1995. évi XLVI. törvény

a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között Budapesten, 1992. december 1-jén aláírt barátsági és együttműködési Szerződés kihirdetéséről[1]

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között Budapesten, 1992. december 1-jén aláírt barátsági és együttműködési Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítő okiratait Ljubljanában, 1994. március 4-én kicserélték, és a Szerződés ezen a napon hatályba lépett.)

2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

Barátsági és együttműködési Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között

A Magyar Köztársaság

és

a Szlovén Köztársaság

az országaikat és népeiket összekötő barátság tudatában,

szem előtt tartva az Európában bekövetkezett történelmi jelentőségű változásokat,

meggyőződve az európai és nemzetközi béke fenntartásához való hozzájárulásuk szükségességéről,

törekedve arra, hogy az európai együttműködési mechanizmusok fejlesztése és alkalmazása révén maguk is hozzájáruljanak az Európa megosztottságának felszámolására irányuló kezdeményezések sikeréhez, amelyek célja egy demokratikus, békés és egységes Európa megteremtése,

tudatában annak a jelentőségnek, amellyel a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási szerződés megkötése, illetve a teljes jogú tagság perspektívája, másrészről a Szlovén Köztársaság hasonló szándékai bírnak,

a jövőben is törekedve a kölcsönös együttműködés fejlesztésére és valamennyi területen történő további elmélyítésére,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

A Szerződő Felek kapcsolataikat barátságuk szellemében alakítják és az európai változások adta új lehetőségeket e kapcsolatok elmélyítése érdekében hasznosítják.

A Szerződő Felek az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a kisebbségek jogait, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére törekszenek, amelyben a határok a kölcsönös megértés, valamint a gazdasági és szociális különbségek leépülése következtében is elvesztik elválasztó jellegüket.

2. Cikk

A Szerződő Felek kapcsolataik alakításában, valamint a béke, a biztonság, az európai együttműködés kérdéseiben a következő alapelveket tartják szem előtt:

Politikájuk legfőbb célja a béke megőrzése és a stabilitás megerősítése, valamint a fegyveres összetűzések és mindennemű háború hathatós megakadályozása.

A Szerződő Felek a nemzetközi joggal, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, az 1975. augusztus 1-jén kelt Helsinki Záróokmánnyal, az "Új Európáért" 1990. november 21-én elfogadott Párizsi Kartával, valamint az egyéb EBEÉ-okmányokkal összhangban cselekszenek.

A Szerződő Felek megerősítik, hogy tartózkodni fognak a másik Szerződő Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszaktól vagy az azzal való fenyegetéstől, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányával vagy a Helsinki Záróokmány céljaival és elveivel bármilyen más okból össze nem egyeztethető intézkedésektől.

A Szerződő Felek a nemzeti kisebbségeket a népeket összekötő természetes hídnak tekintik, és meg vannak győződve arról, hogy azok értékesen hozzájárulnak társadalmunk életéhez.

A Szerződő Felek vállalt nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban fellépnek a totalitarizmus, a fajgyűlölet, az egyes népcsoportok közötti gyűlölködés, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet, a kisebbségek diszkriminálása, s a vallási vagy ideológiai okból történő üldözés ellen.

3. Cikk

A Szerződő Felek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak az emberi jogokon, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység eszméjének, és síkra szállnak megvalósításáért.

4. Cikk

A Szerződő Felek a Helsinki Záróokmány és az azt követő EBEÉ-okmányok, kiváltképpen az "Új Európáért" elfogadott Párizsi Karta alapján támogatják az európai biztonsági és együttműködési folyamatot.

5. Cikk

A Szerződő Felek szükség szerint konzultációkat folytatnak biztonsági és védelmi kérdésekről. A kétoldalú katonai kapcsolatok szabályozása külön megállapodás keretében valósul meg.

A Szerződő Felek a válságos helyzetek kialakulásának megakadályozása, illetve megoldása érdekében az Európai Biztonsági ós Együttműködési Értekezlet keretében kialakított eljárásokat alkalmazzák, ezen túlmenően együttműködnek az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében is.

6. Cikk

A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a nemzetközi, elsősorban európai szervezetek keretében. Kölcsönösen segítségére lesznek egymásnak abban, hogy olyan nemzetközi, elsősorban európai szervezetekkel, amelyeknek a Szerződő Felek egyike tagja, a másik Szerződő Fél is együttműködhessen, ha ez irányú óhaját kifejezésre juttatja.

7. Cikk

A Szerződő Felek partnerkapcsolataik keretében rendszeres párbeszédet folytatnak minden, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről, és rendszeresen konzultációt tartanak bilaterális kapcsolataik kiépítése és elmélyítése, valamint a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontjaik összehangolása céljából.

A legmagasabb szintű politikai találkozókra szükség szerint kerül sor.

A külügyminiszterek rendszeresen figyelemmel kísérik a Szerződés végrehajtását. Konzultációs célból évente legalább egyszer találkoznak.

Más tárcák miniszterei rendszeres kapcsolatot tartanak egymással. Ugyanez érvényes e tárcák vezető tisztviselőire is.

8. Cikk

A Szerződő Felek támogatják a parlamentek közötti kapcsolatokat és tapasztalatcserét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése céljából.

9. Cikk

A Szerződő Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a régiók, városok, községek és más területi egységek együttműködésének, és azt minden téren támogatni fogják.

10. Cikk

A Szerződő Felek támogatják a kölcsönösen előnyös gazdasági-kereskedelmi kapcsolataik továbbfejlesztését. E téren kiemelt figyelmet szentelnek a kis- és középvállalatok együttműködésének.

Belső jogszabályaik alapján és nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban egymásközti kapcsolataikban elősegítik a kedvező gazdasági, pénzügyi és jogi feltételek fokozatos megteremtését a vállalkozói és más gazdasági tevékenységekhez, beleértve a kölcsönös tőkebefektetések ösztönzését és védelmét, az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke áramlását érintő feltételeket. Előmozdítják és segítik az országos és regionális szintű üzleti kapcsolatok kialakítását, továbbá a két ország jogi és természetes személyei közötti együttműködés különböző formáit.

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy együttműködjenek a nemzetközi gazdasági intézményekben, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.

11. Cikk

A Szerződő Felek az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján fejlesztik és elmélyítik az országaik közötti műszaki-tudományos együttműködést.

12. Cikk

A Szerződő Felek elősegítik az együttműködés kialakítását az egészségügy területén, nevezetesen a lakosság halálozásában kiemelkedő szerepet játszó szíves érrendszeri, rosszindulatú daganatos megbetegedések, továbbá egyes járványos fertőző betegségek, elsősorban az AIDS elleni küzdelem területén.

13. Cikk

Nagy jelentőséget tulajdonítanak a természeti környezetet fenyegető veszélyek elhárításának és a természetes létalapok megőrzésének. Ezen túlmenően latba vetik befolyásukat annak érdekében, hogy a regionális és nemzetközi környezetvédelmi politikai stratégiák egybehangolása útján tartósan biztosítva legyen a természetkímélő fejlődés Európában.

14. Cikk

A Szerződő Felek katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek esetén kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.

15. Cikk

A Szerződő Felek törekednek arra, hogy szállítási összeköttetéseiket országaik között tovább fejlesszék.

A Szerződő Felek támogatják, hogy a szállítások rendjét szabályozó megállapodásokban a liberalizáció elvei érvényesüljenek.

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy bővítsék és összehangolják országaik hírközlési kapcsolatait a nemzetközi és európai normák figyelembevételével.

A Szerződő Felek fejlesztik az együttműködést a vízgazdálkodás terén, különös figyelmet szentelnek a határvízi együttműködés kérdésének.

A Szerződő Felek mindent elkövetnek az utazás és idegenforgalom megkönnyítése és támogatása érdekében.

A Szerződő Felek fejlesztik a vám- és határátlépési ellenőrzés terén az illetékes szervek együttműködését.

16. Cikk

A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy az emberi dimenziós koppenhágai EBEÉ találkozó 1990. június 29-én kelt dokumentumában, valamint a további EBEÉ dokumentumokban lefektetett standardok, melyeket a nemzeti kisebbségek védelmében dolgoztak ki, kötelező jogerővel bírnak.

A Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzetiség tagjainak joguk van ahhoz, hogy egyénileg vagy közösségük más tagjaival szabadon kifejezésre juttassák, megőrizzék és továbbfejlesszék etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat anélkül, hogy őket bárki akaratuk ellenére asszimilációra kényszerítené. Joguk van ahhoz, hogy anyanyelvüket a magánéletben és a nyilvánosság előtt szabadon használják, anyanyelvükön információkat terjesszenek és cseréljenek, és azokhoz hozzáférjenek. Joguk van ahhoz, hogy emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat teljes mértékben és hatékonyan, mindenfajta diszkriminációtól mentesen és a törvény előtt teljes egyenlőségben gyakorolják.

A Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzetiség tagjainak joguk van ahhoz, hogy egyénileg vagy közösségük más tagjaival szabadon kifejezésre juttassák, megőrizzék és továbbfejlesszék etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat anélkül, hogy őket bárki akaratuk ellenére asszimilációra kényszeríteni. Joguk van ahhoz, hogy anyanyelvüket a magánéletben és a nyilvánosság előtt szabadon használják, anyanyelvükön információkat terjesszenek és cseréljenek, és azokhoz hozzáférjenek. Joguk van ahhoz, hogy emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat teljes mértékben és hatékonyan, mindenfajta diszkriminációtól mentesen és a törvény előtt teljes egyenlőségben gyakorolják.

A Szerződő Felek nemzetközi síkon fellépnek azért, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére és támogatására kidolgozott EBEÉ kötelezettségek általános érvényű jogi normaként nyerjenek elfogadást.

17. Cikk

A Szerződő Felek együttműködnek Európa kulturális örökségének megőrzése és ápolása terén, támogatják a két ország oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatainak további elmélyítését.

A Szerződő Felek készek együttműködni a sport, a turizmus és az ifjúsági cserék területén.

18. Cikk

A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy sajtótermékek a másik ország nyelvén szabadon előállíthatók, forgalomba hozhatók és olvashatók legyenek. A másik ország kiadványai a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 19. és 20. Cikkének megfelelően szabadon importálhatók és forgalmazhatók.

19. Cikk

A Szerződő Felek jogrendjükkel összhangban és figyelembe véve azon többoldalú egyezményeket, amelyeknek részes felei, továbbfejlesztik és polgáraik érdekében egyszerűbbé és hatékonyabbá teszik jogsegély nyújtását büntető-, polgári és családjogi, valamint közigazgatási ügyekben.

A Szerződő Felek együttműködnek a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus, az illegális be- és átutazás, valamint a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.

A Szerződő Felek kialakítják és szélesítik konzuli kapcsolataikat.

20. Cikk

Ez a Szerződés nem irányul harmadik állam ellen, és nem érinti a Szerződő Felek más államokkal megkötött két- és többoldalú szerződéseiből fakadó jogokat és kötelezettségeket.

21. Cikk

Ennek a Szerződésnek az értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltéréseik tekintetében a Szerződő Felek - a 7. Cikkben foglalt rendelkezések figyelembevételével - a viták békés rendezésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében kidolgozott eljárást alkalmazzák.

22. Cikk

Ez a Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép életbe.

Ezt a Szerződést a Szerződő Felek 10 éves időtartamra kötik. Érvényessége meghosszabbodik további 5 évvel, ha 1 évvel a Szerződés lejártának időpontja előtt a Szerződő Felek egyike sem jelenti be írásban a Szerződés felmondására irányuló szándékát.

Készült Budapesten, az 1992. évi december hó 1. napján, két eredeti példányban, mindkettő magyar és szlovén nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság

A Szlovén Köztársaság nevében nevében

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. március 4-től kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke