1993. évi XXXVIII. törvény

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Görög Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Athénben, az 1989. évi május hó 26. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság Kormánya közölt a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Athénben, az 1989. évi május 26. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1991. december 17-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1992. február 1-jén hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás magyar nyelvű fordítása a következő:

MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Görög Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Görög Köztársaság Kormánya

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy elmélyítsék a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvező feltételeket teremtsenek mindegyik Fél beruházóinak a másik Fél területén megvalósuló beruházásaihoz,

és

FELISMERVE, hogy a beruházások elősegítése és védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi e területen a kezdeményezéseket

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

A jelen Megállapodás szempontjából:

1. A "beruházások" kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket, amely a társaságban és vegyesválla-latokban való részvétellel kapcsolatos, különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan dolgok tulajdonát, valamint minden egyéb vagyoni értékre vonatkozó dologi jogot;

b) részvényeken, kötvényeken és más, társaságokban való érdekeltségen alapuló jogokat;

c) pénzre szóló követelést, good-willt és egyéb vagyoni értékel, valamint bármilyen gazdasági értékkel bíró szolgáltatást;

d) szellemi tulajdonjogot, technikai eljárásokat és know-how-t;

2. A "beruházó" kifejezés magában foglalja mindegyik Szerződő Fél tekintetében:

a) azokat a természetes személyeket, akik a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően annak állampolgárai;

b) azokat a jogi személyeket, amelyeket a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően alapítottak.

2. Cikk

1 Mindegyik Szerződő Fél elősegíti és törvényhozásával összhangban engedélyezi a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létesítendő beruházásokat.

2. A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket bármelyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén, ennek jogszabályaival összhangban, 1973. január 1. után hoztak létre.

3. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói állal létesített beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel a beruházások általuk történő működtetését, irányítását, fenntartását, használatát, élvezetéi vagy a beruházások feletti rendelkezést.

2. Különösen, mindegyik Szerződő Fél teljes biztonságot és védelmet nyújt az ilyen beruházások számára, amely semmi esetre sem lehet kedvezőtlenebb, mint amilyenben harmadik Állam beruházóinak beruházásait részesíti.

3. Amennyiben az egyik Szerződő Fél harmadik állam beruházóinak különleges előnyöket nyújtott, vámuniót, gazdasági uniót vagy hasonló intézményeket létrehozó megállapodások vagy az ilyen unió, illetőleg intézmény létrehozásához vezető ideiglenes megállapodások alapján, ez a Szerződő Fél nem köteles a másik Szerződő Fél beruházói számára ugyanezeket az előnyöket biztosítani.

4. A jelen Cikk szerinti elbánás nem terjed ki azokra az adókra, díjakra, terhekre, valamint adókedvezményekre és adómentességekre, amelyeket bármely Szerződő Fél egy harmadik állam beruházóinak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy bármely más adóügyi egyezmény vagy egy harmadik állammal fennálló viszonosság alapján nyújtott.

4. Cikk

1. Egyik Szerződő Fél sem hoz olyan intézkedést, amely a másik Szerződő Fél beruházóját közvetlenül vagy közvetve megfosztja beruházásaitól, kivéve, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) az intézkedéseket közérdekből és törvényes eljárás keretében hozták;

b) az intézkedések nem megkülönböztetőek vagy nem ellentétesek olyan kötelezettséggel, amelyet az előbbi Szerződő Fél esetleg elvállalt;

c) az intézkedések igazságos kártalanítás fizetéséi előirányzó rendelkezéseket tartalmaznak. Az ilyen kártalanítás indokolatlan késedelem nélkül fizetendő és átutalandó.

2. Mindkét Szerződő Fél beruházóit, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy más fegyveres összeütközés, szükségállapot, felkelés vagy lázadás következtében kárt szenvednek, a másik Szerződő Fél a visszaszolgáltatás, kártalanítás, kártérítés vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében olyan elbánásban részesíti, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyet harmadik állam beruházóinak nyújt. Az ilyen fizetések szabadon átutalhatók a két Szerződő Fél között.

5. Cikk

A Szerződő Felek garantálják a beruházással kapcsolatos fizetések átutalását. Az átutalási szabadon átváltható valutában, indokolatlan korlátozás és késedelem nélkül kell teljesíteni a fogadó ország területén az átutalás időpontjában hatályban lévő törvényeknek és rendeleteknek megfelelően.

Az ilyen átutalások magukban foglalják, különösen, de nem kizárólag:

a) a beruházás fenntartásához vagy bővítéséhez szükséges tőkét és pótlólagos összegeket;

b) a nyereséget, a kamatokat, az osztalékot és más folyó jövedelmet;

c) a kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegeket;

d) a jogdíjakat vagy egyéb díjakat;

e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából származó bevételeket.

6. Cikk

Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházójának beruházásait jogszabállyal létrehozott rendszer alapján nem kereskedelmi kockázatok ellen biztosítják, az ilyen biztosítás feltételei értelmében az említett beruházó jogainak a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra való átszállását a másik Szerződő Fél elismeri.

7. Cikk

Amennyiben bármely Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásban részesítő, általános vagy különös szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál előnyösebbek.

8. Cikk

Bármelyik Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a jelen Megállapodás érvényesülését érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Fél azzal szemben megértést tanúsít és megfelelő alkalmat nyújt az ilyen tanácskozásra.

9. Cikk

1. A jelen Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között felmerülő vitákat lehetőség szerint a két Szerződő Fél kormánya rendezi.

2. Amennyiben a vitát ily módon a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik.

3. A választottbíróságot a következő módon alakítják meg: mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót és ez a két választottbíró az. elnököt illetően megállapodik egy harmadik állam állampolgárának személyében. A választottbírókat három hónapon belül, az elnököt öt hónapon belül kell kijelölni, attól az időponttól számítva, amikor az egyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjeszti.

4. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja a választottbírójának kijelölését, és az előírt határidőn belül nem jár így el, a másik Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek Főtitkárát a szükséges kijelölésre. Ha a két választottbíró az előírt határidőn belül nem tud megállapodni a harmadik választottbíró megválasztásában, bármelyik Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek Főtitkárát a szükséges kijelölésre.

5. A választottbíróság a törvények tisztelete alapján hozza meg döntéseit, beleértve különösen a jelen Megállapodást és a két Szerződő Fél közötti, a tárgyra vonatkozó más megállapodásokat, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és elveit.

6. A Felek ellenkező megállapodása hiányában a választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

7. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését. Az ilyen döntés a Felekre végleges és kötelező.

8. Mindegyik Szerződő Fél viseli kijelölt választottbírójának és képviseletének költségeit. Az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik.

10. Cikk

1. Bármely Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között a beruházás kisajátításával vagy államosításával kapcsolatos minden vitát a vitában álló Felek lehetőség szerint békés úton rendeznek.

2. Amennyiben az ilyen vitákat nem sikerült rendezni az attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az egyik Fél a vita békés rendezését kérte, az a beruházó kérésére az alábbiakhoz terjeszthető:

a) a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézete;

b) a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbírósága;

c) a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja, abban az esetben, ha mindkét Szerződő Fél tagja az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Egyezménynek.

11. Cikk

1. A jelen Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásnak eleget tettek, és 15 éves időszakra marad hatályban.

2. A jelen Megállapodás hatálya további 10 éves időszakokra hallgatólagosan meghosszabbodik, feltéve, hogy azt egyik Szerződő Fél sem mondja fel a lejárat időpontja előtt legalább hat hónappal. Mindegyik Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy jegyzékben felmondja a jelen Megállapodást a megfelelő hatályossági időszak lejárta előtt legalább hat hónappal.

3. Azokra a beruházásokra, amelyeket a jelen Megállapodás hatályvesztésének időpontja előtt létesítettek, az előző Cikkek további 10 éves időszakra érvényben maradnak.

Készült Athénben, 1989. május 26-án, két eredeti példányban, angol nyelven.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

A Görög Köztársaság Kormánya nevében

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1992. február 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke