35/1994. (VI. 28.) FM rendelet

az állami tulajdonú apaállat és szaporítóanyag-ellátás módjáról, feltételeiről, valamint költséghozzájárulásáról

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtására, a Tv. 49. §-a (1) bekezdésének a)/5. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1] A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: tenyésztési hatóság) a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által évente meghatározott támogatásból olyan állami tulajdonú apaállatot (a továbbiakban: apaállat), valamint szaporítóanyagot szerez be és helyez ki köztenyésztésre, amely megfelel apaállatok esetében a Tv. 3. § 1. pontjában, 4. és 5. §-ában, valamint 9. § (3) bekezdésében, szaporítóanyagok esetében a Tv. 34. és 35. §-ában foglaltaknak, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

2. § A kihelyezésre kerülő apaállat, illetőleg szaporítóanyag fajára, fajtájára és minőségére vonatkozó támogatás feltételeit a minisztérium határozza meg.

3. §[2] A tenyésztési hatóságnak - az 1. és 2. §-ban meghatározott feltételek ismeretében - javaslatot kell kérnie az elismert tenyésztő szervezetektől az apaállat, illetve szaporítóanyag felvásárlására és kihelyezésére.

4. § A tenyésztési hatóság köztenyésztés céljára akkor vásárolhat fel apaállatot, ha elismert tenyésztő szervezet szerződésben vállalja[3]

a)[4] a tenyésztési hatóság előírásai szerint megfelelő állattartóhely biztosítását és a szakszerű használatot;

b) a kihelyezés és esetleges áthelyezés lebonyolítását;

c) az apaállatok nyilvántartásához szükséges adatszolgáltatást;

d) a felülvizsgálattal, selejtezéssel és elhullással együtt járó tevékenységeket és jelentési kötelezettséget.

5. § Szaporítóanyag csak mesterséges termékenyítő állomásról vagy importból helyezhető ki, ha a mesterséges termékenyítő állomás vállalja

a) a szaporítóanyagoknak az elismert tenyésztő szervezetekkel egyeztetett helyre juttatását és célpárosításhoz való felhasználását, valamint

b) a szaporítóanyag nyilvántartásával járó feladatokat.

6. §[5] Az állami tulajdonú apaállatokról és szaporítóanyagokról a tenyésztési hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartáshoz szükséges adatokat az elismert tenyésztő szervezet, illetve az engedélyezett mesterséges termékenyítő állomás szolgáltatja a 4. § c) pontja és az 5. § b) pontja alapján. Az adatszolgáltatás módját és rendjét a tenyésztési hatóság szerződésben állapítja meg.

7. § (1) Az apaállatokat a 4. § szerinti tenyésztő szervezetnek évente felül kell vizsgálni.

(2) A felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

a) az apaállat nyilvántartási számát és azonosító jelét;

b) az apaállat tenyésztési és állategészségügyi állapotát;

c) a tartás körülményeit;

d) a használat megfelelőségét;

e) a termékenyítések számát.

(3)[6] A felülvizsgálatokról jelentést kell készíteni, amely tartalmazza a felvett jegyzőkönyvet, az apaállat további használatára vonatkozó véleményt és javaslatot. A jelentést a tenyésztési hatóság részére tizenöt napon belül meg kell küldeni.

8. § (1)[7] Az apaállat áthelyezéséről, illetve selejtezéséről a tenyésztési hatóság dönt.

(2) Az apaállat selejtezésére a tenyésztő szervezet is javaslatot tehet. A javaslatnak tartalmaznia kell

a) az apaállat nyilvántartási számát, azonosító jelét és tartási helyét;

b) a selejtezés okát, állategészségügyi ok esetén a hatósági állatorvos igazolását;

c) az apaállat nyilvántartási értékét.

(3)[8] A selejtezés a tenyésztési hatóság döntését követően végezhető el.

(4)[9] A selejt apaállatot a tenyésztési hatóság előírásai szerint kell hasznosítani.

(5) A selejtezett apaállatokat a 6. § szerinti nyilvántartásból törölni kell.

9. §[10] A szaporítóanyagok selejtezéséről a mesterséges termékenyítő állomás javaslata alapján a tenyésztési hatóság dönt. A szaporítóanyagot megsemmisítéssel kell kiselejtezni.

10. §[11] A selejtezésből származó bevételt a tenyésztési hatóság köteles az apaállat gazdálkodás céljára fordítani.

11. § (1) Az állat tartójának az apaállat elhullását, illetve kényszervágását - nyolc napon belül - a tenyésztési hatóságnak írásban jelenteni kell. A jelentés tartalmazza az apaállat[12]

a) azonosító jelét és nyilvántartási számát;

b) nyilvántartási értékét;

c) tartási helyét, a gondozásért felelős személy megnevezését;

d) az elhullás, illetve a kényszervágás okát, melynek bizonyítására az illetékes hatósági állatorvos igazolása szolgál, a kötelezően elkészítendő - díjmentes - kórboncolási jegyzőkönyvvel együtt.

(2) Az elhullott apaállatot a nyilvántartásból törölni kell.

12. § (1) A tartási helyükre kihelyezett apaállatok szállításával, tartásával, előírt vagy szükséges állategészségügyi vizsgálatával, kezelésével, állategészségügyi selejtezési ok esetén a selejtezésével, illetve elhullásával kapcsolatban felmerült költségeket az viseli, akihez az apaállatot használatra kihelyezték.

(2) Az apaállatokért - a védett őshonos fajták kivételével - a Tv. 10. §-ának (3) bekezdése alapján fizetendő díjat a tenyésztési hatósággal évente megkötött szerződésben kell megállapítani a következők figyelembevételével:[13]

a) nyilvántartási érték;

b) a tenyésztők részéről jelentkező igény;

c) a várható hasznos élettartam;

d) a tartási, gondozási, valamint az (1) bekezdésben írt költségek;

e) a fedeztetési díjak mértéke.

(3)[14] A (2) bekezdés alapján fizetendő díj a tenyésztési hatóság saját bevételének minősül, amelyet apaállat gazdálkodás céljára kell fordítani.

13. § Ez a rendelet 1994. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az apaállat gazdálkodásról szóló 35/1982. (XII. 30.) MÉM rendelet, valamint az azt módosító 6/1984. (IX. 6.) MÉM és 15/1991. (VII. 18.) FM rendelet, továbbá az apaállattartási szabályzatról kiadott 9002/1982. (MÉM. É. 24.) MÉM közlemény hatályát veszti.

Dr. Szabó János s. k.,

földművelésügyi miniszter