14/1994. (VI. 28.) BM rendelet

az állam tulajdonában és a Belügyminisztérium kezelésében lévő lakóépületek, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Az elidegenítés általános feltételei

1. §

Az állami tulajdonban és a Belügyminisztérium kezelésében lévő, az ingatlan-nyilvántartásban rendezett lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) - e rendeletben foglalt kivételekkel - a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:

a) a bérlő a lakásra, helyiségre határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkezik, és a bérleti szerződés megkötésétől legalább öt év eltelt; illetve az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli a lakásban legalább öt év óta életvitelszerűen benne lakik;

b) a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől, a vásárlástól vagy a teljes felújítástól számított öt év már eltelt;

c) a lakóépületben lévő lakások és helyiségek több mint ötven százalékát az arra jogosultak megvásárolják.

2. §

(1) A lakás, helyiség elidegenítését a bérbeadó részéről a helyi lakásügyi szerv kezdeményezi.

(2) A helyi lakásügyi szerv a javaslatot a szolgálati út betartásával a területi lakásügyi szerv útján terjeszti fel a Belügyminisztérium központi lakásügyi szervének vezetőjéhez.

(3) A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: közigazgatási államtitkár) - az érintett érdekképviseleti szervek véleményét kikérve - évente 2 alkalommal, március 31-ig, szeptember 30-ig javaslatot tesz a belügyminiszter számára az elidegenítéshez történő hozzájárulásra.

3. §

(1) Nem idegeníthető el a lakóépület, illetőleg a benne lévő lakás vagy helyiség, ha

a) a lakóépület legfeljebb hat lakást foglal magában;

b) az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van, vagy ha annak felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről, bontásáról az illetékes szerv már döntött;

c) a műemléki hatóság műemlékké nyilvánította, és az elidegenítéshez nem járul hozzá;

d) a belügyminiszter el nem idegeníthetővé nyilvánította.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt tilalom alól kivételt képeznek a megszüntetett, feleslegessé vált rendvédelmi, határőrségi objektumokhoz tartozó lakások.

(3) A közigazgatási államtitkár - az érintett érdekképviseleti szervek véleményét kikérve - javaslatot tesz a belügyminiszter számára az el nem idegeníthető lakóépületekre. A belügyminiszter az el nem idegeníthető lakóépületek jegyzékét közzéteszi.

4. §

Az elidegeníthető lakóépületben lévő lakásra az Lt. 49. §-ának (1) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg a bérlőt vagy a bérlő hozzájárulásával annak házastársát, egyenes ági rokonát, örökbe fogadott gyermekét.

5. §

(1) Ha a lakás megvásárlására a 4. § szerinti jogosult elővásárlási jogával nem kíván élni, a lakásügyi szerv a bérlő írásbeli kérelmére, részére a jogos lakásigénye mértékének megfelelő, de legfeljebb a meglévő lakásával azonos szobaszámú másik lakást adhat bérbe, határozatlan időtartamra.

(2) A jogos lakásigény mértéke - az együttlakó személyek számától függően - a következő:

- két személyig: egy-két lakószoba,

- három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba,

- négy személy esetében: kettő-három lakószoba,

- öt személy esetében: két és fél-három és fél lakószoba,

- hat személy esetében: három-négy lakószoba,

- hét személy esetében: három és fél-négy és fél lakószoba,

- nyolc személy esetében: négy-öt lakószoba,

- nyolcnál több személy esetében: legalább négy és fél lakószoba.

(3) Az (1) bekezdés szerinti lakás bérbeadása esetén a bérlőnek a költözés igazolt költségeit a lakásügyi szerv megtéríti.

(4) Ha a bérlő az elővásárlási jogával nem él, és az (1) bekezdés szerinti másik lakást sem kér, az általa lakott lakást az ajánlati kötöttség lejártától számított öt év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(5) Ha a nyugellátásban részesülő bérlő az elővásárlási jogával nem él, lakását lakásbérleti szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

A lakások vételárának megállapítása és megfizetése

6. §

(1) Ha a lakást a 4. § szerinti jogosult vásárolja meg, a vételár az Lt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdései figyelembevételével megállapított üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének az 50%-a.

(2) A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(3) Az üresen, illetőleg a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakást pályázat útján kell eladni. Ennek során a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.

7. §

(1) Ha a lakást a 4. § szerinti jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételár megfizetésére havonkénti egyenlő összegű huszonöt évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(2) Részletfizetés esetén a szerződéses kamat mértéke évi 8%.

8. §

(1) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után 40% árengedmény illeti meg.

(2) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a fennmaradó vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból 40% engedményt kell adni.

(3) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 év eltelte után a vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból részére 20% engedményt kell adni.

9. §

(1) Az üres, illetőleg a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 7-8. §-okban említett kedvezmények nem illetik meg.

(2) A lakások értékesítése során a vevő az őt saját jogán megillető kárpótlási jegyeket fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.

10. §

(1) Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig a Belügyminisztérium javára jelzálogjogot, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(2) Ha a vásárlás árengedménnyel történik, a Belügyminisztérium javára öt évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(3) A Belügyminisztérium javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a lakás és helyiség tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék, és annak járulékai egyidejű kiegyenlítése mellett lehet.

(4) Ha a vevő árengedményben részesült és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított öt éven belül visszterhesen átruházza, köteles az engedményt egy összegben megfizetni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a vevő a lakását másik lakástulajdon szerzése érdekében idegeníti el.

(5) A (3)-(4) bekezdésekben említett esetekben az ingatlan-nyilvántartásból a jelzálogjogot, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalmat töröltetni kell.

11. §

(1) A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst új, legalább 30, és legfeljebb 90 napos teljesítési határidő kitűzésével, írásban kell felszólítani a kötelezettsége teljesítésére. Ha az adós a felszólításra sem teljesít, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megtérítése egy összegben esedékessé válik.

(2) Az adós késedelme esetén a tartozása teljes összege után köteles a Ptk. 301. §-ának (2) bekezdése szerinti törvényes kamatot megfizetni.

A lakások értékesítésének előkészítése

12. §

(1) A 2. § (3) bekezdésében említett hozzájárulást követően az elidegenítési eljárás lebonyolítására a helyi lakásügyi szerv intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel vagy magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott).

(2) A megbízottat nyilvános pályázat útján kell kiválasztani. A belügyi szervvel közszolgálati, közalkalmazotti, illetőleg hivatásos szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszonyban) álló személy a pályázaton nem vehet részt.

(3) A teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület (a hozzátartozó földterület, a benne lévő lakások, helyiségek) műszaki felmérését és annak dokumentálását, helyi forgalmi értékének és vételárának megállapítását, a telek- és közműrendezést, a társasházzá történő alakítást, a lakások értékesítését.

13. §

(1) A vásárlási feltételek meglétét a helyi lakásügyi szerv által a jogosult részére kiállított igazolás tanúsítja.

(2) A társasház alapító okiratát az Lt. 51. §-ában foglaltakra figyelemmel kell előkészíteni.

(3) A megbízott köteles a társasház alapító okiratát, továbbá az általa megállapított vételárat egyeztetni a helyi lakásügyi szerv vezetőjével.

14. §

(1) A jogosult az adásvételi ajánlat kézhezvételét követő 90 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy az ajánlatot elfogadja-e.

(2) Ha a jogosult az ajánlatot elfogadja, akkor vele adásvételi szerződést kell kötni.

(3) Ha a jogosult az előírt határidőben az ajánlatot nem fogadja el, illetőleg a szerződést nem köti meg, a lakás harmadik személy részére az 5. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével idegeníthető el.

A pályázat útján történő elidegenítés feltételei

15. §

(1) Az elidegeníthető üres, illetőleg lakott lakást a helyi lakásügyi szerv vagy megbízottja, a sajtóban és a helyben szokásos módon közzétett felhívás útján, 30 napos jelentkezési határidővel és a pályázati feltételek ismertetésével meghirdeti.

(2) A pályázatra természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok egyaránt jelentkezhetnek.

(3) Ha a pályázatra a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló pályázó jelentkezik, akkor más pályázóval szemben elsőbbséget élvez.

(4) A (3) bekezdésben említett több pályázó, illetve ennek hiányában más pályázók közül a lakást annak kell elidegeníteni, aki a helyi forgalmi értékhez képest a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.

16. §

(1) A pályázatot három tagú bizottság bírálja el. Tagjait a helyi lakásügyi szerv vezetője jelöli ki úgy, hogy a bizottságban a helyi érdekképviseleti szerv 1 fővel képviselteti magát.

(2) A pályázati határidő lejártát követően öt napon belül a bizottság az ajánlatokat nyilvánosan bontja fel.

(3) A pályázat eredményét a helyi lakásügyi szerv köteles nyilvánosan kihirdetni, a pályázókkal külön-külön írásban közölni, a megbízott részére megküldeni, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozni.

A lakások birtokba adása

17. §

(1) A helyi lakásügyi szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül adja a lakást a vevő birtokába.

(2) Az (1) bekezdés szerinti birtokba adással megszűnik a bérleti jogviszony, és megszűnnek az ebből eredő jogok és kötelezettségek.

(3) Ha a társasházi közösség alakuló közgyűlésének időpontja az (1) bekezdéstől eltér, a helyi lakásügyi szerv kezelői kötelezettsége a társasház megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamra cső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő 60 napon belül köteles a társasházi közösséggel írásban elszámolni.

18. §

Az értékesítéssel megbízott az alapító okirat és az adásvételi szerződés alapján bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba

a) a vevőnek a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát;

b) kérelemre a haszonélvezeti jogot, ha a lakást a bérlő egyenes ági rokona, örökbe fogadott gyermeke vásárolja meg;

c) a Belügyminisztérium javára a jelzálogjogot, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalmat.

A házfelügyelői, illetve gondnoki lakás elidegenítése

19. §

(1) Ha az elidegeníthető lakóépületben munkakörhöz kötött házfelügyelői lakás van, a lakóépület elidegenítésére akkor kerülhet sor, ha a helyi lakásügyi szerv, a leendő társasház-tulajdonosok és a házfelügyelő a lakást és a házfelügyelőt érintő kérdésekben előzetesen írásban megegyeztek.

(2) A társasházi alapító okiratban a munkakörhöz kötött házfelügyelői lakást

a) külön tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra nem tartanak igényt;

b) társasházi közös tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra igényt tartanak.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak cselén a házfelügyelő közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak esetén a házfelügyelő számára

a) az általa lakott lakás megvásárlását a bérlőre irányadó feltételek szerint lehetővé kell tenni;

b) lakásvásárlási szándékának hiányában az Lt. 26. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti cserelakást kell bérbe adni, és az így megüresedő lakását értékesíteni kell.

(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelő személyét nem fogadják el, vagy a házfelügyelő nem kíván munkaszerződést kötni a társasházi közösséggel, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezés az irányadó.

20. §

A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára

a) a házfelügyelővel lakottan történő eladás esetén a 6. § (1) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott összeg;

b) üresen történő eladás esetén az üres, beköltözhető forgalmi értéknek megfelelő összeg, amely vételárat a társasház-tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni.

21. §

(1) Ha az elidegeníthető lakást az Lt. hatálybalépését megelőzően lakás-használatbavételi díj fizetési kötelezettséggel utalták ki a bérlő részére, és a bérlő a lakás-használatbavételi díj megfizetésére halasztást, részletfizetési kedvezményt, szociálpolitikai kedvezmény-megelőlegezést kapott, a fizetési kötelezettségének a lakás megvásárlása után is köteles eleget tenni.

(2) A lakás-használatbavételi díjtartozás összegét a vételár-megállapítás során nem lehet figyelembe venni.

22. §

Az a bérlő, aki lakásbérleti szerződését közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében azért szüntette meg, hogy lakásigényét lakásépítés vagy - vásárlás útján oldja meg, és bérlőként továbbra is a lakásban marad, ez idő alatt a lakást nem veheti meg.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

23. §

A helyiségek elidegenítésekor a rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

24. §

(1) Ha a helyiséget a helyiség bérlője vásárolja meg, a vételár az üres, beköltözhető forgalmi értéket nem haladhatja meg.

(2) Az üres állapotban értékesítésre kerülő helyiség vételára az üres, beköltözhető forgalmi érték, ha azonban a pályázat során az meghaladó összegű ajánlat érkezik, a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.

25. §

(1) Ha a gépkocsitároló céljára szolgáló helyiséget annak bérlője vásárolja meg, a vételár 30%-át köteles egy összegben megfizetni. A fennmaradó részt legfeljebb 5 éven át havi részletekben fizeti meg.

(2) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy 30%-ot meghaladó fizetési teljesít, a vételár, illetve a többletfizetés összege után 20% árengedmény illeti meg.

(3) Részletfizetés esetén a vételárhátralékot a részletfizetés napjától számítottan évi 10%-os kamattal terhelten kell megfizetni.

(4) Az egyéb célra szolgáló helyiség, valamint az üres gépkocsitároló elidegenítése esetén, a vevőt az (1)-(3) bekezdésben megállapított kedvezmények nem illetik meg, az üres, beköltözhető forgalmi értéken vásárolhatja meg.

A lakó- és vegyes célra szolgáló épületek tetőterének beépítési és lakóterület növelését szolgáló építési (a továbbiakban: ráépítés) lehetőségeiről

26. §

(1) A helyi lakásügyi szervek címjegyzéket készítenek a ráépítést szolgáló épületeikről, amelynek tartalmaznia kell az előreláthatólag öt éven belül felújításra kerülő épületek felújításával együtt, illetve az épületek felújításától függetlenül elvégezhető ráépítési lehetőségeket.

(2) A helyi lakásügyi szerv előzetesen beszerzi az egyes lakóingatlanok bérlőitől a ráépítéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat, és elvégzi a beépíthetőséghez szükséges műszaki vizsgálatokat.

(3) Ha az épülethez tartozó földrészlet a helyben szokásos telekméretet - a ráépítést is figyelembe véve - meghaladja, és abból új telkek alakíthatók ki, a helyi lakásügyi szerv gondoskodik a telek - előírásoknak megfelelő - műszaki és ingatlan-nyilvántartási megosztásáról.

27. §

(1) A helyi lakásügyi szerv a ráépítésre szolgáló épületeinek címjegyzékét jóváhagyásra felterjeszti a területi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének.

(2) A területi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének jóváhagyása birtokában a helyi lakásügyi szerv pályázatot ír ki, amelyet a helyileg szokásos módon ismertet a dolgozói előtt.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a lakóépület megjelölését, a hozzá tartozó telek nagyságát,

b) az épület főbb műszaki adatait, a meglévő lakások adatait,

c) a létesíthető lakások számát és nagyságát,

d) A ráépítéssel összefüggésben felmerülő felújítási munkák megnevezését, idejét, várható költségét,

e) egyéb feltételeket,

továbbá azt, hogy a ráépítő a társasházakról szóló rendelkezéseknek megfelelően tulajdonjogot szerez.

28. §

(1) A pályázatra a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy jelentkezhet, aki vállalja, hogy

a) a belügyi szolgálati lakását külön térítés nélkül a helyi lakásügyi szerv rendelkezésére bocsátja;

b) vagy a tulajdonában álló per-, teher- és igénymentes lakását a Belügyminisztériumnak megvételre felajánlja, és a megépítendő lakása elfogadott költségvetésében szereplő bekerülési költség 20%-át a Belügyminisztérium részére egy összegben megfizeti;

c) vagy, aki az önkormányzati tulajdonú és rendelkezésű bérlakása kiürítését vállalja, és az általa megépítendő lakás elfogadott költségvetésében szereplő bekerülési költség 20%-át a Belügyminisztérium részére megfizeti;

d) vagy, aki önálló lakással nem rendelkezik, és az általa megépítendő lakás elfogadott költségvetésében szereplő bekerülési költség 20%-át a Belügyminisztérium részére megfizeti.

(2) Mentesül a fizetési kötelezettség alól az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelentkező, ha a Belügyminisztérium és az illetékes önkormányzat megállapodása alapján a Belügyminisztérium megkapja a lakás térítésmentes többszöri bérlőkiválasztási jogát.

(3) A tetőtér-beépítésre az (1) bekezdés a) pontja szerinti jelentkezőt fizetési kötelezettség terheli, ha a tetőtér beépítendő területe meghaladja a leadott lakása alapterületének kétszeresét. A térítés a többletterület m2-ének és a felépítendő lakás elfogadott költségvetése 0,1%-ának szorzatával kiszámított összeg.

(4) Az építtető a fizetési kötelezettségének a tetőtér-beépítést, ráépítést biztosító megállapodás megkötésével egy időben egy összegben köteles eleget tenni.

29. §

A ráépítésre pályázó és a feltételeknek megfelelő belügyi dolgozók között a következők szerint kell rangsorolni:

a) az építési lehetőséget elsősorban az e célra kijelölt épületben lakó bérlő részére kell biztosítani, több ilyen jelentkező esetén elsőbbséget élvez az a bérlő, aki a szobaszám, alapterület, komfortfokozat szempontjából kedvezőbb feltételekkel rendelkező lakást ajánl fel;

b) az a) pont szerinti jelentkező hiányában annak a pályázatát kell elfogadni, aki szobaszám, alapterület, komfortfokozat szempontjából kedvezőbb adottságú szolgálati lakást bocsát a Belügyminisztérium rendelkezésére;

c) az a)-b) pontok szerinti jelentkezők hiányában bírálható el a saját tulajdonú lakással rendelkező dolgozó pályázata (ez esetben is az előző pontok szerinti kedvezőbb adottságú lakást eladók élveznek előnyt);

d) az a)-c) pontok szerinti jelentkezéseket követően vizsgálhatók csak az egyéb pályázatok.

30. §

(1) A ráépítési lehetőséget elnyert belügyi dolgozó és a vele egy háztartásban élő családtagjai (házastársa, gyermeke, egyenes ágbeli rokona) közös, írásbeli kérelmére a helyi lakásügyi szerv hozzájárul az építési jogosultságok családtagokkal történő megosztásához, ha azok külön nyilatkozatban vállalják a jelen fejezetben foglalt kötelezettségeket és korlátozásokat.

(2) A családtagok kizárólag a belügyi dolgozóval együttesen szerezhetik meg a ráépítési, beépítési jogosultságokat.

(3) A ráépítő(k) a tetőtérre beépítési jogosultságot és egyben kötelezettséget szerez(nek), a felépült lakás(ok)ra - a használatbavételi engedély kiadását követően - a társasház alapító okiratával szerzi(k) meg a lakás(ok) külön tulajdonjogát, és az egyéb épületrészekből, valamint a telekből az őt(őket) megillető tulajdoni hányadát.

(4) A megépült lakás(ok)ra - a használatbavételi engedély kiadását követően - a Belügyminisztérium részére a helyi lakásügyi szerv elővásárlási jogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba.

31. §

(1) A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti építtetővel az építkezés befejezéséig, de legfeljebb három évig köthető lakásbérleti szerződés a Belügyminisztérium rendelkezésére bocsátott lakásra.

(2) Ha a 28. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pályázó lakását a lakásügyi szerv megvásárolja, az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg, az építtetővel az építkezés befejezéséig, de legfeljebb három évre lakásbérleti szerződés köthető a Belügyminisztérium által megvásárolt lakásra. Ezen időtartamot a lakásügyi szerv az építtető írásbeli kérelmére, egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

32. §

(1) Az építtető a beépítési lehetőség biztosításáról szóló megállapodás megkötésétől, de legkésőbb a jogerős építési engedély kézhezvételétől számítolt egy éven belül köteles megkezdeni az építkezést. Ezen időtartamot a lakásügyi szerv az építtető írásbeli kérelmére rendkívül indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén a Belügyminisztérium a ráépítésre vonatkozó megállapodástól elállhat.

33. §

(1) Az építtető a ráépítéshez igényelhet munkáltatói támogatást.

(2) A lakásügyi szerv a tetőtér-beépítésre kijelölt lakóingatlan tetőszerkezetének műszaki állapotát felmérve megállapítja a tetőszerkezet-felújítás szükségességének mértékét és költségét, és az eredeti tetőrekonstrukció költségét finanszírozza.

(3) A lakásügyi szerv a beépítéssel egyidejűleg folyamatosan végzi a társasházzá alakításból eredő feladatokat, és elkészíti a társasház alapító okiratát.

Az elidegenítésre vonatkozó egyéb rendelkezések

34. §

(1) A Belügyminisztériumnak az elidegenítésből és ráépítésből származó bevételét a lakóépületei felújítására, korszerűsítésére, lakásépítésre, lakáscélú támogatásra kell felhasználnia.

(2) A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni

a) az épület elidegenítésére való előkészítésének, b) a földrészlet megosztásának,

c) a társasházzá történő alakításának,

d) forgalmi érték megállapításának,

e) az elidegenítés lebonyolításának a költségeit.

35. §

(1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából a Belügyminisztérium központi, területi, helyi lakásügyi szerveinek felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza.

Dr. Kónya Imre s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 14/1994. (VI. 28.) BM rendelethez

A Belügyminisztérium lakásügyi szervei

1. A Belügyminisztérium központi lakásügyi szerve: BM Műszaki Főosztály.

2. A Belügyminisztérium területi lakásügyi szervei:

- az Országos Rendőr-főkapitányság GIF Gazdasági Főosztálya,

- a Határőrség Országos Parancsnoksága,

- a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, az irányításuk alá tartozó lakásügyi szervek vonatkozásában,

- a BM Műszaki Főosztálya, a BM Központi Gazdasági Főigazgatság, a Határőrség Országos Parancsnoksága, az ORFK GIF Gazdasági Főosztálya, Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság lakásügyi szervei vonatkozásában.

3. A Belügyminisztérium helyi lakásügyi szervei:

- ORFK,

- Budapesti Rendőr-főkapitányság,

- megyei rendőr-főkapitányságok,

- Készenléti Rendőrség,[1]

- rendőri zászlóalj,

- határőr-igazgatóságok, határőr-kiképző és továbbképző intézet,

- megyei tűz- és polgári védelmi parancsnokságok állományuk vonatkozásában.

- a BM Központi Gazdasági Főigazgatóság, a Belügyminisztérium hivatali szervezeti, a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek vonatkozásában,

- a BM Határőrség Országos Parancsnoksága a saját állománya, továbbá a fővárosi határőr szervek és a felsőoktatási intézmények határőr-tanszékei vonatkozásában,

- a BM Tűz- és Polgári Védelmi Parancsnokság a saját állománya, a BM Tűz- és Polgári Védelmi Fővárosi Parancsnokság, valamint a Tűz- és Polgári Védelmi Oktatási Intézet állománya vonatkozásában.