6/1993. (VII. 2.) HM rendelet

a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról

A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 332. §-ának, valamint 404. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Honvédelmi Minisztériumban, illetve a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítő katona ellen indult bűnügyben a katonai nyomozó hatóságok hatáskörét és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásának rendjét - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:

I. Fejezet

A KATONAI NYOMOZÓ HATÓSÁGOK

1. §

(1) A katonai büntetőeljárásban illetékes parancsnok az ezred- (az önálló zászlóalj-, osztály-), a dandár-, a kerületparancsnok, a szárazföldi csapatok parancsnoka, a légvédelmi parancsnok és a velük azonos szintű parancsnok, az intézet- és a helyőrségparancsnok, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka.

(2) A Honvédelmi Minisztériumban az illetékes parancsnok jogkörét a honvédelmi miniszter által kijelölt, ott szolgálatot teljesítő legmagasabb beosztású katona gyakorolja.

(3) A katonai büntetőeljárásban halaszthatatlan nyomozási cselekményt bármely nyomozó hatóság végezhet.

Az illetékes parancsnok hatásköre

2. §

(1) Az illetékes parancsnok hatáskörébe tartozik a nyomozás a katona által elkövetett

a) katonai vétség miatt;

b) bármely bűncselekmény miatt, ha - egyes nyomozási cselekmények elvégzésére - a katonai ügyész felkéri;

c) bármely bűncselekmény miatt, az engedély nélkül távollevő katonák felkutatásával és körözésével kapcsolatos feladatokról szóló külön rendelkezés szerint.

(2) Nem tartozik az illetékes parancsnok hatáskörébe a nyomozás, ha a katona

a) szolgálati viszonya időközben megszűnt;

b) a bűncselekményt polgári személlyel együtt követte el;

c) a bűncselekményt más fegyveres erőhöz vagy a rendőrséghez (illetve egyéb fegyveres testülethez) tartozó személlyel együtt valósította meg;

d) a katonai vétség mellett más bűncselekményt is elkövetett.

Az eljáró parancsnok illetékessége

3. §

(1) A büntetőeljárásban az az illetékes parancsnok, akinek a katona az eljárás megindításakor a szolgálati alárendeltségébe tartozik.

(2) Ha a katona szolgálati helye a bűncselekmény elkövetése után megváltozott, a nyomozást - célszerűségből - az elkövetéskor illetékes parancsnok lefolytathatja, de az ügyet további intézkedés végett a katona új szolgálati helye szerint illetékes parancsnokhoz kell áttenni.

(3) A helyőrségparancsnok folytatja a nyomozást a helyőrség területén ismeretlen tettes által elkövetett, parancsnoki nyomozási hatáskörbe tartozó bűncselekmény esetén mindaddig, amíg az elkövető személye ismertté nem válik. Az ismertté vált katona elkövető ügyét - az ügyészséghez való áttétel esetén az illetékes parancsnok értesítése mellett - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katonai nyomozó hatóságnak kell áttenni. Ha a tettes ismeretlen marad, a büntetőeljárást a helyőrségparancsnok szünteti meg.

(4) Több elkövető esetén - ha azok nem tartoznak ugyanazon illetékes parancsnok alárendeltségébe, és az elkülönítés nem indokolt - az a parancsnok jár el, aki az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). Illetékességi vita esetén az elkövetők illetékes parancsnokainak első közös szolgálati elöljárója jelöli ki az eljáró parancsnokot.

II. Fejezet

A PARANCSNOKI NYOMOZÁS SZABÁLYAI

4. §

A katonai büntetőeljárásban a Be. rendelkezéseit a törvény XV. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A parancsnoki nyomozás során azonban az e rendeletben foglaltakat is be kell tartani.

5. §

(1) Az illetékes parancsnok az általa elrendelt nyomozásról - az ügy lényegének ismertetésével - késedelem nélkül, rövid úton értesíti az illetékes katonai ügyészt.

(2) Az illetékes parancsnok

a) elrendeli a feljelentés kiegészítését (Be. 126. §), illetve áttételét [Be. 125. § (2) bekezdés];

b) a nyomozást megtagadja [Be. 127. § (1) bekezdés], illetve megszünteti [Be. 139. § (1) bekezdés], kivéve, ha a nyomozás megtagadása a [Be. 129. § (1) bekezdés], illetve a nyomozás megszüntetése a [Be. 140. § (1) bekezdés] az ügyész hatáskörébe tartozik;

c) elrendeli a nyomozást (Be. 130. §), dönt a nyomozás felfüggesztéséről (Be. 137. §);

d) elrendeli a gyanúsított őrizetbe vételét (Be. 91. §), a lefoglalást (Be. 101. §), a zár alá vételt (Be. 106. §), illetve ezek megszüntetését, az elővezetést (Be. 100. §), a házkutatást (Be. 103. §), a motozást (Be. 104. §);

e) indokolt előterjesztést tesz az illetékes katonai ügyésznek a gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelésére, meghosszabbítására vagy megszüntetésére, az ideiglenes kényszergyógykezelés iránti indítvány megtételére, illetve a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére vagy megszüntetésére;

f) a nyomozás befejezése után az iratokat vádemelés végett megküldi az illetékes katonai ügyésznek.

(3) Az illetékes parancsnok az alárendeltje által elkövetett, a nyomozási hatáskörébe nem tartozó bűncselekmény esetén haladéktalanul, legkésőbb azonban három napon belül - sürgős esetben rövid úton - feljelentést tesz az illetékes katonai ügyésznél vagy más nyomozó hatóságnál.

A feljelentés kiegészítése

6. §

(1) Ha az illetékes parancsnoka feljelentés 15 napon belüli kiegészítését rendelte el, annak lejártával e határidőt indokolt esetben újabb 15 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A feljelentés kiegészítésének 30 napon túl történő meghosszabbítására a bűnügyi iratok eredeti példányának megküldésével a katonai ügyészhez kell előterjesztést tenni.

A nyomozótiszt

7. §

(1) Az illetékes parancsnok a nyomozó hatósági jogkörét az igazgatási főtiszt, ennek hiányában nyomozótiszt útján gyakorolja.

(2) A bűncselekmények parancsnoki nyomozásának szakszerű ellátására, az igazgatási főtiszt munkájának segítése, illetve - az igazgatási főtiszt hiányában - e feladatok ellátása végett illetékes parancsnok az arra alkalmas tiszti rendfokozatú beosztottai közül megfelelő számú (ezrednél legalább 2, dandárnál és ennél magasabb katonai szervezetnél legalább 3) nyomozótisztet jelöl ki.

(3) A nyomozótiszt megbízásához az illetékes katonai parancsnoknak előzetesen be kell szerezni az illetékes katonai ügyészség előzetes egyetértését.

(4) A nyomozótisztet az elöljáró parancsnok írásbeli parancsban bízza meg, amiről a katonai ügyészséget értesíti.

(5) A katonai ügyészség a nyomozótisztet fényképes "Nyomozótiszti igazolvány"-nyal látja el.

(6) Megszűnik a nyomozótiszti megbízatás, ha azt a (4) bekezdés szerinti elöljáró visszavonta. Erről az illetékes parancsnok a katonai ügyészséget 10 napon belül tájékoztatja, egyben a bevont nyomozótiszti igazolványt visszaküldi.[1]

8. §

(1) A nyomozótisztek szakmai képzéséről és továbbképzéséről az illetékes katonai ügyészség gondoskodik.

(2) Az illetékes parancsnok a nyomozótiszt (1) bekezdés szerinti képzéséhez, valamint a nyomozási munkája végzéséhez szükséges feltételeket és megfelelő időt köteles biztosítani.

9. §

A nyomozótiszt munkáját a megbízás időtartamára a honvédség hivatásos (továbbszolgáló) állományára érvényes mindenkori illetményrendszer szabályai szerint kell elismerni.

A nyomozás teljesítése

10. §

(1) Az illetékes parancsnok a hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását az igazgatási főtiszt, illetve a nyomozótiszt útján végzi.

(2) Nem járhat el az ügyben az a nyomozótiszt (igazgatási főtiszt), aki a gyanúsított alárendeltje. A kizárásra egyebekben a büntetőeljárási törvénynek a nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályok irányadóak.

11. §

(1) A nyomozás elrendelésekor az illetékes parancsnok kijelöli a nyomozótisztet, aki folyamatosan végzi azokat a nyomozási cselekményeket, amelyek az 5. § (2) bekezdése szerint nem tartoznak az illetékes parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe. Az 5. § (2) bekezdésében felsorolt határozatok tervezetét a nyomozótiszt készíti el.

(2) A nyomozótiszt az eljárás során az illetékes parancsnoknak van alárendelve, és annak utasításai szerint jár el. Az illetékes parancsnok személyesen, vagy az igazgatási főtiszt útján irányítja és ellenőrzi az eljárást, és ennek keretében ügyel annak törvényességére.

(3) A nyomozást elrendelő határozat egy példányát a tényállás és a megszabott határidő feltüntetésével a katonai ügyésznek három napon belül meg kell küldeni.

12. §

(1) A nyomozótiszt a jelentősebb, bonyolultabb vagy előreláthatóan egy hónapon túli nyomozást igénylő ügyben a nyomozás elrendelését követően köteles haladéktalanul nyomozási tervet készíteni, és azt az illetékes parancsnoknak jóváhagyásra bemutatni.

(2) A nyomozási tervben meg kell határozni a nyomozás eredményes lefolytatásához szükséges feladatokat, új adatok, szempontok figyelembevételével pedig a tervet folyamatosan kiegészíteni, szükség esetén módosítani kell.

13. §

A nyomozás során különös figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő, illetve megkönnyítő okok, körülmények felderítésére. Az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében a szükséges intézkedést vagy javaslatot meg kell tenni.

14. §

(1) Annál a katonai szervezetnél, amelynél igazgatási főtiszt nincs és nyomozótisztet sem jelöltek ki, a nyomozási cselekményeket az illetékes parancsnok személyesen végzi el, vagy az elöljáró katonai szervezet nyomozótisztjének eseti kirendelését kéri.

(2) Az illetékes parancsnok a hatáskörébe utalt bűnügyek nyomozása során - a szükséghez képest - az illetékes katonai ügyészség szakmai segítségét kérheti.

15. §

A bűnügyi iratok eredeti példányát a nyomozás elrendelésétől számított egy hónap elteltével a katonai ügyésznek akkor is meg kell küldeni (be kell mutatni), ha a nyomozás nem fejeződött be. A katonai ügyésszel írásban kell közölni a nyomozás befejezésének akadályát, mellékelve hozzá a még szükséges nyomozási cselekmények részletes tervét is.

Jogorvoslat a nyomozás során

16. §

(1) A parancsnoki nyomozás során hozott határozatok, intézkedések ellen bejelentett panaszok elbírálására a katonai ügyész jogosult.

(2) A panaszt az iratokkal és az illetékes parancsnok véleményével együtt 24 órán belül kell a katonai ügyészséghez megküldeni.

A nyomozás iratainak megküldése

17. §

(1) Az illetékes parancsnok a bűnügyi iratok eredeti és egy másolati példányát a nyomozás befejezésétől számított nyolc napon belül az illetékes katonai ügyésznek küldi meg.

(2) A nyomozati iratokhoz csatolni kell a gyanúsított bűnügyi kérdőjegyét, a jellemzését (minősítését), a dicsé-ret-fenyítési lapjának (szolgálati könyve erre vonatkozó részének) másolatát és - a hivatásos vagy továbbszolgáló katona esetében - az illetményről szóló kimutatást, továbbá a bűnjeleket és a bűnügyi költségek jegyzékét

(3) Az illetékes parancsnok minden bűnügyben már a nyomozás kezdeti szakaszától - köteles vizsgálni, hogy - az általános megelőzés vagy katonai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében - indokolt-e helyszíni tárgyalást tartani; szükség esetén a katonai ügyésznek erre indítványt tesz.

18. §

(1) Ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak és az illetékes parancsnok az elkövetőnek bíróság elé állítását tartja indokoltnak, haladéktalanul intézkedik a hatásköré-be tartozó eljárás lefolytatása iránt, és a katonai ügyésznek a bíróság elé állításra rövid úton indítványt tesz.

(2) A nyomozás befejezését követően a bűnügyi iratokat azonnal, de legkésőbb az ügyész által meghatározott időpontig meg kell küldeni a katonai ügyésznek, és a továbbiakban annak rendelkezései szerint kell eljárni.

19. §

A nyomozás befejezését követően az előzetesen fogva tartott (őrizetbe vett, előzetes letartóztatásban lévő) gyanúsítottal a bűnügy iratainak a katonai ügyészség részére történő megküldésekor az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően a katonai ügyészség székhelyén lévő, erre kijelölt katonai fogdába - kivételesen a katonai ügyész által meghatározott büntetés-végrehajtási intézetbe - kell átkísértetni.

III. Fejezet

A KATONAI ÜGYÉSZ FELÜGYELETI JOGA

20. §

Az illetékes parancsnok, mint nyomozó hatóság a bűncselekmények nyomozásának törvényessége feletti felügyeletet gyakorló katonai ügyész intézkedéseit, valamint a folyamatban levő nyomozás során adott utasításait köteles végrehajtani.

Az eljárás egyes szabályai

21. §

Tiszt őrizetbe vételéről az illetékes katonai ügyészséget késedelem nélkül értesíteni kell.

22. §

(1) Ha az illetékes parancsnok az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését látja szükségesnek, erről haladéktalanul értesíti a katonai ügyészt.

(2) Az illetékes parancsnok az előzetes letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát - a bűnügyi iratokkal együtt - úgy köteles megküldeni a katonai ügyészségnek, hogy azokat legkésőbb 10 nappal az előzetes letartóztatás határidejének lejárta előtt megkapja. Ilyen esetben mellékelni kell a szükségesnek tartott, de el nem végzett nyomozási cselekmények részletes tervét is.

23. §

Az általa elrendelt őrizet foganatosítására az illetékes parancsnok intézkedik mindaddig, amíg a gyanúsítottat a katonai ügyésznek át nem adja.

24. §

(1) Ha az illetékes parancsnok a nyomozást a Be. 127. §-ának (1) bekezdése alapján megtagadja, vagy Be. 139. §-ának (1) bekezdése alapján megszünteti, határozatát -a bűnügyi iratok másolatával - a katonai ügyésznek megküldi. A határozatot egyidejűleg az érdekelteknek is meg kell küldeni.

(2) Ha a nyomozás megtagadása vagy a nyomozás megszüntetése a katonai ügyész hatáskörébe tartozik, az illetékes parancsnok a katonai ügyésznek erre indokolt előterjesztést tesz.

25. §

A nyomozás megszüntetése nem akadálya annak, hogy a nyomozó hatóság ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást lefolytassa (Be. 141. §). Az illetékes parancsnok azonban az eljárás lefolytatását csak a nyomozásnak a Be. 139. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján történt megszüntetése esetén rendelheti el. Ha az eljárás folytatása más okból válik indokolttá, erre a katonai ügyészhez kell javaslatot tenni.

26. §

A parancsnoki nyomozás során felmerülő bűnügyi költség (tanúdíj, szakértő, védő eljárása stb.) megállapítására a Be. 343. §-a az irányadó. Annak kifizetése az illetékes parancsnok alárendeltségébe tartozó pénzügyi szolgálat feladata. A bűnügyi költségeket a költségjegyzéken folyamatosan fel kell jegyezni.

27. §

A nyomozásban részt vevő személyeket - ideértve a jegyzőkönyvvezetőt, valamint azokat a személyeket, akik a bűnügy irataiba az eljárás során hivatalosan betekintettek - titoktartási kötelezettség terheli.

28. §

(1) A nyomozás során ügyelni kell arra, hogy az államtitkot, illetve a szolgálati titkot képező adatok ne váljanak illetéktelen személyek számára hozzáférhetővé.

(2) A gyanúsított és védője a Be. 44. §-a (4) bekezdésében, az 52. §-a (3) bekezdésében és a 142. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosult az eljárás során betekinteni a bűnügy államtitkot vagy szolgálati titkot képező adatokat tartalmazó irataiba is, de azokból feljegyzést nem készíthet.

29. §

(1) Az iratok titokvédelmi minősítése jelölését a nyomozás szakaszában az illetékes parancsnok határozza meg. Annak megváltoztatására - szükség esetén - az eljáró nyomozótiszt javaslatot tesz.

(2) Katonai gyanúsítottként, illetve tanúként való kihallgatásához a titoktartási kötelezettség alóli felmentését nem kell beszerezni.

30. §

(1) Az eljárás során az egyes nyomozási cselekményekről készült iratokat három gépelt példányban, az érdekelteknek kézbesítendő határozatokat pedig ezen felül a szükséges példányszámban kell elkészíteni.

(2) Érdekelt alatt a bejelentőt (feljelentőt), a sértettet, a terheltet, védőjét, illetve azon személyeket kell érteni, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz.

31. §

A parancsnoki nyomozás során a katonai büntetőeljárásban rendszeresített nyomtatványokat kell használni.

32. §

A bűnügyi és a szabálysértési iratok kezelésének ügyviteli szabályait a melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

33. §

(1) Ez a rendelet a közzétételét követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő bűnügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ezzel egyidejűleg "A bűnügyek parancsnoki nyomozásáról" szóló 5/1988. (HK 5.) HM utasítás a hatályát veszti.

Dr. Für Lajos s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 6/1993. (VII. 2.) HM rendelethez

A bűnügyi és a szabálysértési iratok kezelésének szabályai

Az iratok alapnyilvántartásai

1. A Magyar Honvédség az illetékes parancsnok hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozása során keletkezett bűnügyi iratok nyilvántartására a 35-1317, a szabálysértési iratok nyilvántartására a 35-1325 raktári számú "Lajstrom"-ot kell használni. A lajstrom lapszámát úgy kell meghatározni, hogy legalább öt év iratforgalmának nyilvántartására legyen alkalmas.

2. A lajstromokat a katonai szervezet Főnyilvántartó könyvében kell nyilvántartásba venni, és mint a bűnügyi, illetve a szabálysértési iratok iktatókönyveit a Magyar Honvédség Általános Ügyviteli Szabályzata (a továbbiakban: ÁÜSZ) 58. pontja szerint kell vezetni. A lajstromok minősítési jelölése: "Titkos". A hitelesítésre az ÁÜSZ 54. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni. A lajstromokat évenként le kell zárni, és a sorszámozást újra kell kezdeni.

Az iratok készítése és nyilvántartása

3. A bűnügyben, illetve a szabálysértési ügyben készítendő iratok példányszámait az ÁÜSZ 38. §-a határozza meg.

4. A bűnügyek, illetve a szabálysértési ügyek iratait keletkezésük (érkezésük) sorrendjében - bűnügyenként, szabálysértésenként - ügyszámon (a lajstrom sorszámán) kell nyilvántartani. Az iratok minősítésének jelölésére az ÁÜSZ 4. számú mellékletének I/2. pontja rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Az azonos bűnügyben, illetve szabálysértési ügyben érkezett és készített iratokat a lajstrom ügyszámával (sorszámával) ellátott, 34-1201 raktári számú NAPLÓ-ban kell alszámos rendszerben nyilvántartani és a 34-1202 raktári számú ÜGYIRATOK megnevezésű borítóban tárolni. A napló, illetve a borító azonos ügyszámot kap (például 1/1988-Pbü.), és rovataikat értelemszerűen kell kitölteni.

Az iratok nyilvántartási száma

6. A bűnügyek lajstromába bevezetett iratok nyilvántartási számként az ügyszámot (a lajstrom sorszámát), a napló alszámát, az évszámot és a "Pbü." jelölést kapják (például: 16/1/1988-Pbü.).

A szabálysértési ügyek lajstromába bevezetett iratok nyilvántartási számként az ügyszámot (a lajstrom sorszámát), a napló alszámát, az évszámot és a "Pszü." jelölést kapják (például 32/6/1988-Pszü.).

7. A bűnügyek lajstromában - külön ügyszámon - a parancsnoki fegyelmi jogkör gyakorlásával kapcsolatos gyűjtőív, és a katonai igazságügyi szervekkel való levelezések gyűjtőíve nyilvántartható. A parancsnoki fegyelmi ügyek gyűjtőívébe bevezetett iratok nyilvántartási számként az ügyszámot (a lajstrom sorszámát), a gyűjtőív alszámát, az évszámot és a "Pfü." jelölést kapják (például 24/9/1988-Pfü.), míg a levelezések gyűjtőívébe bevezetett iratok nyilvántartási számként az ügyszámot (a lajstrom sorszámát), a gyűjtőív alszámát, az évszámot és a "Pvü." jelölést kapják (például 29/7/1988-Pvü.). Ezeket a gyűjtőíveket évenként le kell zárni.

A nyilvántartás vezetése és lezárása

8. A lajstromokat az igazgatási főtiszt (ahol nincs, ott az elöljáróparancsnok által parancsban kijelölt nyomozótiszt) vezeti. Részére a bűnügyi és a szabálysértési ügyben érkezett iratokat az ügyviteli szerv kézbesítő könyvben adja át. A lajstrom vezetésére kötelezett tiszt az iratot tárgyának megfelelően a melléklet 6. pontja szerinti napló, illetve a 7. pontja szerinti gyűjtőív soron következő alszá-mán nyilvántartásba veszi.

Új büntető-, illetve szabálysértési ügy esetén a katonai szervezet parancsnokának rendelkezése szerint az ügyviteli szerv az ügyszámmal ellátott naplót és borítót átadja az ügy kivizsgálására kijelölt nyomozótisztnek. Az iratok készítéséért, a napló vezetéséért az a nyomozótiszt felelős, akit az ügy kivizsgálásával a parancsnok megbízott.

9. A büntetőeljárás jogerős befejezése, illetve a szabálysértési ügy elbírálása után a nyomozótiszt a naplót lezárja, az iratokat összefűzi, a borítón feltünteti az iratok készítésekor alkalmazandó 3109 irattári tételszámot, a megőrzési határidők évszámait, és azt a katonai szervezet parancsnokával aláíratva, további tárolásra átadja a lajstromot kezelő tisztnek.

10. A lezárt ügyek iratait, valamint a betelt és lezárt lajstromokat a katonai szervezetnél - a parancsnok döntése szerint - 5 évig lehet őrizni, ezt követően további 25 éves megőrzésre le kell adni a HM Központi Irattárba.

11. Az ügyviteli szervnek leadott iratokat és lajstromokat az ÁÜSZ 141. pontjának harmadik bekezdése szerint belső leltárban kell kezelni.