1995. évi LXXIV. törvény

a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság közötti, Tallinban, 1992. augusztus 8-án aláírt, baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló Szerződés kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság közötti, Tallinban, 1992. augusztus 8-án aláírt, baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1994. április 22-én lezajlott, és a Szerződés ezen a napon hatályba lépett.)

2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

Szerződés

a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól

A Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság, törekedve kapcsolataik teljes körű helyreállítására, építve népeik történelmi múltban gyökerező és a századok során ápolt nyelvi-etnikai rokonságára és egymás kölcsönös tiszteletére,

megerősítve, hogy a közöttük fennálló baráti viszony és együttműködés továbbfejlesztése megfelel népeik alapvető érdekeinek,

kinyilvánítva, hogy kapcsolataikat a megértés és a bizalom szellemében, a szabadság, a demokrácia, az igazságosság és a társadalmi szolidaritás egyetemes emberi értékei alapján kívánják fejleszteni,

üdvözülve az Európában végbement mélyreható történelmi változásokat, amelyek a konfrontáció és földrészünk kettéosztottságának megszűnéséhez vezettek,

megerősítve elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elvei, a Helsinki Záróokmány, a Párizsi Karta az Új Európáért, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet egyéb dokumentumaiban foglalt célok és elvek iránt,

attól az óhajtól vezéreltetve, hogy kapcsolataiknak új minőséget adjanak,

megállapodtak az alábbiakban:

1. Cikk

A Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) közötti kapcsolatok a nemzetközi jog általánosan elismert normáin, különösen a szuverenitás és a területi épség, az egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös bizalom és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvein alapulnak.

2. Cikk

A Szerződő Felek nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától. A felmerülő vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel rendezik.

A viták megelőzése és békés úton való megoldása érdekében a Szerződő Felek támogatják további összeurópai biztonsági és bizalomerősítő struktúrák, valamint eszközök létrehozását, fejlesztését és hatékony működtetését.

3. Cikk

A Szerződő Felek megerősítik, hogy az európai biztonság oszthatatlan, és hogy biztonságuk elválaszthatatlanul összefügg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet valamennyi résztvevő államának biztonságával.

Ennek figyelembevételével a Szerződő Felek a biztonság területén következetesen megvalósítják a partnerséget, egymás közötti kapcsolataikat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya, a Helsinki Záróokmány, a Párizsi Karta és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet egyéb dokumentumainak szellemében és előírásai szerint építik.

4. Cikk

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy maguk nem használják fel és másoknak sem engedik meg területük felhasználását a másik Szerződő Fél elleni fegyveres agresszió végrehajtására.

Ha a Szerződő Felek egyikét fegyveres támadás éri, a másik Fél nem támogatja a támadót, és az ENSZ Alapokmányával, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet dokumentumaival, továbbá más nemzetközi kötelezettségeivel összhangban következetesen síkraszáll konfliktus békés rendezése érdekében.

A Szerződő Felek szükség szerint konzultációkat folytatnak biztonsági és védelmi kérdésekről. A kétoldalú katonai kapcsolatok szabályozása külön megállapodás keretében valósul meg.

5. Cikk

A Szerződő Felek készek hatékonyan együttműködni a nemzetközi szervezetekben.

6. Cikk

A Szerződő Felek kijelentik, hogy kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a törvényhozó és végrehajtó szerveik közötti együttműködésnek és kapcsolattartásnak. Ösztönzik a két ország közigazgatási-területi egységei, helyi hatalmi és önkormányzati szervei közötti kontaktusokat.

7. Cikk

A Szerződő Felek különböző szinteken rendszeres konzultációkat folytatnak kétoldalú kapcsolataik továbbfejlesztéséről és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről.

A külügyminiszterek évente legalább egyszer konzultációt folytatnak, amelynek során véleményt cserélnek ezen Szerződés végrehajtásáról is.

8. Cikk

A Szerződő Felek a népeik közötti baráti kapcsolatok és együttműködés bővítése, valamint erősítése céljából elősegítik az állampolgáraik, továbbá a két ország társadalmi és politikai szervezetei közötti szabad érintkezést.

Segítik a politikai pártok és más társadalmi szervezetek, szakszervezetek, egyházak, alapítványok, oktatási és kulturális intézmények, tudományos kutatóintézetek és tömegtájékoztatási eszközök közötti együttműködés bővüléséhez, a sportkapcsolatok és az ifjúsági csere intenzívebbé tételéhez szükséges feltételek megteremtését.

9. Cikk

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy földrészünk megosztottságát gazdasági téren is fel kell számolni.

A Szerződő Felek összehangolják erőfeszítéseiket a regionális gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésében.

10. Cikk

A Szerződő Felek megkülönböztetett figyelmet szentelnek a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés fejlesztésének a gazdaság területén. Megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy tökéletesítsék és a világpiac normáihoz és gyakorlatához közelítsék gazdasági kapcsolataik mechanizmusát.

A két ország igényeinek és reális lehetőségeinek figyelembevételével törekszenek a bevált, hagyományos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megőrzésére.

Bátorítják az üzleti kontaktusok kialakítását regionális és helyi szinten, továbbá a két ország jogi és természetes személyei közötti együttműködés különböző formáinak létrejöttét.

Kedvező feltételeket teremtenek a kereskedelmi csere, valamint a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kölcsönösen előnyös korszerű formáinak fejlesztéséhez, előmozdítják a vállalatok, cégek és szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok létrehozását.

11. Cikk

A Szerződő Felek bővítik és fokozzák az együttműködést a szállítás terén, beleértve az egymás területén áthaladó személyek és áruk akadálytalan átjutásának biztosítását. Ennek érdekében egyszerűsítik az egymás áruit és utasforgalmát érintő rendelkezéseket.

Lépéseket tesznek a személy- és áruszállítás, ezen belül a vasúti, közúti, légi, folyami és tengeri közlekedés területén megvalósuló együttműködés biztosítása, az útlevél- és vámkezelés egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében.

A Felek megvizsgálják és megvalósítják az erőforráskímélő technológiák alkalmazása, az elektronikus adatfeldolgozás, továbbá a távközlési eszközeik, rendszereik és vonalaik tökéletesítése terén megvalósuló együttműködés fejlesztésének lehetőségeit az Európában érvényesülő trendek alapján.

12. Cikk

A Szerződő Felek támogatják a kölcsönösen előnyös együttműködést a tudomány és technika területén. Biztosítják a hatékony együttműködéshez szükséges feltételek megteremtését az alap- és alkalmazott kutatásokban, különös tekintettel a modern technikára és technológiákra.

Elősegítik a két ország tudósainak, kutatóinak közvetlen kapcsolatait és közös kezdeményezéseit, valamint a műszaki és tudományos információk, illetve dokumentációk cseréjét.

13. Cikk

A Szerződő Felek a kölcsönös érdekeltség alapján széles körű együttműködésre törekszenek a természetes és épített környezet védelme terén.

14. Cikk

A Szerződő Felek az európai kulturális örökség elválaszthatatlan részének és népeik természetes igényének tekintik hagyományos kulturális kapcsolataik bővítését és elmélyítését, ezért kölcsönösen fejlesztik együttműködésüket a kultúra, a művészet, a tudomány, az oktatás, a tájékoztatás, az egészségügy, a turizmus és sport területén.

Minden állampolgáruk számára lehetővé teszik a másik Fél kultúrájához, művészeti és irodalmi alkotásaihoz, tömegtájékoztatási eszközeihez való széles körű hozzáférést, és támogatják az erre irányuló állami, társadalmi és egyéni kezdeményezéseket. Elősegítik az egymás alkotóközösségei, művészei, szakemberei, kulturális és oktatási intézményei közötti cserék bővítését, köztársasági, regionális és helyi szinten, ösztönzik a másik Fél nyelvének tanulását.

Támogatják kulturális központok kölcsönös felállítását, és megteremtik az ehhez szükséges szervezeti és jogi feltételeket.

Törekszenek kétoldalú megállapodások mielőbbi megkötésére az iskolai, főiskolai, egyetemi bizonyítványok és diplomák, valamint a tudományos fokozatok egyenértékűségéről és kölcsönös elismeréséről, az európai normákkal összhangban.

Kötelezettséget vállalnak arra, hogy óvják és ápolják a másik Félnek azokat a kulturális értékeit és történelmi emlékeit, amelyek saját területükön találhatók.

Elősegítik az archívumokban, könyvtárakban és hasonló intézményekben őrzött anyagokhoz való hozzáférést.

15. Cikk

A Szerződő Felek, teljes összhangban a Párizsi Kartával az Új Európáért és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet más dokumentumaival, kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a népeik közötti baráti kapcsolatok, valamint a béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia megkövetelik, hogy kölcsönös védelemben részesüljön a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása, és ennek ösztönzésére meg kell teremteni minden szükséges feltételt. A Szerződő Felek egyoldalú és közös lépéseket tesznek, hogy előmozdítsák e feladat teljesítését.

16. Cikk

A Szerződő Felek kijelentik, hogy készek az összehangolt fellépésre a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószerek törvénytelen forgalma, a polgári repülés és hajózás biztonságát veszélyeztető cselekmények, valamint a csempészés elleni nemzetközi együttműködés keretében.

Saját jogrendjük és a nemzetközi jog normáival összhangban kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak polgári, családjogi és büntető ügyekben.

17. Cikk

A Szerződő Felek együttműködnek az állampolgáraik közötti közvetlen személyes kapcsolatok, az idegenforgalom elősegítése érdekében.

E célból támogatják különösen a konzuli, jogi és az idegenforgalmi kapcsolatok terén az együttműködést, törekszenek az utazásokkal kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére.

18. Cikk

A jelen Szerződés nem érinti a Feleknek más államokkal kötött érvényes két- és többoldalú szerződéseiből fakadó jogait és kötelezettségeit.

19. Cikk

A Szerződő Felek a jelen Szerződés értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő vitákat mindenekelőtt konzultációk, közvetlen tárgyalások, tényfeltáró, egyeztető és békéltető eljárás útján rendezik.

Amennyiben a vitát ésszerű idő alatt nem sikerül ezen a módon mindkét Fél megelégedésére rendezni, a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy kizárólag a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet dokumentumai szerinti egyéb elfogadott vitarendezési módhoz folyamodnak kölcsönös megegyezés alapján.

20. Cikk

Jelen Szerződést 10 évre kötik. Hatálya ezt követően automatikusan meghosszabbodik újabb ötéves időszakokra, amennyiben a Felek egyike nem értesíti a másik Felet egy évvel a Szerződés mindenkori hatályának lejárta előtt felmondási szándékáról.

21. Cikk

Jelen Szerződést mindkét Fél alkotmányos előírásaival összhangban meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba, amelyre a lehető legrövidebb időn belül Budapesten kerül sor.

22. Cikk

Jelen Szerződés az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 102. Cikkének megfelelően az ENSZ Titkárságán nyilvántartásba kerül.

Készült Tallinban, az 1992. évi augusztus hó 8. napján, két példányban, mindegyik magyar és észt nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság nevében

Az Észt Köztársaság nevében"

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. április 22-től kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke