1996. évi XIII. törvény

a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében, Stockholmban, 1992. december 15-én létrejött Egyezmény és az Egyezmény 13. Cikke alapján létrehozott Pénzügyi Jegyzőkönyv kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében, Stockholmban, 1992. december 15-én létrejött Egyezményt és az Egyezmény 13. Cikke alapján létrehozott Pénzügyi Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló okirat 1995. június 2-án került letétbe helyezésre a Svéd Királyság Kormányánál és a Magyar Köztársaság vonatkozásában az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv 1995. augusztus 2-án hatályba lépett.)

2. § Az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege a következő:

"Egyezmény a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében

Az ebben az Egyezményben részes államok, lévén egyúttal az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részt vevő államai,

tudatában ama kötelezettségüknek, hogy vitáikat békés úton rendezzék, amint azt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 2. Cikkének (3) bekezdése és 33. Cikke előírja;

nyomatékosan hangsúlyozva, hogy semmiképpen sincs szándékukban gyengíteni más létező intézményeket vagy mechanizmusokat, ideértve a Nemzetközi Bíróságot, az Emberi Jogok Európai Bíróságát, az Európai Közösségek Bíróságát és az Állandó Választott Bíróságot;

megerősítve ünnepélyes vállalásukat, hogy vitáikat békés úton rendezzék, és azt az elhatározásukat, hogy mechanizmusokat fejlesszenek ki a részt vevő államok közötti viták rendezése végett;

emlékeztetve arra, hogy valamennyi EBEÉ alapelv és kötelezettségvállalás teljes megvalósítása egymagában is lényeges eleme az EBEÉ-ben részt vevő államok közötti viták megelőzésének;

érdekeltek lévén abban, hogy előmozdítsák és megerősítsék különösképpen a viták békés rendezésének vallettai szakértői értekezletén elfogadott jelentésben foglalt és az EBEÉ részt vevő államai külügyminisztereinek tanácsa Berlinben, 1991. június 19-én és 20-án tartott ülésén helybenhagyott kötelezettségvállalásokat,

megállapodtak a következőkben:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

A Bíróság létesítése

Békéltető és Választott Bíróság létesül avégből, hogy békéltetés útján és adott esetben választott bírói döntés útján rendezze azokat a vitákat, amelyeket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően elébe terjesztenek.

2. Cikk

Békéltető bizottságok és választott bíróságok

1. A békéltetést békéltető bizottságok végzik, amelyek minden egyes vita rendezése céljára alakítanak meg. A bizottságot a 3. Cikk rendelkezéseinek megfelelően készült jegyzékből kiválasztott békéltetőkből kell megalakítani.

2. A választott bíráskodást választott bíróságok végzik, amelyeket minden egyes vita rendezése céljára alakítanak meg. A választott bíróságot a 4. Cikk rendelkezéseinek megfelelően készült jegyzékből kiválasztott bírákból kell megalakítani.

3. A békéltetők és a választott bírák együttesen alkotják a Békéltető és Választott Bíróságot az EBEÉ keretében, a továbbiakban "a Bíróságot".

3. Cikk

A békéltetők kinevezése

1. Az ebben az Egyezményben részes minden egyes állam az Egyezmény hatálybalépését követő két hónapon belül két békéltetőt nevez meg, akik közül legalább az egyik az adott államnak az állampolgára. A másik egy, az EBEÉ-ben részt vevő másik állam állampolgára lehet. Az az állam, amely ennek az Egyezménynek a hatálybalépése után válik annak részesévé, békéltetőit két hónapon belül azt követően nevezi ki, hogy az Egyezmény az illető állam tekintetében hatályba lépett.

2. A békéltetőknek olyan személyeknek kell lenniük, akiknek magasabb nemzeti vagy nemzetközi állása van vagy volt, és elismert képesítése van a nemzetközi jog, a nemzetközi kapcsolatok vagy viták rendezése terén.

3. A békéltetők kinevezése hatévi, megújítható időtartamra történik. Tisztségük időtartama alatt a kinevező állam a megbízatásukat nem szüntetheti meg. Haláluk, lemondásuk vagy a feladataik ellátására való, a Vezetőség által megállapított képtelenségük esetén az illető állam új békéltetőt nevez ki; az új békéltető hivatali ideje annyi, amennyi az előd hivatali idejének maradéka.

4. A békéltetők hivatali idejük letelte után is folytatják az általuk már megkezdett ügyekkel való foglalkozást.

5. A békéltetők nevét közölni kell a Jegyzővel, aki azokat jegyzékbe foglalja, és e jegyzéket megküldi az EBEÉ Titkárságának az EBEÉ-ben részt vevő államokhoz való továbbítás végett.

4. Cikk

A választott bírák kinevezése

1. Az ebben az Egyezményben részes minden egyes állam az Egyezmény hatálybalépését követő két hónapon belül kinevez egy választott bírót és egy helyettest, aki saját állampolgárai vagy bármely más, az EBEÉ-ben részt vevő állam állampolgárai lehetnek. Az az állam, amely az Egyezmény hatálybalépését követően válik annak részesévé választott bíráját és annak helyettesét az attól az időponttól számított két hónapon belül nevezi ki, hogy az Egyezmény az illető állam tekintetében hatályba lépett.

2. A választott bíráknak és helyetteseiknek meg kell felelniük azoknak a követelményeknek, amelyeket saját országuk a legmagasabb bírói állások betöltéséhez megkíván, vagy a nemzetközi jog terén elismert jártassággal bíró jogász szakemberek kell legyenek.

3. A választott bírák és helyetteseik kinevezése hatévi, egyszer megújítható időtartamra történik. Tisztségük időtartama alatt a kinevező állam a megbízatásukat nem szüntetheti meg. Halála, lemondása vagy a feladatai ellátására való, a Vezetőség által megállapított képtelensége esetén a választott bíró helyett helyettesét kell megbízni.

4. A választott bíró vagy helyettese halála, lemondása vagy a feladatai ellátására való, a Vezetőség által megállapított képtelensége esetén új kinevezéseket kell eszközölni, az 1. bekezdéssel összhangban. Az új választott bíró vagy helyettese hivatali ideje elődjéhez igazodik.

5. A Bíróság eljárási szabályzata rendelkezhet a választott bírák és helyetteseik részleges megújításáról.

6. A választott bírák hivatali idejük letelte után is folytatják az általuk már megkezdett ügyekkel való foglalkozást.

7. A választott bírák nevét közölni kell a Jegyzővel, aki a neveket jegyzékbe foglalja, és e jegyzéket megküldi az EBEÉ Titkárságának az EBEÉ-ben részt vevő államokhoz való továbbítás végett.

5. Cikk

A Bíróság tagjai és a Jegyző függetlensége

A békéltetők, a választott bírák és a Jegyző feladataikat teljes függetlenségben végzik. Hivatalba lépésük előtt nyilatkozatot tesznek arra nézve, hogy feladataikat pártatlanul és lelkiismeretesen fogják végezni.

6. Cikk

Kiváltságok és mentességek

A békéltetők, a választott bírák, a Jegyző, a vitában részes felek képviselői és tanácsadói feladataiknak a jelen Egyezmény részes államainak területén való végzése során azokban a kiváltságokban és mentességekben részesülnek, mint amelyekben a Nemzetközi Bírósággal kapcsolatban álló személyek.

7. Cikk

A Bíróság Vezetősége

1. A Bíróság Vezetősége az Elnökből, az Alelnökből és három másik tagból áll.

2. A Bíróság Elnökét a Bíróság tagjai maguk közül választják. Az Elnök látja el a Vezetőség elnökének feladatait.

3. A békéltetők és a választott bírák maguk közül két-két tagot és azok helyetteseit választják a Vezetőségbe.

4. A Vezetőség saját tagjai közül választja az Alelnököt. Az Alelnök békéltető, ha az Elnök választott bíró és választott bíró, ha az Elnök békéltető.

5. A Bíróság eljárási szabályai határozzák meg az Elnök, valamint a Vezetőség többi tagja és helyetteseik választásának módját.

8. Cikk

A döntéshozatali eljárás

1. A Bíróság döntéseit a szavazásban részt vevő tagok többségével hozza. A tartózkodókat úgy kell tekinteni, hogy nem vettek részt a szavazásban.

2. A Vezetőség döntéseit tagjainak többségével hozza.

3. A békéltető bizottságok és a választott bíróságok döntéseiket tagjaik többségével hozzák; a tagok a szavazástól nem tartózkodhatnak.

4. Szavazategyenlőség esetén az elnöklő személy szavazata dönt.

9. Cikk

A Jegyző

A Bíróság nevezi ki a Jegyzőjét, és rendelkezhet szükség szerint más tisztviselők kinevezéséről. A Jegyzői Hivatal szolgálati szabályzatát a Vezetőség állapítja meg, és az Egyezményben részes államok fogadják el azt.

10. Cikk

Székhely

1. A Bíróság székhelye Genf.

2. A vitában álló felek kérelmére, a Vezetőség hozzájárulásával a békéltető bizottság vagy a választott bíróság más helységben is ülésezhet.

11. Cikk

A Bíróság eljárási szabályai

1. A Bíróság maga alkotja meg eljárási szabályait, amelyeket a jelen Egyezményben részes államoknak jóvá kell hagyniuk.

2. A Bíróság eljárási szabályainak elsősorban azokat a rendelkezéseket kell megállapítaniuk, amelyek szerint a jelen Egyezmény alapján létesített békéltető bizottságok és választott bíróságok eljárnak. Meg kell jelölniük azokat a szabályokat, amelyektől a vitában álló felek megegyezésével sem lehet eltérni.

12. Cikk

Munkanyelvek

A Bírósági eljárási szabályai állapítják meg a nyelvek használatáról szóló rendelkezéseket.

13. Cikk

Pénzügyi jegyzőkönyv

A 17. Cikk rendelkezéseit nem érintve, a Bíróság minden költségét a jelen Egyezményben részes államok fedezik. A költségek kiszámítására, a Bíróság évi költségvetésének megállapítására és jóváhagyására, a jelen Egyezmény részes államai között a költségek felosztására, a Bíróság könyvelésének ellenőrzésére és a kapcsolatos ügyekre vonatkozó rendelkezéseket egy pénzügyi jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet a Vezető Tisztviselők Bizottsága fogad el. Az államokat attól fogva kötelezik a jegyzőkönyv rendelkezései, hogy a jelen Egyezmény részesévé válnak.

14. Cikk

Időszaki jelentés

A Vezetőség évenként időszaki jelentést tesz a Vezető Tisztviselők Bizottsága útján az EBEÉ Tanácsának a jelen Egyezmény alapján végzett tevékenységekről.

15. Cikk

A békéltetésre és választott bíráskodásra vonatkozó kérelmekről való értesítés

A Bíróság Jegyzője értesítést ad az EBEÉ Titkárságának minden békéltetésre vagy választott bíráskodásra vonatkozó kérelemről avégből, hogy a Titkárság azt haladéktalanul továbbítsa az EBEÉ részt vevő államainak.

16. Cikk

A felek magatartása - ideiglenes intézkedések

1. Az eljárás ideje alatt a vitában álló feleknek tartózkodniok kell minden olyan cselekménytől, amely súlyosbíthatja a helyzetet, vagy tovább gátolhatja, vagy megakadályozhatja a vita rendezését.

2. A békéltető bizottság az elébe terjesztett vitában részt vevő felek figyelmét felhívhatja azokra az intézkedésre, amelyeket a felek tehetnek avégből, hogy megakadályozzák a vita súlyosbodását, vagy hogy a rendezés nehezebbé váljon.

3. Egy vita ügyében alakított választott bíróság megjelölheti azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a vitában részes feleknek tenniük kellene a 26. Cikk 4. bekezdése értelmében.

17. Cikk

Eljárási költségek

Saját költségeit a vitában részes minden fél és minden beavatkozó maga viseli.

II. Fejezet

JOGHATÓSÁG

18. Cikk

A bizottság és a választott bíróság joghatósága

1. Az ebben az Egyezményben részes bármely állam egy másik állammal fennálló olyan vitáját, amelyet ésszerű határidőn belül nem rendeztek tárgyalás útján, békéltető bizottság elé terjesztheti.

2. A vitákat a 26. Cikkben meghatározott feltételek szerint választott bíróság elé lehet terjeszteni.

19. Cikk

Létező rendezési módok megőrzése

1. A valamely vita alkalmából létesített békéltető bizottság vagy választott bíróság nem tesz további intézkedést az ügyben, amennyiben

a) a vitának a bizottság vagy a választott bíróság elé terjesztését megelőzően azt egy olyan bíróság vagy választott bíróság elé terjesztették, amelynek a joghatóságát a vita tekintetében a felek jogilag kötelesek elfogadni, vagy ha az ilyen testület a vita érdemében már döntést hozott;

b) a vitában álló felek eleve elfogadták egy bírói testület kizárólagos joghatóságát - ide nem értve a jelen Egyezmény szerinti választott bíróságot -, amelynek joghatósága van arra, hogy kötelező erővel eldöntse az elébe terjesztett vitát, vagy ha a felek megállapodtak abban, hogy a vita rendezését más kizárólagos módokon fogják keresni.

2. A békéltető bizottság, amelyet egy vita rendezése végett alakítottak meg, nem tesz további intézkedést, ha a felek egyike vagy mindegyike a vitát egy olyan bíróság vagy választott bíróság elé utalja, amelynek joghatóságát a vitára vonatkozólag a felek jogilag kötelesek elfogadni.

3. A békéltető bizottság elhalasztja a vita tárgyalását, ha azt egy másik olyan testület elé terjesztették, amelynek joghatósága van arra, hogy a vitára vonatkozóan javaslatokat tegyen. Ha ezek a korábbi erőfeszítések nem vezetnek a vita rendezéséhez, a bizottság a felek vagy azok egyikének kérésére folytatja a munkáját, a 26. Cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezés érintetlenül hagyása mellett.

4. Bármely állam a jelen Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy akkor, amikor ahhoz csatlakozik, fenntartást tehet annak biztosítása végett, hogy a jelen Egyezmény által létesített vitarendezési rendszer összeegyeztethető legyen más olyan vitarendezési módokkal, amelyeket az illető államra alkalmazható egyéb nemzetközi kötelezettségvállalások tartalmaznak.

5. Ha bármely időpontban, a felek elérik vitájuk rendezését, a bizottság vagy a választott bíróság törli a vitát a jegyzékéből, amint megkapja a vitában részes valamennyi féltől az írásbeli megerősítését annak, hogy a vita rendeződött.

6. Ha a vitában részes felek között nézeteltérés van a bizottság vagy a választott bíróság joghatóságát illetően, a joghatóságról való döntés a bizottságra, illetve a választott bíróságra tartozik.

III. Fejezet

BÉKÉLTETÉS

20. Cikk

Kérelem a békéltető bizottság megalakítására

1. Minden állam, amely ennek az Egyezménynek részese, folyamodványt nyújthat be a Jegyzőhöz, amelyben békéltető bizottság megalakítását kéri saját maga és egy vagy több részes állam közötti vita céljára. Két vagy több részes állam együttesen is folyamodhat a Jegyzőhöz.

2. Békéltető bizottság alakítása kérhető két vagy több részes állam közötti megállapodással is, avagy egy vagy több részes állam és egy vagy több EBEÉ-ben részt vevő állam közötti megállapodással. A megállapodásról értesíteni kell a Jegyzőt.

21. Cikk

A békéltető bizottság megalakítása

1. A vita minden részese a békéltetőknek a 3. Cikk szerint összeállított jegyzékéből kinevez egy békéltetőt a bizottságban való részvétel céljából.

2. Ha két államnál több részese van ugyanannak a vitának, azok az államok, amelyek azonos érdeket kívánnak érvényesíteni, megállapodhatnak egyetlen közös békéltető személyében. Ha nem állapodnak meg így, akkor a vita mindkét oldaláról a felek azonos számú békéltetőt neveznek ki a Vezetőség által meghatározott maximumig.

3. Minden olyan állam, amely a békéltető bizottság elé terjesztett vita részese, de nem részese ennek az Egyezménynek, kinevezhet egy személyt a bizottságba való részvételre akár a 3. Cikk szerint összeállított jegyzékből vagy olyan személyek közül, akik valamely EBEÉ-ben részt vevő állam állampolgárai. Ilyen esetben, a vita megtárgyalása végett, e személyeknek ugyanolyan jogai és kötelességei vannak, mint a bizottság többi tagjának. Feladataikat teljes függetlenségben végzik, és mielőtt elfoglalják helyüket a bizottságban, meg kell tenniük az 5. Cikk szerint megkívánt nyilatkozatot.

4. Amint a folyamodvány vagy a megállapodás, amellyel a vitában részes felek a békéltető bizottság megalakítását kérik, beérkezett, a Bíróság elnöke tanácskozik a vitában részes felekkel a bizottság fennmaradó helyeinek betöltéséről.

5. A Vezetőség három további békéltetőt nevez ki a bizottság tagjául. Ezt a számot a bizottság emelheti vagy csökkentheti, feltéve, hogy a tagok száma páratlan marad. A Vezetőség tagjai és helyetteseik, amennyiben a békéltetők jegyzékében szerepelnek, kinevezhetők a bizottságba.

6. A bizottság a Vezetőség által kinevezett tagjai közül választja elnökét.

7. A bizottság eljárási szabályai határozzák meg a követendő eljárást arra az esetre, ha kifogás van a bizottság tagjává kinevezett személy ellen, vagy ha ez a tag nem kíván vagy nem képes a bizottság munkájában részt venni annak kezdetén vagy az eljárás folyamán.

8. Az ennek a Cikknek az alkalmazási körében felmerülő minden kérdést a Vezetőség soron kívül dönt el.

22. Cikk

A békéltető bizottság megalakítására vonatkozó eljárás

1. Ha békéltető bizottság megalakítását kérik egy folyamodványban, a folyamodvány ismertesse a vita tárgyát, annak a félnek vagy azoknak a feleknek a nevét, akik ellen a folyamodvány irányul és a folyamodó vagy folyamodók által a vitára vonatkozólag kinevezett békéltető vagy békéltetők nevét. A folyamodvány röviden ismertesse a korábban igénybe vett vitarendezési módokat.

2. Mihelyt a folyamodványt kézhez vette, a Jegyző értesíti a folyamodványban említett vitában részes ellenérdekű felet vagy feleket. Az értesítéstől számított tizenöt napon belül a vitában részes fél vagy felek kinevezik a választásuk szerinti békéltetőt vagy békéltetőket, hogy a bizottságban részt vegyenek. Ha ezen határidőn belül a vitának egy vagy több részese nem nevezte ki a bizottságnak azt a tagját vagy tagjait, akinek vagy akiknek a kinevezésére jogosult, a Vezetőség nevezi ki a megfelelő számú békéltetőt. Az ilyen kinevezésnek a 3. Cikk szerint kinevezett békéltetők közül kell történnie a fél vagy valamennyi érdekelt fél részéről, vagy ha ezek a felek még nem neveztek ki békéltetőt, azok közül a békéltetők közül, akiket a vitában részes többi fél vagy felek nem neveztek ki.

3. Ha a békéltető bizottság megalakítását megállapodásban kérik, a megállapodásnak meg kell jelölnie a vita tárgyát. Ha a vita tárgyában egészben vagy részben nincsen megállapodás, mindegyik fél megfogalmazhatja a vita tárgyára vonatkozó saját álláspontját.

4. Ugyanakkor, amikor a felek a békéltető bizottság megalakítását megállapodásban kérik, mindegyik fél értesíti a Jegyzőt az általa kinevezett békéltető vagy békéltetők nevéről.

23. Cikk

A békéltetési eljárás

1. A békéltetési eljárás bizalmas jellegű és a vitában részt vevő valamennyi félnek joga van arra, hogy meghallgassák. A 10. és 11. Cikk, valamint a Bíróság eljárási szabályzatának sérelme nélkül a békéltető bizottság a vitában részt vevő felek meghallgatása után maga határozza meg az eljárást.

2. A vitában részes felek hozzájárulásával a békéltető bizottság bármely olyan államot meghívhat az eljárásban való részvételre, amely ennek az Egyezménynek a részese, és amelynek érdeke fűződik a vita rendezéséhez.

24. Cikk

A békéltetés célja

A békéltető bizottság a vitában álló feleket segíti abban, hogy a nemzetközi joggal és az EBEÉ-ből fakadó kötelezettségeikkel összhangban rendezésre jussanak.

25. Cikk

A békéltetés eredménye

1. Ha az eljárás folyamán a vitás felek a békéltető bizottság segítségével kölcsönösen elfogadható rendezést találtak, ennek a rendezésnek a részleteit egy összegzésbe foglalják, amelyet képviselőik és a bizottság tagjai aláírnak. Az irat aláírásával az eljárás befejeződik. Az EBEÉ Tanácsa a Vezető Tisztviselők Bizottsága útján kap értesítést arról, hogy a békéltetés sikerrel járt.

2. Ha a békéltető bizottság úgy véli, hogy a vita minden vonatkozását és a megoldás megtalálásának minden lehetőségét kimerítően megvizsgálta, zárójelentést készít. A jelentés tartalmazza a bizottság javaslatait a vita békés rendezésére.

3. A békéltető bizottság jelentéséről értesítést kapnak a vitás felek, akiknek harminc napos időtartam áll rendelkezésére, hogy a jelentést megvizsgálják és értesítsék a bizottság elnökét arról, hogy hajlandók-e elfogadni a javasolt rendezést.

4. Ha a vitában álló egyik fél nem fogadja el a javasolt rendezést, akkor a másik fél vagy felek nincsenek tovább kötve a rendezésnek saját maguk által történt elfogadásához.

5. Ha a 3. bekezdésben előírt időtartam alatt a vitában álló felek nem fogadták el a javasolt rendezést, a jelentést a Vezető Tisztviselők Bizottságba útján továbbítják az EBEÉ Tanácsához.

6. Ugyancsak jelentést kell készíteni az EBEÉ Tanácsának a Vezető Tisztviselők Bizottsága útján való azonnali értesítése végett, ha az egyik fél nem jelenik meg a békéltetésen vagy elhagyja az eljárást annak megkezdése után.

IV. Fejezet

VÁLASZTOTT BÍRÁSKODÁS

26. Cikk

Kérelem választott bíróság megalakítása iránt

1. Választott bíráskodás iránti kérelem a jelen Egyezmény két vagy több részes állama, avagy a jelen Egyezmény egy vagy több részes állama és más, az EBEÉ-ben részt vevő egy vagy több állam közötti megállapodás alapján bármikor előterjeszthető.

2. A jelen Egyezmény részes államai bármikor kijelenthetik a letéteményeshez intézett jegyzékben, hogy ipso facto és külön megegyezés nélkül minden olyan álammal szemben, amely ugyanazt a kötelezettséget vállalja, kötelezőnek ismerik el a választott bíróság joghatóságát. Az ilyen nyilatkozat határozatlan időtartamra vagy bizonyos időre korlátozottan tehető. Az vonatkozhat minden vitára, vagy kizárhat olyan vitákat, amelyek valamely állam területi integritására, a honvédelemre, az ország területe feletti szuverenitásra, vagy más területek fölötti joghatóság tekintetében egymással ellentétes igényekre vonatkoznak.

3. A jelen Egyezmény olyan részes állama ellen irányuló választott bíráskodás iránti kérelem, amely a 2. bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a Jegyzőhöz intézett folyamodványban csak harminc nappal azután nyújtható be, hogy annak a békéltető bizottságnak jelentését, amely a vitával foglalkozott, a 25. Cikk 5. bekezdése szerint az EBEÉ Tanácsának megküldötték.

4. Ha a vitát a jelen Cikk szerint választott bíróság elé terjesztették, a bíróság, akár saját elhatározásából, akár pedig az egyik vagy valamennyi fél kérelmére megjelölheti azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a feleknek tenniük kell, hogy elkerülhető legyen a vita súlyosbodása, vagy hogy nehezebb legyen a megoldás elérése, avagy annak a lehetősége, hogy a választott bíróság későbbi döntése a vitában részes egy vagy több fél magatartása következtében végrehajthatatlanná váljék.

27. Cikk

Az ügyek választott bíróság elé vitele

1. Ha a választott bíráskodás iránti kérelmet megállapodás útján terjesztik elő, a megállapodásnak meg kell jelölnie a vita tárgyát. Ha a vita tárgya tekintetében egészben vagy részben nincsen megállapodás, mindegyik fél jogosult maga megfogalmazni saját álláspontját a vita tárgya tekintetében.

2. Ha a választott bíráskodás iránti kérelmet folyamodványban terjesztik elő, a folyamodványban meg kell jelölni a vita tárgyát, a jelen Egyezmény azon részes államát vagy államait, amely vagy amelyek ellen a kérelem irányul és a tényállás, valamint a jogi helyzet főbb elemeit, amelyekre a folyamodvány alapul. A Jegyző, amint a kérelmet kézhez veszi, értesíti az abban említett másik államot vagy államokat.

28. Cikk

A választott bíróság megalakítása

1. Ha választott bíráskodás iránti kérelmet terjesztettek elő, akkor egy választott bíróságot kell megalakítani.

2. A vitában álló felek által a 4. Cikk szerint kinevezett választott bírák a választott bíróság ex officio tagjai. Ha kettőnél több állam részes ugyanabban a vitában, akkor az azonos érdekű felek közös választott bírót neveznek ki.

3. A Vezetőség a választott bírák közül bizonyos számú tagot nevez ki a bíróságban való részvételre úgy, hogy a Vezetőség által kinevezett bírák száma összesen legalább eggyel több legyen, mint az ex officio tagok száma. A Vezetőség tagjai és helyetteseik, akik a választott bírák jegyzékén szerepelnek, kinevezhetők a bíróságba.

4. Ha a választott bíróságnak egyik ex officio tagja nem képes részt venni a tárgyaláson, vagy ha korábban bármely minőségben részt vett a bíróság elé terjesztett vitáról folyó tárgyalásokon, az ilyen tagot a helyettesével kell felváltani. Ha a helyettes ugyanilyen helyzetben van, az illető állam kinevez egy tagot, hogy a vitának az 5. bekezdésben megszabott módon és feltételek szerint való megtárgyalásában részt vegyen. Abban a kérdésben, hogy valamely tag vagy helyettese rendelkezik-e a bíróság munkájában való részvételi képességgel, a Vezetőség dönt.

5. Minden állam, amely részese a választott bíróság elé terjesztett vitának, de nem részese a jelen Egyezménynek, kinevezhet egy tetszése szerinti személyt a bíróságba akár a választott bíráknak a 4. Cikk szerint összeállított jegyzékéből, vagy más olyan személyek közül, akik az ekként kinevezett személynek meg kell felelnie a 4. Cikk 2. bekezdése szerinti feltételeknek, és a vita megvizsgálása szempontjából ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak, mint a választott bíróság más tagjainak. Az illető személy feladatait teljes függetlenségben végzi, és mielőtt a választott bíróságban elfoglalná helyét, meg kell tennie az 5. Cikkben megkívánt nyilatkozatot.

6. A választott bíróság az elnökét a Vezetőség által kinevezett tagok közül nevezi ki.

7. Abban az esetben, ha a bíróságnak a Vezetőség által kinevezett tagja nem képes az eljárásban részt venni, ezt a tagot nem kell helyettesíteni, kivéve azt az esetet, amikor a Vezetőség által kinevezett bírák száma az ex officio bírák száma alá, vagy a felek által a vita céljaira az 5. bekezdés szerint kinevezett tagok száma alá csökken. Ebben az esetben a Vezetőség egy vagy több új tagot nevez ki ennek a Cikknek a 3. és 4. bekezdése szerint. Új elnököt nem kell kinevezni, ha egy vagy több új tagot neveztek ki, kivéve azt az esetet, amikor a bíróságban való részvételre nem képes személy a bíróság elnöke.

29. Cikk

A választott bírósági eljárás

1. A vitában részes valamennyi félnek joga van arra, hogy meghallgassák a választott bírósági eljárás során, és hogy az eljárás megfeleljen a tisztességes eljárás elveinek. Az eljárás írásbeli és szóbeli részből áll.

2. A választott bíróság a vitában részes felek viszonylatában a feladatai ellátásához szükséges ténymegállapítási és vizsgálati jogosultsággal rendelkezik.

3. Az EBEÉ-ben részt vevő minden állam, amely úgy véli, hogy olyan jogi természetű különös érdeke van, amelyet a bíróság döntése érinthet, az EBEÉ Titkárságának a 15. Cikk szerinti értesítésétől fogva számított tizenöt napon belül beavatkozási kérelemmel fordulhat a Jegyzőhöz. Az ilyen kérelmet haladéktalanul továbbítani kell a vitában részt vevő felekhez és a vita ügyében megalakított választott bírósághoz.

4. Ha a beavatkozó állam igazolja, hogy van ilyen érdeke, úgy fel kell jogosítani arra, hogy az eljárásban részt vegyen annyiban, amennyiben erre szükség van érdeke védelme céljából. A választott bíróság döntésének erre vonatkozó része a beavatkozó államra nézve kötelező.

5. A vitában részes feleknek harminc napos idejük van arra, hogy a beavatkozási kérelemre vonatkozó észrevételeiket megtegyék. A választott bíróság határoz a kérelem megengedhetősége felől.

6. A választott bíróság tárgyalásait zárt ülésben tartja, kivéve, ha a vitában részes felek kérelmére másként határoz.

7. Abban az esetben, ha a vitában részes felek egyike vagy közülük többen elmulasztják a megjelenést, a másik fél vagy felek kérhetik a bíróságot, hogy a követelésük javára döntsön. Mielőtt így tenne, a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az ügyben joghatósága van, és hogy az eljárásban részt vevő fél vagy felek követelései megalapozottak.

30. Cikk

A választott bíróság feladata

A választott bíróságnak az a feladata, hogy a nemzetközi jognak megfelelően eldöntse azokat a vitákat, amelyeket elébe terjesztettek. Ez a rendelkezés nem érinti a bíróságnak azt a jogát, hogy a vitában részes felek megegyezése esetében valamely ügyet ex aequo et bono döntsön el.

31. Cikk

A választott bíróság döntése

1. A választott bíróság döntése tartalmazza azokat az indokokat, amelyekre alapul. Ha nem képviseli egészben vagy részben a választott bíróság tagjainak egyhangú véleményét, úgy bármely tag jogosult különvélemény vagy ellenvélemény nyilvánítására.

2. A 29. Cikk 4. bekezdését nem érintve, a bíróság döntése csak a perben álló felekre és az eldöntött ügyben kötelező.

3. A döntés végleges és megfellebbezhetetlen. Mindazonáltal a perben álló felek vagy bármelyikük kérheti, hogy a bíróság adjon magyarázatot a döntés értelmét vagy alkalmazási körét illetően. Hacsak a perben álló felek másként nem egyeznek meg, az ilyen kérelmet legkésőbb hat hónapon belül lehet előterjeszteni a döntés közlésétől számítva. A vitában álló felek észrevételeinek birtokában a választott bíróság a magyarázatát olyan hamar adja meg, amint lehetséges.

4. Újrafelvételi kérelmet csak akkor lehet előterjeszteni, ha az olyan döntő jelentőségű tény felmerülésére van alapítva, amely a döntés meghozatalakor mind a választott bíróság, mind az újrafelvételt kérő fél előtt ismeretlen volt. Az újrafelvételi kérelmet legkésőbb az új tény felmerülésétől számított hat hónapon belül lehet benyújtani. A döntés meghozatalától számított tíz év után újrafelvételi kérelmet előterjeszteni nem lehet.

5. Amennyire lehetséges, az értelmezés iránti kérelmet vagy az újrafelvételi kérelmet ugyanaz a választott bíróság bírálja el, amely a kérdéses döntést hozta. Ha a Vezetőség úgy találja, hogy ez lehetetlen, akkor másik választott bíróságot kell alakítani a 28. Cikk rendelkezései szerint.

32. Cikk

A választott bírósági döntés közzététele

A döntést a Jegyző teszi közzé. Hitelesített másolatot kell küldeni a vitában álló feleknek, valamint a Vezető Tisztviselők Bizottsága útján az EBEÉ Tanácsának.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. Cikk

Aláírás és hatálybalépés

1. Ezt az Egyezményt az EBEÉ-ben részes államok 1993. március 31-ig írhatják alá Svédország Kormányánál. Az Egyezményt meg kell erősíteni.

2. Az EBEÉ-ben részt vevő azon államok, amelyek nem írták alá az Egyezményt, utóbb csatlakozhatnak hozzá.

3. Ez az Egyezmény a tizenkettedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után két hónappal lép hatályba.

4. Minden olyan állam tekintetében, amely a tizenkettedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétele után erősíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény két hónappal azután lép hatályba, hogy a megerősítő vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

5. Ennek az Egyezménynek a letéteményese Svédország Kormánya.

34. Cikk

Fenntartások

Ehhez az Egyezményhez nem lehet olyan fenntartást fűzni, amelyet az kifejezetten meg nem enged.

35. Cikk

Módosítások

1. Ehhez az Egyezményhez módosításokat elfogadni a következő bekezdések szerint kell.

2. Ehhez az Egyezményhez annak minden részes állama javasolhat módosításokat; ezeket a letéteményes az EBEÉ Titkárságával közli az EBEÉ-ben részt vevő államokhoz való továbbítás végett.

3. Ha az EBEÉ Tanácsa a módosítás szövegét elfogadja, a szöveget a letéteményes továbbítja a jelen Egyezmény részes államaihoz avégből, hogy azt saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják el.

4. Minden ilyen módosítás hatályba lép a harmincadik napon azt követőleg, hogy az Egyezmény valamennyi részes állama értesítette a letéteményest arról, hogy a módosítást elfogadja.

36. Cikk

Felmondás

1. Ennek az Egyezménynek bármely részes állama bármikor felmondhatja ezt az Egyezményt a letéteményeshez intézett értesítéssel.

2. A felmondás egy évvel azután lép hatályba, hogy a letéteményes az értesítést kézhez vette.

3. Ez az Egyezmény azonban továbbra is alkalmazandó a felmondó részes állam vonatkozásában azoknak az eljárásoknak a tekintetében, amelyek a felmondás hatálybalépése idejében folyamatban vannak. Az ilyen eljárásokat folytatni kell a befejezésükig.

37. Cikk

Értesítések és közlések

A letéteményes által eszközlendő értesítéseket és közléseket meg kell küldeni a Jegyzőnek és az EBEÉ Titkárságának az EBEÉ-ben részt vevő államokhoz való továbbítás végett.

38. Cikk

Nem részes államok

A nemzetközi jognak megfelelően megerősítést nyer, hogy ennek az Egyezménynek egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen kötelezettséget vagy kikötést keletkeztetne az EBEÉ-ben részt vevő olyan államokra, amelyek nem részesei ennek az Egyezménynek, hacsak az nincsen kifejezetten kikötve és az ilyen államok részéről kifejezetten elfogadva írásban.

39. Cikk

Átmeneti rendelkezések

1. A Bíróság ennek az Egyezménynek a hatálybalépését követően megválasztja a Vezetőséget, elfogadja annak eljárási szabályait, és kinevezi a Jegyzőt a 7., 9. és 11. Cikknek megfelelően. A Bíróságot befogadó állam Kormánya, együttműködésben a letéteményessel, megteszi a szükséges intézkedéseket.

2. Amíg a Jegyző nincsen kinevezve, a 3. Cikk 5. bekezdése, valamint a 4. Cikk szerinti feladatait a letéteményes végzi.

Készült Stockholmban, az 1992. évi december hó 15. napján angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven, mind a hat nyelvű változat egyaránt hiteles.

A békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében létrejött Egyezmény 13. Cikke alapján létrehozott

Pénzügyi Jegyzőkönyv

1. Cikk

A Bíróság költségei

1. Az EBEÉ-n belüli békéltetésről és döntőbíráskodásról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) által létrehozott Bíróság összes költségei az Egyezményben részes államokat terhelik. A békéltetők és döntőbírók költségei is a Bíróság költségeinek számítanak.

2. A székhelyállamnak a Bíróság által használt helyiségek és berendezések fenntartásával, biztosításával és biztonságával, valamint a közszolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat érintő kötelezettségeit az Egyezményben részes államok jóváhagyásával és nevében eljáró Bíróság és a székhelyállam közötti levélváltásban kell rögzíteni.

2. Cikk

Hozzájárulás a Bíróság költségvetéséhez

1. A Bíróság költségvetéséhez való hozzájárulásokat az Egyezményben részes államok között az EBEÉ-n belül érvényes, de az EBEÉ-ben részt vevő és az Egyezményben részes államok közötti számbeli különbség figyelembevételével módosított felosztási rendszer szerint kell megosztani.

2. Ha valamely állam az Egyezményt annak hatálybalépése után erősíti meg, vagy csatlakozik hozzá, a folyó pénzügyi évre járó hozzájárulásának mértéke az e Cikk 1. bekezdése szerint módosított mérték 1/12-ed része a pénzügyi év minden teljes hónapjára, amely az Egyezmény rá nézve történt, hatálybalépésétől számítva még hátravan.

3. Ha az Egyezményben nem részes valamely állam az Egyezmény 20. Cikke 2. vagy 26. Cikke 1. bekezdésének rendelkezései szerint terjeszti vitáját a Bíróság elé, a Bíróság költségvetéséhez - az eljárás időtartamára ugyanúgy köteles hozzájárulni, mintha az Egyezmény részese volna.

E bekezdés alkalmazásában azt kell vélelmezni, hogy az egyeztetés azon a napon kezdődik, amikor a Jegyző értesítést kap arról, hogy a felek megegyeztek egy bizottság felállításában, és azon a napon fejeződik be, amikor a bizottság közli jelentését a felekkel. Ha valamelyik fél az eljárásból visszalép, az eljárást azon a napon kell befejezettnek tekinteni, amikor az Egyezmény 26. (6) Cikkében meghatározott jelentést közlik. A döntőbírósági eljárás kezdetének vélelmezett időpontja az a nap, amikor a Jegyző értesítést kap arról, hogy a felek megegyeztek a bíróság létrehozásában, befejezésének vélelmezett időpontja pedig az a nap, amikor a Bíróság a döntését meghozza.

3. Cikk

Pénzügyi év és költségvetés

1. A pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

2. A Jegyző a Bíróság Vezetőségének egyetértésével minden évben javaslatot tesz a Bíróság költségvetésére. A következő évre szóló költségvetési javaslatot szeptember 15-ig kell az Egyezményben részes államok elé terjeszteni.

3. A költségvetést az Egyezményben részes államok képviselői hagyják jóvá. A költségvetés megvitatására és jóváhagyására - az Egyezményben részes államok eltérő megállapodása hiányában - Bécsben kerül sor. A pénzügyi évre szóló költségvetés jóváhagyásakor a Jegyző felkéri az Egyezményben részes államokat hozzájárulásuk átutalására.

Ha a költségvetést december 31-ig nem fogadják el, a Bíróság az előző költségvetés alapján működik, és a Jegyző felkéri az Egyezményben részes államokat, hogy - a későbbi módosítások érintetlenül hagyásával - e költségvetés szerint utalják át hozzájárulásukat.

A Jegyző felkéri, az Egyezményben részes államokat, hogy hozzájárulásuk 50%-át január 1-jével fizessék be, a maradék 50%-ot pedig április 1-jével bocsássák rendelkezésre.

4. Az Egyezményben részes államok képviselőinek eltérő döntése hiányában a költségvetést svájci frankban kell megállapítani, és az államok hozzájárulását is e pénznemben kell fizetni.

5. Az az állam, amely az Egyezményt annak hatálybalépése után erősíti meg, illetve csatlakozik hozzá, első költségvetési befizetését a Jegyző felkérését követő két hónapon belül tartozik teljesíteni.

6. Az Egyezményben nem részes, de vitájukat a Bíróság elé terjesztett államok a Jegyző felkérését követő két hónapon belül tartoznak hozzájárulásukat befizetni.

7. Az Egyezmény hatálybalépésének évében az Egyezményben részes államok az azt követő két hónapon belül tartoznak költségvetési hozzájárulásukat befizetni, hogy az Egyezmény tizenkettedik megerősítő okiratát letétbe helyezték. A költségvetés előzetesen megállapított összege 250 000 svájci frank.

4. Cikk

Kötelezettségek, folyósítások és módosított költségvetés

1. A jóváhagyott költségvetés egyben a Jegyző felhatalmazását jelenti arra, hogy a Bíróság Vezetőségének részéről eljárva kötelezettségeket vállaljon és kifizetéseket teljesítsen a jóváhagyott összegek erejéig és célokra.

2. A Jegyző a Bíróság Vezetősége részéről eljárva jogosult az egyes tételek és altételek között összegeket - a tételek/altételek 15%-ának erejéig - áthelyezni. Minden ilyen áthelyezésről a Jegyző a jelen Jegyzőkönyv 9. Cikkében említett pénzügyi kimutatással kapcsolatban jelentést köteles tenni.

3. A pénzügyi év végén fennálló tartozásokat át kell vinni a következő pénzügyi évre.

4. Kényszerítő körülmények esetén és a rendelkezésre álló eszközöknek a lehetséges megtakarítások céljából való gondos megvizsgálása alapján a Jegyző póthozzájárulások kérésére irányuló módosított költségvetést nyújthat be az Egyezményben részes államok képviselőinek jóváhagyás céljából.

5. A valamely pénzügyi évben keletkezett többletet le kell vonni az azt az évet követő pénzügyi évre járó előirányzott hozzájárulásokból, amelyben az Egyezményben részes államok képviselői az elszámolást jóváhagyták. Az esetleges hiány a következő pénzügyi évet terheli, kivéve, ha az Egyezményben részes államok képviselői póthozzájárulások mellett döntenek.

5. Cikk

Forgótőkealap

Amennyiben az Egyezményben részes államok szükségesnek tartják, forgótőkealap létesíthető, melynek pénzellátásáról az Egyezményben részes államok gondoskodnak.

6. Cikk

Napidíjak és nominális tiszteletdíjak

1. A Bíróság Vezetősége, a békéltető bizottságok és a választott bíróságok tagjai tényleges működésük minden napjára napidíjban részesülnek.

2. A Bíróság Vezetőségének tagjai ezenkívül nominális évi tiszteletdíjban részesülnek.

3. A napdíj és a nominális évi tiszteletdíj összegét az Egyezményben részes államok képviselői határozzák meg.

7. Cikk

Fizetések, társadalombiztosítás és nyugdíjak

1. A Jegyző és a Jegyzői Hivatalnak az Egyezmény 9. Cikke alapján kinevezett minden munkatársa az Egyezményben részes államok képviselői által megállapítandó fizetést kap.

2. A Jegyzői Hivatal létszámát a Bíróság működéséhez feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozni.

3. Az Egyezményben részes államok képviselői gondoskodnak arról, hogy a Jegyző és a Jegyzői Hivatal munkatársai megfelelő társadalombiztosítási ellátásban és öregségi nyugdíjban részesüljenek.

8. Cikk

Utazási kiadások

1. A feladataik ellátásához feltétlenül szükséges utazási kiadásokat a Bíróság Vezetősége, a békéltető bizottságok és a választott bíróságok tagjainak, valamint a Jegyzőnek és a Jegyzői Hivatal munkatársainak meg kell téríteni.

2. Az utazási kiadások magukban foglalják a tényleges közlekedési költségeket, a közlekedéssel rendszerint együttjáró kiadásokat is ideértve, valamint a napi megélhetési járandóságot az étkezésekkel, a szállással, díjakkal, borravalókkal és más személyi kiadásokkal kapcsolatos költségek fedezésére. A napi megélhetési járandóságot az Egyezményben részes államok képviselői határozzák meg.

9. Cikk

Nyilvántartások és elszámolások

1. A Bíróság Vezetőségének jogkörében eljárva a Jegyző gondoskodik arról, hogy minden pénzügyi műveletről megfelelő nyilvántartást és könyvet vezessenek és hogy minden kifizetés kellő felhatalmazás alapján történjék.

2. A Bíróság Vezetőségének jogkörében eljárva a Jegyző legkésőbb március 1-jéig éves pénzügyi kimutatást terjeszt az Egyezményben részes államok elé az előző pénzügyi évről. A kimutatás tartalmazza

a) a számláknak megfelelő összes bevételt és kiadást;

b) a költségvetési hozzájárulások helyzetét,

c) a pénzügyi követeléseket és tartozásokat a pénzügyi év végén.

10. Cikk

Könyvvizsgálat

1. A Bíróság könyvvitelét két különböző állampolgárságú revizor ellenőrzi, akiket megújítható háromévi időtartamra az Egyezményben részes államok képviselői neveznek ki.

Nem lehet revizor az a személy, aki a békéltetők vagy a választott bírók listáján szerepel, vagy szerepelt, illetve a Bíróságtól a jelen Jegyzőkönyv alapján fizetést kapott.

2. A revizorok évente tartanak könyvvizsgálatot. Mindenekelőtt a könyvek pontosságát, a követelések és a tartozások kimutatását és a számlákat ellenőrzik. A számláknak legkésőbb március 1-jéig rendelkezésre kell állniuk az éves számvizsgálat és ellenőrzés céljára.

3. A revizorok a könyvvizsgálatot az általuk szükségesnek tartott módon végzik annak igazolása céljából, hogy

a) az eléjük terjesztett éves pénzügyi elszámolás helyes, és egyezik a Bíróság könyveivel és nyilvántartásával;

b) az e kimutatásban jelzett pénzügyi műveletek összhangban vannak a vonatkozó szabályokkal, a költségvetéssel és egyéb esetleges irányelvekkel; és

c) a letéti és készpénzeszközök egyeznek a letéteményesektől közvetlenül kapott igazolásokkal, illetve a megszámolt összegekkel.

4. A Jegyző a revizorok feladatainak ellátásához szükséges minden segítséget és eszközt a rendelkezésükre bocsát. A revizorok mindenekelőtt szabad betekintést kapnak minden könyvbe, nyilvántartásba és dokumentumba, ha ezt a könyvvizsgálathoz szükségesnek ítélik.

5. A revirozok évente jelentést készítenek, amelyben hitelesítik az elszámolásokat és véleményt nyilvánítanak a könyvvizsgálat eredményéről. Ezzel összefüggésben, ha szükségesnek tartják, észrevételeket is tehetnek a pénzügyi rend, a számviteli rendszer és a belső pénzügyi ellenőrzés hatékonyságáról.

6. A jelentést legkésőbb a vonatkozó pénzügyi év végét követő négy hónapon belül kell az Egyezményben részes államok képviselői elé terjeszteni. A jelentést annyival előre kell megküldeni a Jegyzőnek, hogy legalább 15 nap rendelkezésére álljon az általa szükségesnek tartott magyarázatok és indokolások megtételére.

7. Az éves könyvvizsgálat mellett a revizorok bármikor szabadon betekinthetnek a könyvelésbe, a mérlegkimutatásba és a számlákba.

8. A könyvvizsgálati jelentés alapján az Egyezményben részes államok képviselői vagy azt jelzik, hogy az éves pénzügyi kimutatást elfogadják, vagy pedig megteszik az általuk megfelelőnek tartott más intézkedéseket.

11. Cikk

Kiadási különszámla

1. Az Egyezményben részes államok kiadási különszámlát létesíthetnek abból a célból, hogy az eljárási költségeket csökkentsék azon államok számára, amelyek vitájukat a Bíróság elé terjesztették, de e költségeket nehezen tudják megfizetni. E számlát az Egyezményben részes államok önkéntes hozzájárulásokkal töltik fel.

2. A Bíróság elé terjesztett vitában félként szereplő azon államnak, amely pénzeszközöket kíván a kiadási különszámláról igénybe venni, kérvényt kell a Jegyzőhöz benyújtania, amelyben részletezi a várható eljárási költségeket.

A Bíróság Vezetősége a kérvényt megvizsgálja és javaslatát az Egyezményben részes államok képviselőihez továbbítja, akik döntenek arról, hogy a kérvénynek helyt adnak-e és milyen mértékben.

Az ügy tárgyalása után a kiadási különszámla összegéből részesült állam a Jegyzőnek részletes kimutatást küld - a Vezetőség részéről történő tanulmányozás céljából - a ténylegesen felmerült eljárási költségekről, és szükség esetén gondoskodik a tényleges költséget meghaladó összeg visszatérítéséről.

12. Cikk

Döntéshozatal

Az Egyezményben részes államok vagy képviselőik által a jelen Jegyzőkönyv alapján hozott minden döntéshez konszenzus szükséges.

13. Cikk

A jelen Jegyzőkönyv módosításait az Egyezmény 35. Cikke rendelkezéseinek megfelelően kell elfogadni. A Bíróság Vezetősége a javasolt módosításokkal kapcsolatos véleményét - az EBEÉ-ben részt vevő államokhoz való továbbítás végett - megküldheti az EBEÉ Titkárságának.

Ezt az angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven készült, mind a hat nyelvű változatban hiteles, a Vezető Tisztviselők Bizottsága által Prágában, 1993. április 28-án, a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében létrejött Egyezmény 13. Cikkével összhangban elfogadott Jegyzőkönyvet Svédország Kormányánál helyezik letétbe."

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. augusztus 2-ától kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke