60/1994. (XI. 8.) FM rendelet

a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Igazságügyi Felülvéleményező Bizottsága, valamint az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság működéséről[1]

Az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügy-miniszterrel egyetértésben - a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Igazságügyi Felülvéleményező Bizottsága (a továbbiakban: Felülvéleményező Bizottság), valamint az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság (a továbbiakban: Szakértői Bizottság, a Felülvéleményező Bizottság és a Szakértői Bizottság együtt: Bizottság) működését a következők szerint szabályozom:[2]

I.

Általános szabályok

1. § (1) A Bizottság feladata, hogy a bíróság, az ügyészség vagy államigazgatási szerv megkeresése alapján az igazságügyi állatorvosi és állategészségügyi, valamint mezőgazdasági szakértői véleményeket felülbírálja, és annak eredményéről részletes szakvéleményt készítsen.

(2) A Bizottság tagjai közül - szakágak szerint - albizottságot hozhat létre.

(3) A Bizottság - az albizottságok és a tagok szakmai javaslata alapján - ajánlásokat ad az állatorvosi, állategészségügyi, valamint mezőgazdasági szakértői tevékenység ellátásához, a szakértők egységes gyakorlatának kialakításához.

(4) A Bizottság az ajánlásait a szaksajtóban közzéteszi, amely az egyetemi hallgatók oktatásában és a szakemberek továbbképzésében is felhasználható.

2. § A Bizottság elnökét és tagjait a földművelésügyi miniszter - az igazságügyi miniszterrel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a Legfőbb Ügyésszel egyetértésben - három év időtartamra nevezi ki.

3. § (1) A Bizottság elnöke és a bizottsági tagok működésük megkezdése előtt - külön jogszabályban meghatározott módon - szakértői esküt tesznek. Az esküt a földművelésügyi miniszter és az igazságügy-miniszter megbízottja jelenlétében kell letenni.

(2) A Bizottság elnökének és jegyzőjének feladatait az akadályoztatásuk esetére az elnök által kijelölt albizottsági elnök, illetve bizottsági tag látja el.

4. § (1) A Bizottság, illetve az albizottság az ügyek számához és terjedelméhez mérten tartja üléseit.

(2) A bizottsági, albizottsági ülés előkészítéséért és vezetéséért, valamint a Bizottság ügyviteléért és pénzügyeinek intézéséért a Bizottság elnöke felelős.

5. § A Bizottságnak, illetőleg az albizottságnak az adott üggyel kapcsolatos munkájában nem vehet részt az, aki az ügyben a bírósági eljárás szabályai szerint szakértőként sem járhatna el, továbbá az, aki az ügyben már szakvéleményt adott.

6. § (1) A Bizottság (albizottság) ülésére - ha az ügy olyan szakágazatot érint, mely a Bizottság tagjai részéről nincs képviselve, illetőleg szükség esetén - az ügy szakmai jellegének megfelelő felkészültségű külső szakértő is meghívható. A külső szakértő tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt az adott ügy szakmai vitájában, és a szakvélemény elkészítésében. A szakvéleményben ki kell térni a külső szakember bevonásának tényére, és a tőle származó ténymegállapításokra.

(2) A külső szakértő meghívásáról a Bizottság, illetve az albizottság elnöke intézkedik.

(3) Az ülésen minden jelenlévő Bizottsági, albizottsági tag véleményt nyilváníthat - és írásban, vagy a jegyzőkönyvben rögzítetten - különvéleményt terjeszthet elő.

7. § A Bizottság üléséről, illetve az albizottságok tanácskozásairól jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző a felelős. A Bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke, az ügy előadója a jegyző, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két bizottsági tag írja alá. Az albizottságok tanácskozásairól készült jegyzőkönyvet az albizottság elnöke és tagjai írják alá.

8. § A Bizottság, az albizottság döntését zárt ülésen, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

9. § (1) A Bizottság szakvéleményét a Bizottság elnöke, az albizottság szakvéleményét a Bizottság elnöke és az albizottság elnöke együttesen írja alá.

(2) A Bizottság elnöke - a szakvéleménnyel kapcsolatos észrevétele esetén - kérheti az albizottságtól a szakvélemény pontosítását, kiegészítését.

(3) A szakvéleményt a megkereső szervhez a Bizottság elnöke küldi meg.

10. § A Bizottság ülésén és az albizottságok tanácskozásain elhangzottak, valamint a tanácskozásról felvett jegyzőkönyvek tartalmáról kizárólag a szakvéleményt kérő hatóság nyilatkozata alapján lehet információt adni.

11. § A Bizottság - ide értve a keretében működő albizottságokat is - szakmai munkájáról évenként beszámol a földművelésügyi miniszternek és tájékoztatást ad az igazságügy-miniszter részére.

12. § (1) A Bizottságot tevékenységéért díj illeti meg.

(2) A szakértői díj megosztását a Bizottság elnöke állapítja meg.

(3) A díj kifizetését az elnök és a jegyző együttesen utalványozza.

(4) A Bizottság elnöke évente legalább két alkalommal ellenőrzi a szakértői díjak elszámolását és kifizetését.

13. § (1) A Bizottság működésének és ügyvitelének részletes szabályait a Bizottság maga állapítja meg és azt az igazságügy-miniszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter hagyja jóvá.

(2) A Bizottság Ügyrendjét, valamint Ügyviteli Szabályzatát a rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül kell jóváhagyás céljából a földművelésügyi miniszterhez előterjeszteni.

II.

A Felülvéleményező Bizottságra vonatkozó eltérő szabályok

14. § (1) A Felülvéleményező Bizottság vonatkozásában a rendelet 1-13. §-át e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[3] A Felülvéleményező Bizottság elnevezése: Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Igazságügyi Felülvéleményező Bizottsága.

(3) A Felülvéleményező Bizottság székhelye: 1078 Budapest, István u. 2.

(4)[4] A Felülvéleményező Bizottság bélyegzője: 30 mm átmérőjű, kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerével "Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Igazságügyi Felülvéleményező Bizottsága" körirattal. A bélyegző használatáról a Felülvéleményező Bizottság elnöke dönt.

15. § (1)[5] A Felülvéleményező Bizottság legfeljebb tizenöt tagból áll, akiket a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar tanszékvezetői, illetve a kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező állatorvosok közül a földművelésügyi miniszter nevez ki.

(2) A jegyzőt a Felülvéleményező Bizottság elnöke kéri fel a bizottsági tagok közül. A jegyző a Felülvéleményező Bizottság munkájában a bizottsági tagokkal azonos jogkörrel vesz részt.

(3) A jegyző akadályoztatása esetén feladatait az elnök által kijelölt bizottsági tag látja el.

16. § (1) A Felülvéleményező Bizottság a felülvizsgálati szakvéleményét az elnök által kijelölt négytagú tanácsban készíti el.

(2) A Felülvéleményező Bizottság tagja - az elnök kijelölése alapján - részt vesz a Felülvéleményező Bizottság ülésein, ahol az ügy előadója által készített tényvázlat, a felülvizsgálati szakvélemény-tervezet tanulmányozása, valamint az ügy tárgyalását követően foglal állást. Továbbá jogosult a Felülvéleményező Bizottság ülését követő három napon belül - írásban is - különvéleményt nyilvánítani, melyet a jegyzőnek kell átadnia.

(3) Az ügy előadója a Felülvéleményező Bizottságnak az elnök által, szakmai szempontok alapján kijelölt tagja. Az elnök és a jegyző is lehet a Felülvéleményező Bizottság előadója.

17. § (1)[6] A Felülvéleményező Bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, így különösen az iratkezelést és irattározást a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Állategészségügyi Igazgatástani és Igazságügyi Állatorvosi Tanszéke látja el. Az iratkezelést és az irattározást az egyetem iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint, elkülönítetten kell végezni.

(2) A Felülvéleményező Bizottság irataiba csak az elnök, a jegyző és a tagok tekinthetnek be.

III.

A Szakértői Bizottságra vonatkozó eltérő szabályok

18. § (1) A Szakértői Bizottság vonatkozásában a rendelet 1-13. §-át e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Szakértői Bizottság neve: Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság.

(3) A Szakértői Bizottság székhelye: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

(4) A Szakértői Bizottság pecsétje: 30 mm átmérőjű, középen a Magyar Köztársaság címere "Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság" körirattal.

19. § (1) A Szakértői Bizottság feladatát szakáganként létrehozott háromtagú albizottságban látja el.

(2) A Szakértői Bizottság albizottságai:

a) Agrár-Környezetvédelmi Albizottság,

b) Állattenyésztési Albizottság,

c) Erdészeti Albizottság,

d) Földmérési Albizottság,

e) Halászati Albizottság,

f) Kertészeti Albizottság,

g) Növénytermesztési Albizottság,

h) Növényvédelmi Albizottság,

i) Mezőgazdasági Vízhasználati Albizottság,

j) Vadászati Albizottság.

k)[7] Vidékfejlesztési Albizottság,

l)[8] Élelmiszeripari Albizottság,

m)[9] Mezőgazdasági Műszaki Albizottság,

n)[10] Agrárgazdasági Albizottság.

20. § Az egyes ügyekben eljáró albizottságot - szükség esetén albizottságokat - a Szakértői Bizottság tagjai közül a Szakértői Bizottság elnöke jelöli ki.

21. § (1) A Szakértői Bizottság feladatához kapcsolódó szervezési és adminisztrációs munkát a Szakértői Bizottság elnöke által megbízott titkár fogja össze.

(2) A titkár nem lehet tagja a Szakértői Bizottságnak, munkájáért - a Szakértői Bizottsághoz befolyt díjak terhére - díjazásban részesül.

IV.

Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet 1994. november 15-én lép hatályba. Egyidejűleg az Állatorvostudományi Egyetem Felülvéleményező Bizottsága működéséről szóló 5/1981. (MÉM Értesítő 11.) MÉM-IM számú együttes utasítás, valamint az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság létesítéséről szóló 6/1975. (MÉM Értesítő 18.) MÉM-IM együttes utasítás hatályát veszti.

Dr. Lakos László s. k.,

földművelésügyi miniszter