1993. évi XXXVII. törvény

a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, az 1991. évi augusztus hó 15. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, az 1991. évi augusztus hó 15. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzék-váltás 1992. április 10-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1992. május 10-én hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről

A Magyar Köztársaság és Ausztrália (a továbbiakban: a Szerződő Felek),

FELISMERVE a tőkeáramlás elősegítésének fontosságát a gazdasági tevékenység és fejlődés érdekében, és méltányolva az egymás közötti gazdasági kapcsolatok és műszaki együttműködés kiterjesztésében játszott szerepét, különös tekintettel az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személyeinek a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásaira;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személyeinek a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásait a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint hozzák létre; és

FELISMERVE, hogy e célok elérését megkönnyítené a beruházások elősegítésére és védelmére vonatkozó elvek világos kinyilvánítása olyan rendelkezésekkel összekapcsolva, amelyek célja, hogy hatékonyabbá tegyék a Szerződő Felek területén ezen elvek alkalmazását,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Meghatározások

(1) A Megállapodás szempontjából

a) a "beruházás" mindenfajta vagyoni értéket jelent, amely az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személyeinek tulajdonában van, vagy irányítása alatt áll, és amelyet a másik Szerződő Fél mindenkori jogszabályainak és beruházási politikájának megfelelően befogadott és magában foglalja:

i) az ingó és ingatlan tulajdont, ideértve az olyan jogokat, mint jelzálog, a kézi zálogjog és egyéb zálogjogok,

ii) a részvényeket, értékpapírokat, kötvényeket és adósságleveleket és a társaságban fennálló érdekeltség egyéb formáit,

iii) a kölcsönt vagy pénzre szóló más követelést vagy gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó követelést,

iv) a szellemi és ipari tulajdonjogot, ideértve a szerzői jogra, szabadalmakra, védjegyekre, üzleti nevekre, ipari mintákra, üzleti titokra, know-how-ra és goodwillre vonatozó jogokat,

v) az üzleti koncessziókat és bármely más, a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges törvény vagy szerződés által biztosított gazdasági értékkel bíró jogot, ideértve a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat és állattenyésztés folytatásának jogát, valamint a természeti kincsek kutatásának, feltárásának vagy kiaknázásának jogát, valamint termékek gyártásának, felhasználásának és eladásának jogát, és

vi) a beruházásokkal kapcsolatos tevékenységeket, mint üzleti telephelyek kialakítása és működtetése, tulajdonjogok - ideértve a szellemi tulajdonjogokat - megszerzése, gyakorlása és az azok fölötti rendelkezés, pénzeszközök szerzését és külföldi devizák adásvételét;

b) a "jövedelem" beruházásból származó vagy azzal kapcsolatos összeget jelent, ideértve a nyereséget, az osztalékot, a kamatot, a tőkehozadékot, a jogdíjfizetést, az igazgatási vagy műszaki-segítségnyújtási díjakat, természetbeni fizetéseket és minden egyéb törvényes bevételt;

c) az egyik Szerződő Fél "természetes és jogi személye" jelenti:

i) a társaságot, vagy

ii) azt a természetes személyt, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, vagy akinek tartózkodása az egyik Szerződő Fél területén, annak törvényei alapján, nem esik időbeli korlátozás alá,

d) a "társaság" jelenti azt a céget, a társulást, a személyi egyesülést, trusTot vagy egyéb törvényesen elismert jogalanyt, amelyet megfelelő módon bejegyeztek, megalapítanak, létrehoztak vagy egyéb módon kellően megszervezlek:

i) az egyik Szerződő Fél törvényei szerint, vagy

ii) egy harmadik ország törvényei szerint, és az ezen Cikk (1) d), i) bekezdésében említett jogalany vagy olyan természetes személy tulajdonában van vagy irányítása alatt áll, aki az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személye annak törvényei értelmében, tekintet nélkül arra, hogy a jogalanyt anyagi haszonért szervezték vagy sem, magántulajdonban vagy más tulajdonban van-e, illetve, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséggel szervezték;

e) a "szabadon átváltható valuta" a Nemzetközi Valutaalap besorolása szerinti konvertibilis valutát vagy bármely olyan valutát jelent, amely a nemzetközi valutapiacokon széles körű adásvétel tárgyát képezi;

f) a "terület" az egyik Szerződő Fél vonatkozásában magában foglalja azt a parti tengert, tengeri övezetet vagy kontinentális talapzatot, amely fölött ez a Szerződő Fél a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol.

(2) E Cikk (1) a) bekezdése szempontjából a beruházott jövedelmek beruházásoknak tekintendők és a vagyoni értékek beruházási vagy újraberuházási módjának semmiféle megváltoztatása nem érinti beruházási jellegüket.

(3) A Megállapodás szempontjából a természetes személy vagy a társaság úgy tekintendő, hogy egy társaságot vagy egy beruházást irányít, ha a személynek vagy társaságnak jelentős érdekeltsége van a társaságban vagy a beruházásban. A Megállapodással kapcsolatban felmerülő bármely olyan kérdést, amely egy társaság vagy egy beruházás irányítására vonatkozik, a Szerződő Felek megelégedésére kell megoldani.

2. Cikk

A Megállapodás alkalmazása

(1) A Megállapodás az 1972. december 31. után létesített beruházásokra alkalmazandó.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél társaságát bármely harmadik ország állampolgára vagy harmadik ország társasága tartja tulajdonában, vagy irányítja, a Szerződő Felek tanácskozás útján közösen elhatározhatják, hogy a Megállapodás által nyújtott jogokat és kedvezményeket az ilyen társaságra nem terjesztik ki.

(3) Az egyik Szerződő Fél törvényei szerint kellő módon megszervezett társaság nem tekinthető honosnak a másik Szerződő Fél területén, de ennek a másik Szerződő Félnek a természetes és jogi személyei által ebben a társaságban létesített beruházásait védi a Megállapodás.

(4) A Megállapodás nem alkalmazható az 1. Cikk (1) d) ii) bekezdésében foglaltak értelmében egy harmadik ország törvényei szerint szervezett társaságra, amennyiben az ezen országgal megkötött beruházásvédelmi megállapodás rendelkezéseit az adott esetre már alkalmazták.

(5) A Megállapodás nem alkalmazható olyan természetes személyre, aki az egyik Szerződő Félnek nem állampolgára, de ennek az Szerződő Félnek a területén tartózkodása nem esik időbeli korlátozás alá, ha:

a) a másik Szerződő Fél és azon ország között fennálló beruházásvédelmi megállapodás rendelkezéseit, amely országnak ez a személy állampolgára, erre az esetre nézve már alkalmazták; vagy

b) ez a személy a másik Szerződő Fél állampolgára.

3. Cikk

A beruházások elősegítése és védelme

(1) Mindegyik Szerződő Fél elősegíti és ösztönzi a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei által területén létesítendő beruházásokat, és mindenkori jogszabályaival és beruházási politikájával összhangban engedélyezi a beruházások létrejöttét.

(2) A Szerződő Fél igazságos és méltányos elbánásban részesíti a területén létesített beruházásokat.

(3) A Szerződő Fél, jogszabályainak megfelelően, területén védelmet és biztonságot nyújt a beruházásoknak, és nem akadályozza a beruházások irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét vagy az azok feletti rendelkezést.

(4) A Megállapodás nem akadályozhatja meg, hogy az egyik Szerződő Fél természetes és jogi személyei a másik Szerződő Fél törvényi rendelkezései vagy gyakorlata alapján olyan előnyöket élvezzenek, amelyek kedvezőbbek mint e Megállapodás rendelkezései.

4. Cikk

A legnagyobb kedvezmény elve

A Szerződő Fél a területén létesített beruházásokat, ideértve a 7. Cikk szerinti kártalanítást és a 9. Cikk szerinti átutalásokat, nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint bármely harmadik ország természetes és jogi személyeinek beruházásait, azzal a kikötéssel, hogy a Szerződő Fél nem köteles arra, hogy a beruházásokra bármilyen elbánást, előnyt vagy kiváltságot terjesszen ki, amely:

a) abból származik, hogy a Szerződő Fél valamely vámunióhoz, gazdasági unióhoz, szabadkereskedelmi övezethez vagy regionális gazdasági integrációs egyezményhez tartozik; vagy

b) egy harmadik országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseiből származik.

5. Cikk

Személyzet belépése és tartózkodása

(1) Az egyik Szerződő Fél a nem-honosok belépésére és tartózkodására vonatkozó mindenkori jogszabályainak és politikájának megfelelően engedélyezi olyan természetes személyeknek, akik a másik Szerződő Fél állampolgárai és a másik Szerződő Fél társaságai által alkalmazott személyek, hogy belépjenek területére és a beruházásokkal kapcsolatos tevékenységek folytatása céljából ott tartózkodjanak.

(2) Az egyik Szerződő Fél, mindenkori jogszabályainak és politikájának megfelelően, engedélyezi a másik Szerződő Fél olyan állampolgárai részére, akik az először említett Szerződő Fél területén beruházásokat létesítettek, hogy területén választásuk szerinti műszaki és irányító kulcsszemélyzetet alkalmazzanak állampolgárságra való tekintet nélkül.

6. Cikk

Jogszabályok nyilvánossága

Mindegyik Szerződő Fél, abból a célból, hogy a másik Szerződő Fél állampolgárai által területén létesített beruházásokra vonatkozó vagy azokat érintő jogszabályainak és politikájának megértését elősegítse, az ilyen jogszabályokat és politikát nyilvánosságra hozza és könnyen hozzáférhetővé teszi.

7. Cikk

Tulajdonkorlátozás és államosítás

(1) Egyik Szerződő Fél sem államosítja, veti tulajdonkorlátozás, vagy államosítással, vagy tulajdonkorlátozással azonos következményekkel járó intézkedések alá (a továbbiakban: tulajdonkorlátozás) a másik Szerződő Fél állampolgárainak beruházásait, kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) a tulajdonkorlátozás ennek a Szerződő Félnek a belső szükségleteivel kapcsolatos közérdekből és megfelelő törvényes eljárás keretében történik;

b) a tulajdonkorlátozás nem megkülönböztető jellegű;

és

c) a tulajdonkorlátozás azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás fizetése mellett történik.

(2) Az e Cikk (1) bekezdésében említett kártalanítást a beruházás olyan piaci értéke alapján kell kiszámítani, amelyet az a tulajdonkorlátozást vagy a küszöbönálló tulajdonkorlátozás ismertté válását közvetlenül megelőzően képviselt. Ha ezt az értéket nem lehet könnyen megállapítani, a kártalanítást általánosan elismert értékelési elvekkel és olyan méltányos elvekkel összhangban állapítják meg, amelyek figyelembe veszik a beruházott tőkét, az értékcsökkenést, a már hazatelepített tőkét, a helyettesítési értéket, a valutaárfolyam-mozgásokat és más fontos tényezőket.

(3) A kártalanítást indokolatlan késedelem nélkül kell megfizetni, az magában foglalja az intézkedés meghozatalának időpontjától a fizetés időpontjáig a kereskedelmi szempontból ésszerű kamatlábbal számított kamatokat, és a Szerződő Felek területei közölt szabadon átutalható. A kártalanítás vagy abban a pénznemben fizetendő, amelyben a beruházás vagy beruházások eredetileg létrejöttek, vagy a természetes és jogi személyek kérésére, egy szabadon átváltható valutában.

8. Cikk

Kártalanítás a veszteségekért

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél intézkedéseket hoz a bármely más ország állampolgárai vagy társaságai által területén létesített beruházásokat háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, forradalom, nemzeti szükségállapot, lázadás, felkelés, zendülés vagy egyéb hasonló események következtében ért károkra vonatkozóan, a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei a helyreállítás, kárpótlás, kártalanítás vagy más rendezés tekintetében nem részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet az először említett Szerződő Fél bármely harmadik ország állampolgárainak vagy társaságainak nyújt.

(2) Az e Cikk (1) bekezdése szerinti helyreállítás, kárpótlás, kártalanítás vagy más rendezés, megfelelő esetben, a Szerződő Felek területei között szabadon átutalható, és szabadon átváltható valutában fizetendő.

9. Cikk

Átutalások

(1) Az egyik Szerződő Fél, mindenkori jogszabályainak és politikájának megfelelően, kívánságra engedélyezi, hogy a másik Szerződő Fél állampolgárának a természetes vagy jogi személye által területén megvalósított beruházásával kapcsolatos mindennemű pénzeszközök és a külföldről alkalmazott személyzet keresete szabadon és indokolatlan késedelem nélkül átutalást nyerjenek. Az ilyen pénzeszközök a következőket foglalják magukba:

a) az indulótőkét és a beruházás fenntartásához vagy bővítéséhez szükséges pótlólagos tőkét;

b) a jövedelmeket;

c) a díjakat, ideértve a szellemi és ipari tulajdonjoggal kapcsolatos fizetéseket;

d) a beruházás teljes vagy részleges eladásából, megszüntetéséből vagy felszámolásából származó bevételeket;

e) valamely kölcsönegyezmény alapján eszközölt fizetéseket; és

f) a tőkenyereséget.

(2) Az ilyen pénzeszközöknek és a személyzet keresetének külföldre való átutalását szabadon átváltható valutában engedélyezik, és az átutalás napján alkalmazott árfolyamon teljesítik annak a Szerződő Félnek a jogszabályaival összhangban, amelyik a beruházást befogadta.

(3) Mindkét Szerződő Fél megvédheti a hitelezők jogait vagy biztosíthatja a bírósági eljárás során hozott ítéletek végrehajtását, jogszabályainak méltányos, nem megkülönböztető és jóhiszemű alkalmazása útján.

10. Cikk

A Szerződő Felek közötti tanácskozások

A Szerződő Felek, bármelyikük kérelmére, tanácskoznak a Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érintő kérdésekről.

11. Cikk

A Szerződő Felek közötti viták rendezése

(1) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a Megállapodással kapcsolatosan felmerülő bármilyen vitát azonnali és baráti szellemű tanácskozások és tárgyalások útján oldják meg.

(2) Amennyiben a vitát nem rendezik attól az időponttól számított kilencven (90) napon belül, amikor az egyik Szerződő Fél írásban kérte az ilyen tanácskozásokat vagy tárgyalásokat, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a Megállapodás "A" mellékletének rendelkezéseivel összhangban létrehozott választott bíróság elé vagy, megegyezés szerint, bármely más nemzetközi bíróság elé terjesztik.

12. Cikk

Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személye közötti viták rendezése

(1) Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személye között valamely beruházással kapcsolatban felmerülő vita esetén a vitában álló Felek a vitát először tanácskozások és tárgyalások útján próbálják megoldani.

(2) Ha a szóban forgó vita tanácskozások és tárgyalások útján nem oldható meg, a vitában álló Felek bármelyike, a beruházási befogadó Szerződő Fél jogszabályaival összhangban, eljárást kezdeményezhet illetékes bírói vagy közigazgatási testületei előtt.

(3) Ha a vita a Megállapodás 7. Cikke alapján keletkezik, a vitában álló Felek bármelyike a következő intézkedést foganatosíthatja, függetlenül attól, hogy az e Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás alapján igénybe vehető helyi jogorvoslattal éltek-e már, illetve azt kimerítették-e:

a) ha mindkét Szerződő Fél tagja ebben az időben az Államok és más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. évi Egyezménynek, úgy a vitát a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé viheti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából az Egyezmény 28. vagy 36. Cikke alapján. Ha az eljárást az egyik Szerződő Fél természetes vagy jogi személye indítja, a másik Szerződő Félnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzá kell járulnia a vita Központ elé való terjesztéséhez;

b) ha az egyik Szerződő Fél sem tagja ebben az időben az Egyezménynek, így a vitát a Megállapodás "B" mellékletével összhangban megalakított választottbíróság elé terjesztik.

(4) Amennyiben a szóban forgó vita nem a Megállapodás 7. Cikke alapján keletkezik, úgy az e Cikk (3) bekezdése szerinti eljárás olyan esetben foganatosítható, amikor az e Cikk (2) bekezdése szerint igénybe vehető helyi jogorvoslatot már kimerítették. Ha az ezen bekezdés szerinti eljárást az egyik Szerződő Fél természetes vagy jogi személye kezdeményezi, a másik Szerződő Félnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzá kell járulnia a vita Központ elé való terjesztéséhez.

(5) Amennyiben a vitát az e Cikk (3) vagy (4) bekezdése értelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik:

a) ha a vitában álló Felek nem tudnak megegyezni arra nézve, hogy a békéltető vagy a választottbírósági eljárás útján való rendezés a megfelelőbb eljárás, az érintett természetes vagy jogi személynek jogában áll választani, és

b) az egyik Szerződő Fél területén érvényben levő törvények szerint alapított vagy bejegyzett társaság, amelyben a vita keletkezése előli a részvények többsége a másik Szerződő Fél természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában volt, az Egyezmény 25. Cikk (2) b) bekezdése értelmében a másik Szerződő Fél társaságának tekintendő.

(6) Ha az e Cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett eljárás már folyamatban van, egyik Szerződő Fél sem próbálja diplomáciai úton megoldani a vitát, kivéve, ha:

a) az illetékes bírói vagy közigazgatási testület, a Központ Főtitkára, a választottbírói hatóság vagy törvényszék vagy a békéltető bizottság, az esettől függően, úgy dönt, hogy a szóban forgó vitával kapcsolatban nincs joghatósága; vagy

b) a másik Szerződő Fél nem tartja magát a szóban forgó testület ítéletéhez, döntéséhez, rendelkezéséhez, vagy egyéb határozatához, illetőleg azokat nem hajtja végre.

(7) A Szerződő Fél a beruházási vitával kapcsolatos semmilyen eljárás során nem támaszthat védekezésképpen ellenigényt, beszámítást vagy hasonlót azon a címen, hogy az érintett természetes vagy jogi személy egy biztosítás vagy garanciaszerződés alapján vagy kártalanítást, kárpótlást kapott vagy fog kapni az állítólagos veszteség egészéért vagy annak egy részéért.

13. Cikk

Jogutódlás

Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy az egyik Szerződő Fél ügynöksége kifizetést teljesít valamely természetes vagy jogi személyének egy beruházással kapcsolatban általa nyújtott garancia vagy más kártalanítási forma alapján, a másik Szerződő Fél elismeri az ilyen beruházással kapcsolatban minden jog vagy jogcím átruházását. Az átruházott jog vagy igény nem lehet nagyobb, mint a természetes vagy jogi személy eredeti joga vagy igénye.

14. Cikk

Módosítás

(1) A Szerződő Felek bármikor megállapodhatnak a Megállapodás módosításáról.

(2) A Megállapodás mellékleteit azon ügynökségek közötti megegyezéssel lehet módosítani vagy megváltoztatni, amelyeket a Szerződő Felek e célból jelölnek ki, és erről egymást írásban értesítik.

15. Cikk

Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás

(1) A Megállapodás attól a naptól számított harminc (30) nap elteltével lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek értesítenék egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás tizenöt (15) éves időszakra marad hatályban, ezt követően pedig meghatározatlan időszakra marad hatályban, kivéve, ha e Cikk (2) bekezdése értelmében felmondják.

(2) A Megállapodási bármelyik Szerződő Fél a tizenöt (15) éves hatályossági időszak után bármikor felmondhatja a másik Szerződő Félnek adott, egy (1) éves írásbeli értesítéssel.

(3) Tekintet nélkül a Megállapodás e Cikk (2) bekezdése szerinti felmondására, a Megállapodás továbbra is érvényben marad a felmondás időpontjától számított újabb tizenöt (15) éves időszakra a Megállapodás felmondásának időpontja előtt létesített vagy megszerzett beruházások tekintetében.

ENNEK HITELÉÜL a kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírták.

KÉSZÜLT két eredeti példányban, Budapesten, 1991. augusztus 15. napján magyar és angol nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság nevében

Ausztrália nevében

"A" Melléklet

(1) A 11. Cikkben említett választottbíróság három személyből áll, akiket a következő módon jelölnek ki:

a) mindegyik Szerződő Fél egy választottbírót jelöl ki;

b) a Szerződő Felek állal kijelölt választottbírók, a második választottbíró kijelölésétől számított harminc napon belül, megegyezéssel megválasztanak egy harmadik választottbírót, aki egy olyan harmadik ország állampolgára, amelynek mindkét Szerződő Féllel vannak diplomáciai kapcsolatai;

c) a Szerződő Felek a harmadik választottbíró megválasztásától számított harminc napon belül jóváhagyják a választottbíró megválasztását, aki a választottbíróság elnökeként fog működni.

(2) Választottbírósági eljárásokat annak a Szerződő Félnek diplomáciai úton adott értesítése alapján lehet indítani, amelyik ilyen eljárásokat kezdeményez a másik Szerződő Félnél. Ennek az értesítésnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amely röviden ismerteti a követelés alapján, a kívánt megoldás jellegét és az eljárást kezdeményező Szerződő Fél állal kijelölt választottbíró nevét. Az ilyen értesítés megküldésétől számított hatvan napon belül a válaszadás céljából megkeresett Szerződő Fél közli az eljárást kezdeményező Szerződő Féllel az általa kijelölt választottbíró nevét.

(3) Ha e Melléklet (1) c) bekezdésében és (2) bekezdésében előirányzott határidőkön belül a szükséges kijelölés nem történik meg vagy a szükséges jóváhagyást nem adják meg, bármelyik Szerződő Fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a szükséges kijelölés megtételére. Ha az elnök az egyik Szerződő Fél állampolgára vagy más okból nem képes eljárni, az alelnököt kérik fel a kijelölés megtételére. Ha az alelnök az egyik Szerződő Fél állampolgára, vagy nem képes eljárni, úgy a Nemzetközi Bíróság rangsorban következő olyan tagját kérik fel a kijelölés megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

(4) Abban az esetben, ha az e Mellékletben előirányzott módon kijelölt választottbíró lemond vagy cselekvőképtelenné válik, jogutód választottbírót kell kijelölni ugyanolyan módon, mint ahogy az az eredeti választottbíró kijelölésére elő van írva, és a jogutód az eredeti választottbíró összes jogaival és kötelezettségeivel rendelkezik.

(5) A választottbíróság a bíróság elnöke által megszabott időben és helyen ül össze. Ezt követően a választott-bíróság határozza meg, hol és mikor fog ülésezni.

(6) A választottbíróság dönt minden illetékességét érintő kérdésről és a Szerződő Felek között fennálló bármilyen megállapodás fenntartásával, maga határozza meg eljárási szabályait.

(7) Mielőtt a választottbíróság meghozza határozatát, az eljárás bármely szakaszában javasolhatja a Szerződő Feleknek, hogy a vitát békés úton rendezzék. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg ítéletét, figyelembe véve a Megállapodás rendelkezéseit, a két Szerződő Fél által kötött nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveit.

(8) Mindegyik Szerződő Fél viseli kijelölt választottbírójának költségeit. A bíróság elnökének költségeit és a választottbírósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos egyéb költségeket a két Szerződő Fél egyenlő részben viseli. Mindazonáltal a választottbíróság határozhat úgy, hogy a Szerződő Felek egyike nagyobb mértékben viselje a költségeket.

(9) A választottbíróság pártatlan meghallgatást biztosít a Szerződő Felek számára. Ítéletet hozhat az egyik Szerződő Fél távollétében is. Minden ítéletet írásba kell foglalni, és jogilag indokolni kell. Az ítélet hitelesített kiadmányát mindegyik Szerződő Félnek meg kell küldeni.

(10) A választottbírósági ítélet végleges és kötelező a Szerződő Felekre nézve.

"B" Melléklet

(1) A 12. Cikk (3) b) bekezdésében említett választottbíróság három személyből áll, akiket a következő módon jelölnek ki:

a) a vitában álló mindegyik Fél egy választottbírót jelöl ki;

b) a Felek által kijelölt választottbírók, a második választottbíró kijelölésétől számított harminc (30) napon belül, megegyezéssel, megválasztanak egy választottbírót a bíróság elnökéül, aki egy olyan harmadik ország állampolgára, amelynek mindkét Szerződő Féllel vannak diplomáciai kapcsolatai.

(2) Választottbírósági eljárásokat írásbeli értesítéssel lehet indítani, amely ismerteti a követelés alapját, a kívánt megoldás jellegét és az eljárást kezdeményező Fél által kijelölt választottbíró nevét.

(3) Ha a vitában álló egyik Fél, miután a másik Féltől írásbeli értesítést kapott a választottbírósági eljárás megindításáról és a választottbíró kijelöléséről, elmulasztaná a másik Fél értesítésének kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül saját választottbíróját kijelölni, vagy ha attól számított hatvan (60) napon belül, amikor az egyik Fél a választottbírósági eljárás megindításáról írásbeli értesítést küldött, a bíróság elnökére nézve nem jött létre megállapodás, a vitában álló bármelyik Fél felkérheti a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Főtitkárát a szükséges kijelölés megtételére.

(4) Abban az esetben, ha az e Mellékletben előirányzott módon kijelölt választottbíró lemond vagy cselekvőképtelenné válik, jogutód választottbírót kell kijelölni ugyanolyan módon, mint ahogy az az eredeti választottbíró kijelölésére elő van írva, és a jogutód az eredeti választottbíró összes jogaival és kötelezettségeivel rendelkezik.

(5) A választottbíróság a vitában álló Felek között fennálló bármilyen megállapodás rendelkezéseinek fenntartásával, maga határozza meg eljárási szabályait az Államok és más Államok Természetes és Jogi Személyei Közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. évi Egyezményben foglalt Eljárási Szabályzatra való hivatkozással.

(6) A választottbíróság dönt minden illetékességét érintő kérdésről.

(7) Mielőtt a választottbíróság meghozza határozatát, az eljárás bármely szakaszában javasolhatja a Feleknek, hogy a vitát békés úton rendezzék. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg ítéletét, figyelembe véve e Megállapodás rendelkezéseit, a vitában álló Felek közötti bármely Megállapodást és annak a Szerződő Félnek az idevonatkozó belső törvényeit, amelyik a beruházást befogadta.

(8) Az ítélet végleges és kötelező, és mindegyik Szerződő Fél területén annak törvényeivel összhangban kell végrehajtani.

(9) A vitában álló mindegyik Fél viseli kijelölt választottbírójának a költségeit. A bíróság elnökének költségeit és a választottbírósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos egyéb költségeket a Felek egyenlő részben viselik. Mindazonáltal a választottbíróság határozhat úgy, hogy a Felek egyike nagyobb mértékben viselje a költségeket.

3. § A törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. május 10-től kezdődően kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke