1996. évi CIII. törvény

a Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a beruházások előmozdításáról és kölcsönös védelméről Budapesten, 1994. augusztus 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a beruházások előmozdításáról és kölcsönös védelméről Budapesten, 1994. augusztus 26-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. június 16-án megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1995. június 16-án hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a beruházások előmozdításáról és kölcsönös védelméről

A Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek),

attól az óhajtól vezetve, hogy a két Állam gazdasági kapcsolatait fejlesszék,

azzal a szándékkal, hogy az egyik Állam vállalkozói beruházásai számára a másik Állam területén kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn, továbbá

annak tudatában, hogy a beruházások e Megállapodás szerinti előmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi e területen az üzleti kezdeményezéseket,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Meghatározások

E Megállapodás alkalmazásában:

1. A "beruházás" kifejezés magában foglal minden olyan vagyoni értéket, amelyet gazdasági tevékenységgel kapcsolatban ruházott be az egyik Szerződő Fél beruházója a másik Szerződő Fél területén ez utóbbi törvényeinek és szabályainak megfelelően. Ezen belül különösen - de nem kizárólag - az alábbiakat:

a) ingó és ingatlan tulajdont, továbbá minden egyéb vagyoni értékű jogot, mint például a jelzálogot, zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;

b) részvényeket, üzletrészeket, kötvényeket és a társasági érdekeltség egyéb formáit;

c) pénzbeli vagy más teljesítésre irányuló olyan követeléseket, amelyeknek beruházással kapcsolatos gazdasági értéke van;

d) szellemi tulajdonjogokat, beleértve a szerzői jogot, a védjegyet, szabadalmat, ipari tervet, műszaki eljárást, know-how-t, kereskedelmi titkot, kereskedelmi elnevezést, valamint a good-will-t valamely beruházással összefüggésben;

e) bármely jogszabályon vagy szerződésen alapuló jogot, illetve jogszerű engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti kincsek kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

A vagyoni értékű jog beruházási formájának bármely változtatása nem érinti annak beruházási jellegét.

2. A "beruházó" kifejezés jelenti mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik a másik Szerződő Fél területén beruháznak.

a) A "természetes személy" kifejezés jelenti mindazokat a természetes személyeket, akik valamelyik Szerződő Fél joga szerint annak állampolgárai.

b) A "jogi személy" kifejezés valamelyik Szerződő Fél tekintetében jelöli mindazokat a társaságokat, amelyeket annak joga szerint mint jogi személyeket jegyeztek be vagy hoztak létre. A Magyar Köztársaság esetében a kifejezés azokat a személyegyesüléseket is magában foglalja, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek, azonban jogilag mégis társaságnak minősülnek.

3. A "hozam" kifejezés a beruházásból eredő összegeket jelenti, és különösen - de nem kizárólag - magában foglalja a profitot, kamatot, tőkenyereséget, részvényt, osztalékot, jogdíjat és egyéb díjakat.

2. Cikk

A beruházások előmozdítása és védelme

1. Mindkét Szerződő Fél kedvező feltételeket alakít ki, illetőleg ilyenek létrehozását ösztönzi annak érdekében, hogy a másik Szerződő Fél beruházói a területén beruházzanak, továbbá törvényeivel és szabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházásokat.

2. Az egyik Szerződő Fél vállalkozóinak beruházásai a másik Szerződő Fél területén mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesülnek, továbbá teljes körű védelmet és biztonságot élveznek.

3. Cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

1. Mindkét Szerződő Fél olyan elbánásban részesíti a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait és annak hozamát saját területén, amely igazságos és méltányos, továbbá amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amit bármely harmadik Állam beruházóinak beruházásai és hozama számára biztosít.

2. Mindkét Szerződő Fél olyan elbánásban részesíti területén a másik Szerződő Fél beruházóit a beruházások irányítása, fenntartása, használata, hasznainak élvezete, illetőleg az azokkal való rendelkezés terén, amely igazságos és méltányos, továbbá nem kedvezőtlenebb annál, mint amit bármely harmadik Állam beruházói számára biztosít.

3. Jelen Cikk 1. és 2. pontjai nem értelmezhetők úgy, mint amelyek arra köteleznék valamely Szerződő Felet, hogy terjessze ki a másik Fél beruházóira az olyan elbánásból, preferenciából vagy előjogból eredő kedvezményeket, amelyeket az előbbi Szerződő Fél

a) vámunió, szabadkereskedelmi övezet, pénzügyi unió vagy más hasonló, ilyen unió, intézmények vagy egyéb regionális együttműködés létrejöttét eredményező nemzetközi megállapodás keretében terjeszthet ki, ha ennek az egyik Szerződő Fél tagja, vagy az lehet, továbbá

b) teljesen vagy főleg adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy rendezés alapján terjeszthet ki.

4. Cikk

Kártalanítás a veszteségekért

1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházását a másik Szerződő Fél területén veszteségek érik háború, fegyveres konfliktus, országos szükségállapot, lázadás, felkelés, zavargás vagy más hasonló események következtében, akkor az utóbbi Szerződő Félnek a visszaadás, kártalanítás vagy kompenzáció terén olyan elbánást kell biztosítania, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amit ez utóbbi Szerződő Fél bármely harmadik Állam beruházói számára nyújt.

2. A jelen Cikk 1. pontjában foglaltra való tekintet nélkül, amennyiben valamely Szerződő Fél beruházóit az ott említett események valamelyike következtében a másik Szerződő Fél területén

a) vagyonuknak az utóbbi Szerződő Fél erői vagy hatóságai általi lefoglalása, vagy

b) annak a Szerződő Fél erői vagy hatóságai által végrehajtott olyan megsemmisítése miatt éri veszteség, ami nem összecsapás következménye és nem a helyzet szükségszerűségéből folyt, akkor igazságos és megfelelő kompenzációt kell biztosítani számukra azokért a veszteségekért, amelyeket a lefoglalás tartama alatt, illetőleg vagyonuk megsemmisítése miatt elszenvedtek. Az ilyen kifizetéseknek transzferábilisnak kell lenniük, és szabadon átváltható valutában kell késedelem nélkül megtörténniük.

5. Cikk

Kisajátítás

1. Az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a másik Szerződő Fél területén kizárólag közérdekből államosíthatják, sajátíthatják ki, vagy alkalmazhatnak rájuk olyan intézkedéseket, amelyek az államosításnak vagy kisajátításnak megfelelő eredménnyel járnak (a továbbiakban: kisajátítás). A kisajátításnak jogszerű eljárás keretében, diszkriminációtól mentesen kell megtörténnie és azzal együtt érvényesíteni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kompenzáció fizetésére vonatkozó előírásokat. Az ilyen kompenzációnak a kisajátítást vagy az arról szóló döntés köztudottá válását közvetlenül megelőző időszak piaci értékéhez kell igazodnia a kisajátított vagyont illetően, kamatot is magában kell foglalnia a kisajátítás időpontjától, késedelem nélkül meg kell történnie, ténylegesen realizálhatónak kell lennie, valamint transzferábilisnak, szabadon átváltható valuta formájában.

2. Az érintett beruházónak jogában kell állnia, hogy haladéktalanul felülvizsgáltassa ügyét és beruházásának értékelését az adott Szerződő Fél igazságszolgáltatási vagy más független hatósága előtt, az e Cikkben rögzített elvekkel összhangban.

3. A jelen Cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha valamelyik Szerződő Fél olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amelyet a saját területének bármely részén hatályos jog szerint jegyeztek be, illetőleg aszerint alakítottak, ha abban a másik Szerződő Fél beruházóinak részvényei vannak.

6. Cikk

Átutalások

1. A Szerződő Felek garantálják a beruházásokhoz és megtérüléshez kapcsolódó fizetések átutalását. Az átutalást szabadon átváltható valutában, korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül kell végrehajtani. Az ilyen átutalás magában foglalja különösen - de nem kizárólag - az alábbiakat:

a) a tőkét és pótlólagos összegeket a beruházás fenntartására vagy növelésére;

b) profitot, kamatot, osztalékot és más befolyó jövedelmet;

c) a hitelek visszafizetését szolgáló pénzösszegeket;

d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;

e) a beruházás eladásából vagy likvidálásából származó bevételt;

f) a beruházás helye szerinti Szerződő Fél törvényeivel és szabályaival összhangban a természetes személyek jövedelmeit.

2. Ezen Megállapodás alkalmazásában az átváltási árfolyam azonos a folyó tranzakciókra az átutalás időpontjában érvényes hivatalos árfolyammal, hacsak eltérő megegyezés nem jön létre.

7. Cikk

Jogutódlás

1. Ha az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásra vonatkozóan biztosított garancia keretében saját beruházói számára kifizetést teljesít, akkor ez utóbbi Szerződő Fél elismeri:

a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átruházását törvény vagy jogügylet alapján ebben az Államban az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére, továbbá

b) azt, hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás alapján jogosult az adott beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.

2. Az átruházott jogok vagy követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.

8. Cikk

Az egyik Szerződő Fél, másrészről a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási viták rendezése

1. Bármely vitát, amely az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között merül fel az utóbbi Szerződő Fél területén megvalósított beruházással kapcsolatban, a vitában érintett felek közötti tárgyalások alapján kell rendezni.

2. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita így nem dönthető el 6 hónapon belül, akkor a beruházónak jogában áll az ügyet az alábbi fórumok bármelyike elé terjeszteni:

a) a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), figyelemmel az Államok és Más Államok Állampolgárai Közötti Beruházási Viták Elintézése Egyezményének - amelyet 1965. március 18-án fogadtak el Washingtonban - alkalmazandó szabályaira, amennyiben mindkét Szerződő Fél részesévé vált az Egyezménynek;

b) választottbíróhoz vagy nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amelyet az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának Választottbírósági Szabályai (UNCITRAL) alapján létesítettek. A vitában érintett felek írásban megegyezhetnek a szabályok módosításában. A választottbíróság határozata végleges és köti mindkét vitában érintett felet.

9. Cikk

A Szerződő Felek közötti viták elintézése

1. A jelen Megállapodás értelmezésére és alkalmazására vonatkozó vitákat a Szerződő Felek között lehetőség szerint konzultáció és tárgyalás útján kell rendezni.

2. Ha a vita ilyen módon nem intézhető el 6 hónapon belül, akkor azt bármelyik Szerződő Fél kérésére e Cikk rendelkezéseivel összhangban választottbíróság elé kell terjeszteni.

3. A választottbíróság az egyes esetekre vonatkozóan a következők szerint alakul meg. A választottbírósági eljárás kérelmének átvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ez a két tag azután kiválaszt egy olyan személyt, aki valamely harmadik Állam állampolgára, és akit a két Szerződő Fél jóváhagyásával a bíróság elnökévé (a továbbiakban: elnök) neveznek ki. Az elnököt a másik két tag kinevezését követő három hónapon belül ki kell nevezni.

4. Amennyiben a jelen Cikk 3. pontjában megjelölt határidőkön belül a szükséges kinevezések nem történnek meg, kérelem intézhető a Nemzetközi Bíróság elnökéhez, hogy eszközölje a kinevezéseket. Ha ő valamelyik Szerződő Fél állampolgára vagy egyébként akadályozva van az említett feladat ellátásában, úgy az alelnököt kell felkérni a kinevezésekre. Ha az alelnök szintén valamelyik Szerződő Fél állampolgára vagy akadályozva van az említett feladat ellátásában, akkor a Nemzetközi Bíróság rangidős tagját kell felkérni a kinevezések megtételére, aki nem állampolgára egyik Szerződő Félnek sem.

5. A választottbíróság egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg határozatát. Ez a döntés kötelező erejű. Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a saját bírájára eső költségeket és a választottbíróság előtti képviselet pénzügyi terheit. Az elnök költségei és a többi kiadás a két Szerződő Fél között egyenlő arányban oszlik meg. A bíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

10. Cikk

Más szabályok és külön kötelezettségvállalások érvényesítése

1. Ha egy ügyben egyidejűleg irányadó mind a jelen Megállapodás, mind pedig olyan más nemzetközi egyezmény, amelynek mindkét Szerződő Fél részese, akkor e Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza, hogy bármelyik Szerződő Fél vagy annak a másik Szerződő Fél területén beruházással rendelkező beruházója azokat a szabályokat részesítse előnyben, amelyek ügye szempontjából kedvezőbbek.

2. Ha az egyik Szerződő Fél által a másik Szerződő fél beruházói számára nyújtandó elbánás saját törvényei és szabályai, vagy más speciális szerződési rendelkezések alapján kedvezőbb annál, mint ami e Megállapodás alapján járna, akkor a kedvezőbb elbánást kell biztosítani.

11. Cikk

A Megállapodás alkalmazhatósága

E Megállapodás rendelkezéseit azokra a beruházásokra kell alkalmazni, amelyeket az egyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén 1987. december 29-e után valósítottak meg.

12. Cikk

Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás

1. A Szerződő Felek értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás a második értesítés időpontjában lép hatályba.

2. E Megállapodás tíz évig marad hatályban, majd azt követően is, hacsak valamelyik Szerződő Fél egy évvel az eredeti vagy bármelyik további időszak lejárta előtt nem értesíti a másikat írásban a Megállapodás felmondására irányuló szándékáról.

3. A Megállapodás felmondása előtt megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezéseit a felmondás időpontját követő tíz évig továbbra is érvényesíteni kell.

Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták.

Készült két eredeti példányban, Budapesten, 1994. augusztus hó 26. napján, magyar, vietnami és angol nyelven. Mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

Bármely értelmezésbeli eltérés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.

A Magyar Köztársaság

nevében

Békési László s.k.,

pénzügyminiszter

A Vietnami Szocialista

Köztársaság nevében

Tran Duc Luong s.k.,

miniszterelnök-helyettes"

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. június 16-tól kell alkalmazni.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke