a szerződésben (a betétokiraton) a következő, feltűnően elhelyezett záradék szerepel:

"A jelen szerződés tárgyát képező betét az Országos Betétbiztosítási Alapról szóló törvény alapján nincs biztosítva."

(2) Ha az Alapban tagsággal rendelkező pénzintézet a Pt. 9. § (7) bekezdése alapján más jogi személy útján végez betétügyletet, akkor közölni kell azt is, hogy mely tagintézet megbízásából történik a betét elfogadása.

43. § (1) Csak a tagintézetek jelenthetik ki, hogy az általuk elfogadott betétet az Alap biztosítja.

(2) Tilos a pénzintézetnek a kezelésében lévő betétek esetében akár szóban, akár írásban a betétest úgy tájékoztatni, hogy az Alap azt másképpen biztosítja, mint a törvény, illetve az Alap szabályzata előírja.

A betétesek tájékoztatása a kilépésről vagy a kizárásról

44. § Az általa megfelelőnek ítélt módozatok és tájékoztatási eszközök révén, az Alap tájékoztatást adhat a kizárásról és a kilépésről, amennyiben úgy véli, hogy a közérdek indokolja ezt a döntést. A tájékoztatás módjáról és tartalmáról az érintett pénzintézetet előzetesen értesíteni kell.

45. § Az a pénzintézet, amelyet kizártak vagy amely az Alapból kilépett, köteles erről a betéteseit tájékoztatni és minden tájékoztatás szövegéből kiiktatni a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illetőleg e jogok érvényesítésének módját.

Tiltott hirdetés

46. § Tilos az Alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a betétállomány növelése céljából felhasználni.

VI. Fejezet

Hatálybalépés

47. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1993. június 30-án lép hatályba.

(2) E törvény 4. §-a, 12-13. §-a és 22. §-a 1993. március 31-én lép hatályba.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Alap könyvvezetésének és egyéb nyilvántartásainak szabályait rendeletben meghatározza.

Átmeneti rendelkezések

48. § (1) A törvény hatálybalépésével a törvény hatálybalépésének napján a már betétügylet végzésére felhatalmazott pénzintézet e törvény alapján - külön csatlakozási kérelem benyújtása és annak az Alap által történő elfogadása nélkül - tagintézetnek minősül.

(2)[2] A pénzintézetek által a volt Ingatlanbank Rt. lakossági forrásainak biztosítása érdekében az 1991. évben a Magyar Nemzeti Bankhoz a betétvédelmi alap megelőlegezési számlára átutalt pénzösszegeket az érinteti pénzintézetek díjfizetési kötelezettségének megállapítása során a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követő egy éven keresztül előlegként be kell számítani.

(3) A Bankfelügyelet által az Alap létrehozatalára és szervezetének kialakítására fordított igazolt kiadásokat - mint az Alap által felvett kölcsönt - az Alap az egyszeri csatlakozási díjakból származó bevételeiből 1993. december 31-ig a Bankfelügyelet részére köteles visszafizetni.

Az állami garanciával (helytállással) kapcsolatos rendelkezések

49. § (1) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - külön jogszabályban meghatározott állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény alapján biztosított.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betétekből a kifizetést minden esetben a legrégebben befizetett betétösszegből kell teljesíteni.

Módosuló jogszabályok

50. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 42. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ahol korábbi jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon 1993. június 30-át követően az e törvényben, illetve az e törvény alapján szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt jogszabály által biztosított, illetve jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre (garanciára, helytállásra) - a kezességvállalás érintetlenül hagyásával - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

51. § Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben megállapítsa)

"e) - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - az állam által - jogszabályban vagy szerződésben vállalt kezesség érvényesítésének részletes szabályait és eljárásrendjét."

52. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 533. §-a (4) bekezdésének első mondata, valamint

b) a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. tvr. 4. §-ának (1) bekezdése.

(2) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett pénzeszközök tekintetében az állam továbbra is helytáll.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke