3/1993. (I. 27.) PM rendelet

az értékpapír-felügyeleti szolgáltatások díjáról

Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 22. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

Az értékpapírok kibocsátója, illetve forgalmazója a következő eljárási szolgáltatásokért köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 67. §-a szerinti díjat fizetni:

a) az értékpapír kibocsátása előtti tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás (Épt. 8. §);

b) az értékpapír-forgalmazási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására irányuló eljárás (Épt. 10. §);

c) forgalmazók felett gyakorolt folyamatos felügyeleti tevékenység (Épt. 16. §);

d) a kibocsátók információszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos felügyeleti tevékenység (Épt. 33. §, 34. §);

e) értékpapír-forgalmazói szakvizsga lebonyolítása [Épt. 11. § d) pontja].

2. §

(1) A díj mértéke

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra [Épt. 3. § a) pontja] vonatkozó tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a tervezett kibocsátási összeg (árfolyamérték) egy ezreléke, azonban legalább kétszázezer, illetőleg legfeljebb hatszázezer forint;

b) tagsági jogokat megtestesítő értékpapírra [Épt. 3. § b) pontja] vonatkozó tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a tervezett kibocsátási összeg (árfolyamérték) egy ezreléke, azonban legalább kétszázötvenezer, illetőleg legfeljebb hétszázezer forint;

c) értékpapír-forgalmazási tevékenységre jogosító engedély kiadására irányuló eljárás esetén százezer forint;

d) a kibocsátók információszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos felügyeleti tevékenység esetén évi húszezer forint, kivéve a díjfizetés időpontjában már a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóit;

e) értékpapír-forgalmazói szakvizsga esetén vizsgánként ötezer forint; e díjtétel alkalmazandó az ismételt vizsgákra is.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott díjtételek alkalmazása során, amennyiben a kibocsátó túljegyzést elfogad, a díj vetítési alapját a meghirdetett minimálisan elfogadandó jegyzési összeg árfolyamértéke képezi, azonban a jegyzés lezárása után a ténylegesen megvalósult túljegyzés alapján a különbözetet utólagosan kell megfizetni.

(3)[1] A forgalmazók felett gyakorolt folyamatos felügyeleti tevékenység díja:

a) bizományosi és kereskedelmi tevékenység esetén az e tevékenység keretében lebonyolított, árfolyamértéken számított forgalom minden megkezdett százezer forintja után tíz forint;

b) tőzsdei határidős ügyletek esetén a tőzsdetag által megnyitott minden kontraktus után húsz forint;

c) forgalomba hozatali tevékenység, értékpapír-kezelői tevékenység, letétkezelői tevékenység, befektetési tanácsadási tevékenység esetén az e tevékenységből származó árbevétel 1%-a, egyéb üzleti tevékenység esetén az e tevékenységekből származó árbevétel 3%-a;

d) ha a bizományosi vagy kereskedelmi tevékenység keretében az ügyletet tőzsdei forgalmazásban kötötték, a díj mértéke az a) pontban meghatározott mértéknek ötven százaléka;

e) ha a bizományosi vagy kereskedelmi tevékenység keretében az ügyletet egy évnél rövidebb futamidejű értékpapírra kötötték, a díj mértéke az a) pontban meghatározott mértéknek ötven százaléka.

(4) A (3) bekezdés d), illetve e) pontjában meghatározott kedvezményt csak egyik jogcímen lehet igénybe venni.

(5)[2] A (3) bekezdés a) pontjában megjelölt díjak meghatározásakor díjalapként az értékpapírok másodlagos forgalmazásának a már ellentételezett hányadát kell tekinteni:

(6)[3] Ha a (3) bekezdés a)-e) pontja figyelembevételével számított felügyeleti díj összege nem ér el

a) bizományosi tevékenységre szóló jogosítvány esetén legalább havi ötvenezer forintot,

b) bizományosi, kereskedelmi és forgalomba hozatali tevékenységre szóló jogosítvány esetén legalább havi százezer forintot,

akkor e minimumösszegeket kell havonta folyamatosan felügyeleti díjként megfizetni.

(7) Az értékpapír-forgalmazó köteles nyilvántartásait úgy vezetni, hogy azokból a díjalapok egyértelműen megállapíthatók legyenek.

3. §

(1) A díjat

a) az 1. § a) pontja alapján a tájékoztatótervezet benyújtásakor;

b) az 1. § b) pontja alapján a kérelmező az engedély iránti kérelem benyújtásakor;

c) az 1. § c) pontja alapján a forgalmazó negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó tizenötödik napjáig;

d) az 1. § d) pontja alapján a kibocsátó az éves jelentés benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb az adott év május 31. napjáig;

e) az 1. § e) pontja alapján a vizsgára jelentkező személy vagy munkáltatója a vizsgára történő jelentkezéskor köteles az Állami Értékpapír Felügyelet 232-90145-4037 számú számlájára befizetni.

(2) Az 1. § a) és b) pontja alapján benyújtott engedélykérelem elutasítása, illetve visszavonása esetében a befizetett díjat nem lehet visszatéríteni.

(3) Ha az 1. § a) és b) pontja alapján benyújtott engedélykérelmet az Állami Értékpapír Felügyelet elutasította, vagy a kérelmező visszavonta, a kérelem harminc napon belüli ismételt beadása esetén díjfizetési kötelezettség nem áll fenn.

4. §

Ez a rendelet 1993. február 1-jén lép hatályba. A folyamatban lévő eljárásokra a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az értékpapír-felügyeleti szolgáltatások díjáról szóló 13/1990. (VI. 19.) PM rendelet és az ezt módosító 5/1991. (II. 16.) PM rendelet.

Dr. Kupa Mihály s. k.,

pénzügyminiszter