1995. évi XLVII. törvény

a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között Budapesten, 1992. december 16-án aláírt, a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló Szerződés kihirdetéséről[1]

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között Budapesten, 1992. december 16-án aláírt, a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1993. december 21-én lezajlott, és a Szerződés ezen a napon hatályba lépett.)

2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

"Szerződés

a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a baráti kapcsolatokról és együttműködésről

A Magyar Köztársaság

és a

Horvát Köztársaság

az országaikat és népeiket összekötő barátság tudatában,

szem előtt tartva az Európában bekövetkezett történelmi jelentőségű változásokat,

meggyőződve az európai és nemzetközi béke fenntartásához való hozzájárulásuk szükségességéről,

törekedve arra, hogy az európai együttműködési mechanizmusok fejlesztése és alkalmazása révén maguk is hozzájárulnak az Európa megosztottságának elkerülésére irányuló kezdeményezések sikeréhez, amelyek célja egy demokratikus, békés és egységes Európa megteremtése,

a jövőben is törekedve a kölcsönös együttműködés fejlesztésére és valamennyi területen történő további elmélyítésére,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

(1) A Szerződő Felek kapcsolataikat barátságuk és közös kulturális örökségük szellemében alakítják és az európai változások adta új lehetőségeket e kapcsolatok elmélyítése érdekében hasznosítják.

(2) A Szerződő Felek az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a kisebbségek jogait, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére törekszenek, amelyben a határok a kölcsönös megértés, valamint a gazdasági és szociális különbségek leépülése következtében is elvesztik elválasztó jellegüket.

2. Cikk

A Szerződő Felek kapcsolataik alakításában, valamint a béke, a biztonság, az európai együttműködés kérdéseiben a következő alapelveket tartják szem előtt:

(1) Politikájuk legfőbb célja a béke megőrzése és a stabilitás megerősítése, valamint a fegyveres konfliktusok és mindennemű háború hathatós megakadályozása.

(2) A Szerződő Felek a nemzetközi joggal, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, az 1975. augusztus 1-jén kelt Helsinki Záróokmánnyal, az "Új Európáért" 1990. november 21-én elfogadott Párizsi Kartával, valamint az egyéb EBEÉ-okmányokkal összhangban cselekszenek.

(3) A Szerződő Felek megerősítik, hogy tartózkodni fognak a másik Szerződő Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszaktól vagy az azzal való fenyegetéstől, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányával vagy a Helsinki Záróokmány céljaival és elveivel bármilyen más okból össze nem egyeztethető intézkedésektől.

(4) A Szerződő Felek a nemzeti kisebbségeket a népeket összekötő természetes hídnak tekintik, és meg vannak győződve arról, hogy azok értékesen hozzájárulnak társadalmuk életéhez.

(5) A Szerződő Felek vállalt nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban fellépnek a totalitarizmus, a fajgyűlölet, az egységes népcsoportok közötti gyűlölködés, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet, a kisebbségek diszkriminálása, s a vallási vagy ideológiai okból történő üldözés ellen.

3. Cikk

A Szerződő Felek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak az emberi jogokon, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység eszméjének, és síkra szállnak megvalósításáért.

4. Cikk

A Szerződő Felek a Helsinki Záróokmány és az azt követő EBEÉ-okmányok, kiváltképpen az "Új Európáért" elfogadott Párizsi Karta alapján támogatják az európai biztonsági és együttműködési folyamatot.

5. Cikk

(1) A Szerződő Felek síkra szállnak a fegyveres erőknek és fegyverzeteknek hatékonyan ellenőrizhető, az EBEÉ keretében elfogadott dokumentumokban előirányzott, lehető legalacsonyabb szintre történő csökkentéséért.

(2) A Szerződő Felek szükség szerint véleményt cserélnek biztonságpolitikai és védelmi kérdésekről. E kapcsolatok szabályozása érdekében külön megállapodás köthető.

6. Cikk

(1) Abban az esetben, ha a Szerződő Felek egyikének véleménye szerint olyan helyzet alakul ki, amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, a Szerződő Felek konzultációt folytatnak és koordinálják tevékenységüket, miként lehet a szóban forgó helyzetet az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záródokumentum és az "Új Európáért" elfogadott Párizsi Karta elvei alapján mielőbb rendezni.

(2) Ha a Szerződő Felek egyike úgy ítéli meg, hogy olyan helyzet vagy veszély alakul ki, amely sérti vagy fenyegeti szuverenitását, területi integritását vagy legfontosabb biztonsági érdekeit, a Szerződő Felek késedelem nélkül konzultációkat tartanak a fenyegetés elhárításának legmegfelelőbb módjáról, hogy mielőbb elfogadható megoldást találjanak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az EBEÉ-elvek szellemében.

7. Cikk

A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a nemzetközi, elsősorban európai szervezetek keretében. Kölcsönösen segítségére lesznek egymásnak abban, hogy olyan nemzetközi, elsősorban európai szervezetekkel, amelyeknek a Szerződő Felek egyik tagja, a másik Szerződő Fél is együttműködhessen, ha ez irányú óhaját kifejezésre juttatja.

8. Cikk

A Szerződő Felek rendszeres párbeszédet folytatnak minden, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésről álláspontjaik összehangolása céljából.

A Szerződő Felek rendszeresen konzultációt tartanak a kétoldalú kapcsolataik fejlesztése és elmélyítése céljából, és ösztönzik a kétoldalú együttműködést minden szinten az állami szervek és intézmények, a társadalmi és más szervezetek között, ideértve a helyi szerveket is.

(1) A legmagasabb szintű politikai találkozókra szükség szerint kerül sor.

(2) A külügyminiszterek rendszeresen figyelemmel kísérik e Szerződés végrehajtását. Konzultációs célból évente legalább egyszer találkoznak.

(3) Más tárcák miniszterei rendszeres kapcsolatot tartanak egymással. Ugyanez érvényes a tárcák vezető tisztviselőire is.

9. Cikk

A Szerződő Felek támogatják a parlamentek közötti kapcsolatokat és a tapasztalatcserét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése céljából.

10. Cikk

A Szerződő Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a régiók, városok, községek és más területi egységek együttműködésének, és azt minden téren támogatni fogják.

11. Cikk

A Szerződő Felek támogatják a gazdasági kapcsolataik továbbfejlesztését.

(1) E téren különös figyelmet szentelnek a kis- és középvállalatok együttműködésének.

(2) A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy együttműködjenek a nemzetközi gazdasági intézményekben, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.

12. Cikk

A Szerződő Felek az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján fejlesztik és elmélyítik a műszaki-tudományos együttműködést.

13. Cikk

A Szerződő Felek elősegítik az együttműködést az egészségügy területén, nevezetesen a lakosság halálozásában kiemelkedő szerepet játszó szív és érrendszeri, rosszindulatú daganatos megbetegedések, továbbá egyes járványos fertőző betegségek, elsősorban az AIDS elleni küzdelem területén.

14. Cikk

Nagy jelentőséget tulajdonítanak a természeti környezetet fenyegető veszélyek elhárításának és a természetes létalapok megőrzésének. Latba vetik befolyásukat annak érdekében, hogy a regionális és nemzetközi környezetvédelmi stratégiák összehangolása útján tartósan biztosítva legyen az emberi környezetet megóvó fejlődés Európában.

15. Cikk

A Szerződő Felek katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek esetén kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.

16. Cikk

(1) A Szerződő Felek szorosan együttműködnek a közvetlen közlekedési összeköttetések további fejlesztése érdekében.

(2) A Szerződő Felek a viszonossági elv alapján kedvező szállítási feltételeket teremtenek közlekedési útvonalaik kihasználásához.

(3) A Szerződő Felek bővítik és összehangolják országaik kommunikációs kapcsolatait a nemzetközi és európai normák figyelembevételével.

(4) A Szerződő Felek különös figyelmet szentelnek a határvízi együttműködés kérdésének.

(5) A Szerződő Felek megkönnyítik és támogatják állampolgáraik utazását és a két ország közti idegenforgalmat.

(6) A Szerződő Felek fejlesztik a vám- és határátlépési ellenőrzés terén illetékes hatóságaik együttműködését.

17. Cikk

(1) A Szerződő Felek elfogadják az emberi dimenziós koppenhágai EBEÉ találkozó 1990. június 29-én kelt dokumentumában, valamint a további EBEÉ dokumentumokban a nemzeti kisebbségek védelmében lefektetett standardok tiszteletben tartásának kötelezettségét.

(2) A Horvát Köztársaságban élő magyar nemzetiségnek és a Magyar Köztársaságban élő horvát nemzetiségnek joga van ahhoz, hogy egyénileg vagy közösségük más tagjaival szabadon kifejezésükre juttassák, megőrizzék és továbbfejlesszék etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat anélkül, hogy őket bárki akaratuk ellenére asszimilációra kényszerítené. Joguk van ahhoz, hogy anyanyelvüket a magánéletben és a nyilvánosság előtt szabadon használják, anyanyelvükön információkat terjesszenek és cseréljenek, és azokhoz hozzáférjenek. Joguk van ahhoz, hogy emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat teljes mértékben és hatékonyan mindenfajta diszkriminációtól mentesen és a törvény előtt teljes egyenlőségben gyakorolják.

(3) A Szerződő Felek nemzetközi síkon fellépnek azért, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére és támogatására kidolgozott EBEÉ kötelezettségek általános érvényű jogi normaként nyerjenek elfogadást.

18. Cikk

(1) A Szerződő Felek együttműködnek Európa kulturális örökségének megőrzése és ápolása terén, támogatják a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális együttműködés további elmélyítését.

(2) A Szerződő Felek készek együttműködni a sport, a turizmus és az ifjúsági cserék területén.

19. Cikk

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy sajtótermékek a másik ország nyelvén szabadon előállíthatók, forgalomba hozhatók és olvashatók legyenek. A másik ország kiadványai a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 19. és 20. Cikkének megfelelően szabadon importálhatók és forgalmazhatók.

20. Cikk

(1) A Szerződő Felek jogrendjükkel összhangban és figyelembe véve azon többoldalú egyezményeket, amelyekhez csatlakoztak vagy csatlakozni fognak, állampolgáraik érdekében arra törekszenek, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyék jogsegély nyújtását büntető-, polgári és családjogi, valamint közigazgatási ügyekben.

(2) A Szerződő Felek együttműködnek a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus, az illegális be- és átutazás, valamint az illegális kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben.

(3) A Szerződő Felek bővítik konzuli kapcsolataikat.

21. Cikk

Ez a Szerződés nem irányul harmadik állam ellen, és nem érinti a Szerződő Felek más államokkal megkötött két- és többoldalú szerződéseiből fakadó jogokat és kötelezettségeket.

22. Cikk

(1) Ennek a Szerződésnek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltéréseik esetén a Szerződő Felek mindenekelőtt a 8. Cikkben előirányzott eszközöket veszik igénybe.

(2) Amennyiben a nézeteltérést ilyen módon nem oldják meg a viták békés rendezésével foglalkozó La Valletta-i EBEÉ szakértői találkozó 1991. február 8-án kelt jelentésében foglalt eljárást alkalmazzák.

23. Cikk

(1) Ez a Szerződés azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást, hogy eleget tettek a belső törvényhozásuk szerint a hatálybalépéshez szükséges feltételeknek.

(2) Ez a Szerződés 10 éves időtartamra szól. Érvényessége hallgatólagosan meghosszabbodik további 5 évvel, ha 1 évvel a Szerződés lejártának időpontja előtt a Szerződő Felek egyike sem jelenti be írásban a Szerződés felmondására irányuló szándékát.

(3) Ennek a Szerződésnek a megkötése nem szünteti meg a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között korábban kötött kétoldalú szerződéseket a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság kapcsolataiban, azok hatályáról és alkalmazásáról a Szerződő Felek külön állapodnak meg.

Készült Budapesten, az 1992. évi december hó 16. napján, két eredeti példányban, mindkettő magyar és horvát nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság nevében

A Horvát Köztársaság nevében"

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. december 21-től kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke