1993. évi LXXXIII. törvény

a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.

2. §[2] A Megállapodás magyar nyelvű fordítása a következő:

MEGÁLLAPODÁS AZ EFTA ÁLLAMOK ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

PREAMBULUM

Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királysága Svéd Királyság, a Svájci Konföderáció (a továbbiakban: EFTA államok) és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország),

Azon szándéktól vezettetve, hogy aktívan részt vegyenek az európai gazdasági integráció folyamatában, és kifejezve készségüket az. e folyamat erősítését szolgáló utak és módok feltárásában való együttműködésben,

Figyelembe véve az EFTA államok és Magyarország által Göteborgban, 1990. június 13-án aláírt Nyilatkozatot,

Az Európai Biztonsági ós Együttműködési Konferencia záródokumentumával, az "Új Európáért" Párizsi Chartával, és különösen az Európai Gazdasági Együttműködéssel foglalkozó Bonni Konferencia záródokumentumában foglalt elvekkel kapcsolatos szilárd elkötelezettségüktől vezettetve,

Ismételten megerősítve elkötelezettségüket a kapcsolataik alapját képező piacgazdasági elvek iránt,

Tekintettel a Jegyzőkönyvre, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és Magyarország Kormánya 1991. június 4-én írt alá Párizsban, és különös tekintettel arra, hogy Magyarország határozottan elkötelezte magát egy jól működő piacgazdasághoz szükséges gazdasági, jogi és intézményi keretek kiépítésének befejezése mellett,

Ismételten megerősítve a jogállamiságon, valamint az emberi és alapvető szabadságjogokon alapuló pluralista demokrácia iránti elkötelezettségüket, és tekintettel az Európa Tanácsban való tagságukra,

Határozottan meggyőződve arról, hogy jelen Megállapodás erősíti egy kibővített és harmonikus európai szabadkereskedelmi övezel megteremtését, s ezzel nagymértékben hozzájárul az európai integrációhoz,

Attól a szándéktól vezettetve, hogy ebből a célból az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek megfelelően fokozatosan kiküszöbölik lényegében egész kereskedelmük útjában álló akadályokat,

Kifejezve azon készségüket, hogy bármilyen releváns tényező fényében megvizsgálják kapcsolataik fejlesztésének és elmélyítésének lehelőségét, azoknak a jelen Megállapodás hatályán kívül eső területekre történő kiterjesztése céljából,

Figyelembe véve, hogy ezen Megállapodás semmilyen rendelkezését nem lehet úgy értelmezni, hogy az felmentést ad a szerződő Felek számára egyéb nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeik alól, különös tekintettel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre,

A fentiek teljesítése céljából az alábbi Megállapodás megkötését határozták el:

1. Cikk

Célok

1. Az EFTA államok és Magyarország fokozatosan, egy legkésőbb 2003. június 30-ával végződő átmeneti időszak alatt, a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban, szabadkereskedelmi övezetet hoznak létre.

2. Ezen, a piacgazdaságok közötti kereskedelmi kapcsolatokon alapuló, Megállapodás céljai a következők:

a) az egymással folytatott kereskedelem bővítése révén az EFTA államok és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok harmonikus fejlődésének előmozdítása és ezáltal az EFTA államokban és Magyarországon a gazdasági tevékenység fejlődésének elősegítése, az élet- és foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a termelékenység és a pénzügyi stabilitás fokozása;

b) a Felek közötti kereskedelemben korrekt versenyfeltételek biztosítása;

c) ily módon, a kereskedelmi korlátok lebontásával, a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez és bővüléséhez való hozzájárulás.

2. Cikk

A megállapodás hatálya

A Megállapodás hatálya az alábbiakra terjed ki:

a) a Harmonizált Áruleírási és Jelölési Rendszer 25.-től 97.-ig terjedő árucsoportjaiba tartozó termékekre, az I. Mellékletben felsorolt termékek kivételével;

b) az A) Jegyzőkönyvben meghatározott termékekre, megfelelőképpen figyelembe véve az e Jegyzőkönyvben rögzített rendelkezéseket;

c) a II. Mellékletben meghatározott halakra és egyéb tengeri eredetű termékekre, megfelelőképpen figyelembe véve az e Mellékletben rögzített rendelkezéseket,

amely termékek valamely EFTA államból vagy Magyarországról származnak.

3. Cikk

Származási szabályok és a vámszervek adminisztratív együttműködése

1. A B) Jegyzőkönyv rögzíti a származási szabályokat és az ezekhez kapcsolódó adminisztratív együttműködés módszereit.

2. A Felek megfelelő intézkedéseket tesznek - beleértve a Vegyesbizottság által történő rendszeres felülvizsgálatokat és az adminisztratív együttműködésre vonatkozó megállapodásokat - annak biztosítására, hogy a 4., 5., 7., 8., 9. és 10. Cikkek és a B) Jegyzőkönyv rendelkezéseit hatékonyan és harmonikusan alkalmazzák, valamint, hogy amennyire lehetséges, csökkentsék a kereskedelemmel kapcsolatos formalitásokat és kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak az e rendelkezések érvényesítés során felmerülő bármely nehézségre.

4. Cikk

Importvámok

1. Az EFTA államok és Magyarország közötti kereskedelemben új importvámot nem lehet bevezetni.

2. Az. importvámokat fokozatosan csökkentik és végül, a következő ütemterv szerint, eltörlik:

a) Jelen Megállapodás hatálybalépésekor az EFTA államok eltörlik a Magyarországról származó termékek importjára kivetett összes vámot, a III. Mellékletben felsorolt termékekre alkalmazottak kivételével, amelyeket az e Mellékletben rögzített rendelkezéseknek megfelelően, fokozatosan bontanak le.

b) (i) Azokat az importvámokat, amelyeket Magyarországon a valamely EFTA államból származó és a IV. Mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak, fokozatosan csökkentik:

A Megállapodás hatálybalépésekor az. alapvám egyharmadára 1994. január 1-jén nullára.

(ii) Azokat az. importvámokat, amelyeket Magyarországon a valamely EFTA államból származó azon termékekre alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek a IV. vagy az V. Mellékletben, fokozatosan csökkentik:

1995. január 1-jén az alapvám kétharmadára

1996. január 1-jén az alapvám egyharmadára

1997. január 1-jén nullára.

(iii) Azokat az importvámokat, amelyeket Magyarországon a valamely EFTA államból származó és az V. Mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak, fokozatosan csökkentik:

1995. január 1-jén az alapvám 90%-ára

1996. január 1-jén az alapvám 75%-ára

1997. január 1-jén az alapvám 60%-ára

1998. január 1-jén az alapvám 45%-ára

1999. január 1-jén az alapvám 30%-ára

2000. január 1-jén az alapvám 15%-ára

2001. január 1-jén nullára.

3. A Vegyesbizottság a fenti ütemtervben rögzítettnél korábbi időpontokat is megállapíthat.

5. Cikk

Alapvámok

1. Valamennyi termék esetében az alapvám, amelyre a jelen Megállapodásban előirányzott, egymást követő vámcsökkentések alkalmazandók, az 1992. február z9-én érvényes legnagyobb kedvezményes elbánás szemű vámtétel.

2. Ha a jelen Megállapodás hatálybalépése után bármilyen általános hatályú vámcsökkentés történik, különösképpen a sokoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguay Fordulójának eredményeként, az így csökkentett vámtételek lépnek az 1. bekezdésben említett alapvámok helyébe, a csökkentések alkalmazásának időpontjától kezdődően.

3. A 4. Cikknek megfelelően kiszámított, csökkenteti vámokat az első tizedesre kerekítve vagy, specifikus vámok esetén, a második tizedesre kerekítve kell alkalmazni.

6. Cikk

Az importvámokkal egyenértékű hatású terhek

1. Magyarország és az EFTA államok közötti kereskedelemben semmilyen új, az importvámokkal egyenértékű hatású terhet nem lehet bevezetni.

2. Valamennyi, az. importvámokkal egyenértékű hatású terhet legkésőbb a jelen Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni, kivéve, ha a VI. Mellékletben eltérő rendelkezés van.

7. Cikk

Fiskális jellegű vámok

1. Az. importvámok tiltására és felszámolására vonatkozó rendelkezések a fiskális jellegű vámokra is alkalmazandók, kivéve, ha a C) Jegyzőkönyvben eltérő rendelkezés van.

2. A Felek belső adóval helyettesíthetik a fiskális jellegű vámokat vagy a vámok fiskális alkotóelemét.

8. Cikk

Exportvámok és azokkal egyenértékű hatású terhek

1. Az EFTA államok és Magyarország közötti kereskedelemben új exportvámot vagy azzal egyenértékű hatású terhet nem lehel bevezetni.

2. Az exportvámokat és az azokkal egyenértékű hatású terheket legkésőbb a jelen Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni, kivéve, ha a VII. Mellékletben eltérő rendelkezés van.

9. Cikk

Mennyiségi importkorlátozások és azokkal egyenértékű hatású intézkedések

1. Az EFTA államok és Magyarország közötti kereskedelemben új mennyiségi importkorlátozást, vagy azzal egyenértékű hatású intézkedést nem lehet bevezetni.

2. Az EFTA államokba történő importra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és az azokkal egyenértékű hatású intézkedéseket legkésőbb a jelen Megállapodás hatálybalépésekor fel kell számolni, kivéve, ha a VIII. Mellékletben eltérő rendelkezés van.

3. A Magyarországra történő importra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és az azokkal egyenértékű hatású intézkedéseket legkésőbb a jelen Megállapodás hatálybalépésekor fel kell számolni, kivéve, ha az A) Jegyzőkönyvben, II., illetve a IX. Mellékletben eltérő rendelkezés van.

4. Jelen Megállapodás hatálybalépésétől kezdődően Magyarország a X. Mellékletben felsorolt termékekre, az ott rögzített feltételek szerinti importplafonokat nyitja.

5. A Vegyesbizottság rendszeresen megvizsgálja a mennyiségi importkorlátozások felszámolása terén lett előrehaladást.

10. Cikk

Mennyiségi exportkorlátozások és azokkal egyenértékű hatású intézkedések

1. Az EFTA államok és Magyarország közötti kereskedelemben új mennyiségi exportkorlátozást vagy azzal egyenértékű hatású intézkedést nem lehet bevezetni.

2. Az EFTA államokban az exportra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és az azokkal egyenértékű hatású intézkedéseket legkésőbb a jelen Megállapodás hatálybalépésekor fel kell számolni, kivéve, ha a XI. Mellékletben eltérő rendelkezés van.

3. Magyarországon az exportra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és az azokkal egyenértékű hatású intézkedéseket legkésőbb a jelen Megállapodás hatálybalépésekor fel kell számolni, kivéve, ha a XII. Mellékletben eltérő rendelkezés van.

11. Cikk

Általános kivételek

Jelen Megállapodás nem zárja ki az exportra, az importra és a tranzitárukra olyan tilalmak vagy korlátozások alkalmazását, amelyek indokoltak

- a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság,

- az emberek, az állatok és a növények életének és egészségének, valamint a környezet védelme,

- a művészi, történelmi és régészeti jellegű nemzeti értékek védelme,

- a szellemi tulajdon védelme, vagy

- az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok

alapján. Ezek a tilalmak vagy korlátozások azonban nem képezhetik önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

12. Cikk

Állami monopóliumok

1. A Felek biztosítják, hogy a D) Jegyzőkönyvben lefektetett rendelkezéseknek megfelelően, úgy alakítanak minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot, hogy az. EFTA államok és Magyarország állampolgárai közölt semmilyen diszkrimináció ne álljon fenn az. áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében.

2. Jelen Cikk rendelkezései minden olyan szervre vonatkoznak, amelyen keresztül a Felek illetékes hatóságai de jure vagy de facto, akár közvetlenül, akár közvetve felügyelik, meghatározzák vagy érzékelhetően befolyásolják az importot vagy exportot a Felek közölt. Ezen rendelkezések hasonlóképpen vonatkoznak az állam állal másokra átruházott monopóliumokra is.

13. Cikk

A tervezett műszaki szabályozásokkal kapcsolatos információs eljárás

1. Az EFTA államok és Magyarország a lehető legkorábbi szakaszban, a XIII. Mellékletben rögzített rendelkezésekkel összhangban, értesítik egymást azon műszaki szabályozás-tervezetekről és - módosítás-tervezetekről, amelyeket ki kívánnak bocsátani.

2. E Cikk és a XIII. Melléklet rendelkezéseit egy évvel a jelen Megállapodás hatálybalépését követően kezdik el alkalmazni.

14. Cikk

A mezőgazdasági termékek kereskedelme

1. A Felek kinyilvánítják készségüket, hogy a mezőgazdasági politikájuk szerint lehetséges mértékben, előmozdítsák a mezőgazdasági termékek kereskedelmének harmonikus fejlődését, és az érintett államok egy megfelelő fórumon rendszeresen megvitassák ezt a kérdést.

2. E cél elérése érdekében az. egyes EFTA államok és Magyarország kétoldalú megállapodást kötöttek a mezőgazdasági termékkereskedelem könnyítését célzó intézkedésekről.

3. A Felek nem alkalmazzák állat-, növényegészségügyi és egészségügyi előírásaikat olyan módon, hogy azok önkényes vagy indokolatlan diszkriminációt jelentenének azon Felek között, ahol ugyanazon feltételek állnak fenn, vagy a közöttük folyó kereskedelem leplezett korlátozását szolgálnák.

15. Cikk

Belső adózás

1. A Felek tartózkodnak minden olyan belső pénzügyi természetű intézkedéstől vagy gyakorlattól, amely közvetlenül vagy közvetett módon diszkriminációt jelent az EFTA államokból származó termékek és a Magyarországról származó hasonló termékek között.

2. A Felek egyikének területére exportált termékek után a belső adók visszatérítése nem haladhatja meg a termékekre kirótt közvetlen vagy közvetett adók összegét.

16. Cikk

Fizetések

1. Valamely EFTA állam és Magyarország közötti árukereskedelemhez kapcsolódó fizetések, és az ilyen fizetéseknek azon Fél területére történő átutalása, ahol a hitelező székhelye található, mindenféle korlátozástól mentes.

2. A Felek tartózkodnak bármiféle devizális vagy adminisztratív korlátozástól az olyan kereskedelmi ügyleteket fedező rövid és középtávú hitelek nyújtásának, visszafizetésének vagy felvételének vonatkozásában, amelyekben rezidens vesz részt.

3. Amíg a magyar valutának a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya VIII. Cikke szerinti teljes konvertibilitása bevezetésre nem kerül, Magyarország fenntartja magának a jogot devizális korlátozások alkalmazására a rövid és középtávú hitelnyújtásra vagy felvételre vonatkozóan, feltéve, hogy e korlátozások alkalmazására a termékek származása tekintetében diszkriminációmentesen kerül sor, illetve, hogy azok nem kizárólag egyes termékekre, vagy termékfajtákra vonatkoznak.

17. Cikk

Közületi beszerzések

1. A Felek a jelen Megállapodás egyik céljának tekintik közületi beszerzési piacaik tényleges liberalizálását.

2. Jelen Megállapodás hatálybalépésétől kezdődően az. EFTA államok a magyar vállalatok számára lehetővé teszik közületi beszerzési piacaikon a szerződés-odaítélési eljárásokon való részvételt, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény égisze alatt létrehozott és az 1987. február 2-i Módosítási Jegyzőkönyvvel módosított 1979. április 12-i Megállapodás a Kormánybeszerzésekről rendelkezései szerint.

3. Magyarország, gazdasága szerkezetátalakítási és fejlődési folyamatainak figyelembevételével, ugyanezen elvek alapján, fokozatosan biztosítja az EFTA államok vállalatai számára a piacrajutási lehetőséget a szerződés odaítélési eljárások tekintetében. Ennek során Magyarország értesíti a Vegyesbizottságot azokról a szervekről vagy ügynökségekről, amelyeket a 2. bekezdésben említett Megállapodáshoz való csatlakozása esetén annak I. Mellékletében felsorolna.

4. Jelen Megállapodás hatálybalépése után a Felek, amint lehet, további lépéseket tesznek a közületi beszerzési szerződésekben való részvételt szabályozó kötelezettségvállalásaik bővítésére, a szabad piacrajutás és áttekinthetőség biztosítása érdekében, valamint azért, hogy ne álljon fenn semmiféle diszkrimináció a Felek potenciális szállítói közölt. Egy, Magyarország javára - fokozatosan csökkenő mértékű - aszimmetriát biztosító szakasz után, a Felek között a jogok és kötelezettségek teljes egyensúlyát legkésőbb az átmeneti időszak végére el kell érni.

5. A 28. és 29. Cikk szerint eljáró Vegyesbizottság foglalkozik e fejlesztés gyakorlati módozataival, többek közölt a fejlesztés hatályával, az. alkalmazandó ütemezéssel és szabályokkal, valamint a közületi beszerzésekről döntő szervek kategóriáival.

6. Az. érinteti Felek törekszenek arra, hogy csatlakozzanak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény égisze alatt létrehozott vonatkozó megállapodásokhoz.

18. Cikk

A szellemi tulajdon védelme

A Felek megadják és biztosítják a szellemi tulajdonjogok megfelelő, hatékony és diszkriminációmentes védelmét. 1997. január 1-jére a szellemi tulajdon védelmének a Felek területén uralkodóhoz, hasonló szintűnek kell lennie. A Feleknek megfelelő, hatékony és diszkriminációmentes intézkedéseket kell hozniuk és foganatosítaniuk az ilyen jogok érvényesítésére a jogsértések, különösképpen a hamisítás és a szerzői jog bitorlása ellen. A konkrét kötelezettségeket a XIV. Melléklet tartalmazza.

19. Cikk

A vállalatokra vonatkozó versenyszabályok

1. A Megállapodás megfelelő működésével, amennyiben érinthetik a valamely EFTA állam és Magyarország közötti kereskedelmei, összeegyeztethetetlenek a következők:

a) minden olyan, vállalatok közötti megállapodás, vállalatok társulásai által hozott döntés és a vállalatok között egyeztetett gyakorlat, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;

b) egy vagy több vállalat által uralkodó helyzettel való visszaélés a Felek területeinek egészén vagy jelentős részén.

2. Az. 1. bekezdés rendelkezései mindenféle vállalkozás tevékenységére vonatkoznak, beleértve az. állami vállalatokat és azokat, amelyek számára valamely Fél különleges vagy kizárólagos jogokat biztosít. Az általános gazdasági érdekel képező szolgáltatások nyújtásával megbízott vagy jövedelemtermelő monopóliumjellegű vállalatok az e Cikkben foglalt szabályok hatálya alá tartoznak, amennyiben e szabályok alkalmazása nem gátolja, de jure vagy de facto, a rájuk bízott konkrét feladatok teljesítését.

3. Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy egy adott gyakorlat összeegyeztethetetlen az 1. és 2. bekezdéssel, az általa szükségesnek tekintett intézkedéseket teheti a kérdéses gyakorlatból eredő súlyos nehézségek kezelésére, a 26. Cikkben rögzített feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

20. Cikk

Állami támogatás

1. A jelen Megállapodásban részt vevő valamely állam által, vagy állami forrásokból bármilyen formában nyújtott támogatás, ami bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítésével torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget összeegyeztethetetlen jelen Megállapodás megfelelő működésével, amennyiben befolyásolhatja a valamely EFTA állam és Magyarország közötti kereskedelmet.

2. Az 1. bekezdéssel ellentétes minden gyakorlatot a XV. Mellékletben ismertetett kritériumok alapján kell értékelni.

3. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából Magyarország a jelen Megállapodás hatálybalépését követő első öt évben magasabb intenzitású támogatást nyújthat annál, mint amit a XV. Mellékletben rögzített kritériumok az EFTA államok számára megengednek.

4. A Felek biztosítják az áttekinthetőséget az állami támogatások terén, többek között azzal, hogy évente jelentést tesznek a Vegyesbizottságnak a nyújtott támogatások teljes összegéről és annak megoszlásáról, valamint azzal, hogy kérésre tájékoztatási adnak a támogatási programokról. Bármely Fél kérésére az érintett másik Fél tájékoztatást ad az állami támogatás egyes konkrét eseteiről is.

5. Ha bármely Fél úgy véli, hogy egy adott gyakorlat összeegyeztethetetlen az 1. bekezdésben foglalt rendelkezésekkel, megfelelő intézkedéseket tehet az ilyen gyakorlat ellen, a 26. Cikkben rögzített feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

6. Ilyen megfelelő intézkedések, ha azokra az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény alkalmazandó, kizárólag az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben meghatározott eljárásokkal és feltételekkel összhangban, valamint a GATT égisze alatt létrehozott egyéb vonatkozó és a Felek között érvényes Megállapodások szerint hozhatók.

7. A Felek információcserét a szakmai és üzleti titok védelme által megkívánt korlátozások figyelembevételével folytatnak.

21. Cikk

Dömping

Ha valamely EFTA állam úgy találja, hogy az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. Cikke szerinti dömping valósul meg a Magyarországgal folytatott kereskedelemben, illetve, ha Magyarország úgy találja, hogy ilyen értelemben vett dömping valósul meg a valamely EFTA állammal folytatott kereskedelemben, az érintett Fél megfelelő intézkedéseket tehet e gyakorlat ellen, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. Cikke alkalmazásáról szóló Megállapodással összhangban és a 26. Cikkben rögzített eljárásoknak megfelelően.

22. Cikk

Rendkívüli intézkedés egy adott termék importjával kapcsolatban

Ha bármely terméket olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak, hogy az

a) az importáló Fél területén a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek hazai termelőinek komoly kárt okoz, vagy ilyen károkozással fenyeget; vagy

b) a gazdaság bármely szektorában komoly zavarokat, vagy olyan nehézségeket okoz, amelyek valamely régió gazdasági helyzetének komoly romlását idézhetik elő, vagy ilyen zavarok, illetve nehézségek okozásával fenyegetnek, az. érinteti Fél megfelelő intézkedéseket tehet a 26. Cikkben rögzített feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

23. Cikk

Szerkezeti átalakítás

1. Magyarország vámemelések formájában olyan korlátozott időtartamú, rendkívüli intézkedéseket hozhat, amelyek eltérnek a 4. Cikkben foglalt rendelkezésektől.

2. Ezek az. intézkedések kizárólag születő iparágakra, illetve szerkezeti átalakítás alatt álló vagy komoly nehézségekkel szembenéző bizonyos szektorokra vonatkozhatnak, különösen, ha ezen nehézségek fontos társadalmi problémákat okoznak.

3. Azok a Magyarországon, az EFTA államokból származó termékekre alkalmazandó importvámok, amelyeket ezekkel az intézkedésekkel vezetnek be, nem haladhatják meg az ad valorem 25%-ot, és az EFTA államokból származó termékekre nézve preferenciális elemet tartalmaznak. Az ezekkel az intézkedésekkel érintett termékek importjának teljes értéke nem haladhatja meg az EFTA államokból származó, a 2. Cikkben meghatározott ipari import 15%-át, annak az utolsó évnek alapján számítva, amelyre nézve statisztikai adatok rendelkezésre állnak.

4. Ezeket az intézkedéseket legfeljebb 5 évig lehet alkalmazni, kivéve, ha a Vegyesbizottság hosszabb időszakhoz járul hozzá. Alkalmazásukat legkésőbb az átmeneti időszak leteltekor meg kell szüntetni.

5. Nem lehet ilyen intézkedést bevezetni valamely termék tekintetében, ha több mint három év eltelt azóta, hogy az adott termékre nézve valamennyi vámot és mennyiségi korlátozást, valamint azokkal egyenértékű hatású terhet és intézkedést felszámoltak.

6. Magyarország tájékoztatja a Vegyesbizottságot azokról a rendkívüli intézkedésekről, amelyeket meghozni szándékozik, és az EFTA államok kérésére ezekről az intézkedésekről és az érintett szektorokról még bevezetésük előtt a Vegyesbizottságban konzultációkat tartanak. Ilyen intézkedések hozatala esetén Magyarország a Vegyesbizottság rendelkezésére bocsátja az e Cikk alapján bevezetett vámok felszámolására vonatkozó menetrendet. Ez a menetrend éves egyenlő ütemezésben írja elő a vámok megszüntetését, megkezdve azt legkésőbb a bevezetés után két év elteltével. A Vegyesbizottság ettől eltérő menetrendet is megállapíthat.

24. Cikk

Reexport és súlyos hiány

Amennyiben a 8. és 10. Cikk rendelkezéseinek betartása

a) olyan, harmadik országba irányuló reexporthoz vezet, amellyel szemben az exportáló Fél az. érintett termékre vonatkozóan mennyiségi korlátozást, exportvámot vagy egyenértékű hatású intézkedéseket, illetve terheket tart fenn; vagy

b) az exportáló Fél számára alapvetően szükséges termék súlyos hiányát eredményezi, vagy azzal fenyeget

és ha a fent említett helyzetek az exportáló Fél számára jelentős nehézségeket idéznek elő, vagy ilyen nehézségek előidézését valószínűsíteni lehet, ez. a Fél megfelelő intézkedéseket hozhat, a 26. Cikkben rögzített feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

25. Cikk

Fizetési mérleg nehézségek

1. Ha valamely EFTA állam vagy Magyarország a fizetési mérlegét illetően nehéz helyzetben van, vagy ennek közvetlen veszélye fenyeget, az EFTA állam, illetve Magyarország az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben meghatározott feltételek szerint, a kereskedelmet korlátozó intézkedéseket hozhat. Ezen intézkedések korlátozott időre szólhatnak és nem mehetnek túl a fizetési mérleg helyzetének rendezéséhez szükséges mértéken. Az EFTA állam, illetve Magyarország haladéktalanul tájékoztatja a jelen Megállapodásban részt vevő többi államot és a Vegyesbizottságot az intézkedések bevezetéséről és, amint lehet, azok megszüntetésének ütemtervéről.

2. A Felek mindazonáltal törekszenek annak elkerülésére, hogy fizetési mérleg okokból korlátozó intézkedéseket alkalmazzanak.

26. Cikk

A védelmi intézkedések alkalmazásának eljárási rendje

1. A jelen Cikkben ismertetett és a védelmi intézkedések alkalmazására vonatkozó eljárás kezdeményezése előtt az. érintett Felek törekszenek arra, hogy bármely nézetkülönbséget közvetlen konzultáció útján oldjanak meg, és erről tájékoztassák a többi Felet.

2. Abban az esetben, ha Magyarország vagy valamely EFTA állam a termékek olyan importját, amely a 22. Cikkben említett helyzet előidézésére képes, olyan adminisztratív eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi folyamatok irányáról való gyors információszolgáltatás, erről tájékoztatja a másik Felet.

3. A 7. bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, valamely, a 4. bekezdés szerinti védelmi intézkedés alkalmazását mérlegelő Fél azonnal értesíti erről a többi Felet és a Vegyesbizottságot, és megadja az összes lényeges információt. A Felek a Vegyesbizottságban haladéktalanul konzultációkat kezdenek megoldás keresése céljából.

4. a) A 19. és 20. Cikket illetően, az. érintett Felek minden szükséges segítséget megadnak a Vegyesbizottságnak az eset megvizsgálásához, és ahol lehetséges, felszámolják a kifogásolt gyakorlatot. Ha a szóban forgó Fél nem szünteti meg a Vegyesbizottság által meghatározott időn belül a kifogásolt gyakorlatot, vagy ha a Vegyesbizottság a beterjesztett kérdésben, a 19. Cikk esetében három hónapon belül, a 20. Cikk cselében 30 munkanapon belül nem képes megállapodásra jutni, az érinteti Fél megfelelő intézkedéseket hozhat a kérdéses gyakorlatból eredő nehézségek kezelésére.

b) A 21., 22. és 24. Cikket illetően, a Vegyesbizottság megvizsgálja a helyzetet, és bármely döntést meghozhat, amely szükséges ahhoz, hogy véget vessenek az. érintett Fél által közölt nehézségeknek. Ha a Vegyesbizottság elé terjesztett kérdésben a beterjesztéstől számított 30 napon belül nem születik ilyen döntés, az érintett Fél a helyzet orvoslásához, szükséges intézkedéseket hozhat.

c) A 31. Cikket illetően, az érintett Fél a konzultáció lefolytatása után vagy az értesítés napjától számított 30 nap elteltével megfelelő intézkedéseket hozhat.

5. A meghozott védelmi intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a többi Felet és a Vegyesbizottságot. Ezen intézkedéseket, mértéküket és időtartamukat illetően, arra kell korlátozni, ami feltétlenül szükséges az alkalmazásukhoz vezető helyzet rendezéséhez és nem haladhatják meg a kérdéses gyakorlat vagy nehézség által okozott kárt. Elsőbbséget kell adni azon intézkedéseknek, amelyek legkevésbé zavarják a Megállapodás működéséi. Valamely EFTA állam tevékenysége vagy mulasztása miatt Magyarország állal hozott intézkedések kizárólag az ezen állammal folyó kereskedelmet érinthetik. Magyarország tevékenysége vagy mulasztása miatt kizárólag az az EFTA állam vagy államok hozhatnak intézkedést, amely, illetve amelyek kereskedelmét az említett tevékenység vagy mulasztás érinti.

6. A hozott védelmi intézkedéseket a Vegyesbizottságon belül rendszeres konzultációk tárgyává kell tenni azzal a céllal, hogy amint lehet, enyhítsék, vagy ha az alapjukul szolgáló feltételek többé már nem állnak fenn, felszámolják azokat.

7. Amennyiben az azonnali cselekvést igénylő rendkívüli körülmények az előzetes vizsgálatot lehetetlenné teszik, az érintett Fél a 21., 22. és 24. Cikket illetően haladéktalanul meghozhatja a helyzet rendezéséhez feltétlenül szükséges óvintézkedéseket. Az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatást kell adni és a Vegyesbizottságban, amint lehet, konzultációkat kell folytatni a Felek között.

27. Cikk

Biztonsági kivételek

Jelen Megállapodásban semmi nem akadályozza meg, hogy valamely Fél bármely, általa szükségesnek ítélt intézkedést meghozzon

a) azzal a céllal, hogy megakadályozza információk feltárását, ha az. alapvető biztonsági érdekeivel ellentétes;

b) alapvető biztonsági érdekeinek védelmére, vagy nemzetközi kötelezettségeinek betartására, illetve nemzeti politikájának érvényesítésére

(i) a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések kereskedelme terén, feltéve, hogy ezen intézkedések nem rontják a verseny feltételeit a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek kereskedelme terén, valamint más áruk, anyagok és szolgáltatások ilyen jellegű kereskedelme terén, amelyek közvetlenül vagy közvetve katonaság ellátását szolgálják, vagy

(ii) a biológiai, vegyi és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök elterjedésének megakadályozása terén, vagy

(iii) háború idején vagy háborúval fenyegető más súlyos nemzetközi feszültség esetén.

28. Cikk

A Vegyesbizottság

1. A jelen Megállapodásban foglaltak megvalósítását az EFTA államok és Magyarország által 1990. június 13-án, Göteborgban aláírt Nyilatkozat értelmében létrehozott Vegyesbizottság felügyeli és irányítja.

2. A Megállapodásban foglaltak megfelelő végrehajtása céljából a Felek információcserét folytatnak, és bármelyik Fél kérésére konzultációkat tartanak a Vegyesbizottságban. A Vegyesbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az EFTA államok és Magyarország közötti kereskedelem útjában álló akadályok további eltávolításának lehetőségét.

3. A Vegyesbizottság a jelen Megállapodásban előírt esetekben határozatokat hozhat. Egyéb kérdésekben a Vegyesbizottság ajánlásokat tehet.

29. Cikk

A Vegyesbizottság eljárási rendje

1. A jelen Megállapodásban foglaltak megfelelő végrehajtása céljából a Vegyesbizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart. Bármely Fél kérheti ülés összehívását.

2. A Vegyesbizottság közös megegyezéssel jár el.

3. Ha bármely Fél képviselője a Vegyesbizottságban alkotmányos követelmények teljesítéséhez kötve fogad el egy határozatot, az - amennyiben abban későbbi időpont nem került meghatározásra - a fenntartás feloldásáról szóló értesítés napján lép hatályba.

4. Eljárási szabályzatát, amely, többek között, tartalmazza az ülések összehívására és az elnök kinevezésére, illetve a kinevezés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket, a Vegyesbizottság fogadja el.

5. A Vegyesbizottság dönthet olyan albizottságok és munkacsoportok létrehozásáról, amelyeket szükségesnek tart feladatai teljesítéséhez.

30. Cikk

Továbbfejlesztési záradék

1. Amennyiben valamely Fél úgy véli, hogy a Felek gazdasági érdekei szempontjából hasznos lenne a Megállapodás által létesített kapcsolatok fejlesztése és mélyítése, azoknak a Megállapodásban nem szereplő területekre történő kiterjesztése által, indoklással ellátott kérését a többi Fél elé kell terjesztenie. A Felek utasíthatják a Vegyesbizottságot e kérés megvizsgálására, valamint arra, hogy amennyiben helyénvaló, ajánlásokat tegyen, különösen a tárgyalások megkezdését illetően.

2. Az 1. bekezdésben említett eljárás eredményeként létrehozott megállapodások a Felek részéről, saját eljárásaiknak megfelelően, megerősítést vagy jóváhagyási igényelnek.

31. Cikk

A kötelezettségek teljesítése

1. A Felek minden általános vagy konkrét intézkedést meghoznak, amely szükséges a Megállapodásból eredő kötelezettségeik teljesítéséhez. Gondoskodnak arról, hogy a Megállapodásban kitűzött célok megvalósuljanak.

2. Ha valamely EFTA állam úgy véli, hogy Magyarország, vagy Magyarország úgy ítéli meg, hogy valamely EFTA állam nem teljesítette a jelen Megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, az érintett Fél megfelelő intézkedéseket tehet, a 26. Cikkben rögzített feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

32. Cikk

Mellékletek és Jegyzőkönyvek

Jelen Megállapodás Mellékletei és Jegyzőkönyvei a Megállapodás szerves részét képezik. A Vegyesbizottság határozhat a Mellékletek, valamint az A) és B) Jegyzőkönyv módosításáról.

33. Cikk

Más megállapodásokkal szabályozott kereskedelmi kapcsolatok

1. Jelen Megállapodás a Megállapodásban részt vevő egyes EFTA államok, egyrészről, és Magyarország, másrészről, közötti kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozik, de nem érinti az egyes EFTA államok közötti kereskedelmi kapcsolatokat, amennyiben a jelen Megállapodás másképp nem rendelkezik.

2. A Finnország és Magyarország közötti, a kereskedelem útjában álló akadályok kölcsönös eltávolításáról 1974. május 2-án aláírt és a későbbiekben módosított Megállapodás (a továbbiakban: "Finn-Magyar Megállapodás") mindaddig érvényben marad, amíg az. általa, a résztvevő Felek számára nyújtott kölcsönös előnyök tartalmát teljes mértékben át nem veszi a jelen Megállapodás. Ekkor a "Finn-Magyar Megállapodás" Finnország és Magyarország közös döntése alapján megszüntetésre kerül. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy a "Finn-Magyar Megállapodás" megszüntetésével semmilyen engedmény ne kerüljön visszavonásra. A többi Felet haladéktalanul értesíteni kell c döntésről, illetve ezen intézkedésekről.

Semmilyen, a "Finn-Magyar Megállapodás" keretében nyújtott engedményt nem lehet visszavonni a jelen Megállapodás hatálybalépésének következményeként. Amennyiben ilyen kockázat merül fel, Finnország és Magyarország haladéktalanul konzultál egymással annak megszüntetéséről.

3. Jelen Megállapodás 8., 10., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 23., 24. és 30. Cikkének rendelkezései is érvényesek - a szükséges változásokkal - a Finnország és Magyarország közötti, a "Finn-Magyar Megállapodás" által szabályozott kereskedelemre.

4. Az e Cikkben foglaltak megvalósítására vonatkozó különleges szabályokat a XVI. Melléklet tartalmazza.

34. Cikk

Vámuniók, szabadkereskedelmi övezetek és határmenti kereskedelem

1. Jelen Megállapodás nem akadályozza meg vámuniók, szabadkereskedelmi övezetek, illetve a határmenti kereskedelemre vonatkozó megállapodások fenntartását vagy létrehozását, amennyiben azok nem gyakorolnak negatív hatást a jelen Megállapodás állal előirányzott kereskedelmi rendszerre és különösképpen a jelen Megállapodás származási szabályokra vonatkozó rendelkezéseire.

2. A Felek, valamelyikük kérésére, konzultációkat tartanak a Vegyesbizottságban, az ilyen vámuniókat vagy szabadkereskedelmi övezeteket létrehozó megállapodásokról.

35. Cikk

Területi alkalmazás - Jelen

Megállapodás a Megállapodásban részt vevő államok területén érvényes.

36. Cikk

Módosítások

Jelen Megállapodás módosításait - a 32. Cikk 3. bekezdésében említettek kivételével, amelyeket a Vegyesbizottság hagy jóvá - a Felek elé kell terjeszteni elfogadásra, és a módosítások akkor lépnek hatályba, ha azokat valamennyi Fél elfogadta. Az elfogadásról szóló okmányokat a Letéteményesnél kell elhelyezni.

37. Cikk

Csatlakozás

1. Az. Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjává váló bármely állam csatlakozhat a jelen Megállapodáshoz, feltéve, hogy a Vegyesbizottság határozatot hoz. a csatlakozás jóváhagyásáról. A csatlakozást, az c határozatban rögzített feltételeknek megfelelően, a jelen Megállapodásban részt vevő érintett államoknak és a csatlakozó államnak kell megtárgyalniuk. A csatlakozási okmányt a Letéteményesnél kell elhelyezni, és a Letéteményes értesíti az összes többi Felet.

2. Valamely csatlakozó állam vonatkozásában a Megállapodás a csatlakozási okmány letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

38. Cikk

Felmondás és hatályvesztés

1. Bármely Fél felmondhatja a jelen Megállapodást, ha erről írásban értesíti a Letéteményest. A felmondás azon időpont után hat hónappal lép hatályba, amikor a Letéteményes megkapta az értesítést.

2. Ha Magyarország mondja fel, a Megállapodás az értesítési időszak végén veszíti hatályát, amennyiben az összes EFTA tagállam mondja fel, a Megállapodás az utolsó értesítési időszak végén veszíti hatályát.

3. Bármely EFTA tagállam, amely felmondja az. Európai Szabadkereskedelmi Társulást létrehozó Konvenciót, c tényből kifolyólag, a felmondás hatálybalépésének napján megszűnik a jelen Megállapodásban részt vevő Félnek lenni.

39. Cikk

Hatálybalépés

1. Jelen Megállapodás 1993. július 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy valamennyi aláíró állam letétbe helyezte megerősítési vagy elfogadási okmányait a Letéteményesnél.

2. Ha a jelen Megállapodás nem lépett hatályba az. 1. bekezdés rendelkezésének megfelelően, és feltéve, hogy Magyarország letétbe helyezte megerősítési vagy elfogadási okmányát, az ilyen okmányaikat letétbe helyezett aláíró államok képviselői 1993. augusztus 1. előtt találkoznak és eldönthetik, hogy ezen államok vonatkozásában mikor lép hatályba a Megállapodás. Ameddig nem születik ilyen döntés, ugyanezen célból találkozót tartanak legkésőbb harminc nappal azután, hogy bármely további aláíró állam letétbe helyezte okmányát.

3. Azon aláíró állam vonatkozásában, amely megerősítési vagy elfogadási okmányát a 2. bekezdésében említett találkozót követően helyezi letétbe, jelen Megállapodás az. okmány letétbe helyezését követő második hónap első napján, de semmiképpen sem a 2. bekezdés szerint meghatározott időpont előtt lép hatályba.

4. Bármely aláíró állam már az aláíráskor kijelentheti, hogy, egy kezdeti szakaszban, ideiglenes jelleggel alkalmazza a Megállapodást, ha az az adott állam vonatkozásában 1993. július 1-jéig nem léphet hatályba, feltéve, hogy Magyarország vonatkozásában a Megállapodás már hatályba lépett.

40. Cikk

A letéteményes

Svédország Kormánya, mint Letéteményes, értesíti a jelen Megállapodást aláírt, vagy ahhoz csatlakozott valamennyi államot a megerősítési, elfogadási vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről, jelen Megállapodás hatálybalépéséről, hatályvesztéséről vagy annak felmondásáról.

A FENTIEK HITELÉÜL alulírott Meghatalmazottak a kellő felhatalmazás birtokában aláírták a jelen Megállapodást.

Készült Genfben, az ezerkilenszázkilencvenharmadik év, március hó, huszonkilencedik napján, egy, angol nyelvű, hiteles példányban, amelyet Svédország Kormányánál helyeznek letétbe. A Letéteményes valamennyi aláíró és csatlakozó államnak átadja a Megállapodás hitelesített másolatát.

Az Osztrák Köztársaság részéről

A Finn Köztársaság részéről

A Liechtensteini Hercegség részéről

A Svéd Királyság részéről

A Magyar Köztársaság részéről

Az Izlandi Köztársaság részéről

A Norvég Királyság részéről

A Svájci Konföderáció részéről

AZ EFTA ÁLLAMOK ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖS NYILATKOZATA A SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK KITERJESZTÉSÉRŐL

Az EFTA államok és Magyarország megállapodnak, hogy feltárják a származási szabályok további kiterjesztésének és javításának lehetőségeit, beleértve a kumulációt is, azzal a céllal, hogy növeljék és támogassák az Európán belüli termelést és kereskedelmet.

Az Osztrák Delegáció részéről

A Finn Delegáció részéről

A Liechtensteini Delegáció részéről

A Svéd Delegáció részéről

A Magyar Delegáció részéről

Az Izlandi Delegáció részéről

A Norvég Delegáció részéről

A Svájci Delegáció részéről

AZ EFTA ÁLLAMOK ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSRA VONATKOZÓ EGYETÉRTÉSEK JEGYZŐKÖNYVE

1. Az EFTA államok és Magyarország elismerik, hogy bizonyos párhuzamosság van az EFTA államok és Magyarország közötti szabadkereskedelmi Megállapodás életbelépésekor érvényes, a vámok, mennyiségi korlátozások, terhek és azokkal egyenértékű hatású intézkedések tekintetében nyújtott engedmények szintje és a Magyarország és az Európai Közösségek közötti Társulási Szerződés szerinti ilyen szintek között. Az EFTA államok és Magyarország továbbá elismerik, hogy ezt a párhuzamosságot alapvetően szükséges fenntartani az egész, átmeneti időszak alatt. A különleges feltételek mellett nyújtott engedmények ilyen párhuzamos alkalmazásának lehetőségét a Vegyesbizottság mérlegeli.

2. A Felek tudomásul vették, hogy az EFTA államok és az Európai Közösségek között az Európai Gazdasági Térről kötött Megállapodás keretében bizonyos iparcikkek kereskedelme útjában álló akadályokat tovább csökkentik, és a szabadkereskedelem kiterjesztésre kerül néhány új termékre. Azon Megállapodás hatálybalépése után e termékek forgalmának a Felek közötti kereskedelemben való liberalizálásának lehetőségét a Vegyesbizottság vizsgálja meg, és dönt a jelen Megállapodás vonatkozó Mellékleteinek megfelelő módosításáról, figyelembe véve az EFTA államok és az Európai Közösségek által különleges feltételek mellett egymásnak nyújtott bármely engedményt. Az EFTA államok kijelentik, hogy készek az árukereskedelem további liberalizálásának a Vegyesbizottságban való megvitatására, ha ilyen liberalizálásra kerül sor az EFTA államok és az Európai Közösségek közötti kapcsolatokban.

3. Az EFTA államok és Magyarország megállapodnak, hogy 1994. január 1-jéig nem alkalmazzák a B) Jegyzőkönyv 23. Cikkének rendelkezéseit. Valamely Fél kérésére konzultációkat kell tartani az e korlátozásból eredő bármely negatív hatást illetően, kielégítő megoldás elérése céljából. E korlátozást, a konzultáció lehetőségét is beleértve, a Vegyesbizottságnak meg kell hosszabbítania, amennyiben nem változik a Magyarország és az Európai Közösségek között alkalmazott jelenlegi gyakorlat.

4. Az EFTA államok és Magyarország megállapodnak abban, hogy szorosan összehangolják erőfeszítéseiket azon személyek képzése terén, akik a B) Jegyzőkönyvben rögzített, a származási bizonyítványok kibocsátására, ellenőrzésére és igazolására vonatkozó egyszerűsített eljárás használatában illetékesek, abból a célból, hogy lehetővé váljon az ilyen eljárás alkalmazására való felhatalmazásuk. Az egyszerűsített eljárás korlátozott mértékben kerül használatra és alkalmazása a származási kérdésekkel és vámügyekkel foglalkozó Albizottság mérlegelésének tárgya lesz.

5. Magyarország értesíti az EFTA államokat a Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és a Szlovák Köztársaság közötti adminisztratív együttműködés kiépítésére tett valamennyi olyan megállapodásról, amely a B) Jegyzőkönyvben foglaltak, és annak módosításai, végrehajtását szolgálják.

6. Valamely EFTA államból magyarországi feldolgozásra exportált (külső bérfeldolgozás) és olt feldolgozott (belső bérfeldolgozás) áruk, illetve a fordított eset, tekintetében a Felek kinyilvánítják készségüket arra, hogy mielőbb tárgyaljanak azon megállapodásokról, amelyek alapján

- az ilyen áruk vámmentesen juthatnak be akár Magyarországra, akár valamely EFTA államba feldolgozás céljából, azzal a feltétellel, hogy később reexportra kerülnek;

- az ilyen feldolgozásból származó termékek teljesen vagy részben vámmentesen, és az importra a vámokkal megegyező hatású terhektől mentesen kerülhetnek akár valamely EFTA államba, akár Magyarországra.

7. A Felek tudomásul vették azt, a Magyarország és az Európai Közösségek közötti Társulási Szerződésben Magyarország részéről tett egyoldalú nyilatkozatot, hogy 1994. január 1-jétől az Európai Közösségekből származó Magyarországra irányuló ipari összimportnak értékben legalább 25%-ára vámmentesség vonatkozik. Amennyiben Magyarország e kötelezettségvállalása teljesítése céljából új termékeket vesz fel a vámmentes árucikkek listájára, azok kiválasztásánál a lehetséges mértékben figyelembe veszi az EFTA államok kereskedelmi érdekeit. A Vegyes-bizottság határoz, jelen Megállapodás vonatkozó Mellékleteinek megfelelő módosítása kérdésében, figyelembe véve a Magyarország és az Európai Közösségek által különleges feltételek mellett egymásnak nyújtott bármely engedményt, amint arra az 1. bekezdés utal.

8. A jelen Megállapodásban részt vevő államok tudomásul vették, hogy Magyarország és az. Európai Közösségek közötti Társulási Szerződés VI. a) Mellékletének megfelelően Magyarország 1995. január 1-jétől 1997. december 31-ig felszámolja az. Európai Közösségekből származó, 1994. december 31-én még ilyen korlátozások hatálya alá tartozó termékek importjára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat, az Európai Közösségekből Magyarországra történő ilyen import, legfrissebb rendelkezésre álló éves statisztikai adatok szerinti, 40%-a vonatkozásában. Amennyiben a Magyarország és az Európai Közösségek közötti Társulási Szerződés VI. a) Mellékletéből termékeket törölnek, Magyarország, a lehetséges mértékben, figyelembe veszi az EFTA államok kereskedelmi érdekeit. A Vegyesbizottság határoz jelen Megállapodás vonatkozó Mellékleteinek megfelelő módosítása kérdésében, figyelembe véve a Magyarország és a Európai Közösségek által különleges feltételek mellett egymásnak nyújtott bármely engedményt, amint arra az 1. bekezdés utal.

9. 1998. január 1-jétől kezdve legkésőbb 2000. december 31-ig Magyarországnak fel kell számolnia a jelen Megállapodás IX. Mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó valamennyi, még érvényben maradt mennyiségi korlátozást.

10. Abban az. esetben, ha bármely, Magyarországra importált texti1- vagy ruházati cikk a Magyarország és az Európai Közösségek közötti tárgyalások eredményeként kvótaszabályozás alá esik, Magyarország kész tárgyalásokat kezdeni e témáról az érdekelt EFTA államokkal.

11. A 7. Cikkel összhangban levő, a C) Jegyzőkönyv I. Táblázatában leírt fiskális jellegű vámok fenntartására vonatkozó izlandi jog az. e Táblázatban meghatározott termékek tekintetében nem vezethet Magyarország számára kevésbé kedvező elbánáshoz, mint amit Izland az Európai Gazdasági Közösségnek megad.

12. Az EFTA államok és Magyarország megállapodnak, hogy a jelen Megállapodás 11. Cikkében hivatkozott környezetvédelmi intézkedések az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XX. Cikke, valamint a GATT égisze alatt létrehozott más vonatkozó, és a Felek között érvényes dokumentumok által megengedett és a Magyarország és az. Európai Közösségek közötti Társulási Szerződés által megengedett mértékben alkalmazhatók.

13. Magyarország kizárólag az IMF-fel kötött megállapodása szerint megengedett mértékben alkalmazhat a 16. Cikk 3. bekezdése értelmében korlátozásokat.

14. A Felek a 17. Cikk alá eső szervek kategóriáinak megállapításakor az Európai Közösségek meghatározásait tekintik irányadónak.

15. A 20. Cikk 3. bekezdésének értelmezése céljából a Felek megállapodnak, hogy a "magasabb intenzitású" kifejezés a XV. Melléklet c) pontjában foglalt intézkedések révén nyújtott támogatás szintjére vonatkozik, és hogy a magyar gazdaság szerkezetátalakításának előmozdítása céljából hozott, a d) pont szerinti, normál körülmények között nem megengedett intézkedések alkalmazását nem tekintik összeegyeztethetetlennek a 20. Cikk 1. bekezdésével, feltéve, hogy az ilyen intézkedések összhangban vannak a Magyarország és az. Európai Közösségek közötti Társulási Szerződésben rögzített, az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal, amelyeket az említett Szerződés 62. Cikke 3. bekezdésében hivatkozott szabályok szerint alkalmaznak.

16. A 20. Cikk 3. bekezdését illetően, a Vegyesbizottság határoz e bekezdés alkalmazásának további ötéves időszakokkal való meghosszabbításáról, feltéve, hogy Magyarország és az EK Társulási Tanácsa hasonló döntést hoz, amint arra a Magyarország és az Európai Közösségek közötti Társulási Szerződés 62. Cikkének 4. a) bekezdése utal.

17. Az EFTA államok és Magyarország megállapodnak, hogy a jelen Megállapodás 20. Cikke 6. bekezdésében foglalt rendelkezéseket ugyanolyan módon és ugyanannyi ideig kell alkalmazni, mint ahogy a Magyarország és az. Európai Közösségek közötti Társulási Szerződés 62. Cikke 6. bekezdésének 2. alpontja szerint alkalmazandókat.

18. Az. EFTA államok és Magyarország megállapodnak, hogy abban az esetben, ha a jelen Megállapodásban részt vevő valamely államból származó valamely textilterméknek a jelen Megállapodásban részt vevő másik Fél területére történő importjára a Magyar Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség között létrejött, a textiltermékek kereskedelméről szóló Európai Egyezményt Kiegészítő Jegyzőkönyv 8. Cikke 2. bekezdésében rögzített feltételek mellett kerül sor, és az olt meghatározottak szerinti kárt okozza, az. EFTA államok, illetve Magyarország az említett Cikkben előirányzott védelmi mechanizmushoz folyamodhatnak, a jelen Megállapodás 26. Cikkében rögzített eljárás szerint.

E Megállapodás szempontjából a megfelelő intézkedések az. alábbiakból állhatnak:

a) a jelen Megállapodás 5. Cikkében hivatkozott alapvám vagy az érvényben levő legnagyobb kedvezményes (MFN) vám közül az. alacsonyabb ideiglenes újrabevezetése egy bizonyos szintet meghaladó importra, amely szint semmiképpen sem lehet alacsonyabb, mint a kérdéses termékből az importáló állam másik államból származó importja szintjének 110%-a azon hónapot megelőző két, illetve amennyiben adatok nem állnak rendelkezésre három hónappal korábban záruló 12 hónapos időszak alatt, amikor a konzultációt kérték; vagy

b) Magyarország részéről mennyiségi korlátozás bevezetése, amelynek mértéke semmiképpen sem lehet alacsonyabb, mint a másik Féltől származó kérdéses termék magyarországi importszintjének 110%-a azon hónapot megelőző két, illetve amennyiben adatok nem állnak rendelkezésre három hónappal korábban záruló 12 hónapos időszak alatt, amikor a konzultációt kérték.

A fent említett védelmi mechanizmus vagy azon alapuló intézkedések semmiképpen sem alkalmazhatók azt követően, hogy a Magyarország és az. Európai Gazdasági Közösség között folyó textilkereskedelemben alkalmazott mennyiségi korlátozások és az azokkal egyenértékű hatású intézkedések felszámolására a Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség közötti említett Jegyzőkönyvben rögzített időszak letelt.

Az. EFTA államok és Magyarország továbbá megállapodnak, hogy semmiképpen nem alkalmaznak nem-vámjellegű korlátozásokat az EFTA államok és Magyarország közötti textilkereskedelemben, a jelen Megállapodás 1. Cikkében hivatkozott átmeneti időszak letelte után.

Bármely Fél kérésére haladéktalanul konzultációkat tartanak a textil- és ruházati cikkek kereskedelméből eredő bármely problémáról.

19. Amennyiben véleménykülönbség van a 23. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott ipari termékek importjának tényleges értékét illetően, az olyan nemzetközi kereskedelmi statisztikák, mint az ENSZ/EGB, GATT és az OECD statisztikái, szolgálnak alapul.

20. Az EFTA államok és Magyarország azon a véleményen vannak, hogy olyan viták esetén, amelyeket nem lehet az. érintett Felek közötti vagy a Vegyesbizottságban tartott konzultációk útján rendezni, választottbírósági eljárást lehet előirányozni. Ezt a lehetőséget, többek között a 19. Cikkre vonatkozóan, tovább vizsgálja a Vegyesbizottság.

21. A Felek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek, különösen annak I. Cikke, Jegyzőkönyvei és Mellékletei, valamint a jelen Megállapodásban részt vevő államok között érvényes kapcsolódó megállapodásoknak megfelelően, a jelen Megállapodás hatálybalépésétől kezdve biztosítják, hogy az importtal és exporttal kapcsolatos valamennyi feltételt, szabályt és formalitást érintő intézkedéseket, beleértve az importengedélyezési eljárásokat is, diszkriminációmentesen alkalmazzák a jelen Megállapodásban részt vevő államok vonatkozásában.

22. A más nemzetközi fórumokon és az Európai Közösségekhez fűződő kapcsolataikban bekövetkező fejleményeket figyelembe véve, és tekintettel az. áruk kereskedelmével szoros kapcsolatban álló területek növekvő fontosságára, az EFTA államok és Magyarország az érintett Felek között a megfelelő fórumon rendszeresen megvitatják, gazdasági kapcsolataiknak az árukereskedelmen kívüli területekre történő kiterjesztése lehetőségeit. A Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást az e téren bekövetkezett fejleményekről, különös tekintettel az Európai Közösségekkel való kapcsolataikra.

Készült Genfben, az ezerkilenszázkilencvenharmadik év, március hó, huszonkilencedik napján, egy, angol nyelvű, hiteles példányban, amelyet Svédország Kormányánál helyeznek letétbe. A Letéteményes valamennyi aláíró és csatlakozó államnak átadja a Megállapodás hitelesített másolatát.

Az Osztrák Köztársaság részéről

A Finn Köztársaság részéről

A Liechtensteini Hercegség részéről

A Svéd Királyság részéről

A Magyar Köztársaság részéről

Az Izlandi Köztársaság részéről

A Norvég Királyság részéről

A Svájci Konföderáció részéről

JEGYZŐKÖNYV, AMELYRŐL A FELEK AZ EFTA ÁLLAMOK ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS ALÁÍRÁSAKOR ÁLLAPODTAK MEG

Az Aláíró Államokat az EFTA államok és a Magyar Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodásban képviselő személyek

ezerkilencszázkilencvenhárom év, március hó, huszonkilencedik napján, a Megállapodás aláírása céljából Genfben találkozván,

azon szándékuktól vezettetve, hogy előkészítsék a Megállapodás hatálybalépését,

egy, a vámügyekkel és származási kérdésekkel foglalkozó Ideiglenes Munkacsoport létrehozásáról állapodtak meg, az alábbiak szerint:

1. Az Ideiglenes Munkacsoport feladatkörébe tartozik az információk kicserélése, a fejlemények áttekintése és a Megállapodást Aláíró Államok segítése:

a) a Megállapodás B) Jegyzőkönyvében lefektetett származási szabályokat és adminisztratív együttműködési módszereket illetően,

b) egyéb, a Megállapodás 3. Cikkének 2. bekezdése szerint meghatározott vámügyi kérdésekben,

c) egyéb, a Megállapodást Aláíró Államok által az Ideiglenes Munkacsoport elé terjesztett, vámügyi és származási kérdésekben.

2. Az Ideiglenes Munkacsoport a Megállapodást Aláíró Államok képviselőiből áll és a szükséges gyakorisággal ülésezik. Összehívására valamely EFTA állam vagy Magyarország képviselőjének kérésére kerül sor.

3. Az. Ideiglenes Munkacsoport ülésein Magyarország és, felváltva, egy EFTA állam képviselője elnököl.

4. Az. Ideiglenes Munkacsoport akkor szűnik meg, amikor a Vegyesbizottság, a Megállapodás szerint, vámügyi és származási kérdésekkel foglalkozó Albizottság felállítása mellett dönt.

Készült Genfben, az ezerkilenszázkilencvenharmadik év, március hó, huszonkilencedik napján.

Az Osztrák Delegáció részéről

A Finn Delegáció részéről

A Liechtensteini Delegáció részéről

A Svéd Delegáció részéről

A Magyar Delegáció részéről

Az Izlandi Delegáció részéről

A Norvég Delegáció részéről

A Svájci Delegáció részéről

[...]

3. § (1) A Megállapodás egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről a Norvég Királyság, az Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság között 1993. október 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazási kap a Kormány, hogy elrendelje a Megállapodás ideiglenes alkalmazását, egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről a Liechtensteini Hercegség, illetve a Svájci Államszövetség között.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, valamint a Svájci Államszövetség vonatkozásában - miután ezek az államok a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges feltételeket teljesítették - a Megállapodás hatálybalépésének napját közzétegye.

4. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Megállapodás továbbfejlesztése érdekében, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival kötendő szerződések útján a Megállapodás egyes, kereskedelmi kedvezményeket érintő részeit - úgymint vámtételek, nem-vámjellegű korlátozások, származási szabályok -, valamint a Megállapodás által érintett termékkört módosítsa, illetőleg kiegészítse, továbbá gondoskodjék a Megállapodás és az azt módosító, kiegészítő szerződések végrehajtásáról.

5. § Ez a törvény 1993. október 1-jén lép hatályba.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke