1993. évi XXV. törvény

a Központi Ifjúsági Alapról[1]

Az Országgyűlés az ifjúsági célú állami költségvetési és egyéb pénzeszközök kiegészítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

1. § A Központi Ifjúsági Alap (a továbbiakban: Alap) a gyermek- és ifjúsági korosztály helyzetének javítására, kezdeményezéseinek támogatására szolgáló elkülönített állami pénzalap.

2. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetésben meghatározott összegű állami támogatás;

b) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések;

c) az Alapból nyújtott visszatérítendő támogatások törlesztése;

d) az Alap elszámolt betéti kamata és az egy évnél rövidebb lejáratú, államilag garantált értékpapírok hozadéka;

e) egyéb bevételi források.

(2) A belföldi és külföldi jogi, illetve magánszemélyek, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok önkéntes befizetései közérdekű kötelezettségvállalásnak (Ptk. 593-596. §) minősülnek.

(3) Az Alap bevételei és éves maradványa nem vonhatók el, és a következő költségvetési évre átvihetők.

3. § (1) Az Alappal a Kormány ifjúságpolitikai feladatainak ellátásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik. Kezelője a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: kezelő).

(2) Az Alap éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázati úton odaítélhető támogatásokról a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Testnevelési és Sporthivatal képviselőiből álló tárcaközi bizottság (a továbbiakban: bizottság) - szükség szerint szakértő bevonásával - dönt a gyermek- és ifjúsági, valamint e korosztályok érdekében tevékenykedő szervezetek véleményének ismeretében.

(3) A bizottság elnöke a kezelőnek a miniszter által megbízott képviselője. A bizottság titkársági feladatait a kezelő látja el.

(4) A bizottság hatáskörét ülésein gyakorolja. Üléseit legalább negyedévenként tartja, ügyrendjét maga határozza meg.

(5) A bizottság szótöbbséggel, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazatával dönt.

(6) Az Alap kezelője elkészíti a költségvetés tervét, gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról, a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásáról, a bevételek és a kiadások összhangjáról, és elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót.

4. § (1) Az Alap bevételi forrásai a következő célokra használhatók fel:

a) a gyermekek nevelésének és az ifjúság pályakezdésének, foglalkoztatásának, társadalmi beilleszkedésének elősegítésére szolgáló társadalmi kezdeményezések, programok támogatására;

b) a gyermek- és ifjúsági közösségek, csoportok, szervezetek tevékenységének támogatására;

c) a társadalmi egészségmegőrző programokhoz, az egészséges és mozgásgazdag életmódhoz, a káros szenvedélyek megelőzéséhez kapcsolódó törekvések támogatására;

d) a gyermek- és ifjúsági korosztályok kulturális és hagyományőrző tevékenységének, szórakozási feltételeinek fejlesztésére;

e) a gyermekek és a fiatalok szabadidejének tartalmas eltöltését szolgáló kedvezményekre;

f) a nemzetközi diák- és ifjúsági kapcsolatok fejlődésének elősegítésére;

g) országos vagy regionális gyermek- és ifjúsági célú rendezvények támogatására;

h) a gyermekek és az ifjúság érdekében kiemelkedő tevékenységet végzett jogi és természetes személyek elismerésére;

i) a gyermekeket és az ifjúságot érintő kérdések tudományos kutatására.

(2) A pénzeszközök felhasználásának arányait az Alap éves költségvetési tervében kell meghatározni. Az arányokat év közben az első félévi tényleges felhasználás ismeretében a miniszter - a bizottság véleményének ismeretében - módosíthatja.

5. § (1) A 4. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban megjelölt célok támogatására a bizottság nyilvános pályázatot ír ki.

(2) A pályázat alapján:

a) vissza nem térítendő;

b) kamatmentes, visszatérítendő támogatás nyújtható.

(3) A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. A b) pontban megjelölt támogatás visszafizetésének feltételeit a támogatásban részesülő és a kezelő szerv szerződésben állapítja meg.

(4) A pályázat részletes feltételeit a bizottság határozza meg és nyilvánosságra hozza. A pályázati felhívás tartalmazza az egyes felhasználási célokra rendelkezésre álló összeget, a pályázat kötelező tartalmi elemeit, a benyújtás és az elbírálás rendjét.

(5) Pályázat alapján támogatásban nem részesülhet az a pályázó, aki a korábbi pályázatában hamis adatot szolgáltatott, illetőleg a kapott támogatást a pályázatában megjelölttől eltérő célra használta fel, vagy a visszafizetés feltételeit meghatározó szerződést megszegte.

(6) Az Alapból pályázat alapján beruházás, fenntartási és általános működési költség nem finanszírozható. E szabály alkalmazásától a bizottság indokolt esetben eltérhet.

(7) A pályázat részletes feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

6. § (1) Az Alap támogatási előirányzatának legfeljebb 10%-a pályázaton kívüli juttatások céljára elkülöníthető. Az elkülönített keretből a 4. § (1) bekezdés a)-g) pontokban foglalt célokra a kezelőnek - továbbá, szükség esetén a támogatás célja szerint hatáskörrel rendelkező minisztériumnak (országos hatáskörű szervnek) - a támogatás indokoltságára vonatkozó állásfoglalása alapján esetenként 100 ezer forint összegig a bizottság elnöke, 300 ezer forintig a miniszter rendelkezhet támogatás folyósításáról.

(2) A 4. § (1) bekezdés h) pontjában megjelölt célra történő kifizetésekről évente legfeljebb 1 millió forintig a miniszter dönt.

7. § A kezelő az Alap költségvetési előirányzatát évente január 30-ig, a pályázati rendben és az azon kívül nyújtott támogatásokat - egymástól elkülönítetten - rendszeresen, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót pedig évente az elfogadását követő 30 napon belül nyilvánosságra hozza.

8. § (1) Ez a törvény a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Központi Ifjúsági Alapról szóló 73/1988. (X. 18.) MT rendelet.

(2) A törvény hatálybalépése előtt benyújtott pályázatokra a 73/1988. (X. 18.) MT rendeletet kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke