1993. évi XXVII. törvény

a Nemzeti Sport Alapról[1]

Az Országgyűlés a sport társadalmi szerepét elismerve, finanszírozási rendszerének megújítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § A Nemzeti Sport Alap (a továbbiakban: Alap) a magyarországi diák-, szabadidő- és versenysport támogatására szolgáló elkülönített állami pénzalap.

2. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. § (4) bekezdésében meghatározott befizetés;

b) a bingójáték szervezőjének a külön jogszabályban meghatározott befizetése;

c) belföldi és külföldi jogi, illetve természetes személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok önkéntes befizetései;

d) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti önkéntes befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak (Ptk. 593-596. §) minősülnek.

(3) Az Alap bevételei és éves maradványa nem vonhatók el és a következő költségvetési évre átvihetők.

(4) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott befizetési kötelezettségek adók módjára behajtandó kötelezettségeknek minősülnek. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti befizetéseket a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékot (fogadást) szervezők a sorsolást (fogadást) követő 8 napon belül kötelesek teljesíteni. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti befizetéseket a folyamatosan szervezett sorsolásos játékot (fogadást) szervezők, valamint az (1) bekezdés t) pontja szerinti befizetéseket a szervezők havonta kötelesek teljesíteni.

3. § (1) Az Alappal a Kormánynak az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét ellátó tagja (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.

(2) Az Alap kezelője az Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH).

(3) Az Alapból elsősorban normatív módon, kivételesen pályázat útján lehel támogatást nyújtani. A támogatásokról a Nemzeti Sport Tanács (a továbbiakban: Tanács) javaslatára a miniszter dönt.

(4) A miniszter az Alap éves költségvetési tervének és költségvetési beszámolójának az Országgyűlés elé történő terjesztése előtt kikéri a Tanács véleményét.

(5) A Tanács a testnevelés és a sport kiemelkedő szakembereiből és 10 tagból álló testület. A Tanács elnöke az OTSH elnöke. Tagja a sportegyesületek, a sportszövetségek és a diáksportszervezetek 2-2; a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Testnevelési és Sporttudományos Tanács, valamint az OTSH felügyeletét ellátó miniszter 1-1 képviselője. A tagokat - a miniszter képviselője kivételével - az érintett szervezetek javaslatának figyelembevételével a miniszter bízza meg.

(6) A Tanács tagjai tevékenységüket - költségeik megtérítése melleit - díjazás nélkül látják el.

(7) A Tanács titkársági feladatait az OTSH látja el, ügyrendjét maga határozza meg.

4. § (1) Az Alap bevételi forrásai a diák-, szabadidő- és versenysport következő céljaira használhatók fel:

a) sportlétesítmények létesítése, fejlesztése és fenntartása;

b) sportszervezetek (egyesületek, szövetségek, sportkörök) működésének támogatása;

c) hazai és nemzetközi sportesemények: sportversenyek, kongresszusok, konferenciák szervezésének és rendezésének támogatása;

d) sporttárgyú tudományos kutatások támogatása;

e) a testnevelés és sport képviselete a nemzetközi fórumokon, nemzetközi sportkapcsolatok fenntartása és fejlesztése, és a nemzeti válogatottak szereplésének támogatása;

f) a testedzés és a sportolás népszerűsítése.

(2) Az Alap működési költségeit bevételeiből fedezi.

(3) Az Alapból vissza nem térítendő, valamint visszatérítendő, kamatmentes támogatás nyújtható. A visszatérítendő támogatás feltételeit az Alap kezelője és a támogatás jogosultja szerződésben állapítják meg. A támogatás felhasználását a kezelő ellenőrzi.

(4) Támogatás természetes és jogi személyeknek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságainak nyújtható.

5. § (1) Ez a törvény 1993. április 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alap működésének részletes szabályait, valamint a normatív juttatás szempontjait rendeletben határozza meg.

(3) A Szerencsejáték Alap e törvény hatálybalépésekor meglévő pénzeszközeinek - beleértve a követeléseket is - 30%-át az Alapnak induló vagyonként a hatálybalépéstől számított 30 napon belül át kell adni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke